Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
IMS. január 2i, 4 TEJ ÉS A TÉL Reggelenként a tej boltok, a tejet árusító üzletek eladói ugyanolyan barátságosan, vagy mogorván végzik megszokott munkájukat, mint máskor. Kimérik a litereket, a másfél litereket és bár a rádió hírei arról tudósítanak, hogy az utak helyenként járhatatlanok, kemény a hideg, itt-ott hóviharok vannak, mégsem jut eszébe senkinek sem meglepődni, hogy tej ennek ellenére van. Nyilván természetes is, hogy van. Miért? Azért, mert a mezőgazdasági üzemekben a jószággondozók ugyanúgy elvégzik fáradságos munkájukat decemberben, januárban, mint ahogyan megcsinálják a nyári hónapokban. A gondjaikra bízott jószágállományt ugyanis télen- nyáron takarmányozni, etetni, itatni kell, nincs megállás. Az időjárás legfeljebb nehezíti, de nem akadályozza az állattenyésztés dolgozóinak a munkáját Helytállás, sokszor kimondottan hősiesség, amit a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban a tehenészek, a sertéstenyésztők, s a juhászok mindennap, ebben a kemény télben is, pontosan elvégeznek, megcsinálnak. A farmokra, a telepekre vezető utak legtöbbször járhatatlanok és kora hajnalban a jószággondozók az elsők, akik utat taposnak, csapást csinálnak a hóban. Bármennyire dühöng a hóvihar, bármit is mutal mínusz fokban a hőmérő, reggel három és négy óra között felkelni és indulni kell. A faddi Lenin Tsz-ben ugyanúgy rend ez, mint az apar- hanti Búzavirág Tsz-ben, vagy a Dalmandi Állami Gazdaságban, egyszóval egyforma rend ez a megye valamennyi mezőgazdasági üzemében. Nincs megállás és nincs pihenés. A közös gazdaságok mindegyike a zárszámadó közgyűlés megtartására készül. Az állattenyésztésben dolgozó emberek pedig már konkrétan az idei tervek megvalósításán fáradoznak, ahhoz, hogy áprilisban, májusban útnak indíthassák, eladhassák az első hízószállítmányokat, ahhoz már most hizlalni kell a sertéseket. S a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz-ben ugyanúgy végzik ezt a fontos munkát, mint a megye többi mezőgazdasági üzemeiben. Helytállásuk szót és figyelmet érdemel. Gyakran irigykednek rájuk, hogy jobban és többet keresnek. Ez tény. Az is igaz azonban, hogy a pihenést jóformán alig ismerik, tehát többet is dolgoznak, dacolniuk kell az időjárás nehézségeivel, s ebben a télben elsősorban ismét rajtuk múlik, hogy a termelésben ne legyen visszaesés, ne következzék be kondícióromlás, folyamatos és ütemes legyen egész évben a hízósertés-eladás, megfelelő rendben történjék a tejtermelés, hogy senkinek se jusson eszébe meglepődni, hogy az utak helyenként járhatatlanok, itt-ott hóviharok vannak, tej azonban ennek ellenére van. A címfestő Kétkilós olajfestékes doboz. A festőállványon nem vászon feszül keretben, hanem öt milliméter vastagságú acéllemez. Közúti irányjelző tábla. Itt Tamásiban, a közúti igazgatóság kis műhelyében, festékesdo- bozok társaságában, kész és félkész jelzőtáblák szomszédságában nyolc éve dolgozik Obernyik Lajos. — Több mint hétszáz útjelző- és KRESZ-tábla átfestése tartozik évi rendes munkámba. Ugyanis az időjárás elég hamar tönkreteszi a táblákat. Meg az emberek is. Leverik a szépen festett, új táblát,- besározzák, kátrányt, meg ki tudja még mit nem mázolnak ná. És az igyekezet hiábavaló, ha egyre többen rongálják a táblát. Én csak egyedül vagyok. A festőállványon éppen egy Vasútállomás feliratú tábla áll. Évekkel ezelőtt még ilyen írásokat láttunk a vasútállomásra mutató táblán: v. á. v., sőt v. h. j. Miért hagyták el e rejtvényes táblaszöveget? — Az idő túlhaladta ezeket a táblákat. A régi, keveset használt és ritkán cserélt vasúti jelzőket ma már bevontuk és az érthető szöveggel látjuk el. — És amikor a címfestő pihen, mivel foglalkozik? — Műkedvelő alapion festegetek, főleg tájképeket. Szeretem az élénk, vidám színeket, a virágzó tájat, a barátságos, kellemes környezetet. Munka után az állványra vászon kerül, és igazi paletta. Búcsúzunk is Obernyik Lajostól, mert sürgeti munkája, az idén még nyolcszáz útjelző táblát kell átfestenie,- Pj Összedőlt az alsonánai Béke Tsz negyvenméteres istállója Csütörtök hajnalban riadóztatták a szekszárdi állami tűzoltóságot. összedőlt az alsonánai Béke Tsz negyven méter hosszú istállója. A tűzoltóság a műszaki mentésre nagy apparátussal kivonult. A termelőszövetkezet tagjai és a honvédségi alakulat katonái segítettek a tűzoltóknak a mentési munkában. Az istállóban 38 tehén és tizennyolc borjú volt. A mentési munkálatok eredményesek voltak, az állatok nagy részét sikerült megmenteni. Mindössze egy tehén pusztult el, és hármat kényszervágásra vittek Háromnegyed háromtól reggel nyolc óráig tartott a mentés. Az előzetes megállapítások szerint az istálló tetőzete a hó nyomásától szakadt be. Mintegy ötven centiméter vastagságú hóréteg borította az istállót, A szerencsétlenség ügyében a vizsgálatot megkezdték« TOLNÁ MEGYEI NÉPtJSÁG 5 A távbeszé üzemben Zsinórok kusza halmaza, bonyolult berendezések, villanásként mozgó kezek. Zsongás, halk zümmögés. A szavak az egyetemes zsivajból csak erős figyelemmel válnak hallható mondatokká: — Itt Saekszárd, 20—30 jelentkezik! — Megérkezett Budapest, tessék beszélni! — Kötesd, kapcsoltam! Nincs megállás, kenyérharapás- nyi szünet. Minden nő fülén hallgató, amely csak az egyik fület takarja, sízájuk előtt mikrofon, hogy a kezük szabadon lendülhessen. Mindenki összetartozik, és vások időpontja szerint világítanak a lámpák, hogyan állapítsuk meg? Amikor már bejelentkezik a hívó fél, akkor már lehet sorrendet tartani, milyen beszélge test kíván: Sürgőst, igen sürgőst, vagy azonnalit-e? — Pótdíja ezeknek a beszélgetéseknek? — Azonnali hívásnál példáid tízszeres. De akkor hat percen belül kötelesek vagyunk kapcsolni. Megkezdődik a beszélgetés. Előfordul, hogy amikor befejezik; megjegyzik: Kevesebb ideig tartott, én is néztem ám a karórám? Posta Ferenc, a. telefonközpont vezetője beindítja az újonnan felszerelt jegytovábbító kocsit. mégis külön egység mindegyik munkahely, önállóan kapcsolnak, bontanak, továbbítanak beszélgetéseket. Távolsági beszélgetések zajlanak a nap minden órájában, percében. Itt háromféleképp különböztetik meg őket: — Vannak kiindulók, érkezők és átmenők. Legtöbb a beérkező, havi húsz-huszonegyezer. — Munkahelyenként hány hívás jut egy emberre? — faggatom tovább Posta Ferencet, a központ vezetőjét. — Napi kétszáz, átlagban. Kétszáz kapcsolás, ezernél is több mozdulat, megfeszített figyelem mellett. A hívást lámpák jelzik, a kezelő az egyik zsinórral „belép” a hívó áramkörébe, beszél, egy másik zsinórral kapcsolja a kért számot. Ha megkezdődött a kívánt beszélgetés, bezárja a figyelőkulcsot. — Figyelőkulcs. Ez azt jelenti, ha akarná, hallgathatná, mit beszélnek? — Tíz perc elmúltával kötelessége is ellenőrizni, folyamatos-e a beszélgetés, mert hivatalosan ennyi idő, a maximum a távolsági beszélgetéseknél. Tiltja a szabályzat a beszélgetések lehallgatását, de erre még akkor sem maradna idő, ha valaki különösképpen szeretné megtenni. Amint kapcsolt, már nyúlni is kell a következő zsinórért, mert másik három helyen már türelmetlenül várják, hogy beszélhessenek, ezt égő lámpák jelzik. — Milyen színű a hívólámpa? — Világos zöld. Tehát lámpák gyűlnek ki, és nem a telefon csenget itt, mint sokan hiszik; akik türelmetlenül azzal kezdik a beszélgetést: „Nem hallják, mióta csengetek?” — Megállapítható a hívások sorrendje? — Sajnos, nem. Gyorsan kapcsolni kell az egyiket. Melyik jelez régebben? Mivel nem a bfc Kalkulográf — karóra helyett. A tárcsával pedig közvetlen kap* cselhatják Budapestet, \ legrégibb dolgozók egyike: De. Galambos Imréné, aki 14 éve van a telefonközpontban. ■ ..... N em csengetés, parányi világitó lámpák jelzik a hívást... tiusjfan ejiHiiurax a oeszeigexeseK idejét? — Kalkulográffal. Ezzel a kezdés időpontját, és a befejezést azonnal lebélyegezzük, a távolsági beszélgetésnél felvett jegyre, amelyen minden adat szerepel. Nem lehetünk senkivel részrehajlók, az óra másodperc pontossággal mutatja: Ennyi idő telt el. — Téves kapcsolás? — Azért előfordul, de ritkán. — Kit keresnek legtöbbet mostanában? — A hóembert. így becézik tréfásan az útőröket, akik továbbítják az útfenntartó-szolgálat jelzéseit. Miattuk már hajnali ötkor is telefonálnak. A hófúvástól mi is félünk, nemcsak a gépkocsi- vezetők, sok gondot okoz majd a szerelőinknek, előfizetőink türelmét előre is kérjük, mert ilyen időben nehéz megjavítani a vihar i rongálta kábeleket. ( Túri — Moldován
