Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
1966. január 21, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Meghatározták a tanácsi vállalatok ez évi munkaverseny-irányelveit Szemelvények a januári pártnapokról A megyei tanács végrehajtó bizottsága, az SZMT elnöksége és a KISZ megyebizottsága meghatározta a megyei tanács felügyelete alá tartozó helyiipari, élelmiszer- ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok 1966. évi szocialista munkaversenyének irányelveit A felhívás hangsúlyozza, hogy az 1966-os esztendő a harmadik ötéves terv első éve, gazdasági feladataink az idén nagyobbak az előzőeknél, megoldásukhoz csak gazdasági eszközök nem elegendőek. Az idén is támaszkodni kell a dolgozók öntudatában, alkotó kezdeményezéseiben rejlő tartalékokra. A munkaverseny alapvető formája az idén is az egyéni verseny, fontos, hogy az egyéni vállalásokból alakuljanak ki a kollektívák (brigádok, szocialista brigádok, szocialista műhelyek, stb.) összetett vállalásai. A gazdasági és mozgalmi vezetők vegyenek részt a verseny szervezésében, a vállalások kialakításában, azok teljesítésének elősegítésében, értékelésében. Az irányelveket az egyes szakmákra, területekre is kialakították. így például a vasiparban a Az Országház kongresszusi termében ma délelőtt kezdődött meg a Magyar—Szovjet Bánáti Társaság IV. kongresszusa. _ A Tolna megyei dolgozókat Scherer Sándor, az MSZBT megyei titkára vezetésével tizenkét tagú küldöttség képviseli a kongresszuson. A küldöttség tagjai: Bánhegyi Vendel, a megyei gépjavító vállalat szocialista brigádjának vezetője, Csajbók Kálmán, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának munkatársa, Dukai Jánosné, a Duna- földvári Kendergyár munkásnője, Füredi Ferencné nagymányoki lakos, a szászvári bányaüzem dolkövetkezni, amikor valóban csordultig tele a pohár. Mi azt mondtuk: ott a közgyűlés, a legfelsőbb fórum. Miért nem vitatják meg ott okosan, cselekvő módon, a hibák kijavításának a módozatait? Miért nem kérnek józan, tárgyilagos hangnemben minden kérdésre választ? A kölcsönös bizalom és a jobb együttműködés rengeteg problémát egycsapásra megoldana és tulajdonképpen hiába lesz majd új vezetőség, ha a tagok ahhoz az új vezetőséghez is így viszonyulnak, akkor a mostani konfliktusok nem szűnnek meg, legfeljebb kiújulnak. Az egyik brigádvezető elmondta, hogy valóban tapasztalható szervezetlenség. Előfordult a kapa-kasza história. A munkaelosztás nem megfelelő rendje hozta ezt magával. Ezen viszont már változtattak. A továbbképzés, a tanulás pedig nem könnyű, hiszen a brigádvezetők mindegyike idősödő ember. A tagoknak itt is jobban kellene számolni a realitásokkal, annak ellenére, hogy az adottságok jobb kihasználására irányuló óhajok jogosak. Viszont az az igazság, hogy a tagok között jelenleg nincs olyan ember, aki képzettség dolgában jobban megfelel 1 a követelményeknek, mint a mostani brigádvezetők. Szarka Ferenc erre megjegyezte; előre semmit sem lehet tudni, meg kellene más tagokkal is próbálkozni, hátha azok jobban megfelelnének a brigádvezetői posztra. Próbálkozni? Ez már gyanús. Ez már egyértelműen annak látszik, hogy vannak választék bővítése, export- és kooperációs termékek ütemes gyártása, szállítása, a műhelyrendszerű gyártási folyamatok kialakítása, az anyagelőkészítés központosítása, a belső anyagmozgatás csökkentése a fő feladat. Az építőanyag-iparban többek között a rakodás kézi műveleteinek csökkentését, a kerámia és kályhacsempe üzemszerű termelésének megszervezését tűzik ki célul. Az exportértékesítés tervének ütemes teljesítésén, a fényezés és ragasztás korszerűsítésén kívül a belső anyagmozgatás gépesítése a feladat a faiparban is. A belső anyagmozgatás korszerűsítését célul tűzik ki minden olyan szakmában, ahol viszonylag nagy tömegű anyaggal dolgoznak. A bőr- és szőrmeiparban többek között javítani kell a szőrmekikészítés és nemesszőrme-konfekcio- nálás szakszerűségét, csökkenteni a hulladékot, határidőre teljesíteni a bőrkikészítési kooperációs kötelezettségeket. A kötszövő- textil- ruházati iparban a minőség javítása, a technológiai fegyelem betartása, a szalagok ütemes termelése, a hulladék csökkentése, a maradék- és szabványtalan anyagok felhasználásának növelése a legfontosabb feladat. A tanácsi gozója, dr. Gyugyi János, megyei tanácselnök-helyettes, Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára. Kedves Henrik, a szekszárdi III-as számú általános iskola igazgatója, Kiss János veterán, dombóvári nyugdíjas, Németh Imréné, a BM megyei rendőrkapitányságának dolgozója, Peres Árpád, a nagyszokolyi általános Iskola pedagógusa és Pozsonyi Ignácné, a Tolna megyei Népújság rovatvezetője. A küldöttség tagjai mint MSZBT- aktivisták, sokat tettek a magyar és a szovjet nép közötti barátság ápolásáért, s a kongresszuson erről a munkáról adnak számot. emberek, akik elsősorban azért kifogásolják a brigádvezetők képzettségének a hiányát, hogy legyen jogcím a cserére, és ugyanannyi, vagy még kevesebb tudással nekik lehessen beleülni a brigádvezetői székbe. Mi azt mondtuk: Az lenne a becsületes, egyenes eljárás, ha a közgyűlés a hangadók megnyilvánulásaiból, a pozitívumokat hasznosítva kimondaná, hogy három, illetőleg öt éven belül valamennyi brigádvezető és aki ezt a beosztást meg akarja pályázni, szerezze meg a szakmunkás-bizonyítványt, illetőleg a technikusi oklevelet. (A kertészeti brigádvezető a Bajai Kertészeti Technikumban most érettségizik.) Ez tiszta ügy. Viszont az a fajta megoldás, ami a hidjai magtárban a vezetőkkel kapcsolatban felvetődött, eléggé közösségellenesnek látszik, mert főleg arra jó, hogy a pozícióra éhes emberek jóllakjanak. Van még valami, amit nem hallgathatunk el a Hidján szerzett benyomásokból. Szarka Ferenc volt a szószóló. Okosan, jól érvelt, s úgy vettük észre, hogy ez az ember kiváló képességekkel rendelkezik. Azon van, hogy a tsz-ben jobban menjenek a dolgok. Viszont nehéz volt megérteni, hogy szerinte minden probléma a vezetők leváltásával oldódik meg. Ennek ellenére csodálkoztunk rajta, hogy ennek az alapjában véve mégiscsak jó meglátásé embernek nincs semmiféle tisztsége. Nincs képességéhez való beosztása. Később azonban megtudtuk, hogy volt már nem Is építőiparban az irányelvek az éves tételes kijelölésben szereplő, elsősorban a kiemelt munkák átadási határidejének betartását, a termelékenység növelését, a termelési költségek csökkentését, a kiemelt műszaki fejlesztési feladatok teljesítését, a balesetek számának csökkentését tűzik ki feladatul. A kereskedelem és vendéglátás területén a szocialista munkaversenynek főként az ipar és a kereskedelem kapcsolatának javítására, a készletek megfelelő összetételének kialakítására kell irányulnia. A vendéglátóiparban a szolgáltatások színvonalának fejlesztését tűzik ki célul. Az irányelveket megküldték a vállalatoknak, azokat a vállalatok gazdasági vezetői, szakszervezeti bizottságai, üzemi tanácsai az éves tervben megszabott feladatokkal együtt lebontják üzemrészekre, kis termelési egységekre. Műszaki konferenciákon beszélik meg a tennivalókat, majd termelési tanácskozásokon vitatják meg a dolgozókkal. Téli „mellékes” a d ima földvári Alkotmány Tsz tagjainak A dunaföldvári Alkotmány Tsz- ben folynak az egész évben szorgalmasan dolgozó tagokat mellék- jövedelemhez juttató téli nagyobb munkák. A termelőszövetkezet gazdái az Állami Erdőgazdaság irányításával 150 köbméter bányafát, gazdaságuknak szerszámfát vágnak ki, s a tüskökből és gallyakból megszerzik a tüzelőjüket is. Körülbelül tizenkétezer kéve nádat takarítanak be, s mintegy ötszáz kocsi jeget vágnak A dunaföldvári termelőszövetkezet saját seprűüzemében dolgozza fel a tizenkét holdról levágott cirokszakáll termését. A cirok kártolását megkezdték, a magot takarmánynak használják fel, a szakádból pedig hétezernél több seprűt kötnek ezen a télen. egy felelős pozíciója, de ott, ahol az általa is bírált hibákat már nemcsak bírálni lehetett, hanem birkózni is kellett azokkal, nos ott enyhén szólva, nála is megállt a tudomány. Szóval az az igazság hogy könnyebb bírálni, hangoskodni, mint tevékenyen közreműködni. — Ki parancsolt rá maguk közül a zsáktolvajra, hogy tedd le, vagjr hozd vissza az anyád teremtésit, mert csúnya világ lesz? — kérdeztük a tagoktól. — A vezetőség feladata vigyázni, azért kapják a jó fizetést. Ez a felfogás erősen sántít és ez az ami ugyanúgy káros a tsz- re nézve, mint az elnök modorában fellelhető hibasorozat. Több tag ugyanis az egyéni felelősség alól azzal próbál kibújni, hogy neki semmi köze a dolgokhoz. Ebből származik tehát az a fonák helyzet, hogy a valóságban létező hibákat bátran bírálják, de azok megszüntetése érdekében kevesen és keveset tesznek. Végül a Hidja-pusztai beszélgetés és a korábbi tájékozódás alapján már szinte teljes biztonsággal lehetett megállapítani a kikezdésre okot adó négy főpólust: 1. A politikai tudatformáló munka elégtelen, s ez a maradiságot szinte konzerválja. 2. A javadalmazásban feszültségek vannak. 3. A vezetői modor és magatartás gyakran sérti az emberek önérzetét. 4. Létezik egy egészséges előjelű elégedetlenség amely az adottságok jobb kihasználását követeli. (Folytatása következik.) Szekulity Péter A BALASSA JÁNOS KÓRHÁZ klubhelyiségében Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke tartott beszámolót. Beszélt a második ötéves terv során elért eredményekről, amely szerint az ipar termelése körülbelül 46 százalékkal emelkedett, az ipar fejlesztésére 90—95, a mezőgazdaságra körülbelül 41 milliárd forintot, a közlekedésre, az úthálózat fejlesztésére és javítására 22—23 milliárd forintot fordítottunk. Az állam 32—33 milliárd forinttal járult hozzá a tanácsok művelődési, egészségügyi és lakásépítési költségeihez, ebből az összegből került megépítésre a tüdőszanatórium és lett felújítva a tűzkárt szenvedett szülészeti osztály is. Ismertette az egyes munkáskategóriák bérrendezésével kapcsolatos számadatokat és részletesen kitért az egészségügyi dolgozók bérrendezésének ismertetésére. — Az intézkedés országos viszonylatban mintegy 50 000 szakképzett egészségügyi középkádert, ezenkívül az intézményekben dolgozó, mintegy 6000 szakmunkást érint. Az évi 150 millió forintos keretnek mintegy háromnegyed részét az alapbérek emelésére, egynegyed részét pedig az ügyviteli díjak rendezésére használják fel. Ez utóbbi az érintett orvosokra is kihat. Legmagasabb lesz a bérrendezés a közvetlen betegápolással foglalkozó kórházi és klinikai ápolónőknél. Mintegy 16 000 dolgozónál körülbelül havi 250 forint többletjövedelmet jelent — mondotta. Az egészségügyi dolgozók nagy érdeklődéssel hallgatták az előadót, aki minden kérdésre kimerítő és megnyugtató választ adott. A BÁTASZÉKI MŰVELŐDÉSI OTTHONBAN megtartott pártnapon Tolnai Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese beszélt. Az előadó elsősorban az országos adatokat ismertette, majd beszélt az ár- és bérintézkedések céljáról, amely kihat a dolgozók életszínvonalának emelésére. Az intézkedések elősegítik a közgazdaságilag is szükséges arányok kialakítását, csökkentik a meglévő bérfeszültséget, s az eddiginél erőteljesebben hatnak a népgazdaság fejlődésére. Az iparcikkek árához és a világpiaci árakhoz viszonyítva alacsonyak voltak a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai. Az árak általában nem fedezték a termelési költségeket. Ennek következtében a mezőgazdasági termelés ösztönzése nem kielégítő, nem kevés a veszteséges termelőszövetkezet, amelyben a mérleghiányt állami támogatással kell pótolni. Alacsony volt az élelmiszerek fogyasztói ára is és ez sokszor indokolatlanul növelte az igényeket olyan cikkek iránt, amelyekből nem állt rendelkezésre a megfelelő mennyiség. A helyes ár- és bérpolitika kialakításával mindaz iparban, mind a mezőgazdaságban fokozatosan el kell érni, hogy jobb munkával, többet lehessen keresni, de mindenki fizessen azért, amit elfogyaszt. A TOLNAI SELYEMFONÓBAN Pollák Andor, a megyei párt- bizottság munkatársa tartott pártnapi beszámolót. A beszámoló a többi között foglalkozott a sokakat érdeklő nyugdíjemelés és a progresszivitás kérdésével is. Az üzemi dolgozók közül kérdéseket tettek fel és néhányan a véleményüket is elmondták. A felszólalók kifejezték, hogy szilárdan a rendszer mellett állnak és szívesen vállalnak áldozatot azért, hogy a párt és a kormány célkitűzései megvalósuljanak. Ugyanakkor beszéltek arról is. hogy aggodalommal tölti el őket az olyan intézkedés, amikor látják, hogy a termelői létszám csökkentését ugyan következetesen végrehajtják, de ezzel párhuzamosan nem csökken az adminisztratív dolgozók száma. Mint mondották, egyetértenek a takarékossági intézkedésekkel, de nem értenek egyet az olyan gyakorlattal, amikor csak az egyik oldalon takarékoskodunk, ugyanakkor a másik oldalon pazarlással találkoznak. Pollák elvtárs a hozzá intézett kérdésekre választ adott, kitért azokra is, ahol még változtatni való és javítani való van. Emberek hóviharban: Az útőr Deres-rőt szakálla talán négynapos. Nagy gyapjúkesztyűbe bújtatta erős kezeit. Rátámaszkodik a fényes nyelű lapátra, lenéz hosszan a völgybe, ahonnan erőlködő autó kapaszkodik felfelé. — Ha nem szórnánk, ez sem jönne fel. — Kiss József tamási útőr a másfél kilométeres emelkedő gazdája, cigarettára gyújt. — Mikor kezdte a munkát? — Hajnalban. Mindig hajnalban. Ha esik, ha fúj, az útra ki kell menni. Megnézni, megy-e a forgalom, mit tehetek, hogy menjen. Ha nagy a hó, a fúvás, sietek jelenteni és küldik a gépet. Ha kicsi, akkor magam állok neki, ezzel a lapáttal. Két hete múlik lassan, hogy az útőrök derék serege már faggyal, hóviharral, méteres torlaszokkal küzd. Kiss József egy a sok száz Tolna megyei útőr közül. — Ez az út mindig veszélyes, ha eső esik, akkor is. Meg nyáron is. Mert erdő fut az út mellett, több a pára, nyirkos, síkos az aszfalt. Most korcsolyapálya. Nézze csak — s mutatja, amint egy Moszkvics táncoltatja hátsó felét, már fenn az emelkedő tetején. Lapátját nekitámasztja a kerékvető kőnek. Beáll a part oldalába, a hóbuckára teríti az elemózsiás tarisznyát, ebédelni kezd. Nyugodt, tempós falatozásán, étvágyán nem látom a nagy erőfeszítések, a megpróbáltatások nyomát, amelyek naponta próbára teszik az útőröket. — Meg kell szokni a szakmát, meg a hideget, a havat is, aztán akkor már csak kitartás kell hozzá. Az meg van. Két hete naponta kétszer járja végig hat kilométeres útszakaszát Kiss József, tamási útőr... — pj — Elutaztak az MSZBT IV. kongresszusára a Tolna megyei küldöttek Megyeszerte nagy érdeklődés mellett tartják meg a januári oártnapokat. A pártnapi előadók a dolgozókat foglalkoztató bér, nyugdíj és családi pótlék emelésével, a progresszív nyugdíjjáru- \ék mértékéről tájékoztatják a résztvevőket.
