Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
7 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1966. január Ü. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) az alkalmazottak tartását, s eljárást indítanak azok ellen, akik illegálisan foglalkoztatnak alkalmazottat. A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának a földterületre vonatkozó adótételei nem változnak. A fuvarozási engedéllyel nem rendelkező, mezőgazdasági ingatlant nem használó személyek a tulajdonukban lévő lovak után a korábban megállapított lóadó-téte- leknek a kétszeresét fizetik. A kormánytól kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminisztei A szállítási rendszer A szállítási szerződési rendszer reformjára vonatkozó kormány- rendelet azoknak az intézkedéseknek a sorába tartozik, amelyek a gazdasági irányítás új rendszerének fokozatos bevezetését szolgálják. A vállalatok közötti szerződéses kapcsolatok új szabályozása azt kívánja előmozdítani, hogy a nagyobb önállóságon alapuló vállalati kooperáció — megfelelő ösztönzők és biztosítékok alkalmazásával — helyesen valósuljon meg. Az új jogi rendezés feloldja az eddigi merev tervhezkötöttséget, s lehetőséget ad arra, hogy a termelés jobban alkalmazkodjék a valóságos és változó szükségletekhez, másfelől viszont biztosítja, hogy a tervszerűséget ne válthassa fel spontaneitás, ezért tovább növeli a szállítási szerződések szerepét a forgalom szervezésében. A rendelet alapelvként mondja, ki, hogy a szállítási szerződések rendeltetése elsősorban a népgazdasági terv megvalósítása során jelentkező szükségletek kielégítése. A szállítók kötelessége, hogy a megrendelők igényeit kellő időben, korszerű, jó minőségű termékekkel elégítsék ki. Ugyanakkor azt is biztosítani kell, hogy a megrendelők időben gondoskodjanak a szükségletek felméréséről és a megrendelések feladásáról. Az új jogszabály előírja, hogy meghatározott termékek megrendelése esetén kötelezni lehet a szállítót arra, hogy a megrendelővel a szerződést megkösse; ezt csak akkor tagadhatja meg, ha bizonyítani tudja, hogy nem képes a szerződés teljesítésére, vagy ezzel megsértené a népgazdasági érdekeket. Az Országos Tervhivatal elnöke — az érdekelt felügye Jeti szervek meghallgatása után — meghatározhatja azokat a termékeket, amelyekre a szállító köte les szerződést kötni. Más esetekben a felek szabad megegyezésének tárgya a szerződéskötés még akkor is, ha a szóban forgó termék gyártása vagy értékesítése a felek tervében szerepel. A gazdasági irányítás új rendszerének megfelelően arra kell törekedni, hogy a szerződéskötési kényszer mindinkább csökkenjen és a vállalatok gazdasági kapcsolatai egyre nagyobb területen, kényszertől mentesen, kereskedelmi eszközökkel alakuljanak ki. Az új rendelet éppen ezért lehetőségeket teremt egyszerűbb szerződési formák — például raktári beszerzés, bizományi szerződés, kapacitáslekötési szerződés, fejlesztési szerződés — alkalmazásara. A kereskedelmi módszerek érvényesülését és a szerződő felek anyagi ösztönzését szolgálja az az új rendelkezés, amely szerint az ár meghatározása a szerződések elengedhetetlen tartalmi kelléke. Az új rendelet lehetőséget ad arra, hogy ha a felek a hatósági ármegállapítás alapjául szolgáló feltételektől eltérő előnyöket kívánnak kikötni vagy hátrányosabbakat válegyidejűleg módosította a levonásos rendszerben fizetendő adóra vonatkozó rendelkezéseket az adótételek változatlanul hagyása mellett. A szabályozás szerint az év végén összesítik azoknak a szellemi szabadfoglalkozású dolgozóknak (írók, zeneszerzők, művészek, stb.) a jövedelmét, akik tiszteletdíjukat különböző helyekről veszik fel, hogy ennek alapján tényleges összes jövedelmük arányában állapítsák meg adójukat. A kisebb jövedelmek — így például az 500 forintot meg nem haladó kifizetések — nem kerülnek ösz- szesitésre a2 adózás szempontjából. szerződési reformja lalnak, akkor árengedményben, illetve felárban állapodhatnak meg. Az új intézkedések szerint a szerződéskötések időpontját és időszakát a jövőben nem a tervidőszakok, hanem a szükségletek kielégítésének tényleges érdekei határozzák meg. A felesleges készletek kialakulását gátolja az az intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy a megrendelő — amennyiben a szükségletek megváltoztak, vagy megszűntek — a teljesítési határidő lejárta előtt — a szállítónál felmerült költségek megtérítése ellenében — a megrendeléstől elálljon. A kormányrendelet kimondja: a szállítást csak a megrendelő hozzájárulása esetén szabad határidő előtt teljesíteni. Ha ez mégis megtörténnék, a vételár kifizetése nem válik esedékessé, sőt a szállító bír- ságjellegű előszállítási díjat köteles fizetni. Az új rendelkezés a termékek minőségének fokozottabb biztosítását is szolgálja, például ebben az irányban hatnak az új jogszabály jótállásra vonatkozó előírásai is. A kormányrendelet rendszerezi, elvileg egységesebbé, szigorúbbá — ugyanakkor a gyakorlatban differenciáltabbá teszi a szerződésszegésből eredő jogi következményeket. Általánosan megszigorítja a felelősségi szabályokat, így például intézkedik a kötbérkulcsok emeléséről. Más vonatkozásokban viszont a felelősségi rendszert rugalmasabbá teszi, hogy nevelő és megelőző hatása jobban érvénye- süljön. Az új rendelet a helyes irányú ösztönzés fokozása érdekében azt is tartalmazza, hogy mentesül a kötbérfizetés alól az, aki a hibás terméket még a teljesítési határidő előtt kijavítja. Az új rendelet 1966. szeptember hó 1-én lép hatályba. Alkalmazására addig a vállalatoknak, a minisztériumoknak, a döntőbizottságoknak és más érdekelt szerveknek megfelelően fel kell készülniük, az új rendelet alapján módosítani keU az érvényben levő szállítási alapfeltételeket is. Kormányhatározat a polgári védelemről A polgári védelemről hozott kormányhatározat a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény XI. —XIII. fejezetében foglalt rendelkezések végrehajtását szabályozza. Ismeretes, hogy a Magyar Nép- köztársaság — a Szovjetunióval és a szocialista országokkal együtt — következetes békepolitikát foly. tat. Ameddig azonban az imperialista hatalmak lépten-nyomon megsértik a nemzetközi jog alapvető normáit. Lábbal tiporják a nemzetek függetlenségét, szuverenitását, burkolt és nyílt agressziókat követnek el a béke ellen, a szocialista országok elsőrendű feladata, hogy honvédelmüket megfelelő szinten tartsák és állandóan fejlesszék. A honvédelem szerves része a polgári védelem, azaz a lakosság és az ország felkészítése az önvédelemre. A polgári védelemben közvetlenül vagy közvetve az egész lakosság részt vesz, ezért szervezett és fegyelmezett magatartásával céltudatos közreműködésével nagy mértékben elősegítheti a megelőző, felkészülő tevékenység, — s amennyiben béketörekvéseink ellenére sor kerülne ná — az élet és az anyagi javak mentésének sikerét, a termelés folyamatosságának biztosítását. A most elfogadott kormányhatározat a korszerű követelményeknek megfelelően rögzíti az alapvető polgári védelmi feladatokat. Ezek között említi a lakosság — támadó fegyverek hatása elleni — egyéni és kollektív védekezésre történő felkészítését, ellátásét a szükséges védőeszközökkel, életvédelmi létesítmények létrehozását, az anyagi javak és eszközök, valamint a különleges értékű vagyontárgyak (kulturális értékek műkincsek stb.) védelmét, az ország lakossága megbízható, gyors riasztásának és tájékoztatásának megszervezését, a mentési és az ezzel összefüggő egyéb feladatok ellátásának rendjét. Meghatározz.«, hogy a védekezésre történő felkészülésben — és szükség esetén a végrehajtásban — az állami szerveknek, a szövetkezeteknek és a társadalmi szervezetek irányító szerveinek milyen általános és különleges feladatai vannak. Rögzíti a különböző feladatok végrehajtásában érdekelt szervek között az irányítás és a felelősség kérdését, s az eddigi tapasztalatok figyelembevételével újból szabályozza a polgári védelemmel kapcsolatos anyagi és pénzügyi tervezés, ellátás rendjét. (MTI) Az egész megyében megindult a forgalom — Tovább dolgoznak az utakon A megye közútjain mind biztonságosabbá válik a forgalom. Csütörtökön egész nap dolgoztak az utakon, sőt, jutott már idő arra is, hogy a sürgős javításokat a gépeken elvégezzék. A több mint egy hete tartó küzdelem a hóval, már a vége felé közeledik. Azonban még nem fejeződik be. Tegnap még a bekötő utak járhatóvá tételén dolgoztak, ugyanakkor hozzáfogtak a már járható fő közlekedési utak szélesítéséhez is. A motoros és traktorvontatású hóekékkel csütörtökön egész nap dolgoztak. Nem került sor — mint az időjárásjelentések előrejelzéseiből várható volt — újabb erős havazásra, sőt úgy látszik, Tolna megyét az újabb viharos erejű szél is elkerülte. A hóvihar megszűnése, és az utak járhatóvá tétele után sem szűnik meg az utakon a munka. Mint értesültünk róla, teljes apparátussal dolgoznak a további napokban is az útépítők gépes és gyalogos brigádjai. A további feladat ugyanis az, hogy a nagymennyiségű havat úgy távolítsák el az útról, az útpadkáról, hogy egy esetleges hóesésnek, hóviharnak legyen helye. Ezért most a legnehezebb szakaszába érkezett a hó elleni küzdelem. A friss havat ugyanis a gépek és emberek könnyen tudták az útról eltávolítani, a megülepedett, homokkal, porral vegyült hódugókat, buckákat már nehezebb eltávolítani. Mint a hóvihar eddigi napjaiban, tegnap is, és a mai napon is minden segítséget megadnak a munkásoknak, hogy könnyebben tudják a nagy megpróbáltatást élviselni. így a hóekék fordulóinál, a vállalat szekszárdi és járási székhelyi központjaiban melegedő szobák, meleg ital vár-» ja a munkásokat. Dolgoznak a vasútállomásokon A vasúton is a legnagyobb gond a várható hőmennyiség helyének biztosítása. Ugyanis a nyílt pályaszakaszokon az első órákban csak annyira hányták el a havat, hogy a vonatok biztonságosan tudjanak közlekedni. Most az a feladat, hogy a havai tovább dobálják a sinek mellől A vasútállomásokon, a megállókban a személyforgalomnak szükséges terület hótalanítása csütörtökön tovább folyt. így a hét közepére már az állomásokon biztonságossá vált az utasok közlekedése. A jegesedés esetén azonnal megkezdik a vasútállomásokon a salakozást. A szekszárdi állomás személyzete a hét elején jól vizsgázott. A rendkívüli körülmények ellenére baleset nem fordult elő. Bár a legtöbb délutáni vonattal két*' vonat utasai utaztak el. Az állomás vezetői éjjel-nappal talpon voltak, segítették a szolgálatosok munkáját. Néhány órát tudtak csak pihenni. Mindenhova eljutnak az autóbuszok A szekszárdi autóbusz-pályaudvaron tegnap már nyugodtabb légkör uralkodott. A reggeli órák ban érkező munkásjáratok néhány perces késésekkel futottak be. Előfordult, hogy a buszok a nagy zsúfoltság miatt már nem tudtak felvenni újabb utasokat, s ezeket a későbbiek szállították a megyeszékhelyre. A déli és a délutáni csúcsforgalomban a buszokat elindították. Érdekes, hogy a távolsági járatok sem késnek többet, mint a megyében közlekedő kocsik. Ennek oka az, hogy a főközlekedési utak állapota jobb, mint a mel- lékutaké, a kocsik gyorsabban tudnak közlekedni. A MÁVAUT sofőrjei sikeresen küzdöttek a rendkívüli útviszonyokkal. Személyi sérülések nem történtek. A 11-es AKÖV tehergépkocsijait a havazások idején nem foglalkoztatták úgy a fuvaroztatók, mint az kívánatos, punt ahogy lehetett volna. így számíthatunk arra, hogy az utak amint jobban járhatókká válnak, növekszik a közúti teherszállítás, A forgalom várható növekedésére az AKÖV főnökségein felkészültek. Miért kezdenek ki embereket? 3. Az okok közelebbről A kosárfonónak is berendezett alacsony és ideiglenes magtáriroda percek alatt megtelt emberekkel. Amikor szánkóval a magtár elé fordultunk az emberek a gó- réhoz igyekeztek. Onnét fordultak vissza, s kíváncsian várták, hogy vajon mit akarunk, őszintén szólva kínosan érintett bennünket a ránk felnéző szívélyesség és az az elvárás, hogy végre a panaszuk majd megértésre talál. Körülvettek bennünket, s oly bizalommal öntötték ki szívük minden keserűségét, mintha ml lennénk a megváltók, a mindent megoldók. Indulatos szavakkal ostorozták a hibákat, s az lett volna a népszerű, a hatásos póz, ha mindenben igazat adunk nekik. Ezt azonban nem tehettük meg, pedig tudtuk, hogy ezzel azt a látszatot keltjük, mintha a vezetőket pártolnánk. Feltűnt, hogy csupán három ember beszél. A többiek a falhoz támaszkodtak, szigorú, zárt arccal, szinte elszántan hallgattak. A téli öltözék egyformává tette valamennyijüket. Egyébként egészen bizonyos, hogy a hallgatás, egyetértés és hallgatólagos megállapodás, hogy ilyen alkalommal az legyen a szószóló, aki legjobban ki tudja magát fejezni. Rájöhet tünk tehát arra, hogy a hangadók legtöbbször megbízatást is teljesítenek. A kérdések özönél Szarka Ferenc zúdította ránk. — Termelünk, mégsem tudunk osztani. Mi ennek az oka? — kérdezte. Ezzel mi nem értettünk egyet, a birtokunkban lévő számokkal, adatokkal érveltünk, ezekre viszont ők feleltek legyintéssel. — Mondok mást: 1965-ben jóval a zárszámadás után . 64 ezer forintot osztottak .ki egymás között a vezetők. A hatvannégyre járó pénzt miből fizették ki hatvanötben? — tette fel a kérdést ismét Szarka Ferenc és folytatta: — A brigádvezetők képesítés nélküliek. Miért kapnak mégis annyi munkaegységet, mintha képzettséggel bírnának? Az irodán egy beosztott könyvelő, vagy egy adminisztrátor háromszor annyit keres, mint egy sima tag. Hol itt a nehéz fizikai munka megbecsülése? Elnéztem: árpaosztáskor Varga Mária beosztott könyvelő egymaga annyit vitt haza, mint itt három ember. Továbbmegyek: a gépkocsivezetőnek mezőgazdasági gépész szakmája is van. Viszoni nem gépész munkakörben dolgozik, mégis jóváírják neki a plusz munkaegységet. A mi forintjainkból ne legyen bőkezű senki. És az a legfájóbb, hogv nálunk az isten se felel semmiért. Az őszszel rengeteg zsák veszett el. Reggel, munkakezdés előtt számtalan szór csak a helyszínen tudjuk meg, hogy nem kasza kell, hanem kapa. Futás haza. Ki ezért a felelős, ha nem a vezetőség? Hogyan van az, hogy a havi 65 munkaegységet a brigádvezető megszerzi, de azért már nem felel, hogy például százszámra tűnik el a zsák? Szarka Ferenc mindezt szinte egy szuszra mondta el. A tagok felelősségére próbáltunk apellál ni. Arra, hogy az elnök nem állhat őrt minden zsák mellett. In dulatosan magyarázták, hogy mi nem értjük úgy látszik a dolog lényegét, mert a brigádvezető miért van, ha nem felel. Arra törekedtünk, hogy mindvégig megmaradjunk a tárgyilagosság talaján. Ám éppen emiatt néhány ember arcán észre lehetett venni a csalódást. Valami olyat, hogy na ezekkel se megyünk valami sokra. Ezek se értenek meg bennünket. Az egyik ember fáradt hangon megszólalt: — Hát az; tudják-e, hogy az elnök analfabétának tart bennünket? Bejött az irodába két brigádvezető. A tagok egyáltalán nem zavartatták magukat. Egy kicsit a minden mindegy, rosszabb mái nem jöhet elszántság uralta a hangulatot, s ez akkor szokott be
