Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
I TOLNA MEGYE ti VIIAO PROLETÁRJAI, EGYESUfcfETE* < NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 17. szám ARA: 60 FILLÉR Péntek, 1966. január 21. A távbeszélőüzemben Képes riport az 5. oldalon. Jövő heti tv-műsor 7. o. lJ A barátság kongresszusa irtás dr. Vadász Elemér akadémikus, az MSZBT alelnöke A Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. Kongresszusa olyan időpontban ül össze, amikor a magyar dolgozók szívében és emlékezetében még elevenen ott élnek az 1965-ös jubileumi esztendő eseményei, azok az érzelmek és azok a gondolatok, melyeket fel- szabadulásunk 20. évfordulójánál! nagyszerű ünnepe ébresztett. Bennünk él az a szeretet, megbecsülés és hála, amelyet a magyar nép különös erővel érzett ezen az évfordulón a felszabadító Szovjetunió iránt. Bennünk élnek azok a gondolatok, amelyek a fel- szabadulás óta eltelt két évtized eredményeit vizsgálva születtek. Dolgozó népünk ezen az évfordulón jogos büszkeséggel állapíthatta meg, hogy pártunk vezetésével, szorgalmas, teremtő munkánk eredményeképpen hazánkat az elmaradott tőkés-földesúri Magyar- országból fejlett szocialista iparral és mezőgazdasággal, fejlett kultúrával rendelkező országgá tettük. Leraktuk a szocializmus alapjait, és hazánk ma aktív, egyenrangú tagja a szocialista országok nagy családjának; a többi testvéri szocialista országgal vállvetve küzd a bókéért, a társadalmi haladásért. A két évtizedes fejlődés eredményeinek vizsgálata azt is elevenen bizonyítja, hogy ezen a — sokszor nehéz, küzdelmes — úton igaz barátra leltünk a Szovjetunióban. A szovjet nép azután, hogy súlyos véráldozatok árán meghozta a szabadságot sokat szenvedett népünknek, felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a felszabadult ország új életének megindításához, majd az azt követő években olyan sokrétű kapcsolatok alakultak ki országaink között, amelyeknek felmérhetetlen szerepük volt országunk fejlődése szempontjából. A testvéri barátságnak és együttműködésnek ebben a termékeny légkörében végezte munkáját a Magyar—Szovjet Baráti Társaság is, amely ugyancsak az 1965- ös esztendőben ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. Megállapíthatjuk, hogy a magyar— szovjet barátság két évtizedes fejlődésében, erősödésében és elmélyülésében, népeink kölcsönös megismerésében mindig fontos szerepet töltött be a Magyar— Szovjet Baráti Társaság. S ami ennek az eredményes tevékenységnek az értékét még inkább növeli, hogy a munka nagy részét, legnehezebbjét a társaság áldozatkész, fáradságot nem ismerő aktivistáinak ezrei végezték. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság legutóbbi kongresszusa óta mintegy 6 év telt el. Ezalatt dolgozó népünk további nagy lépést tett előre a szocializmus építése területén. Eredményesen befejeztük a második ötéves tei’vet, jelentős eredményeket értünk el a szociális és kulturális fejlődés terén, tovább szélesedtek és eredményességében gazdagodtak a magyar és a szovjet nép sokoldalú kapcsolatai. Ez utóbbi vonatkozásban a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak is sikerült kialakítania tevékenységének azon területeit, azokat a munkamódszereit, amelyek az elmúlt években megfelelő fejlődést eredményeztek a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság együttműködésében, s ezen keresztül hozzájárultak népeink életének és munkájának jobb, alaposabb kölcsönös megismeréséhez, kulturális értékeink kölcsönösen hasznos cseréjéhez. Társaságunk munkájának nagy lendületet adott hazánk fel- szabadulása 20. évfordulójának esztendeje. Ezen az évfordulón, amely az egész magyar nép országos, nagy ünnepe volt, a magyar és a szovjet emberek szívében tovább erősödtek a barátság érzésének szálai és még inkább tudatosodott a két nép sokoldalú együttműködésének kölcsönösen előnyös volta. Ez az általános légkör termékeny talajt biztosított társaságunk tevékenységéhez, fokozta annak hatékonyságát. Ebben a légkörben tartották meg kerületi és megyei elnökségeink konferenciáikat, amelyeknek előkészítése során még inkább fokozódott és szélesedett aktivistáink tevékenysége. A jelenlegi helyzet jó alapot biztosít ahhoz, hogy az elkövetkező években eredményesen ápolhassuk tovább a magyar—szovjet barátságot. Ebből a szempontból is nagy jelentősége van annak, hogy 1967-ben az egész haladó emberiséggel együtt ünnepelhetjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Számunkra, magyarok számára ez az évforduló különösen jelentős, hiszen a forradalom kivívásában, a fiatal szovjet állam védelmében mintegy 100 ezer magyar internacionalista harcolt szovjet testvéreink oldalán. A szovjet nép ezt soha nem felejti el nekünk, örök hálával emlékezik azokra, akik vérrel pecsételték meg népeink barátságát. Ahhoz, hogy ezeknek a fontos eseményeknek és tényeknek a politikai jelentőségét kellő hatékonysággal tudatosíthassuk hazánkban, arra kell törekednünk a jövőben is, hogy munkánk során minél szélesebb tömegekhez juthassunk el. Társaságunknak fontos feladata, hogy a magyar és a szovjet nép sokoldalú kapcsolatainak, kölcsönösen előnyös együttműködésének, történelmi barátságának talaján, a magyar dolgozók széles tömegei körében, más tömegszervezetekkel és tömegmozgalmakkal szoros egységben, tovább szélesítve a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal meglévő együttműködését, konkréten és őszintén, mind az emberek értelmére, mind pedig érzelmeire hatva tudatosítsa a magyar—szovjet barátság jelentőségét. Ezzel egyrészt hozzájárul a hazánkban folyó ideológiai munka egészéhez, másrészt a két nép barátságának elmélyítésével elősegíti népeink nemzetközi összefogását a békéért, az emberi haladásért, á szocialista világrendszer erősítéséért, a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, a szocializmus és kommunizmus felépítéséért vívott harcban. Ülést tartott Minisztertanács a A munkaügyi miniszternek a kormány ülésén megtárgyalt jelentése — a többi között — megállapítja, hogy a Munka Törvény- könyvét módosító intézkedések — a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatán alapuló más intézkedésekkel együtt — kedvezően éreztették hatásukat. így például 1965. első kilenc hónapjában — 1964. azonos időszakához viszonyítva — egyharmadá- val kevesebb dolgozó mondott fel és egyötödével csökkent a munkahelyükről felmondás nélkül kilépők száma. Az adatok szerint a kilépők zöme változatlanul segéd- és betanított munkás, közülük is leginkább a fiatalok és a rövid munkaviszonnyal rendelkezők. Emelkedett viszont 1965. első három negyedévében a vállalatok részéről történt felmondások száma, ami a múlt évben végrehajtott létszámcsökkentések következménye volt. Mindent egybevéve 1965. első három negyedévében kevesebben változtattak munkahelyet, mint az előző év azonos időszakában. A vállalatok többségénél 1965. első három negyedévében csökkent az igazolatlanul mulasztott munkanapok száma, javult a munkafegyelem. Ehhez hozzájárult az is, hogy a vállalatok eredményesebben használták fel a törvényben biztosított fegyelmi lehetőségeket. Jelentős eredménynek lehet tekinteni — bár e téren a helyzet még mindig nem kielégítő —, hogy egyre több művezetőt, üzem- és részlegvezetőt ruháznak fel fegyelmi jogkörrel. Hatékonyabbá vált a társadalmi tulajdon ellen vétők felelősségre vonása is. Több ilyen ügyben indult eljárás, nőtt a kirótt kártérítések összege is. A vállalatok az esetek mintegy 40 százalékában kártérítésként a jogszabály szerint előírható teljes összeget szabták ki. Nem szereztek viszont következetesen érvényt annak az elvnek, hogy elsősorban és fokozottabb mértékben azokat kell felelősségre vonni, akik kirívóan hanyagul végzik munkájukat, s gyakran okoznak kárt. A vizsgálatok tapasztalatai ugyanis arra mutatnak, hogy a felelősségre vonás során sok helyen az okozott kár mértékétől függetlenül káros egyen- lősdi érvényesül: a kisebb kárt okozó dolgozókat keményen felelősségre vonják, de a jelentős mérvű és gyakori károkat okozókkal szemben liberális döntéseket hoznak. A Minisztertanács az ilyen gyakorlatot elítéli. A jelentés beszámol arról is, hogy a vállalati, valamint a területi munkaügyi döntőbizottságok megalakulása nyomán a munkaügyi vitákat gyorsabban és jobban intézik. A bizottságok döntései általában helyesek, a határozatoknak körülbelül 80 százalékát mind a vállalatok, mind a dolgozók elfogadták, s a megfellebbezett határozatoknak is csak egyharmadát változtatták meg a másodfokon eljáró szervek. A jelentés a továbbiakban szóvá teszi, hogy a vállalatoknak és a helyi tanácsoknak az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniok a döntőbizottságok működéséhez szükséges feltételek biztosítására. A Minisztertanács az előterjesztés alapján kötelezte a minisztereket, hogy továbbra is megkülönböztetett gondot fordítsanak a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek betartására, a végrehajtás rendszeres ellenőriztetésére. Biztosítani kell, hogy a rendelkezések ellen vétőket fegyelmi és anyagi tekintetben igazságosan vonják felelősségre, megszűnjenek az egyenlősdire irányuló és liberális tendenciák. Az illetékes szervek segítsék elő, hogy a vállalati és a területi munkaügyi döntőbizottságok zavartalanul végezhessék fontos feladataikat. Kisiparosok, magánkereskedők és szabadfoglalkozásúak jövedelemadója A kisiparosok, a magánkereskedők és a szabadfoglalkozásúak általános jövedelemadójáról szóló kormányrendelet mérsékeli a kisebb jövedelműek adóját, viszont emeli a progresszió mértékét a nagyobb jövedelmű kisiparosoknál és magánkereskedőknél. A javító, szolgáltató tevékenységet folytatók adóátalány-tételei nem változnak. Az általános jövedelemadón felül alkalmazottankint havi 500 forint tételes adót is kötelesek fizetni azok az adófizetők, akik alkalmazottat foglalkoztatnak. Ez a külön adó nem terheli azokat, akik özvegyi vagy gyámi jogon gyakorolják iparukat, vagy száz százalékosan csökkent munkaképességűek, a 65 éven felüli férfi- vagy 60 éven felüli nő adózókat amennyiben csak egy alkalmazottjuk van és adóköteles tiszta jövedelmük az évi 36 000 forintot nem haladja meg. Nem kell fizetni egy éven át ezt a külön adót a szakmunkássá lett és ugyanazon a helyen tovább foglalkoztatott alkalmazott után sem. A kormányrendelet szabályozza a különböző adókedvezményeket is. így például maximálisan évi 1000 forint adókedvezmén5rben részesülhetnek azok, akik ipari • tanulót foglalkoztatnak, továbbá a csökkent munkaképességűek. Az adókivetési utasítás intézkedik a tényleges jövedelmeknek megfelelő adóbevallások biztosításáról, az ezt elősegítő bizonylati fegyelem (könyvvezetési kötelezettség, stb.) megszilárdításáról. A rendelkezések megsértőivel szemben a törvényes keretek között megfelelő eljárást kell indítani. Az adóapparátus dolgozóinak feladata, hogy megfelelő adatgyűjtéssel, az adóalapok jobb kimunkálásával biztosítsák a kis-, illetve a nagy jövedelmek közötti differenciáltabb adóztatást. Fokozottabban ellenőrzik az adózóknál (Folytatás a 2. oldalon) \ A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelentését a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának üléséről. Megvitatta és elfogadta a SZÖVOSZ elnökének a zöldség és gyümölcs felvásárlásának eredményeiről. a lakosság ellátásának helyzetéről és a téli időszakra tárolt készletekről szóló jelentését. A munkaügyi miniszter ismertette a Munka Törvénykönyve módosításával kapcsolatos intézkedések tapasztalatait. A Minisztertanács a jelentést megvitatta és tudomásul vette: A Minisztertanács tavaly decemberi határozatának megfelelően a pénzügyminiszter javaslatokat terjesztett elő a nagyobb jövedelemmel rendelkező kisiparosok, kereskedők és szabadfoglalkozásúak jövedelemadójának emelésére. A kormány a javaslatokat megvitatta, elfogadta, s felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. A Központi Döntő Bizottság és az Országos Tervhivatal elnökének közös előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a szállítási szerződések rendszerének új alapon történő rendezésére; ezzel összefüggésben az igazságügyminiszter előterjesztése alapján úgy határozott, hogy a polgári törvénykönyv tervszerződésekre vonatkozó egyes rendelkezéseinek módosítására előterjesztést tesz az Elnöki Tanácsnak. A Minisztertanács a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján — a honvédelemről szóló 1960. évi. törvény megfelelő rendelkezéseinek végrehajtása céljából — határozatot hozott a polgári védelemmel kapcsolatos alapvető feladatokról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. * • 1 W J . ÉQ .. Kevesebben változtattak munkahelyet, javult a munkafegyelem
