Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-18 / 14. szám
I960, január IS. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 SZER VEZETTEBBEDi A múlt évi munkát sikeresen végeztük el. A statisztikai adatok, a gazdasági egységek munkájáról szóló mérlegek még nem készültek el. Még nem tudjuk bizonyosan, hogy a termelést mutató részadatok hogyan alakultak. Az adminisztratív, a számvevőségi dolgozók munkája, hogy ezt kimunkálják, a gazdasági irányítóknak pedig használatra rendelkezésre bocsássák... Mert az év első napjától, az utolsóig dolgozni kell. És legfőképpen az elmúlt gazda-ági év tapasztalatait naponta hasznosítani. Melyek voltak a legfontosabb tapasztalatok? Elsősorban is az, hogy a tervszerűséget nem minden alkalommal tudták az üzemek tartani, hol az elemi csapások, máskor meg a nagyon is szubjektív okok miatt; a munka, a termelés nem volt kellően szervezett. Az idén az előzetes információk szerint a gyárakban korábban, de nem elég korán kapják meg a termelési tervet, így arra kényszerülnek, hogy a múlt év egy átlagosnak vehető előirányzata szerint dolgoznak januárban, és majd csak megérkezik a felső hatóságtól a részletes, avagy a teljes évi terv. Tehát ebből következik, hogy a termelés indulásának mechanizmusától eltérő intézkedésekre is sor kerül, még az első negyedévben. De már most kell és lehet is erre számítani. Azáltal, hogy a munkát szervezettebbé teszik. Legtöbbet az anyagellátásnál lehet tenni. A korábban érkezett nyersanyag helyes feldolgozási ütemezése, a gépek termelőkapcsolatának jó szervezése nélkülözhetetlen. így már most lehet bizonyos tartalékot is képezni, amennyiben a negyedév első hónapjában a vártnál többet produkálnak. Az idén a gazdasági vezetők munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében hatásos eszközt Is kaptak: az új prémiumrendszert. A helyi vezetőkön múlik, hogyan ösztönzik beosztottaikat, hogyan nevelik a tervszerű, szervezettebb munkára őket. És magyarázni, naponta kell elmondani: termelési eredményeinkből élünk. És ahogy nem mindegy, hogyan élünk, az sem mindegy, hogyan dolgozunk. Ma elmondhatjuk, hogy a Tolna megyei üzemekben a termelés technológiája, szervezettsége kialakult. Az év jól kezdődött és az első dekád eredményei máris bizonyítják az üzemekben, hogy az év elején kell „hajtani”, hogy az év végén legyen miért „szorítani” — a nyereségrészesedést már január harmadikén kell kezdeni. .. És ezt csak szervezett, egyenletes, ütemes munkával lehet elérni. A Tolna megyei üzemekben elegendő nyersanyag áll rendelkezésre ahhoz, hogy a tervek hiánya ellenére is a hagyományos, a korábban gyártott terméken dolgozzanak. Termékváltozás szinte mindenütt csak a második, harmadik negyedévben várható. Addig a munka szervezettebbé tételével, a terv ismeretének hiányában is lehet tervszerűen dolgozni. Feladataink a tavalyihoz hasonlóak, azoknál nem könnyebbek. Az idén nagyobb figyelmet kell fordítani a termékek minőségének javítására, a gazdaságosságra — és ezt elsősorban csak szervezettebb munkával tudjuk megvalósítani. Itatásos borjúnevelés hatvan tsz-ben Egyre több termelőszövetkezetben alkalmazzák a korszerű és igen gazdaságos itatásos borjúnevelést. 1963-ban még mindössze 24 termelőszövetkezet volt e módszer kivitelezéséhez berendezkedve. Tavaly már ötvenegy közös gazdaságban a tehenészetek 3680 férőhellyel rendelkeztek, az itatásos borjúneveléshez. A jelentős előre, lépést az állam most már évek óta minden esztendőben egymillió forint vissza nem térítendő hitellel segítette. Az egymillió forintot az idén is megkapják az erre kijelölt termelőszövetkezetek. Ez az összeg lehetővé teszi, hogy 1968-ban már hatvan tsz alkalmazza az itatásos borjúnevelést. E módszer alkalmazása megfelelő felkészültség és képzettség nélkül, elképzelhetetlen. Éppen ezért, a szükségletnek megfelelően, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya évről évre tanfolyamokat szervez a borjúgondozók részére. Tavaly, az Alsótengelici Állami Gazdaságban ötven tsz-tagot, illetőleg családtagot képeztek ki. Az idén ugyancsak Alsótengelicen, a tennivalókat és a fejlődést figyelembe véve 25 tsz-tag részére biztosítják az itatásos borjúnevelő tanfolyam elvégzését. lését megszüntetni, gyors ütemű gyártmányfejlesztést végrehajtani, g szükségletek változásához rugalmasan alkalmazkodni .általában nem volt tervben előírt feladat, Sok vállalatnál el is hanyagolták. De nemcsak azokkal a területekkel volt gond, amelyekre tervmutató nem irányult, mással is. A vállalati termelési érték mutatója például nem jellemezte megbízhatóan a termelés tényleges nagyságát; a termelékenységi mutató számos olyan formális tényezőre volt érzékeny (gyártmányösz- szetétel változása, kooperáció alakulása), amelyik nem jelentett tényleges termelékenységnövekedést. Hasonló volt a helyzet a költ- ségszintmutatóval, sőt a cikkenkénti termelési tervvel is. Némelyik mutatószám túlságosan részletesnek, másik túlságosan globálisnak mutatkozott. A túl részletes előírást gyakran év közben módosítani kellett pontatlansága miatt. A globális mutatószámba pedig minden „belefért”. Beleéltük- közben magunkat egy olyan illúzióba, hogy központilag mindent meg lehet részletesen tervezni. A vállalatoktól is elvártuk, hogy a tervév előtt négy-öt hónappal — legtöbbször a felhasználók igényeinek ismerete nélkül — számítsák ki tervszámaikat, létszám- és anyagigényüket. Ki kellett dolgozni a termelés, normaóra- és anyagszükségletét gyártmányonként és olyan időpontban, amikor a vállalat rendelésállománya még minimális volt. Nem tudta, mit fog termelni, de meg kellett terveznie. Néhány év múltán kiderült, hogy ez a módszer — ha az első években nem is lehetett másképp — már nem jó. 1957 után többször is csökkentették a kötelező tervmutatókat. Be kellett látni, hogy a központi gazdaságirányítás nem rendelkezik olyan pontos és mindenre kiterjedő részletes információkkal, amelyek elégségesek lennének a vállalati tevékenység részletes előírására. Bebizonyosodott, hogy a vállalatokra sokkal többet rá lehet bízni, mint eddig. Lehetőséget kell adni számukra, hogy a célok kitűzésében is szavuk legyen, ne pusztán azok megvalósításában. Ma már eljutottunk annak felismeréséig, hogy a központi gazdaságvezetés feladata: felmérni és megtervezni az egész újratermelési folyamatot a termeléstől a felhasználásig. Nem szükség- szerű velejárója azonban a tervszerű irányításnak, hogy az előirányzott fő beruházási, export- és vásárlóerő-tervszámokból adódó termelési feladatok közvetlen tervutasítások formájában jussanak el a termelő vállalatokhoz. Arra kell törekedni, hogy a vállalati feladatok kialakulása minél inkább a megrendelő és a szállító vállalatok egymásközti kapló kezekben a pártmunka A termelőszövetkezet párttitká- ra Kosik Ferenc elvtárs nyugodt lélekkel ment el Balatonaligára a négyhetes titkári tanfolyamra. Jó kezekben tudhatja a pártmunkát. A párttitkár távollétében Somosi József titkárhélyettesre hárulnak a közvetlen tennivalók, de a titkárhelyettes is megkapja a gazdaságvezetés részéről azt a segítséget, támogatást, amit Kosik elvtárs megkapott. Az őcsónyi Kossuth Tsz párt- szervezete fiatal, alig egyéves múlttal. Egy évvel ezelőtt néhány párttagból álló pártcsoportból nőtte ki magát a ma már 17 tagú pártszervezet. A pártszervezet egyéves munkája, a párt erősítésére, tekintélyének megszilárdítására, a gazdasági munka jobbá tételére irányult. Erre az időszakra esik Széki János elvtárs, a termelőszövetkezet elnökének tagjelölt-, illetve tagfelvétele is. Az elnök 20 évvel fiatalabb, mint a pártszervezet titkára, de a köztük lévő korkülönbség mit sem számít. A két vezető közötti összeforró ttságot a közös gazdaság ügye, a munkában a kölcsönös megértés és az emberi kapcsolat hatja át. Az idősebb és több tapasztalattal rendelkező párttitkár úgy érzi, hogy a tsz-ben a vezetők és a tagok ragaszkodnak hozzá. A jóval fiatalabb tsz-elnök pedig azt hangoztatja, munkájában nem tudná nélkülözni a pártszervezet segítségét. Amikor Kosik Ferenc elvtárs megkapta a titkári tanfolyamra hívó értesítést, a következő napon pártvezetőségi ülést tartottak. Abban mindenki egyetértett, hogy Kosik elvtárs, függetlenül attól, hogy mint párttitkárnak és tsz-elnökhelyettesnek ezekben a naplókban sok dolga van — feltétlenül menjen el a titkárképző tanfolyamra. A zárszámadás előkészítése az őcsényi Kossuth Tsz-ben nagyjából befejeződött. Annak ellenére, hogy az elemi károk nem kímélték a Kossuth Tsz-t, biztatóak a kilátások. Volt pocokkár, és víz kár, két hullámban száj- és kö römfájás és ráadásul még a vad kár sem kímélte a tsz-t, de a tervezett munkaegység-részesedé meglett A tsz vezetői amióta megjelent a gazdasági reform, az ár- és bérpolitikával kapcsolatos tájékoztatás, számolnak és kalkulálnak. A pártvezetőségi ülésen az előzetes kalkulációs számításokat tették mérlegre. Még vissza van a zárszámadás és nem készítették el a pontos, részletesen kidolgozott gazdaságfejlesztési tervet, de körvonalazták a fontosabb tennivalókat. Tavaly a Szekszárdi Állami Gazdaságtól átvettek egy 100 és egy 30 férőhelyes istállót. A szarvasmarha-állomány fejlesztésének a feltétele a férőhely szempontjából biztosított. A felvásárlási ál emelésének ösztönző hatására az idei évben 200 hízó marha szállítására kötnek szerződést. A ti- karmányozás javítására öcsény- ben is bevezetik az Iregszemcsei Kutató Intézet által javasolt zöldfutószalag alkalmazását. Kétszázötven holdon áttérnek a villanypásztorral felszerelt szakaszos legeltetésre. A sertéstenyésztésben azelőtt felvásárlás útján szerezték be a hízónak valót. Az idei évtől kezdve annyi malacszaporulattal számolnak, hogy ebből biztosítják a hízóalapanyagot. A tsz-vezetok örömmel fogadták, hogy a jövőben szabadabban tervezhetnek és ezzel jobban kihasználják az adottságokat. Öcsény határában nem sok eredményt értek el az aprómagvak termesztésében. Az idén figyelembe véve az adottságokat, a tervet úgy készítik el, hogy kevesebb növényféleséget termelnek. Arányosan növelik a kukorica-termőterületet, de főként a termésátlagok növelésére helyezik a fő súlyt. 1966-ban a szántó egyharmad része le lesz trágyázva és jobban kihasználják az öntözés lehetőségeit. A tervek körvonalazásánál a munkaerő-ellátottsággal is szá-. moltak. A munkaerő biztosítására olyan módszert vezetnek be. ami a fiatalokat is vonzza. Bevezetik a pénzbeni fizetést, ami a végzett munka arányában havonta kerül kifizetésre. Az elmúlt évben már visszajöttek né- hányan a tsz-be, de nem állt meg a visszaáramlás. Harminc éven aluli fiatalemberek jelentkeztek munkára, amióta híre ment, hogy havonta pénzrészesedést fizetnek. Az őcsényi Kossuth Tsz-ben megtartott pártvezetőségi ülésen a termelőszövetkezet múltjáról, jelenéről és holnapjáról beszéltek Nem volt nehéz szót érteni é. megállapodni, mert- jő az egyetértés. Széki János elvtárs, mint gazdaságvezető igényli és elfogadja a párt segítségét. Azt vallja: a pártszervezet segítsége nélkül nem tudna eredményesen dolgozni. A párttitkár Kosik Ferenc elvtárs így vélekedik: megsokszorozza a politikai és 3 gazdasági munka hatékonyságát a gazdasági vezető és a pártszervezet közötti jó kapcsolat. A párt- titkár nyugodt lélekkel indult el az egyhónapos tanfolyamra. A pártmunka jó kezekben maradt. (P. m.) Hazánkba érkezeti az Olasz Szocialista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására vasárnap hazánkba érkezett az Olasz Szocialista Párt küldöttsége Francesco de Martinonak, a párt főtitkárának vezetésével. A küldöttség tagja: Paulo Vittorelli, a párt külügyi osztályának vezetője, szenátor. A vendégeket érkezésükkor Komócsin Zoltán az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője fogadta. csolataiban, az áru- és pénzviszonyok, a szerződéses formák fel- használása útján valósuljon meg Minden olyan vonatkozásban amelyben a termelő vállalat a szükségleteket, igényeket saját maga jól fel tudja mérni, és anya gi érdeke, hogy ezeket kielégítse, indokolt megszüntetni a részletes központi tervelőírást. De a népgazdasági arányokra, a hosz- szú távú műszaki fejlesztésre, bizonyos külkereskedelmi vonatkozásokra irányuló információk csak a központi gazdaságvezetésnek állnak rendelkezésére. így ezeket továbbra is 'központilag kell szabályozni. A nyereséget célszerű megtenni a vállalat egyetlen mutatójává. A többi vonatkozás szabályozását az adórendszerrel, a hitelekkel, a költségvetési befizetések mértékének rugalmas előírásával lehet megvalósítani. Ezzel növekszik a központi gazdaságvezetés hatékonysága, de erősödik a vállalati önállóság is. A piac szabályozott piac lesz, és nem a kapitalizmusra jellemző anarchikus piac. A rengeteg tervmutató megkötöttségétől mentes vállalati kollektíva a termelékenységet valóban emelő feladatok felé fordul. Nemcsak utasításokat, feladatokat teljesít, hanem célokat is kitűz. Nemcsak termelő lesz, hanem termékeinek ügyes kereskedője is. Dr. Pirityi Ottó Megoldódik végre a bonyhádi benzinkút ügye ? Evek óta sokat vitatott és mindig húzódó Bonyhádon a benzinkút ügye. Legyen, vagy ne legyen, értekeztek, tárgyaltak róla igen sokat. A józan ész azt diktálta mindig, hogy legyen. De a még józanabb ész úgy döntött, legyen, de ne a régi helyen. Erre alapos indok volt. Az egyik kutat különösen veszélyes volta miatt már le is zárták. A másikra is sor került — s amint lapunk is beszámolt róla — üzemeltetését 1965. december 31-ig meghosszabbította a tűzrendészen hatóság. Ezzel aztán el is dőlne a vita: Nem lesz Bonyhádon benzinkút. De felvetődik a kérdés — a tanács vezetősége végre most már fel is vetette — mi legyen a fogyasztókkal és nemcsak a bonyhádiakkal, hanem a környékbeliekkel is? írás beszél róla, hogy évekkel ezelőtt rendezni igyekeztek ezt a problémát: kijelölték a távlati rendezési tervben az új benzinkút helyét, az ÁEOR pedig biztosította „volna" az építkezést. Csak „volna”, mert az építésből nem lett semmi. Akkoriban beleszóltak a MÉK illetékesei, mert a leendő kiít helyén nekik volt telepük, szálas takarmány tárolására. Vállalták inkább azt, hogy egyrészt nem lesz benzinkút Bonyhádon, másrészt a központban tűzveszélyes helyen lévő kút állandó életveszélyt jelent a község ottani lakóinak. Nem tudjuk elhinni, hogy egy kis jóakarattal ne lehetett volna már közös megegyezéssel megoldani ezt az áldatlan helyzetet. A tizenkettedik órában azonban a tanács mégis felébredt és próbálkozott. Az elmúlt hét péntekén végre pontot akartak tenni az ügy végére: Legyen benzinkút Bonyhádon! A jóindulatú próbálkozás mégis csak félsikert hozott. A dolgot eldöntő megbeszélésen megyei, járási, községi tanácsi és tűzrendészen képviselők megállapodtak: Érvényt szereznek a távlati rendezési tervben foglaltaknak. De ismét a legilletékesebb, az eddigi huzavonáért okolható MÉK-képviselő nem volt ott. Csak később derült ki, hogy most már nem hozzájuk, hanem a szekszárdi földszöv- höz tartozik. (?!) így újra csak egy határozattal lett több, s mégsincs eldöntve a kérdés. Az anyagiakban, a szénatelep áthelyezését illetően, meg lehetne egyezni, amint értesültünk, s helyet is ajánlottak fel az új telep részére. Most csak az kell, hogy a régi telep új gazdái több megértéssel, és felelősségérzettel járuljanak hozzá a rendezés megnyugtató megoldásához. SZ—E
