Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

1 i?56. január 16. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG O Örökölhető-e az epilepszia ? Egy asszony egészséges gyerme­ket szeretne a világra hozni. Egy hosszú, panaszos levélből Idézünk: „A négyszemközt-től kaptam a ta­nácsot, hogy ha legközelebb terhes leszek, írjak, újból segítségemre lesznek. Most a negyedik terhessé­gem van, de gyermekem nincsent mert öt-hat hónapra elmegy. Ter­hességem 7 hónapos, de rettegek, hogy mikor megy el. Hatéves ko­romban egy kutya megharapott, elestem, s fejsérülés miatt epilep­sziát kaptam. Húszéves koromban agyműtéten estem át, s azóta az epilepsziám elhagyott. Most azt sze­retném megtudni, hogy ez örököl- hető-e? Kihez forduljak, hogy et­től a borzasztó betegségtől megóv­jam gyermekemV‘ Kedves Olvasónk 1 Bevezetőmben megnyugtatom; hogy „aggodalmai” feleslegesek, önnek, mint veszélyez­tetett terhesnek, az egészségvédelmi szolgálat állandó felügyelete alatt kell állnia! A tanácsadó orvos és a vé­dőnő utasításait pontosan tartsa be! Ha 7 hónapos a terhessége, akkor gyermeke életképes. A sérülésből származó epilepsziát (Jakson epilep­szia), műtéttel, az agykérget irritáló, sértő szilánk eltávolításával, igen szép eredménnyel gyógyítják. Az ilyen epilepszia nem örökölhető. Barátnő­jének a terhességről és az alkohol- fogyasztásról legközelebb fogok vá­laszolni. Fültőmirigylob Egy anya, akinek három gyerme­ke szenved e betegségben, arra ké­ri a „Négyszemköz’’-töt, hógy e be­tegséget részletesen ismertesse. A járványos fültőmirigylob (paro­titis epidemica), népies néven mumpsz, kórokozója filtrálható vírus, amely legnagyobb tömegben az em­ber (beteg ember) nyálmirigyeinek váladékában található meg. Kisebb mennyiségben az orrváladék is tar­talmazza. Aránylag gyenge ellenállá­sú kórokozó. A külvilágba kerülve igen hamar elpusztul. A fertőzés for­rása a beteg ember, akinek nyála és garatváladéka továbbítja a fertőzést. A betegség szórványos esetekben Is előfordul, de gyakoriak a tömeges megbetegedések is. Tömeges az elő­fordulás, különösen olyan iskolák­ban, intemátusokban, laktanyákban; ihol zsúfolt az elhelyezés. Csaknem cizárólag cseppfertőzés után terjed. Általában tizennyolc napi lappangási dő után a fültflmirigyek fájdalmat- an duzzanata fejlődik ki, amelyeket gén sok esetben a nyelv alatti és a :ül mögötti mirigyek duzzanata kísér. Kellemetlen és veszélyes szövődmé­nye a heregyulladás (nőknél pete­fészeklob), amely gyakran termé­ketlenséghez vezethet. Ritkán a meg­duzzadt mirigyek is elgennyesedhet- ' nek. A szövődmény nélküli esetek- : ben egy-két hét alatt minden nyom ' nélkül gyógyulnak. A fogékonyság 1 ennél a betegségnél is általános. A : betegség kiállása után hosszú Ideig tartó védettség alakul ki. A gyermek­kor betegsége ugyan, de felnőttek ' is gyakran megkaphatják e beteg­séget. E betegséget nem kell bejelen- ' teni, mint a legtöbb fertőző beteg­séget. de a beteget el kell különítei ' ni. Ez különösen kollektívákban — bölcsődékben, óvodákban, intemátu­sokban, laktanyákban stb. — nagyon ' fontos! A beteggel érintkezett gyer- ' mekeket — a lappangási idő alatt ' — amely tíztől harminc nap is lehet, nem szabad bölcsődébe, óvodába en­gedni. A betegség ellen általánosan bevezetett védőoltás nincsen, de kol­lektívákban előfordult megbetegedé- ' sek esetén ajánlatos az egész kollek-* tiva beoltása. Járvány idején a meg­előző védőoltásnak különösen egyéb 1 betegségben szenvedő, leromlott, pél­dául tuberkulózissal fertőzött gyer­mekeknél van jelentősége. Az éghajlat jelentősége az egészségre Ezzel a kérdéssel fordult hozzánk egy beteg Olvasónk. Az időjárás állandóan változik. A Föld különböző vidékein azonban az időjárásnak csak bizonyos változásai lehetségesek, s ezek jellemzik a vidék éghajlatát, klímáját. A mérsékelt ég­övet, a 0—20- fokos évi középhőmér­séklet és a négy évszak váltakozása jellemzi. A mérsékelt égöv alatti te­rületeken eltérő viszonyokat találunk a tengerpartokon és a szárazföldek belsejében, s ennek megfelelően Itt szárazföldi és tengerparti éghajlat­ról beszélhetünk. A gyorsan felmele­gedő szárazföldön nyáron a nappa­lok forrók, de a gyors lehűlés miatt az éjszakák hűvösek. A tél hideg, nemcsak azért mert a napsugarak igen ferdén érik ekkor a talaj fel­színét és a nappalok rövidek, hanem azért Is, mert a hótakaró visszaveri a napsugarak jelentős részét. Mivel a víz nehezebben veszi fel a mele­get, de nehezebben adja is le, a ten­gerparti klíma kevésbé szélsőséges. A nyár hűvösebb, a tél enyhébb, mint a szárazföld belsejében. A mérsékelt égövi területekre jellemző, hogy té­len a légúti megbetegedések, a szív­halálozások, nyáron a bél fertőző be­tegségei fordulnak el® nagyobb gya­korisággal. Egyes éghajlatok nagyobb területek­re egész országrészekre érvényesek. Hazánkban például a Nagy-Alföldet és a Fejér megyei síkságot a szélsősé­ges, szárazföldi éghajlat jellemzi, a Dunántúi nagyobb részében viszont az éghajlat egyenletesebb. Kisebb te­rületeknek is lehet külön éghajla­tuk. Magaslati helyeken a levegő alacsony vízgőztartalma és csekély szennyeződés miatt kicsiny a nap­sugárzás vesztesége, különösen sok az ibolyántúli sugárzás. Az erős ki­sugárzás miatt azonban alacsony a hőmérséklet. A csőkként légnyomás és oxigéntartalom következtében a magaslati kiima nem kedvező a vér­keringési és légúti betegségekben szenvedők számára. A déli fekvésű lejtők éghajlatát, a talajt majdnem merőlegesen érő sugárzás erőssége jellemzi. Ilyen lejtők alkalmasak olyan szanatóriumok elhelyezésére, amelyek lakóinak fokozottabban van szükségük napfényre. Helyi jellegű a nagyvárosi kiima is. Nagyvárosban a hőmérséklet néhány fokkal maga­sabb, mint környékén, mert a nagy háztömbök és az utcaburkolat erő­sebben felmelegszik, mint a talaj és óbban sugározza is a meieget. A ház­rengeteg csökkenti a szél erejét, de íűsítő hatását Is. Fentiekből érthető, nilyen nagy az éghajlat egészség- igyi jelentősége. L egjobban az orvosok a meg mondhatói, hogy mennyin megalapozatlan a mostohi körülmények között élő cigányok­ról alkotott elképzelés és feltétele­zés. Ezek az emberek és főleg í gyerekek, nagyos megsínylik £ sok-sok ázást, fázást, és nélkülö­zést A rozoga, faluvégi kalyibái nem nyújtanak védelmet és neit adnak még csak minimális kényel­met sem. Szó sincs tehát arról hogy a putrik lakói edzettek egészségesek, merő tévedés, hogy szívósait és kitartóak Harminc­negyven között kiütközik rajtuk s mostoha életkörülmények, a nél­külözések nyoma. Sok közöttük s beteges, a nyomorék és viszony­lag igen kevés a szép testalkatú emberpéldány. Legtöbbször az arc a villogó tekintet, a megtévesztő, mert a szép arc nem mutatja meg, hogy a ruha alatt az elégtelen táp. iálkozásnak, a vitaminhiánynak bizony ott vannak a nyomai. Leg­utóbb Lengyel községben beszél­gettem néhány cigányasszonnyal, akik elpanaszolták, tele vannak nyavalyával; S az az igazság, hogy napjaink­ban a népes cigánycsaládok több­sége még Tolna megyében is a falu szélén, sárkunyhókban él A berendezés, a szegénységgel és az igénytelenséggel azonos; Több kalyibában jártam Döbiöközön, Szedresen és érdekes volt meg­figyelni, hogy a falakon minde­nütt ott látni néhány családi fo­tográfiát. Ezek az igénytelen, si­lány alkotások, a vásárok és a falusi búcsúk gyorsfényképészei­nek termékei A bútorzat, ha egy­általában annak lehet nevezni, asztal, ágy, legtöbbször széles deszkapriccs, és igen ritkán szek­rény; Ezenkívül még néhány kampósszög a falba verve. A vi­lágítást petróleumlámpával, a tü­zelést berakott tűzhellyel, esetleg apró vaskályhával oldják meg. Eb. ben a világban még akkor is le­hangoló az összkép, ha egyik-má­sik család már telepes rádióval büszkélkedik, s ha több család már azzal is dicsekszik, hogy ba­romfit tartanak, disznókat hizlal­nak; A rádió, a baromfi, a hízó, a pár ezer forint a takarékban, már nem több, nem kevesebb, mint lázadás az életforma ellen és ki­tömi készülődés belőle. Viszont ebből a világból nem könnyű, sőt, nagyon nehéz kitörni. Nem csupán a falvak lakóiban általában meg­levő előítéletek miatt, hanem a közösség belső, íratlan öntörvé­nyei miatt is. Beszélgettem közü­lük tanácstagokkal, jó meglátású munkásemberekkel, akik elmond, ták, a cigányok legelmaradottabb rétege körében, „a kitörés” a régi életformából, árulásnak minősül. Iszonyatos átkokat szórnak sok­szor azokra, akik azzal a gondo­lattal foglalkoznak, hogy pénzt gyűjtenek össze, hitelt, házhelyet kémek és a községben építenek, megteremtik az emberhez illő életkörülményeket. Nagy visszahúzó erő az asszo­nyok között pz a riasztó gondolat is, hogyha kiszakadnak a többiek közül, akkor egyedül, társak nél­kül maradnak. E feltételezett egye­düllét sokkal nagyobb csapás és tragédia egy cigányasszony életé­ben, mint gondolnánk. Elsősorban azért, mert egyedül, jóformán so­ha nem járnak, ketten, hárman mennek még kéregetni is. Az ösz- szeszökottság, az egymásra utalt­ság a vérükbe ivódott, és a falu­ba költözésnek az az ára, hogy ezek a kötelékek nemcsak megla­zulnak, el is szakadnak. A rendszeres munkát végző, ál­landóan dolgozó férfiak többsége, a putriélettől viszont szabályosan elidegenedik. A feleség azonban nem igen dolgozik, nem is tud dolgozni. Nem tud a gyerekek mi­att, vagy mert beteges, továbbá, mert hová menjen, hiszen nem ért semmihez. Övéin kívül, számá­ra minden más környezet idegen, félelmetes és ismeretlen. A har­mincöt éven felüli, öt-, hat-, vagy ennél többgyerekes cigányasszo­nyokra sokszor mondjuk elítélően, hogy nem dolgoznak, de arra rit­Hangverseny a templomban Szokatlan helyen hangverse nyezett Edward Kennedy Duk< Ellington zenekara. A New York- Fifth Avenue elején lévő protes­táns templomot- hódította meg. Főleg saját műveit adta elő ezek pedig, ellentétben a dzsesst többi művelőjével, az afro-ame­rikai zenei elemekből tevődnek össze, azaz a „tiszta’' dzsessz da­rabjai. Ellington nagy zenekara az ol­tár előtt foglalt helyet. Az emel­vényen pedig, amelyen Duke El­lington állt és vezényelt, a biblia első mondata -volt olvasható: „Kezdetben vala az isten...” Ez a híres, néger zenészekből álló zenekar két hangversenyt adott: az első este nyolckor kez­dődött, a második pontosan éj­félkor. A hangverseny nem volt in­gyenes, a hívőknek, vagy a zene­kedvelőknek ezúttal két dollárt kellett fizetniük a belépőjegyért. A Herald Tribune zenei kriti­kusa hosszú cikkben méltatta, Duke Ellington' hangversenyét. Nemcsak a 14 előadott szerze­ményt dicsérte meg, hanem Le­na Hornet is, aki nagy sikerrel énekelte el Duke Ellington egyik legszebb szerzeményét, valamint azt a három énekkart, amely a hangversenyen közreműködött.. Az egyiket Kaliforniából hívták meg erre az alkalomra tehát csak­nem 6000 kilométeres utat tettek meg a kórus tagjai, hogy részt vegyenek a hangversenyen. A putrik világa pók, és így tovább, és így tovább, igaztalan és káros az ilyen álta­lánosítás. Ugyanolyan káros, mintha azt mondanánk, hogyha egy vállalatnál sikkasztott vala­ki, akkor ott valamennyi dolgozó gazember. Mondják a titkos prostitúciót is a putrik világa terjeszti. Mi az igazság? Az, hogy ez a fajta pros­titúció, kihívóbb, mezítelenebb mint az, amelyik más környezet­ben, leplezettebben, taikartabban tenyészik. Az előbbit tehát köny- nyebb észrevenni. Sokakat megté­veszt a cigányok temperamentu­ma. Zajosak, hangosak, indula­tosak. A formáikra, a normák­ba keveset adnak. Sokukban még nem fejlődhetett ki az a fajta tar­tás. amely kulturált környezetben rermészetes követelmény. Bárhol etelepszenek, zavartalanul fala­toznak, a legforgalmasabb utcá- íon is restellkedés nélkül isszák meg a sört, a bort. Ilyenkor el szoktuk felejteni, őket látva, hogy sülön tudomány az is, hogy az smber megtanuljon viselkedni. 3 ennek rengeteg olyan előfelté­tele van, amelyet a társadalom­nak kell megteremtenie. Egyik lyen előfeltétel, hogy a cigány minden helyzetben érezze: em­berszámba veszik. Az ötvenes években hivatalo­san is új magyaroknak nevezték >ket. Azóta rájöttünk, formáló- iásuk nem ezen múlik. A több megértésen annál inkább. Ismer­tem jogi doktort. Ez az okos és gén művelt fiatalember bírósá­gon dolgozott, egy idő után azon- xm elment egy zenekarba zon­goristának, mert képtelen volt ilviselni a tapintatlan és leple­zetlen csodálkozást, amely abban lyilvánult meg, hogy örökké rá- :sodálkoztak: jaj de érdekes, ci- Sány létére jogi doktor. Úgy ke- :elték, mint valami csodabogarat. Előfordul olyan eset is, hogy ■ppen a rosszul értelmezett hu­mánum korbácsolja fel az indula- okat a cigányok ellen. F. község­ien állandó beszédtéma, hogy a endőr indokolt esetben sem mer iljámi, mert attól tart, hogy ó lúzza a rövidebbet. A tolvajláson ettenért cigányasszonyoknak ál- ítólag az a taktikája, hogy meg- ádodják, feljelentik/ a rhatósági mbert, erőszakoskodás címén... lyen esetben indokolt lenne a lagyobb körültekintés, mert vég- ő soron az álhumánum a rendes, sltörekvő cigánycsaládoknak árt egtöbbet.­D alaik, táncaik szépek, a ív­ben, a rádióban a legnép­szerűbb műsorszámok a ig'ánynóták, a cigánytáncok. Éle­ik azonban még igen mostoha, »szinteséggel, több megértéssel, írgyilagossággal segíthetünk raj- : rk legtöbbet. Szekulity Péter kán gondolunk, hová Is mehetné nek? Hol fogadnák el, ha lé tudni győzni a benne levő rengeteg gát lást és mégiscsak jelentkezni munkára. Ha eddig valaki évtize dekig csak háztartást vezetett, ak kor is nehéz, szinte lehetetlen ta pasztalat, jártasság híján egy ú vágányra átállni. Hát még milyei nehéz ugyanezt megtennie egy ci gányasszonynak. Olyan természeti gond ez, amely teljesen csak ge nerációváltozással szűnik meg Akkor, amikor a már 18—20 éves az életbe rendszeres munkával esetleg szakmával induló cigány lányok számára ugyanúgy szül lesz a putrik világa, mint a vőle­gényük, vagy férjük számára. (Vá­rosokban, a fiatalabb cigánynői építkezéseken, és a köztisztaság vállalatnál dolgoznak.) Egyelőn azonban nemcsak a közösségben hanem a családon belül is érvé­nyesül a kettősség: a férj legtöbb­ször már menne, de a feleség mé| nem. Ilyen, és ehhez hasonló belsc okai vannak, hogy már rég, évek­kel ezelőtt megkezdődött Tolni megyében is a putrik felszámolá­sa, de lassú az ütem. Számtalar intézkedés, rendelkezés segíti ele és könnyíti meg a cigánycsaládot számára az építkezést, a fa!vakbe való betelepülést, ám ennek elle­nére inkább csak szállingóznak ahelyett, hogy tömegesen változ­tatnának életformát. E nnek aztán megvannal a maga külső okai is A cigányság megítéléséber talán még soha nem volt annyi éles ellentmondás, mint amennyi van a felszabadulás, leginkább al­kotmányunk megszületése óta. En. nek jórészt az a magyarázata, hogy a hivatalos álláspont egyér­telmű, viszont a közvélemény ál­láspontja nem; A felszabadulás előtt hivatalosan gém vették a ci­gányt emberszámba. Szocialista rendünk viszont nem ismer ed semmiféle alacsonyabbrendűséget. Ugyanakkor vannak, még szép számmal vannak olyanok, akik téptelenek a cigányt emberszámba venni; A múltból hozott előítéle­tek erősen hatnak és azért van az, hogy viharos tiltakozást vált ki minden esetben a cigánycsaládok­nak az a törekvése, amely a falu­ja költözésre irányul. Sértődés, tiarag származik abból is, ha az skolában a cigánygyerek mellé magyar gyereket ültetnek. Általá- 3an nagy viszolygást vált ki a ve­gyes házasság. Harc-Janyapusztán :öbb olyan család él, amely a kör­nyező községekből költözött nyu­galmat keresve, erre a félreeső pusztára, miután a férj, vagy a feleség cigány. A hatóságoknak, a pártnak és l tömegs zervezertekn ek minden írót latba kell vetni ahhoz, hogy i kedélyek esetenként rnegnyu- [odjanak, amikor a cigánycsalád i községbe óhajt költözni. A ci­gánycsaládok persze tudják, hogy faluba költözés mivel jár és okán azért halogatják e döntő lé- és megtételét, mert képtelenek lviselni a megalázó és. arcpirító elyzetéket. Sajnos, ez az igaz­ág. Jártam Pálfán is egy cső­idnél. A férj a tsz-ben dolgo- ik, jól keres, évekkel ezelőtt a özségben házat vásárait, befcöl- iztek, ott laknak, ám a fiatal - sszony panaszkodik, hogy né- ány utcabeli még mindig úgy eszél velük, mint betolakodók­al. Több jószándék, megértés kel­me. Évszázados életformán, a cigá- yok ha nagyon akarják, akkor im tudnak egyik évről a másik - i változtatni. Társadalmi beren- ezkedésiik ezt ugyan lehetővé te­lj de sok más körülmény nehe- ti. így például az a fajta álta- .nosítás is, amely egyes esetek­ül ítél és ítélkezik. A közel- .últban Szekszárdon a bíróság ;y sertéslopásra berendezkedett ínszövetkezet felett mondott »té­tet. A vádlottak cigányok vol- k. Ez a tény viszont még sém­iképpen nem jelenti azt, hogy mondjuk a megfellebbezhetetlen entenciát: nem változnak, mind yformák. egytől egyig napló <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents