Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

1 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. Január 16J n SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója a bér-, nyugdíj- és családi pótlék emelésekről, a progresszív nyugdijjárulék mértékéről (Folytatás az 1. oldalról) Az új rendelkezések értelmé­ben az állami építőipari vállala­tok többségénél a családjuktól távol élő családfenntartó építő­ipari dolgozók a vállalat szék­helyén végzett munka esetén na­pi 15 forint, a vállalat székhelyén kívüli munka esetén napi 20 fo­rint, a nem családfenntartók pe­dig 10 forint, illetve 15 forint különélési pótlékban részesülnek. Ez az intézkedés az érintett dol­gozók jövedelmét havi 125—375 forinttal növeli. A különélési pótlék emelése és kiterjesztése lehetővé teszi ezek­nél a vállalatoknál a nagymérté­kű és káros munkaerő-hullámzás csökkentését és a munkaerő sta­bilizálását. Az említett intézkedésekkel nem érintett építőipari vállala­toknál és munkahelyeken az ed­digi rendszer marad érvényben. A munkahelyi pótlék beveze­tése az érintett dolgozóknál — a főépítésvezetőknél, építésvezetők­nél, főmunkavezetőknél, munka­vezetőknél, valamint a munka­helyen dolgozó mérnököknél és technikusoknál — 10 százalékos béremelést jelent. A különélési pótlék emelése, valamint a 10 százalékos munka­helyi pótlék bevezetése éves szin­ten 300 millió forinttal növeli az építőipari dolgozók jövedelmét. Az állami iparban és az egyéb ágazatokban dolgozó munkások bérét a február 1-én érvénybe lépő intézkedések évente mint­egy 630 millió forinttal növelik. Ebből az összegből — a kormány- határozatnak megfelelően — a béremelés körülbelül 300 ezer munkást érint. Ez átlagosan 7—8 százalékos keresetnövekedést eredményez. A béremelésben ré­szesített munkaköröket az irá­nyító szervek az ágazati szak- szervezetekkel együttesen hatá­rozzák meg. A béremelésnél fi­gyelembe veszik mindenekelőtt a fokozott fizikai igénybevételt, a munkavégzés kedvezőtlen felté­teleit, a munkákhoz szükséges szakképzettséget és a gyakorla­tot. A béremelés általában érin­ti a bérszínvonalban viszonylag elmaradt és munkaerő-hiánnyal küzdő területeket is. Az irányító szervek által meg­határozott keretösszegeken és munkakörökön belül végső so­ron a vállalat vezetői a szak- szervezeti bizottságokkal közösen döntik el, hogy a vállalatnál ki mennyi béremelést kap. A bányászatban a földalatti kiszolgáló személyzet földalatti pótlékát az eddigi 20 százalékról 25 százalékra emelik mintegy 25 ezer dolgozónál. Emelik a föld­alatti szakmányos dolgozók bé­rét is trösztönként és munkakö­rönként differenciálva. A vegyipari ágazat munká­sainak 40—45 százalékát érinti a rendezés, főleg a nehéz és egészségre ártalmas munkakör­ben foglalkoztatottakat, így pl. a gumiiparban rendezik a henger- keverők, a vulkanizálok és más egészségre ártalmas munkahelye­ken dolgozók bérét. Az emelés mértéke 4—8 százalék. A villamosenergia iparban fel­emelik például a szén- és salak- mozgatók, a kábel- és villamos­hálózat-szerelők bérét 4—7 szá­zalékkal. A kohászatban mintegy 35 ezer fő részesül 4—10 százalé­kos béremelésben, elsősorban a nagyolvasztók, a meleghenger­művek, az öntödék munkásai. A gépipari vállalatoknál a 4— 10 százalékos béremelés mintegy 60 ezer embert érint, elsősorban az öntödék, a kovácsolóüzemek, az edzőműhelyek dolgozóinál, esz­tergályosoknál, nehéz vasszerke­zeti lakatosoknál, sójatéri mun­kásoknál és még néhány más munkaterületen. A kohó- és gép­ipari vállalatok a rendelkezésük­re bocsátott béremelési keret 80 százalékát használják fel a mi­nisztérium irányelvei szerint, a fennmaradó részt pedig vállalati hatáskörben. Ez lehetővé teszi, hogy az említett számú dolgozón kívül további 20 ezer munkás ré­szesüljön különböző mértékű bér- korrekcióban. A könnyűiparban a béremelés a munkások mintegy 40 százalé­kát érinti, főleg a teljesítmény­bérben dolgozókat. A béremelés­sel érintett munkakörökben az átlagos emelkedés 6 százalék, ez 4 és 12 százalék között oszlik meg. Az élelmiszeriparban szakszá­mos rendszerbe sorolt munkások csaknem kétharmada részesül át­lagosan 7,7 százalékos, a karban­tartók egyharmada átlagosan 8 százalékos és a kisegítő állomá­nyú rakodók csaknem kétharma­da átlagosan 5 százalékos bér­emelésben. Ehhez a bérrendezés­hez az 1966. évi bérfejlesztés egy részét is felhasználják. A bér­emelések koncentrálása érdeké­ben az egy dolgozóra jutó bér­emelés nem lehet kevesebb álta­lában havi 100 forintnál. Az építőanyag-iparban több mint 30 ezer munkás részesül át­lagosan egy főre jutóan 60—150 forint béremelésben. Ezen belül 11 700 téglaipari, 3000 cement- és mészipari, 3000 kő- és kavics­ipari, 5700 üvegipari munkás és mások részesülnek béremelésben. Az építőipari munkások egy része — közöttük a segédüzemek munkásai szintén béremelésben, illetve kisebb bérkorrekcióban ré­szesülnek. Az Építésügyi, vala­mint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, továbbá az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság terü­letén ez az intézkedés mintegy 35 ezer munkást érint. A MÁV-ipar 5500 dolgozója át­lagosan 7—8 százalék, az autó­javító iparban 2340 munkás mintegy 4—5 százalék havi bér­emelést kap. A KPM karbantartó munkásai­nak több mint 28 százaléka ré­szesül átlagosan 3—4 százalékos béremelésben; a rakodómunkások háromnegyed része kap átlago­san 5—6 százalék béremelést. Az erdőgazdaságokban mintegy 20 ezer munkás kap béremelést, elsősorban az alacsony keresetű erdőművelő munkások és a ne­héz fizikai munkát végző rako­dómunkások. A vízügyi dolgozók közül első­sorban a kőrakodóknál, valamint az egyéb szállító, rakodó és anyagmozgató munkásoknál 4—5 százalékos béremelés lesz. Egyéb, nem ipari minisztériu­mok fizikai munkásainak egy ré­szénél is lesz béremelés. A bérintézkedés a tanácsi he­lyiipari, szolgáltató és kommu­nális vállalatok egyes munkásait 58 millió forinttal, a kisipari szö­vetkezetek bérszínvonalban el­maradt és munkaerőhiánnyal küzdő munkaköreit, munkaveze­tőit 30 millió forinttal érinti. A művezetők és főművezetők béremelésére előirányzott összeg 80 millió forint. Az intézkedés hozzávetőlegesen 39 ezer személyt érint. A béremelkedés mértéke — a rendezésben részesülő mű­vezetőknél — 100—300 forint kö­zött váltakozik a szakképzettsé­güktől, szorgalmuktól, az általuk irányított terület jellegétől füg­gően. A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa felhívja a gazdasági és a szakszervezeti szerveket, hogy az érintett kategóriák bérének meg­állapításánál az egyéni teljesít­ményt, a szakképzettséget, a fe­lelősséget, a magatartást figye­lembe véve körültekintően jár­janak el és a lehetőségek szerint mielőbb értesítsék az érintett dol­gozókat béremelésük mértékéről. tál emelkedik a két. és többgyer­mekes családok, továbbá mindazok családi pótléka, akik eddig is kaptak egy gyermek után családi pótlékot (egyedülálló nők, stb.). A családi pótlék emelése kiterjed a munkaviszonyban álló dolgozók­ra, a kisipari szövetkezeti tagok­ra, továbbá a fegyveres testüle­tek tagjaira és azokra is, akik munkaviszonyuk, illetőleg kisipari szövetkezeti tagságuk alapján sa­játjogú nyugdíjban részesülnek. 2 gyermek után 200-ról 300 Ft-ra 3 gyermek után 360-ról 510 Ft-ra 4 gyermek után 480-ról 680 Ft-ra 5 gyermek után 600-ról 850 Ft-ra, minden további gyermek után gyermekenként 120 forintról 170 forintra emelkedik a családi pót­léka: Az egyedülálló nők családi pót­léka 1 gyermek után 90 forintról 140 forintra, 2 gyermek után 240 fo­rintról 340 forintra emelkedik. (MTI) II termelőszövetkezetek társadalom­biztos tási rendszerének továbbfejlesztése A Minisztertanács határozatot hozott a termelőszövetkezetek tár­sadalombiztosítási rendszerének továbbfejlesztéséről. E szerint arra kell törekedni, hogy a szolgáltatá­sok megközelítsék a munka- viszonyban álló dolgozóknak és családtagjaiknak nyújtott szolgál­tatást Július 1-től kerül sor a betegség gi ellátás fejlesztésére, valamint, a családi pótlék kiterjesztésére. Az intézkedések részleteiről megfelelő időpontban tájékoztatás jelenik meg. (MTI) Nyugdíjemelések Február 1-től évi 200 millió fo­rint költségkihatással felemelik a munkaviszonyon és a kisipari szö­vetkezeti tagságon alapuló ala­csony összegű nyugdíjakat. A havi 750 forintot el nem érő, sajátjogú nyugdíjaknál átlag 10 százalék az emelkedés úgy, hogy a felemelt nyugdíj a 750 forintot nem halad­hatja meg. A 400 forinton aluli özvegyi nyugdíjak is átlag 10 százalékkal emelkednek úgy, hogy a felemelt özvegyi nyugdíj a 400 forintot nem haladhatja meg. Az özvegyi nyugdíjakkal azo­nos mértékben kerülnek feleme­lésre a 400 forintot el nem érő szülői nyugdíjak. Tíz százalékkal e melkednek a 200 forintnál alacsonyabb összegű félárva-, és a 400 forintot el nem érő teljesárva-ellátások is. A fél­árva ffelemelt ellátása 200 forint­nál, a teljes árváké 400 forintnál több nem lehet. Felemelik a régi mezőgazdasági öregségi (úgynevezett OMBI) sa­játjogú és özvegyi járadékot is: Progresszív nyugdijjárulék bevezetése Mongol—szovjet barátsági gyűlés Ulánbátor (TASZSZ) A Mongol Népköztársaság nagy népi hurál- jának üléstermében szombaton mongol—szovjet barátsági gyű­lést tartottak a Brezsnyev vezet­te szovjet párt- és kormánykül­döttség tiszeletére. A gyűlésen Cedenbal és Brezs­nyev beszédet mondott, amelyet a hallgatóság nagy tetszéssel fo­gadott és többször viharos tapssal szakított meg. A gyűlés a mongol és a szovjet nép mindinkább erősödő testvéri barátságának ékesen szóló de­monstrációja volt Indira Gandhit jelölték Sasztri utódjául Az indiai államok főminiszterei szombaton úgy határoztak, java­solni fogják, hogy Indira Gandhi tájékoztatásügyi miniszter, Nehru lánya legyen Sasztri utóda. A fő­miniszterek felszólították Kama- radzsot, a kongresszuspárt elnö­két, bírja rá Indira Gandhit a tisztség vállalására. A Reuter jelentése szerint azon a megbeszélésen, amelyen a döntés megszületett, a 16 indiai .állam kö­zül 11-nek képviselői voltak jelen. A főminiszterek szerint egyedül Indira Gandhi megválasztása le­hetne egyöntetű, csak ebben az esetben nem kellene a párt egy­ségét fenyegető választásokhoz fo­lyamodni; A főminiszterek egy* küldöttsége felkeresi Deszai, volt pénzügyminisztert, a miniszter- elnöki tisztség egyik fő esélyesét* hogy felkérje a pártegység nevé­ben: vonja vissza jelöltségét Gandhi asszony javára. A Reuter Uj-Delhiből keltezett másik jelentése szerint Pakisztán főmegbízottja szombaton az indiai külügyminisztériumban tárgyalt Dzsha külügyi államtitkárral. Ez volt az első indiai—pakisztáni dip­lomáciai találkozó a taskenti meg­állapodás óta. India pakisztáni fő­biztosa hétfőn tér vissza Karachi- ba — közölték még Uj-Delhibenj tseménuck SOROKBAN A nyugdíjjárulék mértéke havi 1800 forintig változatlanul 3 szá­zalék; efelett pedig a következő: 1801—2300 forintig 4 százalék 2301—3000 forintig 5 százalék 3001—4000 forintig 6 százalék 4001—5000 forintig 7 százalék Havanna (MTI) A havannai tri- kontinentális értekezleten meg­alakult a három földrész szolida­ritási szervezete, amelyet havan­nai székhellyel egy 13 hatalmi ide. iglenes titkárság fog irányítani. A titkárság mellet felállítottak egy 12 tagú különleges bizottsá­got is, amelynek feladata közvet­lenül irányítani és támogatni a három földrész felszabadító moz­galmait. A bizottságban egy-egy földrészt négy küldöttség képvisel. A szolidaritási szervezet legkö- ?lzbbi ülésszakát 1968-ban tartják Teg Kairóban. A jelenlegi értekezlet Fidel 5001—6000 forintig 8 százalék 6001—7000 forintig 9 százalék 7000 forint felett 10 százalék A felsorolt százalékos kulcsok alkalmazásánál a dolgozó havi együttes, összes keresetét kell szá­mításba venni. Gastro kubai miniszterelnök be­szédével zárul. Bertrand Russel, a világhírű an­gol gondolkodó és békeharcos táv­iratban üdvözölte az értekezletet. Megbélyegezte az Egyesült Álla­mok embertelen vietnami háború­ját, s kifejezte meggyőződését, hogy a vietnami nép küzdelme győzedelmes lesz. Az AP Santo Domingo-i jelen­tésében hírüladja, hogy Hector Garcia-Godoy dominikai elnök nem engedélyezte annak a nyolc dominikai politikusnak a hazaté­rését, akik részt vesznek a havan­nai szolidaritási értekezleten. A következő öt évben a Szov­jetunió árucsere-forgalma a KGST többi tagországával 45—50 szá­zalékkal növekszik, s értéke való­színűleg eléri az 50 milliárd ru­belt. A KGST külkereskedelmi ál­landó bizottsága, amely most fe­jezte be négynapos ülésszakát Moszkvában, összegezi a hosszú lejáratú (1966—1970) árucsere­forgalmi egyezmények megköté­sével kapcsolatban egyrészt a KGST tagállamai között, más­részt a KGST tagállamai és Ju­goszlávia között folytatott tár­gyalások eredményeit. * A kairói sajtó vezető helyen közli, hogy Koszigin szovjet mi­niszterelnök 1966 első felében, va­lószínűleg tavasszal az EAK-ba látogat. Moszkva és Kairó között jelenleg diplomáciai tanácskozás folyik a látogatás ügyében. * Az olasz parlamentben pénte­ken este bizalmi szavazás zárta le a külügyi vitát: a Moro-kormány 325 szavazattal 154 ellenében meg­kapta a bizalmat: a középbal koa­líció négy pártja egységesen a kormány mellett szavazott, Hivatalosan közölték, hogy a szovjet kormány meghívta Mai- vandalt, Afganisztán miniszter- elnökét, tegyen hivatalos látoga­tást a Szovjetunióban. A minisz­terelnök a meghívást köszönettel elfogadta és a létrejött megállapo­dás értelmében február 1-én érke­zik a Szovjetunióba. * Az ENSZ székhelyén bejelentet, ték, hogy 740 fővel csökkentik az ENSZ ciprusi rendfenntartó erői­nek létszámát. Az intézkedést az teszi szükségessé, hogy az ENSZ- csapatok fenntartása nagy össze­geket emészt fel, és máris több millió dolláros deficit keletkezett. * Ben Bella, volt algériai köztár­sasági elnök párizsi ügyvédje te­lefonon beszélt Ben Bella Algé­riában élő hozzátartozóival. A volt elnök családja megerősítette, hogy Ben Bella a napokban leve­let írt édesanyjának. Levelében a volt elnök kijelen­tette, hogy jó egészségnek örvend, semmiben sincs hiánya. Alkalma nyílik arra is, .hogy könyveket olvasson. Megalakult Havannában három földrész szolidaritási szervezete usaiaai pollen rmeiese zése több mint 600 ezer — bérből, illetve fizetésből élő — családot érint. Gyermekenként havi 50 forint­A családi pótlék felemelésének éves kihatása 850 millió forint, 50 millió forinttal több a terve­zettnél. A családi pótlék rende-

Next

/
Thumbnails
Contents