Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

f p É>66. Január 16. TOLNA MFCYET NÉPŰJSAti 3 Kompfexbrígádok Tolna megyenen Egy új munkaszervezet a mezőgazdaságban Csökkent a termelés költsége Már a tavaszi téglagyártásra készülnek a Paksi Téglagyárban Tulajdonképpen a fejlődéssel járó természetes folyamat hozta létre, az országban legelőször Tolna megye mezőgazdaságában az úgynevezett komplexbrigádo­kat. A megyei vezetés kezdettől fogva nagy figyelmet fordított e munkaszervezet tevékenységének a gondos, elemzésére és tárgyila­gos megítélésére, valamint a szük­séges . segítség megadására. Leg­utóbb a MEDOSZ keretei között működő szakcsoportok tanulmá­nyozták behatóan a komplex­brigádok működését és erről je­lentést készítettek. E jelentésből több érdekes és igen figyelemre 1 méltó tájékozódást kaphat az a közvélemény is, amely érthető módon a komplexbrigádok mun­kájáról, tevékenységéről, felépí­téséről, eredetéről, történetéről keveset tud. A tanulmánynak is beillő felmérést Horváth Géza, a MEDOSZ MB titkára, Csonka Károly a szakemberek szakcso­portja elnöke és Szüllő Béla, az állami gazdasági szakcsoport el­nöke készítette. Szovjet tapasztalatok alapján A komplexbrigádok szerveze­tét legelőször a Szovjetunió me­zőgazdasági nagyüzemeiben al­kalmazták. Egy alkalommal a Szekszáfti Állami Gazdaság ve­zetői tapasztalatcsere-látogatáson voltak a Szovjetunióban. Ezt kö­vetően, ebben az állami gazda­ságban hozták létre Magyarorszá­gon az első komplexbrigádot, a növénytermesztésben. 1964-ben a Népszabadság és a Tolna megyei Népújság a karácsonyi lapszám­ban már hosszasan méltatta * e munkaszervezet jelentőségét, és jövőjét. Az első év tapasztalatai alapján 1965-ben a megyében még két állami gazdaságban és a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben szerveztek hasonló jellegű bri­gádokat. 1965-ben tehát Tolna megye mezőgazdaságában már nyolc nö­vénytermesztési, négy állat- tenyésztési és három szőlőter­mesztési komplexbrigád műkö­dött. Év végén meg lehetett már állapítani, még nagyobb bizton­sággal, hogy e keretek között az üzemek termelési és irányítási rendszere egyszerűsödik és a munkaerő biztosítósa ésszerűen oldódik meg. Továbbá: a komp- lexbrigád-szervezet a hagyomá­nyos formákhoz viszonyítva fej­lettebb, az irányítás, a munka­végzés egyszerűbb, emelhető a termelési szint, alkalmazható az anyagi érdekeltség és a szocialis­ta bérezés új rendszere, s szinte magától értetődően alakul ki a szocialista munkaverseny, a szo­cialista brigádmozgalom. Mivel ez a szervezeti forma a a brigádnak majdnem teljes önállóságot biztosít, ez a körül­mény nagymértékben befolyá­solja az emberek felelősségét, az önálló kezdefnényezés kibontako­zását. Hogyan működnek, miként dolgoznak a komplexbrigádok? A növénytermesztésben van olyan gépesített komplexbrigád amely teljesen önálló. Év elején megkapja a technológiai utasí­tást, s a munkák elvégzéséhez szükséges eszközöket. Ennek bir­tokában a brigád minden köz­ponti utasítás, vagy irányítás nélkül, önállóan dönt a munka- folyamatok és a munkák elvég­zését illetően. A technológiai naptár az iránytű. Működnek olyan brigádok is, ahol nincs ilyen széles körű önállóság, mert y a technológiai utasítást, illetőleg annak betartását szigorúan ellen­őrzik, illetőleg az üzem vezetői fenntartják az irányítási jogot. Egyes üzemekben — állapítja meg a MEDOSZ felmérése — mint például a Szekszárdi Állami Gazdaságban, a brigád részére kiadott erő- és munkagép-állo­mányt, a brigád tagjainak kell karbantartani és a jelentkező ja­vításokat elvégezni. A kanacsi, valamint a Hőgyészi Állami Gaz­daságban viszont a főjavítást a központi gépműhely végzi. A gé­pek tökéletesebb kihasználása érdekében van olyan elképzelés is, hogy a géppark a kerületi köz­ponthoz tartozzon és a komplex­brigád, vagy brigádok igényelje, illetőleg igényeljék a gépeket. Ez a módszer esetleg a gépek töké­letesebb kihasználását eredmé­nyezi majd. Egyébként a szóban forgó vizsgálat tapasztalatai már igazolják, hogy az új szervezet keretei között az erő- és munka­gépek kihasználási foka egy mű­szakra vetítve, növekedett. Követelmények Komplexbrigádot megszervez­ni minden további nélkül, nem lehet. A mezőgazdasági üzemnek számtalan előfeltétellel kell ren­delkezni és bizonyos követelmé­nyek szem előtt tartásával sza­bad csak a szervezéshez hozzá­kezdeni. Egy komplexbrigádnak például annyi és olyan erő-, va­lamint munkagép-állománnyal kell rendelkeznie, hogy a tech­nológiai naptárban meghatározott munkákat az agronómiailag he­lyes határidőn belül még a mun­katorlódás időszakában is mara­déktalanul elvégezhesse. Lénye­ges, hogy a brigádok személyi összetétele minden tekintetben megfeleljen a követeltnényeknek. A Tolna megyei komplexbrigá-- dok tagjainak 90 százaléka jól képzett, tapasztalt szakmunkás. A jövőt illetően, a szakmai kép­zettség növelése e munkaszerve­zeti formán belül a legfontosabb feladat. Az új szervezeti forma a ko­rábbi hagyományossal szemben, nagy lehetőségeket rejt magába. Döntő: lényegesen kevesebb munkaerővel nagyobb feladato­kat lehet ellátni, elvégezni, meg­oldani. Egy gépesített komplex­brigád például (tizenkét taggal) 2000—2500 kataszteri holdon ké­pes elvégezni a növénytermesz­tés minden munkáját. E keretek között beláthatatlan lehetőségek nyílnak a munkaszer­vezés egyszerűsítésére, ezzel pár­Olyan, mint az interkontinentá­lis rakéta. Csőszárnyú, henger ala­kú és helyből száll fel. Kerekeken nyugszik. Francia modell. Mina- rovics János képeslapban látta, ar_ ról készítette el kicsinyített mását. Első díjat nyert vele a Pajtás pá­lyázatán. Kitűnő tanuló — Sokat tanulsz naponta? — Nem, inkább figyelek a ma­gyarázatra. Órák alatt nem ren­detlenkedem, és így több időm marad otthon délután. Borzas, fekete haja kreolbőrű arcot fog körül. Mandulavágású, melegbama szemei fölött bozontos szemöldök. A kamaszfiúk sutasá­gának, esetlenségének nyoma sincs rajta. Barátságos, elfogulatlan, gyermekes bája természetes, kis­fiús. Minarovics János — a dunaföld- ári Il-es számú általános iskola nyolcadikos tanulója. huzamosan növelhető a munka- fegyelem, a munkaintenzitás. A MEDOSZ összegezése, megfelelő tapasztalatok birtokában, meg­állapítja, a munkaerkölcs oly nagyfokú, amelyre idáig a ha­gyományos brigádoknál nem igen volt példa. Működnek komplex­brigádok az állattartó és állat- tenyésztő telepeken is. Itt egy­szerűbben szervezhetők, mivel a munkafolyamatok végzése is egy­szerűbb és mechanikusabb. En­nek ellenére a szakmai képesítés növelése elsőrendű feladatként jelentkezik itt is. Hogyan oldják meg a bérezést? A komplexbrigádok bérezése az előző formákhoz viszonyítva, sokkal fejlettebb. Ez érthető, mi­vel a bérezés a végtermék alap­ján történik. Ilyen helyzetben a dolgozók jobban érdekeltek a mennyiségi tervek teljesítésében, a több termék előállításában és a minőség fokozásában. A lehetőségek és a feltételek összessége, a személyi összetétel minősége állandósítja a versen­gést. A komplexbrigádok szer­vezetében a dolgozók többsége küzd a szocialista brigádcím el­nyeréséért. Egyáltalán nem túlzás, hogy a magyar mezőgazdaságban a komp- lexhrigádok megjelenése, létezé­se, forradalmi jelentőségű. Ennek ellenére, a mezőgazdasági szak­emberek a megfelelő tapasztala­tok birtokában Tolna megyében óva intenek mindenkit, a meg­gondolatlan túlzásoktól. Hangsú­lyozzák: komplexbrigádot szer­vezni csak a helyi adottságok­nak, a gépesítési szintnek, va­lamint a közgazdasági viszonyok-- nak figyelembe vételével szabad. E munkaszervezet egy teljes mér­nöki precizitással kidolgozott technológiát követel, amelynek betartását folyamatosan ellen­őrizni kell. A komplexbrigád minden egyes termelési ágban megszervezhető, de e szervezet az eddiginél magasabb gépigényt támaszt. Mindezek ismeretében, a ren­geteg pozitívum ellenére is az ilyen munkaszervezetek megszer­vezéséhez, ahogy mondani szo­kás, csak igen óvatosan szabad „hozzányúlni”. — Milyen volt a bizonyítványod félévben? — Kitűnő. — Mi szeretnél lenni? — Elektromérnök. Fából és rézlemezből — A Pajtás újságban olvastam a pályázat meghirdetését. Az volt a cél, hogy olyan repülőmodelle- ket küldjünk be, amelyek elfér­nek egy gyufásdobozban. Minél kisebb és minél tökéletesebb mo­delleket vártak tőlünk. Gondol­tam, szerencsét próbálok én is. Hat repülőt készítettem. Az első díjat a francia modellel értem el. Ez 13 milliméter magas. — Mennyi idő alatt készítetted? — Egy vasárnap délelőtt. — Mióta modellezel? — Úgy két éve lehet már. Kez­detben hajómodelleket is fabrikál­tam. De az első „alkotásom” egy nagyobb méretű repülő volt. Palla József, a Paksi Téglagyár vezetője legszívesebben arra em­lékezik vissza az elmúlt évi mun­ka sok-sok epizódja közül, amikor kis ügyek, nagy dolgok elintézé­sét segítették elő. — Olyan hatalmas volt a ter­vünk — kilenc és félmillió tégla — amely majd megijesztette a gyár kollektíváját az év elején. És az összefogás, a munka apró fogá­sainak finomítása, a gondos szer­vezés eredményeként az év vé­gére teljesítettük tervünket, pedig az elemi kár is akkora volt, mint egy évben sem ez ideig. Mégis 98 ezer nyers téglával gyártottak többet terven felül. Ugyanis az a szokás a téglagyá­rakban, hogy az elemi kárban tönkrement téglát nem számítják a termelésbe, bár ennek gyártási költsége terheli a készárut. Sajnos, a központosítás annyi jó oldala mellett, egyik hátránya, hogy a termelés költségeinek összes hatá­rozó tényezőjét nem tudják példá­ul egy téglagyárban figyelemmel kísérni. így például az önköltség alakulása csak hetek, múltán egy tervév befejezésekor jut a gyáriak tudomására. így csak arra van lehetőség a gyáron belül, hogy a bérek alaku­lását kísérjék naponta figyelem­mel ... A lényeg azonban az, hogy a termelés minél gazdaságosabb le­gyen. És ennek érdekében Pakson az elmúlt évben sokat tettek, nem különben az idén is így fognak cselekedni. Egy ilyen nagyságú üzemben, amely többé-kevésbé már gépe­sítve van, a termelés alakulását befolyásolni lényegesen nem lehet. Kis dolgokkal, módosításokkal a termelés költségén csökkenteni tudnak. A múlt évben például a prés­sel óránként átlagosan a gyár­tási szezon alatt 6548 téglát gyártottak, Négy megye — Tolna, Bara­nya, Somogy és Veszprém — ál­lattenyésztési felügyelői egyhetes tanácskozáson vesznek részt ezen a héten Harkányban. A megyei állattenyésztési felügyelőség vala­mennyi dolgozóját is Harkányba rendelték, ahol az országos fel­ügyelőség vezetője és osztály- vezetői tartanak szakmai előadá­— Milyen anyagból épülnek a gépeid? — Testüket fából faragom ki, a szárnyukat pedig vékony réz­lemezből vágom, reszelem. — Milyen modelleket küldtél még a pályázatra? — Duplafedelű gépeket, modern utasszállítókat. — Elképzelés alapján, vagy fel­vételekről készíted ezeket az apró repülőket? — Részben elgondolom, részben pedig fényképfelvételekről, raj­zokról. Van egy barátom, egy ősz. tályba járunk, ő is kitűnő tanuló, de ő rajzolni szeret. Hajókat csináltam már az ő rajzai alapján. Talpraesett, mai gyerek — Arra egyáltalán nem számí­tottam, hogy első díjat nyerek majd a pályázaton. — De azért félig nevetve hozzáteszi: — Valami könyvjutalmat vártam. az 1964-es évben csaknem félezer­rel kevesebbet óránként. Ugyan­akkor a téglagyártó gép teljesít­ménye — a számított teljesítmény — 5414 tégla ónánként. Az óránkénti teljesítmény emel­kedése a termelés átszervezése nyomán vált lehetségessé. A ko­rábbi években az agyag között levő kő — löszbaba — és gyökér gyakran idézett elő drótszakadást. A téglavágó drót szakadása 5—15 perces kiesést is okoz. Ezt úgy szüntették meg, hogy a szállító- szalag mellett könnyebb munkára jogosult, szülés előtt álló — terhes asszonyok — válogatták a présbe kerülő földet. A legdöntőbb azon­ban, hogy a TMK dolgozói jól fel­készítették a gépet, és a leggyak­rabban elhasználódó alkatrészek­ből tartalékot készítettek és a meghibásodottat azonnal ki tudták cserélni. A múlt évi 178 órás gépállás nagy része eső miatt következett be. Ez ellen védekezni itt nem le­het. A téglagyárakban az időjárás hatását csak akkor lehetne mini­málisra csökkenteni, ha a Keller- szárítók, a nyersgyártó gép és a kemence közötti kisvasúti hálózat fölé tetőt építenének. A paksi gyárban a tégla mi­nősége a múlt évben is a ha­gyományos, jó volt. Nem is gond itt a tégla értékesí­tése. Még a Duna—Tisza közébe is visznek Paksról téglát. Az 1966-os évre is megkezdték már a felkészülést. A tégla minő­ségének további javítása érdeké­ben megkezdték a föld előkészíté­sét is. Tizennyolcezer köbméter földet készítettek elő. És már ja­vítják a műhelyekben a gépeket. A kemencében még tavalyi nyers téglát égetnek, de itt is majd le­állnak a munkával, elvégzik a kar­bantartást. És a kora tavasszal hozzáfognak a kilencmilliós idei nyerstéglagyártási terv megvaló­sításához. sokat az új mezőgazdasági ár­rendszerről, annak állattenyész­tési kihatásáról, a feladatokról 1966-ban. Az egyhetes tanácsko­záson mintegy százhuszan vesz­nek részt a négy megyéből. Ja­nuár 17 és 22 között további négy megye állattenyésztési felügyelői­nek rendeznek konferenciával egybekötött előadásokat a Bara­nya megyei Harkányban. A könyvjutalom helyett egy fémépítőt hozott a postás. Nem rossz csere! — És a Pajtás újság eredmény- hirdetésében olvastam, hogy ka­pok még egy repülőjegyet a Buda­pest—Pécs—Budapest útvonalra. Azt majd bizonyára tavasszal kül­dik el. Az első helyezés híre óta egy le­vél is érkezett Jancsi címére. A Rába melletti kis falu, a katafai tájmúzeum részére kértek tőle ot­tani pajtások néhány szép repülő- modellt. — A napokban küldöm majd el öt modellemet, remélem tetszeni fog. Jancsi kitűnő tanuló. Legkedve­sebb időtöltése a modellezés. Szí­vesen olvas jó ifjúsági regényeket, kalandos történeteket Szereti a sportot és nyáron a legnagyobb öröme, ha úszhat a Duna vizé­ben. Szereti a vizet, a napfényt, a levegőt. Csendes szavú, de egész­ségesen élénk, sokoldalú, érdeklő­dése sokrétű, — Minarovics Jancsi olyan igazi, talpraesett, mai gye­rek. Méry Éva Sz. P. Hangár gyufásdobozből Tolna megyei állattenyésztési felügyelők Harkányban

Next

/
Thumbnails
Contents