Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-11 / 292. szám

f TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG S9SB, áeeejBosr \ t Összeült a magyar nők kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) — Vívjuk ki minden területen az anyaságnak járó megbecsülést és tiszteletet. Szilárdítsuk a fel­nőtt társadalom felelősségvállalá­sát, munkánk folytatóiért, életünk kiteljesedéséért. Növeljük — első­sorban az anyákban és rajtuk ke­resztül az egész társadalomban — a gyermeknevelés kultúráját. — Tegyünk meg mindent azért, hogy tovább szélesedjék a nők lá­tóköre, hogy asszonyaink és lá­nyaink józan ítéleté, forró szívű segítői legyenek a haladás nemzet­közi erőinek, hogy szolidaritásuk­kal bátorítsák, példájukkal erősít­sék a szabadságukért harcoló ha­zafiakat, s mindezzel az eddiginél is eredményesebben járuljanak hozzá a béke megőrzéséhez. Erdei Lászlóné nagy tapssal fo­gadott beszéde után szünet, követ­kezett. A szünet után elsőnek Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra: Kállai Gyula: A magyar nőmozgalom együtt küzd a világ összes asszonyaival és lányaival a békéért A Minisztertanács elnöike beve­zetőben az MSZMP Központi Bi­zottsága, a kormány és a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a kongresz- szus küldöttei útján a szocialista Magyarország megteremtéséért végzett munkában, harcban nagy­szerűen helytálló magyar nőiket és a tanácskozás külföldi részvevőit, köztük a fennállásának 20. évfor­dulóját ünneplő Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség képvise­lőit. Kállai Gyula ezután arról be­szélt, hogy hazánkban a férfiak és a nők között ma mér teljes a jogegyenlőség, — Erdei elvtársnő beszámolója foglalkozott több gazdasági prob­lémával is, amelyeknek megoldá­sát jómagam is helyesnek és szük­ségesnek tartom — folytatta. — Megfogalmazódtak javaslatok hogy bizonyos munkakörök betöltésé­nél részesüljenek előnyben a csa­ládot egyedül eltartó nők, a több­gyermekes anyák, s legyen jóval több olyan munkahely a nők szá­mára, amely 4, vagy 6 órás el­foglaltsággal jár. Gondoskodni fo­gok róla, hogy a kormány ezeket a javaslatokat megvizsgálja, s a lehetőségek arányában sör' kerül­jön megvalósításukra. Utalt arra, hogy mielőbb le kell küzdeni azt a káros szemléletet, amely szerint a nő gyengébb, rosszabb munkaerő, mint a férfi. A cél, a teljes egyenjogúság. — Nem árt ezt hangsúlyozni, hiszen vannak még férfiak, akik nem ezt az elvet vallják. Úgy gondolják, hogy kétféle mértékkel lehet mérni: másként a férfi és megint másként a nő számára. Az ilyenek véleménye szerint a nő kötelessége, hogy kifogástala­nul dolgozzék munkahelyén, de amellett lássa el a második mű­szak minden feladatát is. Meg­győződésem, hogy miként a ter­melőmunkában egyenlő jogokkal és egyenlő kötelességekkel dol­gozik együtt a férfi és a nő, úgy a család gondozásában és neve­lésében is azonos felelőssége és teendője van mindkettőjüknek. — Államunk — népgazdaságunk fejlődésének eredményeitől füg­gően — sokirányú támogatást, se­gítséget nyújt a gyermeknevelés­hez. Annak az álláspontnak szer­zünk érvényt, hogy a szocializmus építésével együtt kell , járnia a szülőotthonok, gyermekintézmé­nyók, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok és játszóterek hálózata fejlődésének. Mindez nagyon helyes és jó! Nem tartjuk azonban jónak és el­fogadhatónak, hogy hazánkban a családok 30 szá­zaléka olyan, amelyből hiány­zik a családi öröm legfőbb forrása, a gyermek. S bár a csökkenés a legutolsó két évben megállt, a magyarországi születések száma még mindig a legalacsonyabb Európában. Ez bo­nyolult társadalmi jelenség. Sok családban vannak objektív okai is, de még több a kifejezetten szubjektív tényező; magyarán az, hogy éppen a fiatal, 20 és 30 év közötti asszonyok nem kívánnak szülni, mert férjükkel együtt bi­zonyos anyagi javak birtoklását előbbre helyezik annál az egész életet végigkísérő, tartós örömnél és boldogságnál, amin a gyermek jelent. — Nemrégiben vita folyt a saj­tóban a. születési arányszámokkö- rül, s voltak sokan, akik admi­nisztratív rendszabályokat köve­teltek az indokolatlan művi veté­lések meggátlására. Az a vélemé­nyünk, hogy a kérés elbírálására létrehozott bizottságok még több felvilágosító jó szót mondhatná­nak a jelentkezőknek, többet be­szélhetnének velük arról, hogy a legjobb körülmények között végzett beavatkozás sem veszély­telen, s — különösen ismétlődés esetén — igen súlyos utókövetkez- ményekkel járhat, Ezen túlme­nően azonban más intézkedést nem tervezünk, nem kívánunk visszatérni az ismert régi admi­nisztratív eszközökhöz. De hang­súlyozni kóvánom: a gyermekte­len ségben mi nem csupán csa­ládi vonatkozású, magán jellegű problémát látunk. A család, a gyermek: a nemzet jövője, amely iránt mindnyájan súlyos felelős­séggel tartozunk. — Felhívunk tehát mindenkit: ne csak 5—10 esztendőre, hanem annál, távolabbra is nézzen elő­re, A pillanatnyi előny, az öncélú kényelem kedvéért ne mondjon le senki a gyermekről, mert később majd maga látja kárát, amikor ezen esetleg már nem is lehet segíteni. A továbbiakban az ifjúság neve­lésének néhány kérdésével foglal­kozott. Többek között hangoztatta, hogy ifjúságunk a szocializmushoz hű, munkaszerető, a szülők által megkezdett forradalmi munkát folytatni képes felnőtt nemzedék­ké váljék, feltétlenül szükséges, hogy egy nyelven beszéljen vele az iskola, a család és a táxsada- lom. A családi és az iskolai neve­lés egységének erősítése a nő- mozgalom egyik sarkalatos feladata. — Az onszággyűlés legutóbbi ülésszakának vitája nyomán fej­lesztjük iskolarendszerünket, a többi között emeljük az ipari ta­nuló-képzés színvonalát, s már le­hetővé tettük, hogy az itt végzet­tek rövid idő alatt középiskolai érettségit tehessenek. így — ha van hozzá tehetségük, előttük is nyitva áll az út az egyetemek, a főiskolák felé. Ez az intézkedé­sünk is megkönnyíti, hogy a család és az iskola, a szülő és a gyermek együtt, okosan döntsön a pálya- választásról. —A magyar kommunista mozga­lomnak a hatalomért folyó harc időszakában az is helyes jelszava volt, amellyel követelte: „Helyet a nőknek a közéletben!” Ez a jel­szó ma is időszerű, véleményem szerint nem tettünk még meg min­dent, amit eddig is lehetett és kel­lett volna: Szükséges, hogy tovább növel­jük mindenütt a nők társadal­mi megbecsülését és közéleti szerepét. Különösen olyan helyeken kell gondoskodnunk arról, hogy a meg­felelő demokratikus fórum lehe­tőségeit felhasználva érvényre jut­tathassák véleményüket, jó elgon­dolásaikat és a vezetésben is meg­felelő szóróban legyenek képvi­selve ahol nők dolgoznak több­ségben. Ha a nők alkalmasak ar­ra, hogy a szocialista brigádokban 30—32 százalékban, a termelőszö­vetkezetek tagságában 38—40 szá­zalékban vegyenek részt, úgy gon­dolom, nem volna bűn, ha a nők a vezetésben is megközelítenék ezeket az arányokat. (Nagy taps.) Kállai Gyula ezután rámutatott, hogy a nők teljes társadalmi egyenjogúsításának alapvető fel tétele a termelőmunka eredmé nyeinek fokozása. — Vezető szerveink most több nagy fontosságú kérdéssel foglal­koznak. Központi Bizottságunk a napokban tárgyalta a jövő évi népgazdasági tervet. Változatlanul iránymutatónak tekintjük a Köz­ponti Bizottság múlt év decemberi határozatát, amely az ésszerű ta­karékosságra, a munka termelé­kenységének fokozására, a gazda­sági hatékonyság növelésére, fe­gyelmezett, pontos, jó minőségű munkára szólít fel bennünket. — Dolgozunk következő ötéves tervünk összeállításán is, s ebben olyan feladatokat kívánunk né­pünk elé tűzni, hogy sikeres meg­valósításukkal közelebb kerüljünk a szocializmus teljes felépítéséhez. Miután a Központi Bizottság meg­tárgyalta, tovább foglalkozunk a gazdasági irányítás új, célraveze­tőbb. hatékonyabb módszereinek kidolgozásával. E munkáknak azonos a célja: erősítsük tovább szocialista társadalmi rendünket, érjünk el újabb nagy eredményeket, teremtsük meg a feltételeit annak, hogy a dolgozó ember még jobban, szebben és kul­turáltabban éljen hazánkban. Nemzetközi kérdésekről szólva kiemelte: — E helyről is teljes szolidari­tásunkról biztosítjuk Vietnam hős népét. Mint eddig, ezután is min­den tőlünk telhető támogatóst megadunk ahhoz, hogy harcát si kér koronázza, s a sokat szenve­dett ország békében éljen. — Pártunk és kormányunk örömmel látja, hogy •a magyar nőmozgalom együtt küzd a világ asszonyaival és leányaival, a békéért, és teljes támogatásáról biztosítja a Nemzetközi Demokratikus Nő- szövetséget abban a törekvésében, hogy a leg­szélesebb akcióegységet teremtse meg az imperialista agressziók megszüntetéséért, a nemzetközi élet feszültségének csökkentéséért, a béke biztosításáért A béke megvédhető, s ha egy­ségben, közös akarattal lé­pünk fel, lefogjuk az aeresszor kezét, el­hárítjuk családunk, gyermekeink feje felöl a háború veszélyét, s a nemzetközi élet kérdéseit a békés egymás mellett élés szellemében oldhatjuk meg. — A magyar nőmozgalom a bé­kéért folytatott harcban minden segítséget és támogatást megkap szocialista társadalmunktól, a szo­cialista államtól. Népköztársasá­gunk külpolitikája sikeresen szol­gálja a béke fenntartását, a ma­gyar asszonyok és leányok milliói­nak szíve vágyát és érdekét. Ezért meggyőződésünk, hogy szíwel-lé- lekkel támogatják is politikánkat. — A mai magyar nőmozgalom soraiban együtt vannak párttagok, és pártonkívüliek. Tudatos mate­rialisták és vallásos hívő asszo­nyok is. De összefűzi őket az a közös tudat, hogy sorsuk további javítását, a béke fenntartását, tel­jes társadalmi egyenlőségük kiví­vását csakis a szocializmus további építésével, csakis a párttal szoros szövetségben valósít­hatják meg. A Minisztertanács elnöke felszó­lalása végén jó erőt és egészséget, sikeres munkát, sok boldogságot kívánt a Magyar Nők Országos Tanácsának, a magyar nőmozga­lomnak, minden magyar édes­anyának, asszonynak és leánynak. (Nagy taps.) Ezután megkezdődött a beszá móló feletti vita. Kétnapos tanácskozást tartottak Tolna és Somogy megye mezőgazdasági szakemberei Kétnapos tanácskozást tartottak Kaposváron, Tolna és Somogy megye mezőgazdasági üzemeinek vezetői, a szakemberek, valamint a kutatóintézetek dolgozói. A tanácskozás pénteki megnyi­tóján Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter a szarvasmarha-tenyésztés népgaz­dasági jelentőségét ismertette. Ee- szélt a termelőszövetkezetek kö­zös állományának távlati fejlesz­téséről. Hangsúlyozta, hogy ez a mimika nem lehet kampányszerű, hanem a kitűzött célok eléréséért folyamatosan kall dolgozni. —- Nem véletlen — mondotta — hogy a jövőbeli teendők megvi­tatása a Kapós-menti napok kere­tében két olyan megye kezdemé­nyezése, amely külön is nagy te­nyésztési múltra tekint vissza. Mindkét megye példája azt igazol­ja, hogy itt a tejtermelésnek ked­vező adottságai vannak, s azt a jövőben is figyelembe kell ven­ni. Szeretném, ha a Kapós-menti napok tanácskozása új fejezetet nyitna elsősorban a két megye szarvasmarha-tenyésztésének fej­lődésében. A szakmai tanácskozás első vi­taindító előadását dr. Guba Sán- lor, a Kaposvári Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum igazgatója tartatta. Elemezte a hazánkban fellelhető szarvasmarhafajták te­nyésztési eredményeit, ismertette a magyartarka szarvasmarha te­nyésztési tapasztalatait, s meg­állapította, hogy a Kapós-menti területeken mindkét megyében egységes szarvasmarhatípus ve­zetne leginkább eredményre. A beszámolót követő vitában többek között felszólalt Báli Zol­tán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke. Gazdasági számításokkal bizonyította, hogy milyen jelentő­sége van a tehenészetben a gon­dozók érdekeltté tételének. Náluk kísérletképpen a tej előállítási anyagköltségétől tették függővé a gondozók premizálását. Az ered­mény az lett, hogy kísérleti is­tállóban 57 fillérrel olcsóbban ál- t lítottak elő egy liter tejet, mint 9 korábbi években. A felszólalók foglalkoztak az áfc> lattenyésztés gépesítésének kérdé­seivel, a tejtermelés gazdaságossá tételével és az állatgondozók mun­kájának megköninyítési lehetősé­geivel. Szó esett az itatásos bor jó- nevelés előnyeiről is. Tegnap a helyes takarmányozás szerepelt a tanácskozás napirend­jén. Vitaindítójában dr. Kurnik Ernő, a Délkelet-dunántúli Kuta­tó Intézet igazgatója a szántóföldi takarmány termesztés és a szarvas­marhatenyésztés összefüggésed, elemezte. Vitaindító előadásában hangsúlyozta, hogy az iregszem- csei intézet az állattenyésztéshez szükséges takarmánytermő terűiéi csökkentésének lehetőségeit vizss gálja. Megállapította, hogy a kü­lönböző keverékek többszörös hasznot hozhatnak a gazdaságok­nak. A vitában felszólaló szakem­berek beszéltek az egyre terjedő karbamidos silódúsításban rejlő lehetőségekről, a rét- és legelő- javítás fontosságáról, valamint a Kapos rendezésének szükségszerű­ségéről és az öntözés elterjesztésé­ről; A tanácskozás tapasztalatait ösz- szegezve dr. Németh Lajos. a Földművelésügyi Minisztérium ál­lattenyésztési főigazgatóságának vezetője kiemelte, hogy az eddi­gieknél sokkal nagyobb figyelmet érdemel a takarmányalap megte­remtése. Ehhez sok segítséget ad­nak az iregsaemcsiei kísérletek. Virág István, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára zár­szavában hangsúlyozta, a két szomszédos megye állattenyésztési szakembereinek tanácskozása hasznos útmutatást adott mind a tudománynak, mind a gyakorlat­nál Javasolta a megkezdett együttműködés folytatását és in­dítványozta, hogy Tolnában és So­mogybán egyaránt teremtsenek le­hetőséget egymás munkájának; módszereinek és eredményeinek kölcsönös megismerésére. (Kercza) Az eső gátolta a mezőgazdasági munkát A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának szombati jelen­tése szerint igen kevés előrehala­dás történt az elmúlt héten a mezei munkában. Érthető, hiszen csaknem mindig esik az eső, és a talaj annyira felázott, hogy sok helyen kimenni sem lehet a határba. Sajnos még tíz százaléka be- takarítatlan a szövetkezetek ku­koricatermésének, és 40 ezer hold szántatlan. A jelentés szerint já­rásonként a következő a helyzet a kukoricatörésben: paksi járás 96,7 százalék, szekszárdi járás 95,6 százalék, bonyhádi járás 92,2, dombóvári járás 87,9, tamási já­rás 81,2 százalék. Mint már ko­rábban hírt adtunk róla, Szek- szárd város közös gazdaságai be­fejezték a kukoricatörtést. Az eredmények között mindenesetre örvendetes az, hogy a bonyhádi járásban az előző hetekhez ké­pest lényegesen jobb a helyzet, tehát szorgalmasan dolgoztak a mostoha Időjárási viszonyok kö­zött is, amikor lehetett. Természetesen a kukoricaszár letakarítása sem haladt az esős időben. A megye szövetkezetei­ben eddig 56,6 százalékát tisztí­tották meg a szártól, a kukorica területnek. Ebben a munkában Szekszárd város 86,1 százalékkal és a szekszárdi járás 76 száza­lékkal első, illetve második helyen áll. Az őszi szántással az elmúlt héten úgyszólván semmit nem haladtak előre a gazdaságok. A megyei átlageredmény: a terve­zett terület 65,2 százalékát tud­ták megszántani. Jellemző, hogy még a paksi járásban is található szántatlan terület, pedig normá­lis időjárás mellett régen végez­hettek volna. A sorrend a követ­kező: paksi járás 98,5 százalék, szekszárdi járás 76,2 százalék, Szekszárd város 64 százalék, dombóvári járás 62,4 százalék, bonyhádi járás 54.2 százalék, ta­mási járás 43 százalék. Gromiko Prágába érkezett Vaclav David csehszlovák kül­ügyminiszter meghívására szom­baton délben Prágába érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és felesége. A neves szovjet diplomatát a prá­gai repülőtéren ünnepélyesen fo­gadták. A szovjet külügyminiszter né­hány napos tartózkodásának ide­je alatt eszmecserét folytat majd a csehszlovák kormány képvise­lőivel. A látogatás programja lehetővé teszi Gromiko és felesége számá­ra. hogy megismerkedjenek a csehszlovák főváros és az ország más vidékeinek nevezetességeivel, a prágai bel- és külföldi újság­íróknak pedig alkalmuk lesz a sajtóértekezleten találkozni a Szovjetunió külügyminiszterével.

Next

/
Thumbnails
Contents