Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-05 / 287. szám
1965. december 1, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Lesz-e építkezési társulás a dombóvári járásban ? Még az elgondolás stádiumában van. Mindenesetre már volt számos tárgyalás ebben az ügyben, s a közeljövőben is lesz. Tehát tulajdonképpen most érik az elgondolás. Arról van szó, hogy a dombóvári járás egyik részében a termelőszövetkezetek építkezési társulást hoznának létre a szőlő- és gyümölcstermesztési és más társulások mintájára. Erről a kocsolai termelőszövetkezet elnökével, Keller Ádám- inal beszélgettünk, annak a szövetkezetnek az elnökével, amely ugyancsak érdekelt lenne ebben a dologban. Az elgondolás megvalósítását sok minden indokolja. Az első számú érv, hogy minden szövetkezet szeretne lehetőleg minél gyorsabban, olcsóbban építkezni — érthetően. A szövetkezeti gazdaságok további erősítésének egyik kiindulópontja éppen az építkezés, márpedig melyik közösség ne szeretne gyarapodni. Minden szövetkezetben állandó téma, hogy ezt is kellene építeni, azt is, ugyanakkor meglehetősen nehéz kivitelezői kapacitáshoz jutni, mert az állami vállalatoknál és a kisipari termelőszövetkezeti építőiparban egyaránt nagy a megterhelés. Az utóbbi években számos kezdeményezéssel próbálták áthidalni a nehézségeket. Az egyik ilyen sokáig vitatott, de aztán törvényesített kezdeményezés a szövetkezeti házi brigádok megteremtése volt. Minden faluban, szövetkezetben számos építőipari szakember található, s ezeket egyesítették e brigádokban, ezáltal egy csomó építkezési feladatot máris meg tudtak oldani házilag. Ezek a brigádok a dombóvári járásban is, másutt is sok millió forint értékkel gyarapították a közös vagyont. Számottevő kezdeményezés volt az is az utóbbi években, hogy egy-egy építkezésnél kooperált a szövetkezet és a kivitelező vállalat: a szövetkezet a vállalat rendelkezésére bocsátott bizonyos létszámú szak- és segédmunkaerőt, hogy gyorsabban haladjon a munka. Köztudott ugyanis, hogy az építőipar elég sokszor volt már olyan helyzetben, hogy nem tudta biztosítani a szükséges munkáslétszámot. Ez a kezdeményezés is sokat jelentett, sokat segített. További hasznos lehetőségnek kínálkozik az építkezési társulás. Ilyen az országban már működik néhány, Tolna megyében azonban csak ez évben került napirendre a megszervezése. A kalkulációk és az ország más részéből szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy célszerű ilyen társulást alakítani. Éppen a falvakban található erő jobb megszervezése, gazdaságosabb hasznosítása érdekében. Kocsolán 40—45 főből áll az építőbrigád, s az idén körülbelül hárommillió forint értéket produkált. Ez a legjobbak közé tartozott. Mindenütt azonban nincs lehetőség ilyen házi brigád megszervezésére, mert nincs hozzá kellő létszámú szakember. Ezeken a helyeken éppen ezért sokkal szerényebb keretek közt dolgozott és dolgozik a brigád. s csak kisebb, jelentéktelenebb feladatokat tud ellátni, ám itt is éppúgy szükséges a nagyobb építkezés. Arról nem beszélve, hogy még a jobban dolgozó építőbrigádoknál is rendszerint baj van a szak- irányítással. Adva vannak ugyan a szakmunkások, egynémelyiknek vállalati tapasztalata is van, mert korábban ott dolgozott, s esetleg brigádvezetői munkakört látott el, de egy nagyobb építkezéshez rendszerint magasabb színtű irányításra, szervezésre van szükség. Egy brigád viszont nemigen bír el megfelelő, függetlenített szakvezetőt, de egy-egy brigádnál nem is lehetne azt kellően kihasználni, viszont társulás útján ezek a problémák is áthidalhatók. Van egy másik szempont is, ami a házi brigádok társulattá való továbbfejlesztését teszi indokolttá. Ez jóval túlnő a szövetkezeti kereteken, ennek már komoly népgazdasági kihatása van. Semmi jel nincs arra, hogy a nagy kapacitással rendelkező állami vállalatok és a ktsz-építőipar megterhelése csökkenne, ugyanakkor a szövetkezetek abban a korszakban vannak, amikor aránylag sok és egyre több építkezésre van szükségük. Nos, feltétlenül szükséges tehát a helyi jellegű lehetőségek jobb kihasználása. Mindehhez jön, mint tényező, hogy az utóbbi években nagyon sok szak- és segédmunkás búcsút mondott az állami építőiparnak azért, mert kellemetlen volt számára a távoliét, s inkább vállalta még azt is, hogy otthon esetleg kisebb keresetből éljen. Kocsolán például éppen ennek következtében sikerült összeverbúválni ilyen nagy brigádot. (Az más kérdés, hogy időközben az otthoni kereseti lehetőségek is megváltoztak.) A tapasztalatok szerint ezek az emberek nem is szándékoznak visszamenni a vállalatokhoz, mert nem szívesen vállalnák, hogy holnapután a megye, vagy akár a járás másik sarkában dolgozzanak. A társulás viszont azt jelenti, hogy ezek nem vesznek el a népgazdaság számára, mint építőipari dolgozók, mert megfelelően szervezett, kellő szakirányítású és helyig jellegű építő szervezet egyesíti őket. Az, hogy időközben a szomszéd faluban kell dolgozniok, a mai közlekedési viszonyok mellett már elhanyagolható szempont. Már elég gyakran szóba kerülnek a tárgyalások során az olyan részletek is, hogy minek alapján osztanák szét a jövedelmet, hogyan járulnának hozzá az induló alaphoz és így tovább. Végleges elképzelés még nincs, mert hiszen az érdekelteknek minden oldalról jól meg kell hányni-vetni a dolgot. Arra sincs végleges elgondolás, hogy melyik szövetkezetek kapcsolódnának be a társulásba: ezzel kapcsolatban többféle variáció lehetséges. Mindenesetre sokan szimpatizálnak a gondolattal, ezért remény van arra, hogy a jó elgondolás meg is valósul. BODA FERENC 6800 mázsa hal a Tolna—Baranya megyei Halgazdaságból A megenyhült időjárás lehetővé tette, hogy újra nagyobb erővel folytassák a lehalászást a Tolna— Baranya megyei Halgazdaságban. A mintegy tíz nappal előbb beköszöntött tél ugyanis alaposan hátráltatta a tógazdasági munkákat is. Hétfőn azonban a kecsegei és a Nyúzó tavon ismét szorgalmasan dolgozhattak a halászok. A három megyére kiterjedő halgazdaság 1140 mázsányival már túlteljesítette eredeti termelési tervét. Ebben az esztendőben 6800 mázsa a gazdaság módosított értékesítési terve, ebből 5500 mázsa halat szállított el eddig s 850 mázsa pontyot és némi compót küldött Nyugat-Németországba is. A dombóvári székhelyű halgazdaság segítségével a megyei tanács mezőgazdasági osztálya továbbképzési tanfolyamot rendez majd a télen a halászmesterek részére. Előreláthatólag húsz termelőszövetkezeti és kilenc halgazdasági halászmester lesz a kéthetes tanfolyam hallgatója. Hetvenötezer hűtőszekrény, 170 000 mosógép, 35 000 gáztűzhely Jövőre majdnem öt és félmilliárd forint értékű, közszükségleti cikket ad a belkereskedelemnek a kohó- és gépipar A KGM a szokásosnál jóval delem a kohó- és gépipartól. A két sodronyfonalból sem. Viszont előbb megállapodott az Orszá- legtöbb háztartási gépből ki tud- a lakosság igényeinek megfele- gos Tervhivatallal és a Belkeres- ják elégíteni az igényeket, sőt, lóén bővítik az áruk választékát, kedelmi Minisztériummal a köz- néhány cikkből, mint például korszerűbb formákat alakítanak szükségleti cikkek jövő évi szál- porszívóból, padlókefélőgépből az ki. Forgalomba kerülnek például lításáról. Már csak néhány lrisebb ideihez képest némileg csökken- olyan modem vonalú, zománco- kérdés vár tisztázásra. teni kellett a tervszámokat, mert zott edények, amelyeket tálként i Qfiíí han minteev 5 4 milliárd egyelőre bőségesen van belőlük is fel lehet használni. Üj formát forfnt értékű közszükségleti cik- raktáron. Más gyártmányokból, kapnak az autoszifonok, kor- két készít a belkeresk^elem rt különösen villany- és gáztűzhely- szerűsítik a centrifugát. Az ipar szőre a kohó- és gépipar körül- bó1 viszont a tervezettnél többet gyártmányfejlesztési programjá- * ÍSÜ *?ntg £ Mén Fh- is átvenne a kereskedelem, de az bán szerepel 5, 6, 10 és 12 lilénél a mennyiségnél azonban va- ‘Par nem bíría üyen mértékben rés vízmelegítő kialakítása, egyik Miában több kerül maM forga- növelni a termelését. Jövőre pél- részük földgáz, a másik típus pe- £n ‘ért külföldtől ' Is hoz- dául 35000 gáztűzhelyet szállít a dig propán-butángáz felhasználá- naÄ«Ä különféle háztartási KGM a belkereskedelemnek. 14 sára. 170, ISO és 200 literes, nagy- berendezéseket. Jövőre a többi e«*»1 többet, mint az idén. való- méretű hűtőgépek gyártását is között 75 000 hűtőszekrényt, 10 000 “ínű^g ^v^lesz*2 Továbbn^is tervezik' Az “°nban még nem Ä» KJ» htSnySkk .IS rSupI«“ Siti bizonyos, hogy „z MIM ligát 21 000 helyett 35 000 gáz- televízió, s nem tudják teljes melegítők és hűtőgépek már jó- tűzhelyet kap a hazai kereske- egészében kielégíteni az igénye- vőre forgalomba kerülnek. (MTI) 75 éve. • • A múlt század hetvenes éveiben a különféle önsegélyező egyletekbe tömörült magyar munkásság céltudatos szervezkedése és pártalapítása egybeesik Frankel Leónak, az Óbudáról származott munkásvezérnek Nyugatról történt hazatérésével 1880. májusában történt az első kísérlet, a munkáspárt létrehozására, amikor zászlót bontott a Magyar- országi Általános Munkáspárt. Programja a politikai szabadságjogok követelését tartalmazta, de magában foglalta a közvetlen munkásköveteléseket is: a tízórás munkanapot, a gyermekmunka beszüntetését, egészségvédelmi intézkedéseket, a férfiakéval egyenlő bért a nőknek. Tisza Kálmán reakciós, népellenes kormánya és hatóságai csakhamar üldözési hadjáratot kezdtek a párt ellen, Ez azzal a következménnyel járt, hogy a vezetésben részt vevő, engedékeny elemek beadták a derekukat, a forradalmi szellemű vezetők pedig — köztük Frankel Leó, akit másfél évi fogházra ítéltek —, jórészt arra kényszerültek, hogy elhagyják az országot. Az Általános Munkáspárt válságos helyzetbe került, de a munkásmozgalom fejlődését már semmilyen osztályellenségnek nem sikerülhetett feltartóztatnia. 1889. nyarán Engels vezetésével megalakult a 11. Inter- nacionálé. Ez az esemény nagy lendületet adott a magyar munkásmozgalom fejlődésének is. Az 1890-es május elseje, — amely csupán a fővárosban 60 000 munkást mozdított meg, s az országnak szinte valamennyi városában és falujában megünnepelték —, azt mutatta, hogy létrejöttek a Szociáldemokra Párt megalakításának politikai és szervezeti feltételei. A megalakulás 1890. december 7—i-án. ment végbe. Az alapos előkészítő munlca eredményeként 121 küldött jelent meg a pártgyűlésen, köztük Eger, Pécs, Orosháza, Székesfehérvár, Szeged és más helységek képviselői. Az akkor 70 esztendős Engels december 3-án Londonból keltezett levelében üdvözölte a kongresszust. „Nagyon jól tudom — írta megható szerénységgel —, hogy ama tiszteletnek legnagyobb része, melyet Önök és sokan mások e nap alkalmából nekem fejeztek ki, csak annyiban illet engem, amennyiben Marx Károlynak éló képviselője vagyok, s kérem önöket, engedjék meg, hogy azt, mint a tisztelet koszorúját teltessem le Marx sírjára. Amit azonban tehetek, hogy hozzá utólag méltó lehessek, azt a magam részéről megteszem, arra számíthatnak Önöld’. A kongresszust erőteljes szervező- és felvilágosító munka a munkásmozgalom fellendülése követte. Erősödlek a sztrájkmozgalmak, bérkövetelésekért és politikai jogokért. A későbbi évtizedekben mind a nemzetközi, mind a magyarországi szociáldemokrácia, vezetői egy részének megalkuvó politikája következtében egyre kevésbé lett alkalmas a munkásosztály felszabadulásáért folyó küzdelmeinek vezetésére. Mégis a hetvenöt évvel ezelőtt lezajlott alakuló kongresszust a hazánkban végbement munkásszervezkedés egyik nagyjelentőségű, fontos állomásaként tartjuk számon. (V.) Önkéntes rendőrök találkozója A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 22. számú törvény erejű rendelete megállapítja, hogy a rendőri szervek bűnüldöző feladatukat csak akkor képesek jól elvégezni, ha a dolgozó tömegek rendszeres és állandó támogatására számíthatnak. Általában ebben nincs is hiány. Mégis, külön kell szólni azokról, akik közvetlenül is, szabad idejüket feláldozva, minden ellenszolgáltatás nélkül rendszeresen nyújtják ezt a társadalmi támogatást. ök az önkéntes rendőrök. Ennek jegyében hívta össze a városi és járási rendőrkapitányság szombaton este a szekszárdi önkéntes rendőröket. S azért, hogy az 1965-ös évben megtett munkát értékeljék, megszabják a további feladatokat. A közel félszáz résztvevő tevékenységének megbecsülését jelenti az is, hogy megjelentek többen is a város párt-, állami és gazdasági vezetői kö- zül. Ott volt Rúzsa János elvtárs, a városi pártbizottság titkára is. Mátrai György rendőrszázados megnyitója után Kimmer Gyula, a városi önkéntes rendőri csoport- vezető ismertette munkájukat. Figyelemre méltó ebből néhány számadat: Ebben az évben a városi önkéntes rendőrök 7276 órát teljesítettek szolgálatban, ebből 758-at éjszaka is. Eközben éjjeliőröket 637 esetben ellenőriztek De megtalálhatók voltak bűncselekmények leleplezésénél, felderítésénél, a közlekedés ellenőrzésében egyaránt. Kimmer elvtárs néhány névre szóló példát is említett. Hurtonv Sándor, a Béri Balogh Ádáxn Tsz egyik szállásán észrevette, hogy az ottlévő 100 szarvasmarhát senki sem őrzi. Jelentése nyomán intézkedés történt a társadalmi tulajdon védelmére. Sándor János, ,a város szívében, a vásárcsarnok területén látta meg, hogy a Vendéglátó Vállalat raktára nincs lezárva. Intézkedett, s ezzel az esetleges bűncselekményt előzte meg. Hasonló munkáért még számos dolgozó nevét lehetne említeni. Az egész est mutatta azt a nagy bizalmat és érdeklődést, amellyel a város társadalma fordul az önkéntes rendőrök munkája iránt. Ezt mutatta, hogy befejezésül több állami. és gazdasági vezető és a megyei rendőrfőkapitányság jutalmakat osztott ki az önkéntes rendőri munkában legkiemelkedőbb eredményt elérőknek. Az est során 20 önkéntes rendőr részesült 400—600 forintig terjedő pénz j utalómban. A várasd önkéntes rendőröknek ez volt az első ilyen összejövetele. Úgy határoztak, hogy hasonló értékelő megbeszélésre ezután minden esztendőben sor körül.
