Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-14 / 294. szám
1865. december 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az átlag fölött A z átlagosnál jobban gazdálkodó termelőszövetkezetek létezése ugyanolyan tény, mint a gyenge közös gazdaságok jelenvalósága. Amíg azonban az egyik oldal azt mutatja meg, igen plasztikusan, hogy mit nem szabad elkövetni a mezőgazdasági üzemben, addig a másik oldal pontosan azt érzékelteti, hogy mit kötelező megtenni az átlag feletti szint elérése érdekében. Év közben gyakran ismétlődő jelenség a gyenge tsz-ekben az alkudozás: rengetegszer előforduló súlyos hiba. hogy különbözőek az elképzelések olyan munkák elvégzése te? kintetében is, amelyek nem tűrik és nem is tűrhetik a demokráciát. A gyenge tsz-ekben általában megfigyelhető, hogy nincs meg a cselekvés egysége, sok a túl okos ember, s szövetkezeti demokrácia ürügyén szavazással szeretnék eldönteni, hogy mikor kezdődjék a növényápolás, a betakarítás. Az idén Felsőnyéken például mindennapos volt ez az alkudozás ,.eny- nyiért nem csinálom” — mondták a tagok és megsértődtek, amikor tudatták velük, hogy év közben, munka közben, a tennivalók elvégzése fölött nincs alku. „Azt mondják, ml vagyunk a gazdák, ezzel csak gúnyt, űznek belőlünk” — jelentette ki felháborodva még a nyáron, a teveli tsz egyik tagja, és gúnyosan hozzátette: mi vagyunk a gazdák, mégis az van. amit a vezetők parancsolnak. Hasonló epés kifakadásokkal találkozik az ember a tamási járás némelyik termelőszövetkezetében is, Mindez összefüggésbe hozható az útlágalattisággal és az átlagfölötfí- séggel. Az üzemgazdaságtan üzemi légkör címszó alatt egyre behatóbban tanulmányozza és tárja fel ezt a termelést erősen befolyásoló állapotot. Elemez, összefüggéseket keres és kimutatja, hogy az átlagon felül gazdálkodó termelőszövetkezetekben év közben elvtelen alkudozás nincs. A különböző munkafolyamatok elvégzésének módját ts idejét nem rögtönzött szavazás dönti el, hanem azt a megfelelő felkészültséggel bíró szakvezetés állapítja meg, s ez nemcsak megfér a tsz-demokrá- ciával, nemcsak hogy nem csorbítja a gazdák jogait, hanem ezen túlmenően megteremti az év végi jó osztás lényeges előfeltételeit. Több Tolna megyei közös gazdaságban az egy tagra jutó évi átlagjövedelem tavaly 18—25 000 forint között mozgott. Milyen szabályok, írott és íratlan törvények érvényesülnek év közben az ilyen jól osztó termelőszövetkezetekben? Az adottságokat nem lehet figyelmen kívül hagyni és természetesen a technikát sem. De talán mégis első a kölcsönös, bizalmon alapuló, szoros együttműködés a tagok és a vezetők'között. Másrészt annak a megértése, hogy a tsz száz, vagy több száz parasztembernek olyan társulása, amelyben igenis szükség Van arra. hogy néhányan jól átgondoltan utasítsanak és a többség ezeket az utasításokat maradéktalanul hajtsa végre. N ézzük, mit jelent ez pozitív előjellel Pálfán az Egyetértés Tsz-ben? Ebben a közös gazdaságban évről évre, december, január és február a viták, az alkudozások időszaka. Utána nincs vita. A lényeges, alapvető kérdésekben, amelyek a' termelést meghatározzák nincs alkudozás. vagy részrehajlás. Ez az ’a három hónap, amikör a közösség nemcsak elvárja, megköveteli mindegyik tagtól, hogy a tsz gazdájaként fejtse ki véleményét, mondja el mit helyesel; mit nem, mit látott Isméi termeinek a dorogi ! 2-es aknában A Dorogi Szénbányászati Tröszt borókási 12-es aknájában, ahol hétfőn tyz keletkezett, kedden ismét megkezdték a termelést. A bányamentők megfeszített munkával már hétfőn estére elzárták a tűzfészket, megszűnt a szén- monoxid-szivárgás, s kedd reggelre megfelelő légáramlatot teremtettek az aknában. A tűzfészeknél továbbra is dolgoznak, többszörösen megerősített, biztonsági gátakkal veszik körül. A kisebb-nagyobb szénmonoxid? mérgezéssel kórházba került tizenhét bányász közül kedden újabbakat engedtek haza és már csak nyolc szorul kórházi ápolásra. (MTI). kora is vetekszik a brigád átlag- életkorával. Sajnos egy ilyen kis szövetkezetben nincs akkora anyagi lehetőség, hogy a gépparkot nagy ütemben újítsák fel. A lehetőségre álló anyagiakból csak a legszükségesebbeket lehet beszerezni, ezek a gépek is régi más nagyüzemektől kiselejtezettek. Itt felújítják, és munkába állítják... Holott a tervdokumentáció, a technológia, amelyet a fővállalkozó leküld ide Eonyhádra korszerű gépek alkalmazását, korszerűbb technológiát tételez fel. Ilyenkor kell Itt szinte az egész szövetkezeti vezérkarnak működésbe lépni, s módosítani, úgy alakítani a technológiát, hogy ez ne drágítsa a munkát, de a kívánt minőséget is elérje, ugyanakkor a szállítási határidőket tartani tudják... Az idén nem volt reklamáció sem a szállítási időre, sem a minőségre vonatkozóan. Az exportra kerülő munkákat Dávid Sándor brigádja kiváló minőségben készítette el. Pedig még külön nehézséget okoz az is. hogy a brigádot megosztva két műszakban kell dolgoztatni a gép- és megfelelő helyhiány miatt. — Nehéz körülmények között dolgozunk. Nem akarunk panaszkodni, azzal nem segíthetünk. Tudjuk, hogy a fokozatos fejlődés, amelyet szövetkezetünk vezetősége kidolgozott, a mi munkánkra épül. És ha most még együtt szoronkodunk a villanyhegesztőkkel, ha a műhelyt használjuk öltözőnek — ez csak ideiglenes megoldás. Csak munkával tudjuk a megfelelő körülményeket megteremteni. Szó van arról, hogy azok a ktsz-ek, amelyek exportra dolgoznak, kapnak beruházási összeget, amelyet felhasználhatnak arra, hogy az exportot. a termelést bővíteni tudják. Mi számítunk erre a pénzre. Brigádom, amely már a negyedik szocialista címért indult harcba, a magáét, a jó munkát, megbízható, állandó minőséget, a határidők betartását, hozzáteszi ehhez. Igen, a Dávid-brigád 1965-ben már megtette a magáét^ De már a jövőre készülnek. — Úgy készülünk, hogy a programmal már ismerkedünk, megkezdtük a munkaszervezést. Persze az ideális állapot az volna, ha már az idén, az utolsó hetekben hozzáférhetnénk a jövő évi program anyagához, és ha másként nem, szoktatásképpen naponta egyszer-kétszer a munkások ismerkedhetnének a jövő évi különleges munka — harminc méter hosszú szárítóberendezések — egyes munkafogásaival. Akkor talán még zökkenőmentesebb lenne felkészülésünk. A SZÖVETKEZETI IPARBAN szerte a megyében a szocialista brigádok most készítik egész évi munkájukról a számvetést A napokban tartották Szekszárdon tanácskozásukat, és azon úgy határoztak, hogy a jövő évben ^ a munkaverseny, a termelés éléré állnak. Bonyhádon, a vasipari ktsz-ben Dávid Sándor brigádja állja a szavát. Paikováes Jenő az elmúlt év során rossznak és a következő esztendőben mit, hogyan kellene, jobban csinálni. A vezetők a gazdaság egészét, a lehetőségeket, az összérdekeket szem előtt tartva ilyenkor aztán együtt érvelnek, vitatkoznak a tagokkal, A zárszámadásnak, tervkészítésnek nemcsak Pálfán. valamennyi jól működő közös gazdaságban ez a velejárója. Sok javaslatot el kell persze vetni, de számos elképzelést meg kell szívlelni. Amikor aztán „összeáll a terv” és a közgyűlés jóváhagyja, akkor a vezetők arra kaptak felhatalmazást, hogy legjobb tudásukat latbavet- ve úgy szervezzék a munkát, hogy év végéig a tervekből valóság legyen és tudjanak bsztani. Páliénál maradva év közben már nem az egyes ember hangulata, kénye-kedve dönti el a munkában való részvételt, hanem a közösség érdekelt szem előtt tartó parancs, amit a beosztástól függően az elnök, a főagronómus, .vagy éppen a brigádvezető mond ki. A teveli tsz-tag gúnyoros megállapításával ellentétben úgy helyes tehát felfogni a .dolgot, aho gyan van. Úgy. hogy a gazdák a tervjóváhagyó közgyűlésen arra adnak a vezetőségnek parancsot, hogy gondoskodjon a tervek telje, síléséről, tegyen megfelelő intézkedéseket a végrehajtásra. Ez a tanulságos magyarázata annak, hogy az átlagon felül gazdálkodó tsz-ek miként érhetnek el átlagon felüli terméseredményeket búzából. kukoricából, cukorrépából és az átlagosnál miért rövidebb a hízlnlási idő, miért jobb a takar- mányértékesülés, avagy a tejtermelés. Az ennek a magyarázata, hogy rend van; amit. a tervjóváhagyó közgyűlés egyszer már eldöntött, azt év közben nem akarják .a tagok még hússzor megszavazni, leszavazni. Amikor például Báta- széken elérkezik a kenyérgabona- vetékek tavaszi fejtrágyázásának a legalkalmasabb időpontja, akkor az erre kijelölt munkaszervezet- hozzáfog a fej trágyázáshoz és alkudozás nélkül, előírásszerűén elvégzi. Eredmény: terv túlteljesítés. A gyenge tsz-ek többségében viszont hogyan megy? Úgy, hogy tizen akarják, hatan másként akarják, nyolcán pedig még gondolkodnak, hogy egyáltalán érdemes-e hozzáfogni. S ha az agro- nómus erélyesebb hangot talál használni. akkor kész a műfelháborodás, hogy mi fizetjük és még ő akar dirigálni. Egyébként az az igazság, a közösség éppen azért fizeti. hogy a tsz érdekeit szem előtt, tartva igenis utasítson, ha úgy tetszik dirigáljon, tegye ezt emberségesen. de teljes joggal, teljes felelősséggel. M indent ide, ehhez a problé- - makörhöz visszavezetni nem szabad és nem is helyes, de annyi bizonyos, az átlagon felül Záró termelőszövetkezetekben rengeteg része van az eredmények elérésében az idén is annak, hogy a tagoknak nem kell könyörögni, nem kell velük naponta tisztázni a tsz-demokráci? helyes értelmezését és az együttműködés jelentőségét. A közgyűlések arra valók, hogy ott felszínre kerüljenek az esetleges sérelmek, ellenvélemények, kifogások, ám munka közben az idő erre nem alkalmas. Ha az állattenyésztés vezetője Pálfán azt mondja, hogv így kell csinálni, akkor senkinek sem jut eszébe az állattenyésztők közül kijelenteni, hogy úgy fogom csinálni, ahogyan nekem tetszik. Az ilyen oktalan beszédet az erős termelőszövetkezetekben nem ismerik, annál inkább gyakorolják a gyenge termelőszövetkezetekben. A zárszámadások küszöbén, a közös gazdaságokban sokhelyütt. nem ártana ezt a gondolatsort helyi konkrétumokkal megtűzdelve továbbfolytatni, mert ennek is most van itt az ideje és mert ez is zsebbevágó téma. Szekulity Péter Jelentés az árvízkárok helyreállításáról A megyei tanács építési és közlekedési osztálya az árvízkárokkal kapcsolatos helyreállítási munkáknál, valamennyi létesítmény építéséhez kivitelezőt biztosított. A kijelölt helyeken az építkezések megkezdődtek. Sikerült a legfontosabb anyagokat is biztosítani. Anyaghiány ma már nem akadályozza a helyreállítási munkák menetét. Megfelelő megoldást találtak az építőanyagok helyszínre szállítására is. A paksi járásban Bölcskén kettő, Madocsán kettő és Pakson hat lakás vált lakhatatlanná. A tanács a károsultak részére a házhelyeket biztosította. A megépülő családi lakóházak kivitelezését kisiparos végzi. Az alapozások elkészültek, a befejezési határidő pedig a szerződések szerint május 1. A szekszárdi járás területén az árvíz során 116 épület rongálódott meg. Ebből 44 szorul felújításra és 25 lakóépületet újjá kell építeni. A helyreállításra jelentős társadalmi munkafelajánlás történt,. de sajnos ez nem volt kézzelfogható. Ezért a járási helyreállítási bizottság 21 lakóháznál kényszerkijelölést alkalmazott. jelenleg Decsen kilenc épületet a ktsz, kettőt magán- kisiparos, Bátán kettőt a tanácsi Építőipari Vállalat, ötöt magánkisiparos. ócsényben egyet ugyancsak kisiparos épít. Ä bizottság a helyi termelő- szövetkezeteken keresztül szervezte meg a kisiparosok helyszínre történő felvonulását. Decsen például a ktsz dolgozói részére 40 ágyas munkásszállást létesítettek, a tsz pedig nagyteljesítményű szivattyú beállításával biztosítja a szükséges vizet. Vasárnaponként négy AKÖV tehergépkocsit bérelnek anyagszállításra. Kezdetben az építkezést akadályozta, hogy az építtetők nem voltak hajlandók segédmunkaerőt alkalmazni. Az anyag- szállítási munkákra ezenkívül a növényvédő állomás kettő és a decsl Alkotmány Tsz egy vontatója is rendelkezésre áll. A műszaki irányítás feltételeit is biztosították. A jelenlegi építkezések előrehaladott állapotban vannak. Deesen hét épület falegyenben van. kettőnek alapfala elkészült és másik kettőnek felmenő falazatán dolgoznak. Bátán ugyancsak hét épület újjáépítési munkáit kezdték meg, amelyből egynek már a tetőzete is elkészült. Itt öt épület van falegyenben, egynek pedig a felmenő falazatán dolgoznak. Bátaszéken egy épület alapfala elkészült, a másiknál csupán a földmunkákkal végeztek. őcsényben egy ház alapfalát építik. A munkákat megnehezíti a sár. Sok helyen lehetetlen gépkocsival közlekedni, így fogatolt járművel oldják meg a szállítási feladatokat. A bonyhádi járási tanács közreműködésére a Hőgyészi Vegyesipari Ktsz vállalta, hogy az árvízkárosultak részére Decsen két lakást felépít. Ezzel párhuzamosan a Dombóvári Járási Tanács intézkedésére pedig a Dombóvári Építőipari Ktsz végzi Decsen egy lakóház felépítését. ííaí fiú Ritka eset, sajnos, a paksi Ézüstkalász Termelőszbvet- . kéz'eté, ha nem is egyedülálló: sok öreg tagja mellett van egy csapat egészen fiatal dolgozója, hat szakmunkástanuló. . Különösen azért érdemel említést a dolog, mert a hat tánüló közül három nem tsz-tagok gyermeke. Tehát arról van szó, hogy ezt a három fiút szövetkezeti munkálta adták a szülők, pedig őket végeredményben semmi nem köti a földhöz. A divattól eltérően, nem ragaszkodtak gimnáziumi taníttatáshoz; de még ipari szakmához sem; nem tartják . gyermekeiket méltatlannak arra, hogy termelőszövetkezetben fognak dolgozni. Igaz persze, jó szakmájuk lesz: korszerű és nagyon fontos, amivel keresni is jól lehet. Gépszerelés. De maga a tény mégis olyan jelentős, mindezek ellenére, hogy szükséges méltatni. A fiúk mind a hatan Lengyelben tanulnak, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában, harmadévesek, tehát nemsokára végeznek. Együtt végezték az általános iskolát, együtt mentek el Lengyelbe. Ügy történt, hogy a szövetkezel egyik kocsisának fiát „agitálták” a tsz-vezetők, tanuljon Lengyelben gépszerelést. A fiúnak tetszett az elgondolás, nemcsak a gépek miatt, hanem mert elég sok az anyagi kedvezmény ebben az iskolában. Viszont' egyedül mégsem akart menni, ezért „magával vitte” öt osztálytársát is. Azt mondják az Ezüskalász Tsz könyvelői. Péter László és Hortobágyi János, vesződni kell egy kicsit a gyerekekkel de nem baj. Megtörtént, hogy az egyik tanuló teljes sebességgel fordult, azaz nyargalt be traktoron a tsz udvarába mintha például lovon vó,gtatna, s ha történetesen ott áV valaki, nehezen tud félreugrani. Az elnök majdnem az ablakon lépett ki, hogy mielőbb lelkére beszéljen a szilaj ifjúnak. Nevelni is kell még őket. nemcsak tanítani. Szívesen teszik a tsz-vezetők, meg az idősebb gépkezelők, mindenki, akihez tartozik a hat fiú. Tudják — vem túlzás —, hogy a ■jövő alakulásáról, a szövetkezet jövőjének esélyeiről van szó. Utánpótlás nélkül nem megy semmi. Jelenleg abban a helyzetben van a paksi Eziistkalász Tsz, hogy, bár öregszik a tagság és rengeteg a szőlő (343 hold), mégis sikeresen megbirkóztak az emberek ebben az évben minden munkával. Természetesen jó összefogással. A részes művelésben sok családtag dolgozott, sőt, rokonok is segítettek egyik-másik tsz-tagnak, olyan rokonok, akik jóformán azt sem tudták azelőtt, hogy Eziistkalász Tsz mű ködik Pakson. Az első években súlyos munkaerőhiány nehezítette sokszor a szövetkezet boldogulását. Azóta, és különösen az elmúlt egy év alatt rengeteget nőtt a tagság bizalma és munkakedve. Az idén már a munkaegységnek is van becsülete, nemcsak a részes kukoricának. Mindezek után várható, hogy az utánpótlás ugyancsak megnövekszik: újabbak követik majd ezt a hat derék fiatalembert. G. J.
