Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
Í965. november 14. TOLNA MEGYEI NftPÜJSAO 5 A tizedik nyolcadik A századfordulón építették a fsyárat. Hernyóselymet készítettek itt, s ma is több mint félezer munkásnő dolgozik a félévszázados műhelyekben. Az idő, a követelmények változtatták a gyár termelésének struktúráját, ma már szőnek és a fonalat is itt festik. Tehát két új üzemrész jött a hagyományos hernyóselyem feldolgozásához. És műanyag is, műselyem is. Ebben a gyárban a tanulás népszokássá vált. Az idén a tizedik nyolcadik osztály kezdte el az 1965—66-os oktatási évet. Ezt mondja erről Novákné, a szakszervezeti titkár: — Külön engedéllyel tudtuk csak az idén a nyolcadik osztályt beindítani, mert már nincs, aki a gyárból jelentkezne. Eddig volt 1963-ban még két nyolcadik osztályt is indítottunk. Ma már az egyik gond, hogy jövőre meg kell szüntetni az üzemi iskolát. Nem öröm, gond mert ebben a gyárban mindenki olyan szívesen és lelkesedéssel foglalkozott az iskolával, hogy hozzá hasonlót talán sehol nem tapasztalni, és ennek lett az eredménye, hogy több mint 250-en elvégezték a nyolc általánost és ma már követelmény a felvételkor a nyolc általános iskolai végzettség. Hogyan kezdődött? Hogyan indult az első nyolcadik? Nehéz rá visszaemlékezni, hisz akkor még a községi iskolába jártak azok a munkásnők, akik elsőként vállalkoztak a több munkára, akik áldozatot vállaltak. Novákné is közéjük tartozott. Amikor a gyárban már sok volt a jelentkező és amikor a SZOT is határozatban hívta fel az üzemi Iskolák szervezésére a gyárak vezetőit, és amikor ezt betetőzte az MSZMP Központi Bizottságának a munkásosztályról szóló határozata indították el az üzemi iskolát. Bajor Antal lett az igazgató. A gyár áldozatot vállalt. Lemondott arról, hogy a hét két délutánján a tanteremmé átalakított műhelyrészben rendezvényt, gyűlést, vagy más jellegű oktatást tartson. Táblát, krétát biztosított, gondoskodott a tüzelésről, mindenről, ami kell egy üzemi iskolához, s arról is természetesen hogy aki délutáni műszakos, az is meg tudjon jelenni a foglalkozáson. S elkezdődött az oktatás, olyan lelkes pedagógusokkal, mint Zsíros Ferenc, Révész János, Renczné és mások, akik maguk is többet vállaltak kollégáiknál, hisz a gyárba kellett menni tanítani. Az öregek és a fiatalok, a nők és a férfiak, akik műszak után beültek az iskolapadba, s győzködtek a fekete tábla előtt a tizedes törtekkel, és nehezen birkóztak meg a történelmi évszámokkal, sokszor gondolták, hogy abbahagyják az egészet, minek kell nekik vénségükre gyötörni magukat. De mindig akadt egy közülük, aki azt mondta, csak azért is. Ilyen volt talán Aranyos Jánosné, aki most a MEO vezetője, és az általános iskola után a textiltechnikumot is elvégezte. Itt van példának Gadár Ilus, az általános iskola után kétéves gyer- mekgondozó-tanfolyamot végzett, s most ő gondozza az üzemi bölcsődében a munkásnők gyermekeit. Molnár Jánosné 48 éves volt amikor beiratkozott a hatodik osztályba. Három évig tanult. Elvégezte a nyolc általánost és a bankett után már csak négy éve volt vissza nyugdíjazásáig. Kényszerítette valaki őt erre az áldozatra, hogy tanuljon, hogy hetenként két délutánját feláldozza? Senki nem kötelezhette volna, senki nem kényszerítette. Ment, szorgalmasan írta a házi feladatokat, győzködött a törtekkel, és olyan boldogan mutatta a gyát igazgatójának a bizonyítványt, hogy azt leírni nem lehet. Kiss K. Istvánná csoportvezető, öt általánossal indult a nagy útnak. Két gyereke van. Lánya a gimnázium harmadik osztályába jár. ö miért tanult? — Azóta nem tudok jobb paprikás csirkét főzni, mosni sem tudok jobban, de valahogy mást érzek, amikor társaságban vagyok. Csoportommal is jobban szót tudok érteni, mert megmagyarázom, hogy mit miért kell tenni, és azt is, hogy hogyan, mert megtanultam. Gémesi Ferenc tűzoltóparancsnok. A kevés férfi közül — a gyárban főleg nők dolgoznak —, olyan töretlen lendülettel végezte az iskolát, hogy még most is a pedagógusok azt mondják: „Amikor a Gémesi járt...” Bolváriné férjével együtt végezte el a nyolc általánost. Link Istvánná azért iratkozott be a gyári iskolába, mert ötödikes gyermekének akart segíteni. A 250 közül csak néhányat mutattunk be a gyári nyolcadikosok közül. De hallgassuk meg, mit mondanak az üzemi iskoláról a gyár vezetői. Faggyas István igazgató-főmérnök: — Nem készíthetünk arról leltárt, s centivel, kilóval, literrel sem mérhetjük az üzemi iskola hatását. Egyetlen módszer ennek regisztrálására a munkásnők hozzáállása a gyár ügyéhez. Tapasztaljuk, hogy nem múlik el termelési tanácskozás, értekezlet, de még baráti beszélgetés sem anélkül, hogy ne tűnne fel nekünk a munkások részéről megnőtt aktivitás. Nemcsak hallgatói egy-egy rendezvénynek, hanem aktív részesei, s ebben van a különbség a korábbi évekhez viszonyítva, meg abban is, hogy ma már tanul a gyár. Novák Nándomé, a szakszervezeti titkár mondja a tanuló gyárról: — A kétéves művezetői iskolának jelenleg több mint 30 hallgatója van. Hatvanhét fonónő tett szakmunkásvizsgát. Jelenleg 29 szövőnő hallgatója van a szakmunkásképző-tanfolyamnak. A pártoktatásban 150-en vesznek részt és közel százan a KISZ és a szakszervezet oktatási formáin. Rendszeresek gyárunkban az ismeretterjesztő előadások. És még egy dolog: több mint 300 napilap jár ide a gyárba. A képes újságoknak pedig se szeri, se száma. Tanul a gyár. Saját irodájában vizsgázott az általános iskola anyagából nem egy műszaki és adminisztratív dolgozó. A szakmunkássá képzés feltétele a nyolc általános iskolai végzettség. Ha most felvesznek egy dolgozót, attól megkövetelik az általános iskolai képzettséget. Volt egy lány, amikor beiratkozott a hatodik osztályba, még beszélni is alig tudott. A nyolcadik osztályról jó eredménnyel kapta meg a bizonyítványt, pedig egyáltalán nem elnézők a pedagógusok. Hallgassuk meg erről Bajor Antalt, az iskola igazgatóját: Nagy kedvvel csináltuk — Nagy áldozatot jelent a gyári iskolába eljárni. Pedagógusnak és hallgatónak egyaránt nem könnyű minden héten kétszer beülni a padba, felállni a katedrára. Mi nagy lelkesedéssel vettünk részt kezdettől a gyári iskola munkájában, mert láttuk, hogy a gyári vezetők segítenek, támogatnak bennünket és láttuk azt az igyekezetei a felnőtt tanulóktól, ami még bennünk is megsokszorozta az akaratot Soha nem felejtem cl Kaposvári Ferencnét, aki már nagymama volt, amikor iskolába jött hozzánk. A tizedik nyolcadik osztálynak 13 hallgatója van. Többsége nem gyári dolgozó. Van közöttük termelőszövetkezeti tag, ktsz-dolgozó, hajós, hivatalsegéd és ács. Minden héten kedden és pénteken fél hatkor beülnek a gyári iskola padjába, s este tízig tanulnak. Májusban vizsgáznak. Májusban a selyemgyári általános iskola befejezi működését, mert már nincs, akikből a tizenegyedik nyolcadikat kiállítsák. Pálkovács Jenő f IC VE LEM! Értesítjük vásárlóinkat, hogy 1965. ÉV VÉGI ELSZÁMOLTATÓ LELTÁRUNKAT műtrágya, növényvédő szer és állati tápszer szakmában az alábbi helyen és időben tartjuk: Szekszárdi raktárban: dec. 1-től 6-ig, Dombóvári raktárban: dec. 8-tól 11-ig. Leltár alatt az árukiadás szünetel. Kérjük vásárlóinkat a szükséges növényvédő szereket és ál- ti tápszert, időben megrendelni szíveskedjenek, hogy leltár előtt ki tudjuk szállítani. Tolna megyei Mezőgazdasági Ellátó V. AGROKER, Szek- szárd. (31) Nagy édességvásár a földművesszövetkezetek boltjaiban november 15-től december 25-ig. Mikulásra: piros szaloncukor, csomagolt keksz és cukorka, csokoládé, díszdobozok. KÖZÜLETEK — ISKOLÁK — ÓVODÁK! Előrendelésre csomagkészítés ! Karácsonyra: Konzum-, krém- és desszert- szaloncukor, karácsonyfafüggelék. Rendelésre gardinetkosár ! (105) KÉPEK a kendergyárból A Rostkikészítő Vállalat Furkó-pusztai telepén is beindult a szezon. A rázógép mellett Novák Ferencné és Hodászi Károlyné A tilológépcknél is szorgos munka folyik. Képünkön Ambrus Jánosné, Szélik Jánosné és Ambrus Lászlóné A tervteljesítéssel sincs probléma. Október havi tervüket 101 százalékra teljesítették, és ezt tartani is akarják. Moldován Jánosné az osztályozást végzi Foto: Bakó Jenő
