Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

TÖLNA MEGTE3 NßPÜJSÄG

1965. november U

az országgyűlés ülésszakán

(Folytatás az 1. oldalból)

a további, igazi , nagy. 'eredményeket ígérő lehetőségéi:*'

Beszélt a belkereskedelem ár- engedményes kiárusításairól, majd így folytatta:- ^

A Központi Bizottság decemberi határozata atöpján intézi fedések történtek az elfekvő Wáfjari készletek hasznosítására■'<% aé* indokolatlan készletnövekedés megállítására. -Ezek «z intézkedések csak kévést- eredménnyel-r jár fák. A felesleges -készletek' kéletkezésériéW-Wégakajiál-yftzááára rrtih- -dgn-üzemnél és vállalatnál téljes köVetfcézéíességgéi ‘kell " érvényt szereim;"annak'.-- a 'határozatnak, hogy Csak olyan" termékekét "állítsanak elő, amire a bel- és külföldi.,-fogyasztásban igésur-sés,— fő- ként '..-Trí-megteadeljéS- van. »Ezért '--."A 'pSÍrV-ii -ÍV-^té,'

. - tovább -kell haladni a gyári*. »'Aniányfefleszt^sbeíl. a -tenMé--.

k’ék-.rnűszaki,és-minősé«i nui- .iv.-.-iatóinak ' Nyitásában-.- >is>.;

>*’•£ riiWZiW- i tf»V; ^ '■--rámondotta N szóiKik» ..

Gazdaságirányítási réndsZerünlt megreformálása

A párt és a kormány m'ost gazdaságirányítási rendszerünk'1 kritikai felülvizsgálatával és megreformálásával foglalkozik. Ennek az az alapvető oka, -hogy a • szocializmus terrnelőefői túíftő'tték a régebbet! kialakult. vé|etési',w'irá- nyítási elmekét'’ é^ 'inőSszéreket.

Nálunk lériy'egébeVí ihég 1948— 49-ben alakultak ki_ a gazdaság- irányítási módszerek jés ’a; tervezési rend alapjai.

. - - ■ •••,.«-■ ti- -v

A készülő reform ' egyik,' faj- vonása: a szocialista gazdaságban is háté' értéktörvény tudatosabb alkalmazása az1 irányításban.

Ezzel együtt szigorúbban - á ‘tudomány alapjára ken helyezttr-'a népgazdasági tervezési,' '/rjüvetfii keli a vállalátok 'Önállösagát.'''beleértve ebbe az üzerhi‘ütemőkraf cia további ffeJTéfeZ!tés|{f fövijipb kell fokozni a dolgozók-Snyagí érdekeltségét a‘ tbrrrteigsfieri. ' ' ’

Jérti.:

A Uervezett u-pformok nem elsősorban gazdaságpolitikánk .céljaiban/; hanem annak- módszereiben jelentenek változást. - E reform segítségével • jobb, eredményesebb utakat--keresünk, gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez,- s ezzel a, szocialista • ■ társadalmi rend -.további esősítéséti-Uteíjesfelépítését szdl- gúljuk. ' .yfr• Af -reformok-- Kidől gezá sáBak ed- ső, jelentős szakasza befejeződött. Több mént saáz: -tüdős,' állami és 'pártfunkcieérári'U-é, vállalati és üzemi- -igazgatói- '-segítségével elvégezték jélénlegi1 .gazdaságveze - . tósi 7 módszeré-ink '-kriiá-kai ' félül- ■éizsgálátát. 'JMost‘ folyik- a- munka néfiézeBb ré8£é'í->á>'mégfelel'0 iftó- 'dttátff'-"jiáVaslatoic •• lottólgozá&á: ■ A javaslatokat' 'hamarosan megtárgyalja''^ 'ííözpontf ÍJizöfet- sá|á,'' s ■ az i'-btt 'folytatott vita dráfijíín' 'kiül'a'költf: konkrét ja'vas- rmtrltat/dorttés.' előtt'—széiés körben' vftiira bocsátjuk, s az országgá Ülés ‘'élé 'teY'jcsZffw'K.'

erősödik az anyagiasság szelleme.' Vannak, akik a közösség javára végzett becsületes munka helyett, életük értelmét és eélját a szerzésben, sőt a hará- csolásban látják. Elítéljük azokat, akik tisztességtelenül jutnak nagy jövedelemhez, — legyen szó áz orvosetikai rendelkezéseket megsértő egyik-másik orvosiról, vagy spekuláló magánkisdparos- ról, - magánkereskedőről, külföldön túrázó és csempésző sportolóról. Ezek a kevesek a becsületesen dolgozó és élő szakmabeli társaikat is rossz színben tüntetik fel.

Erősebb ellenőrzéssel biztosítani kell, hogy az ilyen esetek szűnjenek meg.

A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy

mindenütt biztosítsák a jogok és a kötelezettségek egységét, s hogy a szocialista elosztás elvének megfelelően az részesüljön nagyobb arányban a javakból, aki létrehozásukért a legtöbbet tette, aki többet és jobban dolgozott.

Társadalmunkat erősen foglalkoztatja a lakáskérdés. Államunk nagy erőfeszítésekét tesz a lakások számának növelésére. A második ötéves terv időszakában várhatóan 280 ezer lakás épül. Ennek ellenére az igénylők száma nem csökken, a széles tömegek lakásviszonyai csak lassan javulnak. Ez a probléma beható vizsgálatot követel, hogy addig is segítsünk, amíg pártunk és kormányunk 15 éves lakásépítési programjának megvalósításával a kérdést véglegesen megoldjuk. Ezt segíti az építőipar további gépesítése és a lakásépítés korszerűsítése.

Addig is azonban, amíg az állami, szövetkezeti és magánerőből való lakásépítés ütemét még tovább tudjuk fokozni, következetesen kell alkalmazni az érvényben lévő lakáskiutalási rendszert. Ezt ugyanis sok helyen megsértik.

fl turistaforgalom növekedése

Szigorúan

■ ,- --i' ,,

■ -. -4 v f .r.-ív1'.: Kállai Gyula a fovábbia^bian ki. Kifinórriulr,' ravasz eszközölt- arról szólt, hogy a. készül.a;refijr- kel, törekszenek a polgári életnem történnek még, addig .sem- gaíartás népszerűsítésére, szovjetmit sem leirpt terüli a gaSájysagi éíteíies.' .'/karrfmunisiátóüeites rémünké' megjavítására.. v~ gíáifj^-^iferjeflztésére* .• Különösén, felháborító,, 'amikor • jfiggg' jéfensél'i^Ta 'rftufet,"hogy azt látjuk, hogy eg^efe 'erbbejrek táísá,dalmunk','''égy:^ réfégéibén hanyagsága, fedelőtlénségej;.JJriiátt - -■ 1 ■ Káííái Gyula ezután a turista- forgalom növekedéséről szólt, s azt jó. dolognak nevezte, majd megemlítette, hogy egyes nyugati országokból turistának álcázott kémek, ügynökök és embercsempészek is érkeznek hozzánk. Ezek visszaélnek vendégszeretünkkel Megmondhatjuk:

aki, Népkörfársaságunk ál- íamrend jét megsérti, nem kerülheti el a méltó büntetését.

Akadnak olyan utazók, akik nem földrajzi és kulturális ismereteikét gyarapítják, hanem üzletelnek. üzérkednek, csempésznek és ezzel rontják a népek közeledését és -barátságát szolgáló turizmus jó hírnevét. 1965-ben — megfelelő állaibi‘J'szeröéink közel háromezer személy ellen voltak kénytelenek eljárást indítani vám- és devizabűntett miatt Helyeseljük bíróságainknak és belügyi szerveinknek azt a gyakorlatát, hogy az ilyen üzletelőktől és csempészektől, az egyéb büntetés mellett meghatározott

időre megvonják a külföldre utazás jogát.

A megélénkült túristaforgalom nagyobb lehetőséget ad. a tőkés országok bizonyos köreinek arra, hogy állampolgárainkat disszidálás ra csábítsák. Ma már ők is kénytelenek elismerni, hogy nálunk nyílt, szabad és egészséges a politikai légkör, ezért most mái nem politikai érvekkel, hanem gazdasági előnyök ígérgetésével próbálnak kintmaradásra bírni főként szakembereket, tudományos dolgozókat. Sajnos, akadnak könhyen csábítható; kevésbé állhatatos és kevésbé hazaszerető elemek, akik kapnak az alkalmon mert úgy vélik, hogy ahol szélesebb és hosszabb az autó, ott az ő hazájuk.

A disszidáltak száma a lábra kapott híresztelésekkel szemben lényegesen kevesebb, nyugatra utazott állampolgárainknak kevesebb mint fél százaléka. A kiutazók túlnyomó nagy többsége élményekben és tapasztalatokban gazdagodva visszatér, mert tudja, hogy ez az ország a hazája, mert szívében és lelkében magyar, a szocializmus híve és az is akar maradni, mert meggyőződött arról, hogy ez a rendszer az övé!

Akik meg disszidáltak? Ök majd ezután döbbennek rá árra, hogy annak a társadalmi rendnek amelybe úgy kívánkoztak, jóllehet volt fényes múltja és van még valamelyes jelene, de nincs jövője! A mi szocialista rendünknek pedig nemcsak hősi múltja és szép jelene, de ragyogó jövője Is van. Csak magukra vethetnek majd, amikor rájönnek^ hogy becsapták őket.

Tovább kell tökéletesíteni az oktató-nevelő munkát

Kállai Gyula a továbbiakban az oktatás problémáiról szólt. Hangsúlyozta, hogy a csaknem négy év tapasztalatai alapján most tovább Kell tökéletesíteni az oktató-nevelő pnunkát-. Végleg le kell küzdenünk a szakmunkás- képzéstől helyenként mutatkozó idegenkedést,-' meg kell szüntetni az íróasztal, még az egynéhány divatos foglalkozás iránt mutatkozó tülekedést -- mondotta. A középiskolák szerepéről így beszélt:

A középiskolai oktatás olyan befejezett képzést adjon, ami biztosítja a különböző munkakörökbe való elhelyezkedésüket. Még az általános gimnáziumban is olyan szerepet kell biztosítani a munkára nevelésnek, hogy az itt végzett, de az egyetemre-a képességék, vagy lehetőségek hiányában be nem került “fiatal is szakmát tanulhasson s beilleszkedjék áz életbe.

Az iskolatörvény kifejezettén hangsúlyozta a középfokú szakképzés fontosságát. Meg kell állapítanunk, hogy nem tudtunk megfelelő gyorsasággal elegendő,

(Folytatás a 3. oldalon)

vagy gondatlanság, lustaság.^riéjtf törődömség következtében ' Sel&p- vetkezett minőségi hibák miatt nem lehet eladni, illetve' őíísöb- bah kell éladní ölyafi 'féHríéke- ket, amelyeRnéieegyebkénlr jáw&lps kivitelezés éáétén " riííftd '‘böT-i mind pedig fcüfföld'oh •jpépí^clik' van. " •

Szinte általános jelenség, hogy a nagy építkezéseken pocs^telV ják a drága anyagokat. .s' .Sllg' van olyan építkezés, ahol ne kellene utólag ren.géte^':hi6át ' javítgatni, — mondotta ■;''a'S^'tíöK'íés megemlített' riéhán'y "Vállalatot; amelyek hanyagul dolgoznál!:, majd így folytatta: '

— A kormány .határQ^ttan.igl;. ítéli a felelőtlenséget^;a^hanyag- ságot és felszólítja áz' qssjjés gazdasági- • vezetőkét: • i'nfgzkédjéhéR a hanyagság., a lajaság'feíszámq-, lására, és a" . vétkeseket „vönják felelősségre. Meggyőződésem.

hogy * jj-uhíi.

; .' -. /.>*».-. ..V r

ha szigorúan járunk'' éf <l': rendbontókkal, ’-a kárókfliök-• kai szemben, ez a* dolgozó- tömegeit elismerésével'-és1-he- i lyeslésével-- találkozik:"^'-*'

Kállai - ‘Gyula a köáVérernérryí foglalkoztató néhány- \ társátíáTTni' kérdésről is-' beszélf, "s. 'kierhehe.- hogy : ■: v-:

népünk szocialista hemV.éíi"' egysége már olyan érÖS flÜ- L zis, amelyre' egész toVáblir tevékenységünket épít'élű Vé--' hét és Ítéli

• .. • -. •. it. •;>.

Felhívta a figyel'rhet,-'hogy'éiléfé' ségeink a fellazítási taktika keretében nagy aktivitást fejtenek

—

íhoaor.. • Vifo a bárban:

£s htíyres, -htígy, ezt .-yeeípk - né«jqaafc ’tópláli^k. f

a.*sdéizttárwjn.

arról beszéll^tvr.^pd.-, .-a :spTyét; nyomja, ami a miintóáját gátolja, Ez a délután napirendje. Fü- két tsz-nek az elnöke: a tamási Széchenyié és a ma-; gyarkeszjöjj, Azt^njongja: ..{tallojtlta, ríQgy '

be.-^K^Bjlk .-,yözeti-ii„'á 'l^szpénz- fizetégt. QK,.ne^yg^K'Ö^^ J^tóalf' j ák.vjjttp.. .á^téPöézt^átyjíi' Á'^ ;a"dé- ; nye-gö. állap;

és-.. á. vezfttő^eg-' ne. egftédjé . idp- !

Köbben, r';íolq'g^niA a ’f^rjNt, ' PÍár ■ ltafe ;

Szyj:.^ . .például

rpintegy viaszai a .ktVzp^hzÖztités.” hallatára.

szivemen, a számon

Időnek, sérdtííér '.ho'gy. .njanél töbhi^átelóesítsenj.tRect ptind^n.;, hö- naphaív kifizetjük., afc^éSsMs^clép nyolcvan “ százalékát... : aki

8Q0—900 . forintot,, kap, de" az ályopla. „ , : __ ^,

Magas a, {agpit^i-Ötkora. 'Tá- masibán például"-S6 'év az. átlífg! Több olyan gépre van’ szükség, atrieiy ez-jembert pótolja, jártam Öfit^'-teh-.*-!0ealí;.égy példát, abból ä • '^kból.'-VaHíit ^ ott/''láttam i- A< szerves Er^yét fóbSVsl'- takarják lé,^'ft;y-;Védíiff iNSlühk' in^í: '•min-' díg" riagyöd'‘kévéséi’ türő-dhek2--a szöfvéá-K'fr ágyátiá-f;' "JM iért ?'■ Csak llá'rl'VáM'sá^tíott •; Nenít-*Na gvön- kevés a trágvamarkoló. De kevés a szer vés trágjraszóró is.

,, Az elnökök Helyeseltek, Ki úgy. hogy bólintott, ki úgy, hogy halkan ki is mondta a helyeslő szót.

— Gyakori eset, hogy a felsőbb szervek abban keresik a nyári mélyszántás döcögősének az okát. högíy a tsz-elnökök nem értik még ennék a jelentőségét. Elő. fordulhat ilyen is. De nem ez a ; lényeg. A lényeg a következő: még mindig nincs megoldva a kombájnszalma letakarítása. Kimondom, amit gondoltam: több szalma bálázó kellene.

Az AGROKER osztályvezetője szorgalmasain jegyzetelt.

És több járműre is szükség lenne. Ma már ezer vagonokban mérjük azt" a terménymennyiségét, amit meg kell mozgatni például ősszel.

— Egyre több a műtrágya. Ez .ió. Viszont az nem jó, hogy a drága műtrágyát kézzel szórjuk ki, mert kevés a gép.

' Megállt a beszédben. Körülnézett. Az elnökök mosollyal jelezték:. helyes, amit mond.

' —- Sokat beszélünk a traktorosokról. Képezzük egyiket a másik után. Szóval a képzés megy,

’ de sajnos a traktoros is. Mi képezzük, utána ő hamarosan másutt vállal munkát. Meg kellene oldani már végre a traktoroskérdést. Nem tudom hogyan, de állandó munkát kellene biztosítani mindkét műszakos traktorosnak. Gondolkodjon ezen mindenki. Közösen talán kitalálunk valami jó rpegoldást,

— Még egy dolgot. Nálunk kétféle baj van. Az egyik: ha kevés a termés. A másik: ha sok a termés. Örülünk a jó kukoricatermésnek, de annak már egyáltalán nem örülünk, hogy 140 vagon kukoricát a szabadban, prizmában kell tárolnunik. Etet is meg kell oldaná. Tudom az erőnk véges, de arról is meg vagyok győződve, hogy az ilyen tárolás nagy veszteséggel jár.

Báli Zoltán, a bátaszéki tsz elnöke kapott szót.

— Rossz a kapcsolat a termeltetők és a termelők között. Sürgősen változtatni kell ezen, mert komoly bajok lehetnek belőle. Néhány példát mondok. Kendert 1959-ben kevés tsz termelt. Utána rendet teremtettek ezen a területen és ismét megindult a ken- dertérmelés. Tavaly felemelték a kender árát is. Magammal hoztam néhány adatot. Hatvannégyig a három év átlaga 84,4 százalék- eisőöszfályú kender volt. Mi történt áz idén? Úgy osztályoztak. hogy 41,7 százalék kapott elsőosztályú minősítést, Reklamáltam. Az egyik bizottság a másikat érte. Mondtak ezt is. azt is. Én most is azt mondom: nincs az a szakember, aki be tudja nekem bizonyítani, hogy Bátaszóken egy év alatt ilyon százalékarányban romlott a kendertermelés. Ettől bizony nem javul a viszony. Az ilyen módszer csak azt eredményezheti, hogy jövőre jöhetnek a kender- termeltetők, Ez a leszázalékolás bennünket érzékenyen érint. 427 000 forint kiesést jelent.

Két fényképet vett elő. Az elnökség asztalára tette.

— A cukorrépáról fényképet is készítettünk. Ez a fénykép a bátaszéki cukorrépa-átvevő helyen készült október 14-én. Tíz vontató állt, várták az átvételt. És nemcsak tíz vontató, de negyvenkét ember is. Ez talán javítja a viszonyt?! Vagy itt van a következő eset. November 5-én,

6-án nem voltam otthon. Amikor hazamentem, majdnem engem vertek meg. Felelősségre vontak a tagok azért, hogy mer velük úgy beszélni .a Kaposvári Cukorgyár embere, ahogy beszélt. Elmondták a dolgot. Kijött valaki a cukorgyártól és nem tetszett neki, ahogy össze volt rakva a. cukorrépa. Ö nem így képzelte.