Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
TOLNA MEGYEI« VftAG PBOIETARJAI, EGYES Üt fETIÜt , NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS. A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 259. szám. ÄRA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1965. november 14. Vita a bárban 2—3. o. Négyszemközt az orvossal 9. o. Halálos baleset Szedresen 12. o. 1 J Hz elmúlt évek úgy vonulnak be történelmünkbe, mint a szocialista alapok lerakásának időszaka Kállai Gyula beszéde az országgyűlés ülésszakán Az országgyűlés szombaton folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkára és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, amelyen folytatódott a művelődés- ügyi miniszter beszámolója fö- 1 lötti vita. Az ülésen beszédet mondott Kállai Gyula, a forra- m mi munkás-paraszt kormány elnöke. — Amidőn képviselőtársaim tudomásul vették Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának az első ülésnapon elhangzott beszámolóját, ezzel egyben elfogadták és megerősítették az Elnöki Tanácsnak azt a határozatát is, amellyel engem ez év június 30-án a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé választott — mondotta Kállai Gyula, majd megköszönte a megtisztelő bizalmat. A szónok ezután néhány gazdasági kérdéssel foglalkozott. Utalt arra, hogy amikor második ötéves tervünket kidolgoztuk, azt az alapvető politikai célt tűztük magunk elé, hogy ebben az időszakban — tovább folytatva a korábban megkezdett munkát —, befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, s az egész népgazdaságban kivívjuk a szocialista termelési viszonyok győzelmét. Ezt a fő célt az eredetileg tervezettnél rövidebb idő alatt sikerült elérni. Az 1961—65-ös évek úgy vonulnak be népünk történelmébe, mint a szocialista alapok végleges megteremtésének és a szocializmus teljes felépítése megkezdésének Időszaka. Ez a tervidőszak volt az első, amikor a gazdasági építőmunkát a népgazdaság minden alapvető ágában már szocialista alapokon végezhettük. Javult iparunk szerkezete, emelkedett műszaki színvonala. Az ipari termelés volumene öt év alatt 48 százalékkal növekedett. Biár a terv rekonstrukciós jellegű volt, azaz elsősorban meglevő üzemeink korszerűsítését szolgálta, mégis nagyszerű, új létesítményekkel gyarapodtunk. — mondotta és megemlített több új létesítményt. zalékkal emelkedik. A lakosság A bérezési rendszert is hatéko- pénzbevételei az idén eddig már nyabban kell e cél szolgálatába 1 milliárd 700 millió forinttal ha- állítanunk. Nálunk minden 1 mil- ladták meg a tavalyit. Ebben a lárd forint kifizetett bérhez a la- növekedésben jelentkezik a párt.- kosság részére nyújtott több nak és a kormánynak a családi mint 500 millió forint társadalmi pótlék és az egyes alacsony nyug- juttatás kapcsolódik. Nyugdíjdíjak felemelésére hozott intéz- rendszerünk, iskoláztatási lehetőkedése is. A társadalombiztosítást ségeink, orvosi ellátásunk, általá- kiter- nos társadalombiztosításunk — jesztettük az egész termelőszö- amelyek a társadalmi jellegű jut- vetkezeti parasztságra, úgy, hogy tatások zömét alkotják — a vi- most — csaknem mindenki ré- lágon az elsők között van. De, saj- “*fül ingyenes egészségügyi el- a munka termelékenysége, látásban es a tarsadalombiztosí- , , , , , , tás egyéb juttatásaiban. Állami termelőmunkánk színvonala, támogatással pénzalapot teremtet- amelyből a társadalmi juttatáso- tünk ahhoz, hogy nyugdíjat kapjon a közös gazdaság munkájából kiöregedett parasztember. A dolgozó tömegek életnívóját elsősorban olyan tényezők szab- Kállai Gyula a továbbiakban a ják meg, amilyenek a foglalkoz- harmadik ötéves terv előkészüle- tatottság, a bérek, a társadalmi teiről szólt és hangsúlyozta, mivel juttatások mértéke és az alap- viszonylag szegények vagyunk vető élelmi- ég ruházati cikkek nyersanyagokban és energiahordo- ára. Emellett "'ideiglenesen haj, zókban, ilyen szükségleteinket el- az idénycikkek ára is. ’ sősorban a szocialista országokból származó behozatalból fedezzük. Sajnos, az idén a zöldség- és gppen ezért különösen örvendé- a gyümölcsfélék drágábbak vol- tes, hogy a szocialista nemzetköz5 tak, mint tavaly. Ennek alapvető munkamegosztás kereteiben a oka: kevesebb termett és emiatt KGST országaival és különösen a kevesebbet tudtunk felvásárolni. Szovjetunióval kialakított együtt- EI kell érni, hogy a zöldség- és működés révén gyümölcs felvásárlása és forgakat is fedezzük, még nem tartozik a világelsők közé. A munka termelékenysége nem nőtt a tervben előírt mértékben, s mint már említettem, a mező- gazdaság termelése is elmaradt a tervezett szinttől. E két tényező követelményeként a nemzeti jövedelem emelkedése a tervezett 36 százalék helyett mintegy 26— 28 százalék lesz. Emellett túlteljesítettük a beruházások előirányzatát: 180 milliárd forint helyett mintegy 200—205 milliárd értékű beruházást valósítottunk meg. A harmadik ötéves terv előkészítése A gyakorlatban bizonyosodott be a szocialista nagyüzem fölénye lomba hozatala gyorsabb és egyszerűbb legyen, mert ez is fontos feltétele a lakosság jó és olcsó ellátásának. Az ilyen átmeneti jellegű áremelkedés ellenére is megállapíthatjuk, hogy népünk rendesen él, energia- és nyersanyagszükségletünk javarésze az 1966— 70-es évekre egyezményekkel már jórészt biztosítva van. Szocialista iparunk termelését következő -tervidőszakban főA mezőgazdaság szocialista átszervezése társadalmi rendünk erejének újabb fényes bizonyítéka. Bár ez azonnal körülbelül 10 milliárd forint újabb beruházást jelentett, volt erőnk és tartalékunk, hogy az újonnan született közös gazdaságokat ellássuk gépekkel és egyéb nagyüzemi termelési eszközökkel. A mezőgazdaság tömegével kapott kombájnokat, traktorokat és más gépeket. Többszörösére növeltük a műtrágya felhasználását, több mint félmillió holdat öntözünk már, s másfél millió holdon alkalmazunk vegyszeres gyomirtást. Az elmúlt öt évben csaknem 80 ezer hold szőlőt és 106 ezer hold gyümölcsöst telepítettünk. Bár az ötéves tervben az eredetileg is irreálisan kitűzött 22— 23 százalékos növekedést nem érjük el, öt év alatt a mezőgazdaság termelésének 12—14 százalékos emelkedését igy is jelentős eredménynek kell tekinteni. A gyakorlatban bebizonyosodott a szocialista nagyüzem fölénye: az átszervezés közben nem esett vissza, sőt nőtt a termelés, búzából már két éve hazai termésből elégítjük ki a szükségletet. Sok munka vár még mdndany- nyiunkra a mezőgazdasági termelés további fejlesztésében, de elmondhatjuk: a mezőgazdaság megkezdte visszatéríteni azokat a mil- liárdokat, amit népünk áldozatkészsége juttatott számára. Ez bizonyítja a legjobban, hogy pártunk és kormányunk helyesen cselekedett, amikor felhívta parasztságunkat: lépjen a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ez bizonyítja a legjobban: a falu népe helyesen cselekedett, •'tűikor — átérezve a történelmi felelősséget — igennel válaszolt erre a felhívásra. — mondotta Kállai Gyula, majd az életszínvonal alakulásával foglalkozott. öltözködik és táplálkozik, s nyu- ként a termelékenység fokozásá- godtan, magabiztosan nézhet a val kell növelnünk. Figyelmünk jövőbe: munkájának eredményei középpontjában a műszaki szín- nyomán folyamatosan javulhat vonal emelése áll. Tovább fol.y- tovább az életszínvonala. tatjuk az ipar szerkezetének és Tr , , ,, területi elhelyezésének javítását, Vannak, akik a mai Magyar- hogy mindinkább megfeleljen a ország életnívóját kizárólag a ^azai adottságoknak és a nemzet- legfejlettebb kapitalista államok közi munkamegosztásnak, jól kereső dolgozóinak szintjéhez , . , , , .... hasonlítgatják. Nem veszik fi- Partu"k « kormányunk elvi gyelembe, hogy az évszázadok álláspontja alapjait továbbra s alatt kialakult általános gazdasá- tevékenyen reszt veszünk a Kolgi fejlettség tekintetében objek- , , __ ,, . tíve mekkora nagy különbségek csanak munkájaban Erneilett he- voltak - és ezekből eredően leljük estanrogatunkminden vannak mée ma is — a szóban olyan — akár ket~- akar tobb' forgó országolT és ' Magyarorszá* oldalú ~ egyezményt, közös mtéz- között. S még ebben az Össze- mények és vállalatok létrehozá- hasonlításban is van mit monda- sara irányuló megallapodast, nunk! Ha most nem is értékel- amely a résztvevő országok szácsönös Gazdasági Segítség Tanájük mindazt, amit pénzben nem mára kölcsönösen előnyös. Hz életszínvonal alakulása lehet kifejezni: a dolgozó társa- Készülő harmadik ötéves ter- dalmi megbecsülései, ember: mél- vünk egyik legfontosabb célként tóságát, a közéletben betöltött tűzi ki annak biztosítását, hogv szerepét, azt, hogy nálunk a mun- nemzetközi pénzügyi helyzetünk kásosztály, a nép a hatalom bir- szilárd, kiegyensúlyozott legyen, tokosa, — az összehasonlítás ak- Ehhez külkereskedelmi munkánk kor is sok tekintetben javunkra további javításán kívül elsősorban hűi el. az szükséges, hogy a termelés Pártunk és kormányunk terme- fedezze a fogyasztás és a felhal- szetes kötelességének tartja, hogy mozás igényeit és nemzetközi fi- a termelés növekedésével együtt zetási kötelezettségeinket, tovább emelkedjék az életszínvo- A harmadik ötéves terv kidol- nal és minden tekintetben utói- gozása még nem kevés munkát érjük és maid elhagyjuk a leg- igényel, előreláthatóan csak a jöA munkások és alkalmazottak ry keresőre jutó reálbére nem -i el ugyan a tervezett 13 százaikon növekedést, hanem előrelát- atóan 8—9 százalékkal nő. vi- sont a foglalkoztatottság és a társadalmi juttatások színvonala az elmúlt öt évben olyan mértékben nőtt. hogy a munkások és alkalmazottak reáljövedelme a tervben elhatározott 17 százalék helyett várhatóan 19—20 száfejlettebb tőkés országokat í? F.nnek alapvető feltétele azonban, hogy gyorsabban növeljük a munka termelékenységét, s í«rv fokozzuk az ipari és a mező- gazdasági termelést. vő év tavaszára készül el, akkor terjesztjük az országgyűlés elé 1966. január 1 -ével azonban új tervév kezdődik, amelynek feladatait meg kell határoznunk, ezért kérem az országgyűlést: adjon felhatalmazást a kormánynak, hogy az 1966. évi tervet még ez évben jóváhagyja, s így az üzemek és vállalatok időben megkapják tervfeladataikat. A népgazdaságban már kezdenek érvényesülni és hatni azok az intézkedések, amelyeket pártunk Központi Bizottsága tavaly decemberben hozott a gazdasági munka hatékonyságának növelésére. Példaként említhetem meg, hogy az ipari termelés várhatóan 5—6 százalékos növekedése ebben az évben 85—90 százalékban a termelékenység emelkedéséből származik. Több más kedvező eredmény mellett a decemberi határozatok megvalósításában — és ezzel együtt a gazdasági munka megjavításában — még sok a teendőnk. Mindenekelőtt azt a szemléletet kell végleg leküzdeni, amely az 1965-ös esztendőt valamiféle kényszerszülte „takarékossági évnek” tekinti. Ez nem így van! A Központi Bizottság decemberi határozatai nem egy évre szólnak. A takarékosság, a korszerűbb és jobb minőség, a megrendelések alapján felmért szükségletre való termelés, a szilárd munkafegyelem, a műszakilag megalapozott normák rendben tartása, a termelékenység fokozása, a hatékony gazdasági munka nem csupán egy évre szóló feladat, hanem egész szocialista építésünk és gazdálkodásunk állandó jellegű követelménye. Bár a létszámgazdálkodás javult, hibának tartjuk, hogy nem csökkent megfelelő mértékben az adminisztratív alkalmazottak aránya. Határozott álláspontunk: a termelő tevékenység szervezésében, a gazdasági vezetésben nélkülözhetetlen ügyviteli, adminisztrációs munkát jobban képzett. egyszerűbben és jobban dolgozó, létszámában kisebb apparátussal kell elvégezni. Üzemeinkben még mindig nem eléggé egyenletes a termelés, olykor akadozik az üzemen belüli szállítás, a kooperáció, az anyagellátás. A munka és az üzemszervezésben még nem haladtunk kellőképpen előre, pedig a termelékenység emelésének itt vannak (Folytatás a 2. oldalon)
