Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-13 / 268. szám
_ rp^szdrd I , >-\s.r*rs v\* f -t V ! TOL íA MEGY Elmar r\r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Rhod I Venus-r Rhodesiái beszámoló 2. o. Venus-rakétát bocsátottak fel a Szovjetunióban 3. o. Nyilatkozat a falu egészségügyi helyzetéről XV. évfolyam, 268. szám ARA: 60 FILLÉR Szombat, 1965. november 13. Nyílt ír 4. o. a jaiu « lyzetéről j Az országgyűlés folytatta az oktatási reformtörvény végrehajtásáról szóló vitát Az országgyűlés pénteken folytatta a vitát az oktatási reform- törvény végrehajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról szóló beszámoló fölött. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai Cseterki Lajos: valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg' A vitában elsőnek Cseterki Lajos az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Cseterki Lajos bevezetőben hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény végrehajtása sonán az elmúlt négy évben sokoldalú és nagyon fontos tapasztalatokat szereztünk; A gyakorlat bebizonyította az oktatási reform alapelveinek helyességét Az oktatási reform céljai az oktatás niin den területén új lendületet adtak. Emelkedett az oktató- és nevelőmunka hatékonysága. A reform szellemében elkészült tankönyvek, tantervek és nevelési tervek először oktatásügyünk történetében az iskolai munka mindkét oldalát: az oktatást és a nevelést egységbe foglalják: Felhívta a társadalom figyelmét a korszerű műveltség és szakképzettség megszerzésének fontosságára, és e ténynek jelentős szerepe volt abban, hogy az iskolarendszerben tanulók száma nagymértékben megnövekedett. A gyakorlat bebizonyította az oktatási reform alapelveinek helyességét. — mondotta a szónok. Ezután arról beszélt, hogy vanmezzük, — folytatta — hogy az iskola az életre neveljen. A korszerű technikai és szakmai ismeretek elsajátítása mellett derék, becsületes állampolgárokká szeretnénk nevelni gyermekeinket. Cseterki Lajos ezután a továbbtanulás lehetőségével és annak értelmezésével foglalkozott Hangsúlyozta, hogy a továbbta- núlók nagy száma azt bizonyítja, ma már nem arról van szó, hogy tanuljanak-e gyermekeink az általános iskola után, vagy sem, hanem arról, hogy mit, hogyan tanuljanak. Ezért fokozott kötelességünk, hogy a továbbtanulást, a pályaválasztás kérdéseit alaposan megvizsgáljuk. Ennek alapja csak az lehet, hogy hazánkban milyen társadalmi, gazdasági, kulturális feladatokat Dobi István, Biszku Béla és Fock Jenő az ülésteremben (MTI foto — Pálfai Gábor felvétele.) nak oktatási formák, amelyek javításra, vagy továbbfejlesztésre szorulnak. így módosításra szorul az egyetemi felvétel előtti gyakorlati munka, vagy a gimnáziumi 5+1-es rendszerben a szakmai előképzés. A munka és a tanulás egységét mi úgy érteiken végrehajtani. Beszélt ezután a szakközépiskolákról, majd az esti és levelező oktatással foglalkozott. Hangsúlyozta, olyan gyakorlatot kell kialakítanunk, amely a tényleges tudás alapján mindenkinek lehetővé teszi, hogy bármely iskolára felvételre jelentkezhessen, s megfelelő tudás esetén képesítést kaphasson. Az oktatási reformtörvény feladatunkká teszi ezt azzal a céllal, hogy minden iskolatípusból biztosítanunk kell az utat az egyetemekhez és főiskolákhoz. Szükséges ennek bátor és következetes végrehajtása. Ezután arról beszélt, hogy az érettségi közbülső állomás az egyetemi tanulás, illetve a munkába állás között. Az érettségi számunkra — mondotta — a nagyobb tudást, a szélesebb körű művelséget jelenti. Az a tény. hogy ez a külön vizsga a fiatalok különleges és fölösleges megterhelését jelenti, az érettségi eltörlésének kezdeményezésére ösztönöz bennünket: Természetesen nem volna helyes elhamarkodottan intézkedni. Ezért javasoljuk a Művelődésügyi Minisztériumnak: a pedagógusok, a tudományos dolgozók, a szülők meghallgatása és véleménye után döntsék el, fenntartjuk-e az érettségit, vagy nem. Ezután az egyetemi és főiskolai felvételek kérdésével foglalkozott, majd a hazafias nevelésről szólt. Kiemelte, hazafiságunknak két forrása: népünk forradalmi múltja és jelene, amely elválaszthatatlan más népeknek a haladásért folytatott harcától. Arra kérjük pedagógusainkat — mondotta Cseterki Lajos —. hogy népünk forradalmi hagyományaival együtt állítsák az ifjúság elé életideálnak a ma élő munkások, termelőszövetkezeti parasztok, az alkotó értelmiségi emberek munkáját, amellyel egész népünket szolgálják; Beszélt a marxizmus—leminiz- mus oktatásának kérdéseiről, hangsúlyozva, hogy ez nem fejlődhet szaktárggyá, mert az egyes szaktárgyak oktatását kell áthatnia a tudományos világnézetnek, s ezt az oldhatja meg legjobban, aki saját munkaterületén elsőrendű szakember. Beszélt a pedagógusok túlterheléséről, majd arról, hogy társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában a nevelőmunka is bonyolultabb. Pártunk jelenlegi politikájának eredményeként nagyszerű, szabad légkört alakítottunk ki hazánkban. Ezt akartuk! Ebben a légkörben az ifjúság is szenvedélyesen vitatkozik társadalmi, ideológiai és erkölcsi kérdésekről, bátran elmondja gondolatait. Azonban mert nem ismeri kielégítően, nem látja eléggé az adott történelmi helyzet összefüggéseit, fejlődésünk bonyolultságát, gyakran helytelenül az egyes eseteket általánosítja, nem egyszer felnagyítja. Ilyen körülmények között növekszik iskoláink, különösen felsőoktatási intézményeink nevelőmunkájával kapcsolatos követelmény. Cseterki Lajos befejezésül felhívta a figyelmet, a harmadik ötéves tervben el kell érnünk, hogy a kormány és a tanácsok hatékonyabban, gazdaságosabban használják fel az iskolafejlesztésre szánt anyagi eszközöket. Az alapműveltséget adó általános isKaszás Imre; kóla fejlesztésének biztosítása mellett célszerű lesz elsősorban a szakmunkásképzés és a szak- középiskolák fejlesztésére, a felsőfokú intézmények oktatási feltételeinek, mindenekelőtt felszerelésének javítására koncentrálni erőforrásainkat, A középfokú felnőttoktatásiban jelentős lépést kell tennünk Cseterki Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után. Varga Pálné Hajdu-Bihar megyei, Berta Mihály Pest megyéi, Halmágyi Istvánná Csongrád megyei, Molnár György és Andrási Béla Szolnok megyei, Háklár Mária Fejér megyei képviselő szólalt feL Eznulmányaft, termelőmunkában helyezkedik el. Ebből következik hogy a középfokú felnőttoktatásban jelentős lépést kell előre tennünk szervezeti és tartalmi kérdésekben egyaránt, Az ülésteremben: Kádár J ános és Cseterki Lajos (MTI foto — Vigovszki Ferenc felvétele.) után Kaszás Imre Tolna megyei képviselő emelkedett szólásra Bevezetőben a felnőttoktatás néhány problémájával foglalkozott Aligha kétséges, hogy a következő években, a középfokú felnőttoktatás jelentősége nagymértékben megnövekszik, — mondotta. — Egyrészt azért, mert éppen a törvény hatására az általános iskolai korúak majdnem száz százaléka elvégzi az általános iskola nyolc osztályát. Másrészről azért, mert a középfokú oktatás általánossá tétele változatlanul célkitűzésünk kell, hogy legyen. Ugyanakkor az általános iskolát végzetteknek 40 százaléka ipari- tanuló-iskolákban folytatja taEzután arról beszélt, hogy túlteng az egyoldalú gimnáziumi oktatás és az a tény, hogy az ipari • tanulók száma örvendetesen növekedik, feltétlenül megköveteli; hogy a felnőttoktatást a szakközépiskolák irányába kell fejleszteni. Ezt indokolja az is, hogy a továbbtanuló felnőttek döntő többsége továbbra is munkahelyén akar maradni. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a munkával szorosabb kapcsolatba álló iskolatípus kiformálása csökkentené a lemorzsolódást is. (Folytatás a 2. oldalon)
