Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-09 / 264. szám
V 1965. november 9. ÍOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG £ flz ezüstkerítéses ház lakói A NAGYAPA, Bocz Ferenc ha- elébe megy, fut a buszhoz, vagy lyos időközönként, ahogyan vált lászott aznap, amikor náluk jár- az ismerősökhöz. Az édesanya a bányában a műszak, tam, jóformán csak kezet mosni már nem retteg. Nem is fél. Ötíz Kortyolgattuk az otellóbort szaladt haza, délután háromkor, év óta várja haza a bányászfiút, Istvánnal és beszélgettünk. Jól Ha nem tudná az ember, hogy és István tíz év óta mindennap élnek. A házat 1957-ben építették, Bocz Ferenc tsz-tag, első látásra hazajön. Tizenhat éves kora óta tavaly gépkocsit vettek, Wartbur- elfogadná halásznak, így gumi- elmegy és megjön. got. Televízió, mosógép régóta csizmában. Erős, magabiztosaké- Akkoriban mindenki menekült van a háznál, nem is tudják, mi- kariá^nyúUia kézfogásra°r" 65113 földtö1 és Bocz Ferencék tudó- óta- Bevezették a vizet és most Via Bocz István fzenet fejtett másul vették’ hogy a fiú bányász csempét kap a konyha. A vizet Szászváron réggé? fél héttő? fé akar lennk Belenyugodtak abba, egyébként az istállóba is bekotot- . ’ reggel iei neuoi tel hogy nem lesz aki majd átveeve a tek> h°gy könnyebb legyen £ n!?yed hektőlh° mertkaS hét°k?r gyeplöt> meg a «ákot, ha Bocz maTlka; a jószág .ellátása Tartó- negyed héttől, mert fel hétkor Ferenc megöregszik. nak tehenet, borjút, hizlalnak vászalltak le a banyaha.^ Huszonhat ^ ^ gómarhát eladásra. Adnak az orévés, tíz év óta bányász. Amikor Az idő szépen elrendezett min- szagnak is. Szenet adnak és húst. hazajött, izzadt volt az arca. Meg- dent. Az apa szövetkezeti tag, a Kicsit előbb járnak, mint az törölte, de egy ideig újra ellepte fia bányász. Gyeplő nincs a ház- átlagcsalád. Talán nem is kicsit, a veríték. Ha az apja erős, ő még nál, csak a közös istállóban, s Űj ház, gépkocsi, minden. De a erősebb. Nemcsak azért, mert fia- amikor zsákolni kell, otthon van munkában is elöl járnak, tál. A nagyapa sem öreg. De az a fiú válla is. Meg mást is segít. C7ÍDCÍ,P , . . István nagyon erős. Arca, keze, Nehéz időben, a kapáláskor és ^ , es szorgalom jellemmi nt egy remek szoboré. Amikor kukoricaszedéskor ő is sokszor ki- zo rajuk: 1Sy fogalmaztam meg feljött a föld alól megfürdött, s megy a határba. Kapáltak az idén jósamban, amikor eljöttem tő- itthon már tiszta és finom veríték kukoricát, cukorrépát,’ naprafor- , Az omlékéim közül is, amit gyöngyözött a homlokán. gót, burgonyát és hagymát. Hár- kaPtam* kett:o fenyesedik különös^ A nagymama, István édesanyja, man tudnak kimenni a mezőre, "b&cz Istvánnak naevon sok a éves Fiatalabbnak gondoltam A ket asszony felváltva maradt . ,aocz ls.üCanna , nafy°r\ sok:, a 4a eves riaiaiaDDnaK gonuouam, ... gyerekekkel Dolgának könyve, több száz kötet szepazt hittem, amikor a konyhában uun“n a gyeieKeKKei. uoigoznatí, Mindig könwek rinmpp]óttóm a két szőke kislánnyal mint a legtöbb gyorei csalad. lro,a?,orr}; lvyndm könyvek rin megláttam a két szőkít Kislánnyal, gzázharminc bánvász él a falu- ítótjak alomba, ha nappal pihen, hogy az o gyerekei. Mondtam is. ozaziiarmmc panyasz ei a ram kerítésük rnee ezüstszínű Mi- Flrsnd ál kozott naevon mert ő ban> lt4 mar hagyomány ez a , ezustszmu. ivii kicsoaaikozou nagyon, meir o , . . , f.» kor kikisért István a kiskapuig, öregebbnek hiszi magat. Sok min- m™’ “ naznal. aparal , elmenőben ezüstös vonalak körlenen keresztülment Házassá-*- sza11- Banya es fold. A kettő . eznstcs vonalak ko aenen Keresztülment. nazassa0 eevütt Eliárnak Komlóm is Ra- zott tunt fel utol.1 ara delceg, kötésük után nemsokára elvittek esyutr- Jtijarnak Komlóra is, Ba szoborszAnsésű alakia a férjét a háborúba, egyedül ma- ranyaba Naponta négyszer indul- szobonsz.psegu alakja. radt az egyéves gyerekkel, öt nak autóbuszok Győréből, sz.aba- Gemenczi József évig nem látta az urát. Még most ------------------------------------------------------------------------is, majdnem negyedszázaddal ké sőbb, fájdalom remeg a hangjában, amikor erről beszél. Nehéz időket éltek az ötvenes években is, de azt elintézi egy mondattal. Sovány a nagymama, ő az egyetlen a csáládban, aki sovány, akinek külső megjelenéséből nem sugárzik az erő. Csak a szeméből sugárzik. Az ígéret valóra vált: Felújították a kistápéi iskolát GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDOSZ Masa—HK 1 mi Rll- ilU:i! IK íhííhHíííüííííííí 1 1 IES SgMB&iiim El Árutermelés gazdasági irányítás 5. bán folyó termelést. Milyen vo„Áru, érték, ár, piac” — min- rvísokra gondolunk? Hogy csak dennapi, ismert fogalmak. Aki néhány leglényegesebbet említ- nem tanulmányozta a közgazda- sünk: arra, hogy - a termékek ságtant, semmi meghökkentőt ára nagyjából az előállításukra nem talál abban, hogy a szocia- fordított költségek összege, pon- lista társadalomban árutermelés tosabban értékük közelében ala- van. Pedig a dolog távolról sem kuljon ki, hogy növekedjen a ilyen egyszerű. pénzbevételek és kiadások öszA szocialista társadalomiban szevetésének, a jövedelmezőségfolyó árutermelés alapjaiban nek és gazdaságosságnak súlya, más, mint a megelőző társadal- jelentősége, hogy a piaci viszo- mak árutermelése. Elég arra nyok, a kereslet és a kínálat ala- utalni: az áruk döntő többsége, kulása gyakoroljon megfelelő a sok nyersanyag, a bonyolult, befolyást a termelésre. A gaz- nagyértékű gépek, műszerek stb. dasáig irányító rendszer átala- áruforgalmának az a sajátossá- kításának egyik lényeges moz- ga, hogy amikor az egyik válla- zanata az, hogy az árutermeléslat eladja, s a másik megveszi, a nek ezeket az általános voná- tulajdonos nem változik, hiszen sait. követelményeit jobban érvé- az mindkét esetben a szocialista nyesítsük. állam. Az is lényegbevágó, hogy a piac nálunk nem szabályoz- a„ t°ké® árutermelésben a piac za s nem is szabályozhatja a döntötte el utólag, hogy mit kell termelést, hiszen erre a terv hi- termelni, s amit termeltek, arra vatott. Ugyanekkor az eddiginél valóban szükség van-e, amíg a nagyobb szükség van arra. hogy szocialista társadalomban felmé- a kereskedelem közvetítse a piac, rik a szükségletet és előre meg- a fogyasztás „véleményét” a ter- tervezik a termelést. A kapita- melésről, s ez befolyásolja, a lista árutermelésben a termékek szükségletek változásához igazít- árát is nagymértékben befol.yá- Sa a termelést. Közismert, hogy solja a piac. A szocializmusban e szükségletek és ennek megfe- az árakat is megtervezik, nincs felően az igények a technika lehetőség a piaci viszonyok kap- gyors fejlődése alapján bel- és csán a nyerészkedésre, nincsenek külföldön, termelési eszközökben mindennapos áringadozások (itt és fogyasztási cikkekben egyaránt természetesen nem az ún. „sza- gyorsan változnak. Ezeket — badpiacra” gondolunk, amely bi- Cga:K a termelés területén mo- zonyos keretek között fennma- zogva, nem mindig és főleg nem radt és az áruforgalom viszonylag időben tudjuk feltárni. A piac., jelentektelen részét bonyolítja le). a p,;aCj viszonyok átgondolt, jobb, A különbségek mellett figye- szélesebb felhasználása segíthet lembe kell venni az azonosságot, ezen, a szükségletek iránti pa- a megegyezést is a megelőző áru- gyobb érzékenységre, rugalmaNEVETTÜNK. Akkor már együtt volt az egész család. Igaz, hogy a nagyapa mindjárt vissza is ment a halastóhoz, kimosni és elrendezni a hálókat. Bocz István bort hozott és két finom metszésű talpas poharat Otellóbort ittunk, házi termést István többnyire csak sört iszik fölhajt egy pohárral munka után Nem marad el, siet haza. Tudja hogy az asszonynak minden per késés rettegést jelent. Mindig na János bácsi, a köíőmester A világos, neonfényes te- dapesti vállalattól, az azonban Az üzem gyorsan fejlődik. Ta- remben kötőgépek csat- csak egy hónap múlva akarta le- valy még hat-nyolc géppel dol- tognak. Ahány gép, any- szállítani. A fiatalember megnéz- goztak, az idén már harminc- nyiféle minta. Az egyiken szűr- te az alkatrészt és vállalkozott kettővel. Bankhitelt vett fel a ke, halszálkás mintájú férfipuló- rá, hogy egy nap alatt megcsinál- vállalat a gépek beszerzésére, bever ujja készül. A másikon koc- ja. Több se kellett a kötődé veze- járták a fél országot gépekért, kamintás pamut kulikabát, szov- tőjének. Ottfogta, műszerésznek. Sikerrel. jet exportra. A harmadikon csip- Pár hónap alatt beavatta a szak- Csongrádon egy bonyolult, ti- kés mintájú, halványzöld kötött ma „titkaiba”, Varga Zoltán már zenjjaf lakatos négy színváltós mellény. A gépek nagyrésze öreg nem ült vissza a kocsira. gépet vásároltak meg egy magánA Tolna megyei Népújság A napokban levél érkezett szer- 1965. március 4-i számában „Az kesztőségünkbe, amelyben Kürtös , ígéret nem melegít — Helyzet- Kálmán, a Paksi Járási Tanács A menye, István felesege ege- kép a kistápéi iskoláról” címmel VB művelődési osztályának vészén más. O is nagyon erős. Nem c[kket közöltünk, amelyben is- zetője közli, hogy a kistápéi iskövér és a molett kifejezés sem mertettük az ottani rossz viszo- kóla felújítási munkái befejtillik rá. Olyanformán erős, mint a nyGkat, a mostoha tanulási körül- ződtek, a műszaki átadás novemférje: szoborszeruen, megragadoan, ményeket. Többek között szóvá bér 11-én lesz. fenségesen. A mozgása méltóság- tettök azt is, hogy többszöri ígé- Az idei telet már nem kell hu- _____________________________________ _______„____ ____ t eljes és halk. Kicsit szégyenke- re^ ejienére nem látnak hozzá a zatos, fűthetetlen tantermekben I termeléssel, hiszen azonos voná- sabb alkalmazkodásra serkentheti zett, amiért a nagymama a £oay' paksi járás legrosszabb iskolájá- átkínlódni a kistápéi iskolások- sok nélkül aligha tekinthetnénk a termelést. hában tartott engem, ott, ahol a nají renc]be hozásához. nak. „árutermelésnek” a szocializmus- A termékek áruvoltából ered falat is leverték alul, mert majd csempét raknak rá. Szóval, hogy nagy a rendetlenség. Egyébként vízcsap van a konyhában, szabályos vízvezeték, István szerelte. Automata berendezés szolgáltatja a vizet a kútból. Margitka, István felesége, amikor megjött a mezőről, a kukoricaszár-vágásból, nem a konyhában mosta meg a kezét, hanem a konyhából nyíló kis fülkében, akárcsak a többiek. Margitka szőke, bár. Erdélyből származik. Kérdésemre, hogy ott is vannak szőkék? — elmosolyodott. A két kislány szőkébb, mint az anyjuk. De nem fakó, hanem világosszőke. Az embernek az az érzése támad, amikor ilyen gyerekfejet simogat, hogy vékony aranyszálakat tapint az ujjaival. A nagyobbik leányka, Angela 5 éves. Óvodába jár és itthon meséket mond a mamának. Régebben a mama mesélt őneki, most megváltozott a helyzet. Angélát a mama Angyalnak becézi és úgy mondja, hogy az Angyal „mesel” őneki. Nem mesél, hanem mesel. Boldogan mondja. A kicsi Tünde még nem tud beszélni, csak néhány szót gügyög, a szokásos első szókat. Nagyon szeret a mama ölében, viszont azért haragszik, ha Angyal dajkálni próbálja. A mama ölét a kis Tünde egy időre felváltotta az én térdemmel, ellenben sírt, amikor az apja hazajövet a térdére ültette. Ki érti az ilyent? masina, kezelőik azonban csak nem kivétel nélkül újak a szakmában. Fiatal lány dolgozik az egyik J ános bácsi — Kreszl Jákisiparostól. Az illető felajánlotta, hogy eljön egy pár napra meg”os’ . ,a - Tolna megyei mufa^ni; ;imjt tud” az öreg Dia- . . , Textilfeldolgozó Vallalat mant-masina, hányféle mintát lesikkötógépen. Erős Mária egyi- kotottaruuzemenek vezetője — het kötni vele Amikor megjött, ke a hőgyészi kötöttáruüzem leg- tizenhárom éves korában, 1931- . óra múlva kijelentette: Azt fiatalabb munkásainak, ez év jú- ben jegyezte el magat a szakmá- An már hazamehetek busában került ide. val. Itt ujaskodott. Högyészen ho?tók “gépből; — Hány darabot kell elkészíte- egy koto kisiparosnál, dolgozott mint am;t én megmutathatnék... ni egy műszakban? ezután Dunafoldvaron, majd pes_ Húszat. ti üzemekben, negyvenötben ha- János bácsi a tavasszal fent — És megvan mindennap a zajött és önállósította magát. Ez- járt a nemzetközi vásáron. Ternorma? után a háziipari szövetkezet be- mészetesen a külföldi cégek pa— Megcsinálok huszonnégyet- dolgozója lett. Amikor aztán a vilonjait bújta, a kötőgép-újdonhuszonötöt is. tanácsi vállalattól felkeresték, el- Ságokkal akart megismerkedni. — Hogyan sikerült ilven gvor- vállalná-e egy új kötöttáruüzem Persze, az lett volna a jó, ha ... 7 y gy vezetését, igent mondott. megtudnak vásárolni néhány ilyen san megtanulni? , „ . modern masinát. Ehhez azonban — János bácsi segített. Ebben a szakmában van fan- pénz keU> deviza. Hazatérése Pongrácz Istvánné már régi tázia — mondja. — Csak egy a ut^n a fjajvaj beszélt. kötőnek számít, három éve dől- fontos: Mindig újat adni, szép, gozik itt. Most kényes munkája divatos árut... En azt hiszem, azt a csipkevan, fésűsgyapjú férfipulóvert köt. Neve van a szakmában. Ha a ^dnínk*csinálni Seit vállalat mintakollekciót y1®^ a öreg gépekkel is. Nem kellene nagykereskedelmi vállalatokhoz, ott már úgy kérdezik: Milyen újdonsággal lepnek meg megint bennünket Kreszl-ék. És az új modellek rendszerint beválnak, kelendőek. A mester nemcsak a szakma technikai oldalához ért, j^oz háromféle tűvel szerelték Varga Zoltán műszerész erede- hanem a divathoz is. Ebben per- fel a g^pet £s máris „fut” rajta tileg lakatos volt. Ide, gépkocsi- sze segít a felesége is, aki a mi- az ü- minta A legközelebbi bevezetőnek jött. Javításban volt nőségi ellenőrzést végzi, fiai is, mutatóra már ezt is elviszik, leJáno“-nS»kvez7 tafége, hogy , Mlke^k.d^m Eltörött a szálvezető egyik tok, Tibor, a kisebbik pedig még tart majd igényt ra. — Hogy megy a munka? — Nagyon jól. — És a kereset? — Megvan a havi kétezer-két ezer-kétszáz is. — Hol tanulta a szakmát? — Ittj János bácsitól. más, csak egy gyufaszál hozzá. A gyufaszál csak ideiglenes megoldás volt, hamarosan elkészült a speciális emelőnyelv a gép egyik lakatson várja. Ha késik a bányász, alkatrésze. Megrendelték egy ipantanuló. az is, hogy értéküket, a rájuk fordított összes kiadást számon- tartsuk. így derül ki, hogy nem fordítunk-e többet egy-egy termékre, mint amennyit kellene, nem túl drágán termelünk-e? A vállalatokat, minden termelő kollektívát, minden vezető és beosztott dolgozót arra kell ösztönözni anyagilag is, hogy olcsóbbá tegyék a termelést. Az áru és piaci viszonyokból eredő igen fontos követelmény az is, hogy az árak — mind a vállalatok közötti forgalomban érvényes termelői árak, mind a fogyasztói árak — az eddiginél jobban tükrözzék: mennyibe is került a valóságban a szóban forgó termék előállítása. Ezt „közgazdász-nyelven” úgy fejezik ki, hogy az árak valóban a termékek értékét tükrözzék, azon alapuljanak. Ennek a követelménynek a kielégítéséhez az kell, hogy az új gazdasági irányító rendszer keretében tökéletesítsük árképzési rendszerünket. Az árképzés, ármegállapítás fő baja az, hogy túlságosan központosított. Az Országos Árhivatal jelenlegi létszámának többszörösével sem tudná gondosan és pontosan kidolgozni az összes termelői árat, de erre nincs is szükség. Országosan mindenekelőtt az árpolitikát, az árképzés fő elveit' kell kidolgozni és őrködni ezek végrehajtásán. A fogyasztói árak képzésében lényegében ugyanez a probléma. Ezeket a Belkereskedelmi Minisztérium szabja meg. De gondoljuk csak el: képes-e az ár- kalkuláció helyességét ellenőrizni egy központi szerv, amikor több mint százezer cikkről van szó? Nyilvánvaló, hogy eredményesebb, ha csak az elveik kidolgozására és a legfontosabb cikkek árának helyes megszabására koncentrálják a ' központi szervek erejét, és megfelelő ellenőrzés mellett növelik az alsóbb szervek jogkörét. Bognár Gyula
