Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-09 / 264. szám

1965. november 9. TOLNA MEG TFT NEPÜJSAG 3 Mire költjük a 399 milliót ? Kiemelt hely a kulturális feladatoknak Megyénk dolgozói bensőséges ünnepségeken emlékeztek meg november 7-ről Tolna helye, az ország megyéi között, mindenki előtt ismert. Kisebb-nagyobb eltérésektől eltekintve éppoly egyenletesen fej­lődött, mint az az ország többi megyéje. Néha mégis kerül olyan, aki türelmetlenül teszi szóvá, hogy az állami keretekből Tolna megyének, mintha kevesebb jutna. Ezzel kapcsolatban csak egy megjegyzést: a második ötéves terv időszaka alatt megyénkben a költségvetési kiadások így alakultak: 1961-ben 282 millió forint, 1966-ban pedig meghaladja a 399 milliót. Ennek az összegnek a felhasználásáról határozott a közelmúltban Tolna megye Tanácsa. A több mint 100 millió fo­rintos emelkedés szembetűnő. Az öt év előttihez képest lé­nyegesen megnőtt költségveté­si összegek felhasználásáról be­szélgettünk dr. Gyugyi János­sal, a megyei tanács végrehaj­tó bizottságának elnökhelyette­sével. — A tanácsülés elé terjesztett javaslatunk — mondotta —, meg­felel az MSZMP Központi Bizott­sága tavaly decemberi határoza­tában foglalt irányelveknek. Tö­rekedtünk a mértéktartásra, a rendelkezésünkre álló eszközök hatékonyabb felhasználására és a szigorú takarékosságra. Figyelem­be vettük, hogy 1966, a harmadik ötéves terv első esztendeje is és biztosítanunk kell az új tervciklus beindításához szükséges feltétele­ket. A megye jövő évi költség- vetésének egyensúlya biztosí­tott. Hallhatnánk arról néhány szót, mire költjük a milliókat? — Gazdasági ágazat címen 56 336 000 forintot terveztünk. Ez­zel biztosítjuk az állategészségügy, a még községi kezelésben lévő mező- és erdőgazdasági ingatla­nok, az idegenforgalom a tanácsi felügyelet alá tartozó utak, hidak, piacok és vásárok — hogy csak néhányat említsek —, fenntartásá­hoz szükséges pénzügyi fedezetet. Szociális és egészségügyi felada­tok megoldására 120 294 000 forint áll majd rendelkezésünkre. Az ideihez képest itt több mint 2.3 millió forintos emelkedéssel szá­molunk. Kulturális feladatok meg­valósítására 166 813 000 forintot sét. Ilyen célokra 1 907 000 forin­tot fordítunk. Az igazgatási ága­zatnál a tanácsok, a végrehajtó bi­zottságok, a szakigazgatási szer­vek és az Illetékkiszabási Vállalati Adóhivatal működésével kapcso­latos költségeket terveztük. A fel­adatok megvalósításához költség- vetésünk 51 797 000 forintot bizto­sít, s 1 906 000 forintot pedig tar­talékként kezelünk. Az eddigiekből látszik, hogy a költségvetési tervezet kiemelt helyet juttatott a kulturális feladatok elvégzéséhez szüksé­ges fedezetnek. A közel 4 millió forintos emelkedésnek bizonyára van magyarázata? — A párt VIII. kongresszusá­nak határozata továbblépésünkben nagy jelentőséget tulajdonít a kulturális nevelőmunkának. Ez már önmagában is indokolná az emelkedést. Hadd tegyek ehhez azonban néhány részletet. Óvo­dáinkban és állandó napközi ott­honainkban 7449 gyermek elhelye­zését biztosítjuk. Számukra több mint 1,2 millió élelmezési napot terveztünk. Egy óvodai férőhely fenntartása, felújítási költségek nélkül évi 3200 forint. A reális kép kedvéért tegyük hozzá, hogy az egy férőhelyre jutó bevétel, vagyis az az összeg, amit a szü­lők a gyermekekért fizetnek, mind­össze 660 forint. Vagy az általá­nos iskolai napközik, amelyekben 5802 gyermek elhelyezését bizto­sítjuk. Amíg az egy élelmezési napra jutó kiadás 12,34 forint, a szülők hozzájárulása átlagosan csak 3,70 forint. Vagyis a költségvetésben jö­vőre is tovább növekszik az úgynevezett ellenszolgáltatás és a különféle népművelési célo­kat szolgáló intézmények elő­irányzatainál. Jövőre ilyen cé­lokra 10 504 000 forintot költünk, s ez az idei összegeknél körülbe­lül félmillió forinttal több. Közvetlenül érint mindenkit a szociális és egészségügyi ága­zat költségvetése. Milyen cél vezette a megyei tanácsot a több mint 120 millió forintos előirányzat megállapításánál? — Ennél az ágazatnál a kórhá­zak. a járóbetegellátás, az anya-, csecsemő-, és gyermekvédelem, a közegészség- és járványügy, a szo­ciális gondozás és a szociális ott­honok fenntartásával, működésé­vel kapcsolatos kiadások és be­vételek megtervezéséről gondos­kodtunk. A felújítások csökkené­sének leszámításával az ágazat előirányzata jövőre 2,8 millió fo­rinttal emelkedik. Ez érthető, mert az egészségügyi ellátás színvonala iránt támasztott követelmények állandóan emelkednek. Mind többen veszik igénybe a járóbeteg­rendelést, de szaporodik azok száma is, akik betegségüket még gondosabb felügyelet mellett, kór­házainkban akarják gyógyíttatni. Ezekkel a kívánságokkal lépést kell tartanunk, mert. a zavartalan és magas színvonalú egészségügyi ellátást biztosítani tanácsainknak egyik nagyon fontos kötelessége. Az új költségvetési év nem kis feladatok elé állítja taná­csainkat. A párt Központi Bi­zottságának határozatai, vala­mint a különböző kormányin­tézkedések továbbra is mérték­tartó, takarékos gazdálkodásra intenek. — Gazdálkodásunk el sem kép­zelhető másként, csak úgy, ha az erőforrásokat a legjobban és leg­gazdaságosabban használjuk ki, s így oldjuk meg az előttünk álló feladatokat. Ezt célozza a jövő évi megyei költségvetés, s erre hívnánk fel mindenki figyelmét. És még egyet: nem véletlen, hogy a kulturális és szociális ágazatok előirányzata a legmagasabb. Eb­ben tükröződik társadalmunknak biztosítunk. Érdemes megjegyezni, hogy ez az összeg közel 4 millió forinttal magasabb az ideinél. Csökkentettük viszont a rend- és jogbiztonsági ágazat költségveté­Csuda vendégszerető emberek közt, mert kiálltak az utcára, minden arrajövőt megállítottak: Itt inni kell! — Hozzám még a családom is leruccant egyszer. Tisztítom a ko­csit, amikor jönnek ám mondani: Itt a sógorom kocsival! — emlék­szik Ürge Lajos, aki Kisvejkén kívül Zombán és Váralján is dolgozott. Hát nem eljött az asz- szony, és a két gyerek is? Meg­néznek már, mi van velem! — mondták, de még délután vissza kellett indulniuk. Igen, a család. Csordás Feren- cért már előző nap ieutazott a fe­lesége, kedvesen ugratják: Hogy irigykedtünk! öt hete távol az asszonytól, gyerekektől, öt hete vasárnap nélkül, pihenés nélkül. — Elkelne most három nap szabadság, ugye? — Csak a vasárnapi alvás, az elég is lesz! — tiltakoznak. Itt mindennap négy-öt órakor ébredtek, volt ahol ők ébresztet­ték a falut. — Keljen fel János bácsi, maga lesz a rakodóm! — rángatták az álmosabbakat. Eleinte morogtak, aztán belátták, hogy inkább jó időben kelnek hajnalban, mint sárban topognak délfelá. — De olyan hely is akadt, ahol nem tudtuk az embereket meg­előzni! Akármikor keltünk, ők már ott támaszkodtak a villájuk­ra a mezőn, a réparakás mellett. nélküli közvetett juttatás, amelyikről ritkán esik szó. — Igen, ez niég az előbbieknél is jobban látszik a könyvtárak, múzeumok, művelődési otthonok Szerencséjük is volt: Az idő is segítette őket. Tegnap hajnalban borult el csak igazán. — Még megpróbáltam dolgoz­ni, úgy vontattak fel traktorral — mondja Ürge Lajos. De úgy süly- lyedtek a kerekeim, hogy nem lehetett, meg kellett forduini. Pe­dig sokat kibír ez a Csepel, ha hazamegyek, kalapot emelek neki! ügy ment a szántásban, hogy öröm volt nézni! Lassan megérkeznek az elmara­dottak is, pufajkájuk csupa sár, tengelytörésük volt, úgy vontat­ták őket idáig. Az utolsó napon is dolgozni akartak, de hiába, már nem sikerült. Jó András arca kipirult a sza­ladgálásban, ő a vállalat személy­zetise, és úgy törődik mindenki­vel, mintha személyes érdekei diktálnák. Tudta, hol hiányzik al­katrész, mert minden héten sorra, utazott minden helyet, és a válla­lat segített a termelőszövetkezetek alkatrész-problémájában is, amit tudott, legyártatott, beszerzett. Az asztalon barackpálinkás üveg, de a kocsivezetők nem kós­tolhatják, előttük még hosszú út áll. Daradics Ferenc, a bonyhádi járás első titkára, csendes, egysze­rű szavakkal mond köszönetét ennek a tíz embernek, akik öt hét alatt ötszáz vagon árut szállítot­tak és derekas munkájukkal meg­becsülést szereztek nemcsak ma­guknak, hanem vállalatuknak is. Moldován Ibolya az a törekvése, hogy gazdagabbá tegyük az emberek életét s az erőnkhöz mérten csökkentsük a kisebb-nagyobb gondokat. Kezdődik a traktorosképzés (Tudósítónktól). A most követ­kező téli oktatási szezonban 15 helyen szerveznek traktorostan- folyamot és a tervek szerint 600 hallgató szerzi majd meg a jogo­sítványt. Az oktatás november második felében kezdődik. Teg­nap, ezzel kapcsolatban tartottak megbeszélést Szekszárdon, a trak­torostanfolyamok vezetői, a járá­sok szakoktatási, valamint gépe­sítési előadói. A téli oktatási szezonban két bentlakásos tanfolyam indul nők részére, a kertészeti gépek és esz­közök használatának, üzemelteté­sének elsajátítására. November 22-én a Fácánkerti Növényvédő Állomáson megkezdődnek az elő­adások a növényvédő gépész- szakmunkásképző tanfolyamon Is. Megemlékezések a városrendezési világnapról Több mint hatvan országgal együtt Magyarországon is meg­ünnepelték hétfőn a városrende­zési világnapot, amelynek leg­fontosabb programjaként szak­emberek ismertették a városok, iparvidékek, mezőgazdasági és üdülőterületek fejlesztésére, ren­dezésére kidolgozott távlati ter­veket. Ebből az alkalomból Bu­dapesten a Magyar Nemzeti Mú- zeumban megnyílt a városrende­zési kiállítás. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója al­kalmával szerte a megyében már szombaton megtartották az ünnepségeket. A járási székhelyeken és a különböző községek­ben több ezer dolgozó vett részt a rendezvényeken, melyek mind­egyikén gazdag kultúrműsor is Dombóvári járás Szombaton délután 15 órai kezdettel rendezték meg a koszo- rúzási ünnepséget Dombóváron, a felszabadulási emlékműnél és a temetőben a szovjet hősi em­lékműnél, valamint az 1919-es veteránok emlékművénél. A 1 e- szorúzási ünnepségeken a szovjet katonazenekar ési a munkásőr- zenekar is részt vett. Gyószinduló hangja mellett helyezték el ko­szorúikat a tömegszervezetek, vállalatok, intézmények és isko­lák képviselői. Este fél 7 órai kezdettel tar­tották a díszünnepséget a járási művelődési házban, ahol Gyuri- cza István, a párt járási bizott­ságának titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen részt vevő szovjet vendégeket az út­törők virágcsokorral köszöntöt­ték. Az ünnepség után a műve­lődési ház kultúrcsoportja adott műsort. Szombaton este rendezték a dombóvári járás többi közsé­geiben is a megemlékezéseket, melyeken központi előadók mondtak beszédet. Paksi járás Délután 13 órakor kezdődött Paksön a szovjet hősi emlékmű koszorúzási ünnepsége. A szov­jet katonazenekar gyászindulói­nak hangjaira a pártbizottság, a vállalatok, tömegszervezetek és a szovjet vendégek helyezték el koszorúikat az emlékmű talapza­tánál. A díszünnepségre este 6 óra­kor került sor a járási művelő­dési házban. A megemlékezést Rév András,, a Párt járási bi­zottságának első titkára tartot­ta. Az ünnepség után rendezett, kultúrműsorban 150 szereplő adott színvonalas műsort a meg­jelent paksi dolgozóknak. Ugyan­aznap este a pártbizottság foga­dást adott a járási vezetők, vál­lalatok és intézmények vezetői részére. Dunaföldváron szombaton dél­után rendezték a koszorúzási ün­nepséget, este 6 órai kezdettel pedig a községi művelődési ház­ban Bognár József országgyűlési képviselő tartott megemlékezést, Pakson és Dunaföldváron ezen­kívül megtartották az 1919-es veteránok találkozóját is. Pálfán mintegy háromszázan hallgatták végig Varga István, a járási ta­nács elnökének megemlékező sza­vaik az Októberi Szocialista For­radalomról . Tamási járás Ugyancsak szombaton este a mozi helyiségében tartották Ta­másiban is a megemlékező ünne­pélyt az Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója al­kalmából. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után Sárdi István, a községi tanács elnöke köszöntötte a megjelent dolgozó­kat, a szovjet vendégeket, majd Kelemen László, a község párt- bizottságának titkára méltatta az évforduló jelentőségét. A szovjet vendégek képviselője hozzászólá­sában kiemelte a szocialista for­radalom ünnepének hatását a vi­lág dolgozóinak életére és elis­szerepelt a programokban. méréssel szólt az 1919-es ma­gyarországi eseményekről. Az ünnepséget kultúrműsorral folytatták. A helyi általános is­kola megyeszerte ismert ének­kara forradalmi dalokat adott elő. A járás többi községe is ünne­pelt ezen a napon, minden köz­ségben megtartották az évforduló alkalmával a megemlékezéseket. A községek zászlódíszbe öltöz­tek. Bonyhádi járás Délután 5 órakor került sor a járás székhelyén a koszorúzási ünnepségre a szovjet hősi em- . lékműnél, ahol több mint 1000 dol­gozó vett részt. A díszőrséget ál­ló katonák, rendőrök, munkás­őrök és úttörők sorfala mellett haladtak el a tömegszervezetek, vállalatok és intézmények kép­viselői és elhelyezték koszorúikat az emlékműnél. Este a járási művelődési ház­ban gyűltek össze a dolgozók a díszünnepségre, ahol jelen voltak a szovjet vendégek is. A meg­emlékezést Kaszás Imre elvtárs, országgyűlési képviselő mondot­ta, amelyben méltatta az évfor­duló jelentőségét. Azután kultúr­műsort adtak a bonyhádi álta­lános iskolások. A járásban több mint, hatezer dolgozó vett részt a különböző ünnepségeken. Amelyik község­ben szovjet hősi emlékmű áll. ott mindenhol koszorúzási ünnep­séget tartottak. Mórágyon pél­dául egy szovjet katona sírját avatták fel, melyet a község tö­megszervezeteinek képviselői megkoszorúztak. Izményben a ünnepséget az ú.i általános iskola átadásával kö­tötték össze, Majoson pedig meg­nyitották a székely hagyományo­kat bemutató kiállítást. Minden községben megtartották az Októ­beri Szocialista Forradalom 48. évfordulója alkalmából a meg­emlékezést. Valamennyi falu­ban kultúrműsorokat is szervez­tek. Szekszárdi járás A Tolnai Selyemfonó Gyárban az évforduló alkalmából benső­séges ünnepségen megjutalmaz­ták a gyári párt- és tömegszervezeti aktivisták legjobbjait. Az idén három dolgozónak — Czakó Já- nosné, Kiss Istvármé és Straubin- ger Mária — a Könnyűipar Ki­váló Dolgozója jelvényt is át­adták a termelőmunkában elért eredményeik jutalmazásaképpen. A szekszárdi gimnázium orosz szakköre vasárnap Tolnára láto­gatott. Az Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója al­kalmából műsort adtak. A lányok és a szovjet katonák vegyeskó­rusa együtt énekelte a „Moszk-, vai esték”-et, majd versek, el­beszélések, dalok, népi táncok váltották egymást. Műsorukat tánc követte. Ekkor került sor a szereplők megajándékozására is. > i A járás legtöbb községében szombaton tartották az ünnepsé­geket. A legtöbb helyen színvo­nalas, gazdag kultúrműsort adtak a KISZ-esek, az iskolások és a művelődési otthonok együttesei.

Next

/
Thumbnails
Contents