Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-06 / 262. szám
19G5. november G. TOLNA MEG TFT NfiPÜJSACI 3 Határozottabb hangvétellel Községfejlesztés Faddon — Százötven forintot fizettek a faddiak a községfejlesztési alapra, csupán a közelmúltban állapodtak meg kétszázban. Társadalmi munkát 1960-ban összesen 19 ezer forint értékben végeztek, erre az évre meg úgy számolják, hogy valamivel 100 ezer forint fölött lesz. Egy kis osztást kell csupán elvégezni, s kiderül, hogy még így is csak húsz forintnyi társadalmi munka esik egy-egy lakosra. S érdekes megfigyelni azt is, hogy az 1960-tól 65-ig terjedő időszak nem valami egyenletes fejlődésről tanúskodik. 1961-ben már elérték a 96 ezer forint értékű társadalmi munkát a községben, míg 1963- ban újból csupán 33 ezer forintnyival zárták az évet. Sok mindenre engednek következtetni ezek a számok. Kérdések özönét nyitják fel. Mire költik a pénzt ? öt év alatt 9200 méter járdát, 1100 méter villanyhálózatot, és 1600 méter utat építettek a községfejlesztési alapból. 1960-ban, és a rákövetkező évben jelentős összeget fordítottak még az újonnan épült művelődési házra. Bővítették az óvodai napköziotthont, bekerítették a sportpályát, orvoslakást vásároltak, pea terv: hol, miből, mi és menynyi épüljön egy esztendő alatt. Több gyűlés kudarcba fulladt már, elmaradt, vagy jobb esetben csak elnapolták, mert a faddiak, domboriak nem szeretnek összejövetelekre járni — panaszolták többen is. Mi ennek az oka? Talán a közöny, a nemtörődömség saját dolgaikkal, szemben? rülni fog. A legutóbbi tanácsülésen is már mintha valamivel határozottabb hangnemben beszéltünk volna az egészről. Igen, valahogy ez a határozottabb hangnem, ami elsősorban hiányzik Faddon. — Küldtem meghívókat, vagy ügyeikkel huszat-harmincat, de alig jöttek néhányan — panaszolja Mácsik István, a helyi tanács elnöke. — Nem hinném. Most például eljöttek, mert hallottak, hogy — A legutóbbi tanácsülésen valami járdaépítésről kerül szó Szántó elvtárs ígérte meg, hogy válaszolja Bodnár István. — kezébe veszi ezt a vízmű-dolgot A társadalmi munkát úgy oldják meg, hogy egy brigádot szerveztek és közösen fizetik meg a brigád munkáját, amellyel segít a szakembereknek a járda építésénél. — Aktívak itt az emberek Faddon. Jönnek szívesen segíteni, Mondja Mácsik Árpádné vb- titkár. — Nehezen jönnek el a gyűlésekre, inkább csak alkalmi beszélgetéseken mondják el problémáikat — ötlenek fel Bodnár István szavai. Pedig Faddon is éppen olyan csak az legyen, aki összefogja ^ Tv- V 7 kTö, őket, aki törődjön a dolgokkal, emberek lakllak’ mmt barno1 meg irányítsa a munkát — mondja Passinszky Mihály, a KÖFA állandó bizottságának elnöke is. Miért húzódik ilyen soká ? másutt. Ha van mit társadalmi munkában csinálni, vállalják is. Amikor 1961-ben volt, a művelődési ház környékén, csinálták. Amikor járdát kell építeni — megoldják azt is, egyik helyen így, a másikon úgy. Valahogy inkább a szervezőkészséggel, az emberek összefogásával, irányí- — Az a baj, hogy a tanács tásával van Faddon a baj. Hiány- soha nem támogatta igazán ezt zik a faddi vezetőkből a tolnai- a mozgalmat. A helyi vezetők ak leleményessége. Igaz, hogy dagóguslakást építettek át, és az elintézték egy kézlegyintéssel az szükség van járdára, meg útra, állatorvosnak is biztosítottak ott- egészet. Főként a járdaépítésen ezekre lehet sőt fel is hont. Ebben az esztendőben pedig lovagolnak. Soha nem álltak meg f f7 ' ’ 7 f 1 ' az út- és járdaépítés mellett úgy a dolog mellé, ahogy kellett kell hasznaim a kozsegfejlesztesi hozzájárultak a kézilabdapálya salakozásához, az öltöző világításának beszereléséhez. Készül egy autóbusz-váróterem és dolgoznak a tanácsháza felújításán is. A szinte címszó szerint felsorolt és elvégzett munkák csak az ötéves községfej lesztós gerincét szolgálják. Sok-sok kisebb tétel szerepel még a községfejlesztési volna — kezdi véleményét Szán- alapot, de... De nemcsak ezektó Mihály iskolaigazgató, a Hazafias Népfront helyi szervezetének elnöke. A törp>evízműről esik szó. A vízműről, amely nincs, de talán soha nem kellett még annyira egyetlen helységben sem, mint éppen itt Faddon. Jódszegények itt a vizék, s a tájon valóságos népbetegségnek száíratott a golyÉrdekeltebbé kellene tenni az embereket minden munkában. Elmondani, ha ennyit fizettek, ezt meg ezt tudjuk megépíteni. Ha ennél valamivel többet — akkor mehet még ez is. Kicsit közösségi érdekké tenni — hiszen az alap felhasználásával megépített, va- Számított, mert mostanában kell, hogy legyen — a falu fejlőátadott létesítmények listáján, már némileg segít a helyzeten Tűzoltószertár-bővítés, házhely- a jódozott só. De a vízügyet nőm kisajátítások, sok-sok kisebb-na- vehetik le a napirendről, hiába gyobb kiadás. De Lóránt Imre kóstolgatják mar 1958 óta a dol- gazdasági előadó előtt kiteregetett S°t. Kólifertőzöttek a kutak statisztikai ívek számoszlopainak talán három kivétel ez alól az végső összege summás. Mert arról Faddon sincs szó, hogy rossz helyre tennék a lakosság által befizetett összeget. minden évben egész község területén — nagyon nagy szükség volna a vízvezeték-hálózat megépítésére. Nem kóstolgatni kell a dolgot, hanem erős kézbe venni, megértetni a falu lakosaival, hogy désének, alakulásának ügyét. Sok türelemmel és sok szóval, közös megállapodásra bírni az embereket, saját érdekükben. S hogy erre a faddiak is kép>esek — azt jó volna bebizonyítani minél előbb, mondjuk épp>en a törpevízmű megépítésével. Méry Éva Gazdasági jegyzet: Indokolatlan párhuzamosság Megcsörren a telefon a Tamási Vegyesipari Ktsz irodájában. Iregszemcséről jelentik be, hogy elromlott egy tv- készülék, sürgősen meg kellene javítani. — Garanciális még a készülék? — Igen, három hónap múlva jár le. — Akkor sajnos, mi nem javíthatjuk, tessék a GELKA- hoz fordulni, — De kérem, sürgős lenne a dolog, mert a holnaputáni meccset már meg szeretnénk nézni, és a GELKA csak a jövő hétre ígérte. — Kérem, rendben van, megjavíthatjuk, de csak fizetőbe. .. Nem ritka eset az ilyen a tamási szövetkezetnél. Gyakran fordul elő, hogy hozzányúlnak az olyan tv-készülékhez, aminek még nem járt le a garanciális ideje, mert a tulajdono — indokoltan — türelmetlen. Korszerűen felszerelt tv-javítóműhelye van a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz-nek. Ugyanebben a községben nemrég nyitotta meg műhelyét a GELKA is. A GELKA is, a ktsz is rendszeres túrajáratokat indít a falvakba. A szövetkezet szakemberei a helyszínen javítják meg, vagy — ha súlyosabb a hiba —, beszállítják a központi műhelybe az elromlott porszívókat, mosógépeket, rádió- és tv-készülékeket. Az erősáramú készülékeknél a garanciális javítás is a szövetkezet profiljába tartozik, a híradástechnikai készülékeknél azonban csak fizetőjavítást végezhet. A GELKA csak az utóbbiak javítására van berendezkedve, azonban ezeknél kizárólagos joga van a garanciális javításra. Nem ritka eset, hogy egyszerre megy ki a két gépkocsi valamelyik faluba. Az egyik egy rossz centrifugát szállít be, a másik egy meghibásodott televíziót. Hasonló a helyzet a dombóvári járásban is. Járják a járást a szövetkezet GELKA-gépkocsijai. Persze, a versengésnek lehet egy előnyös oldala is. Ha a javítóműhelyek. azon igyekeznek, hogy melyik elégíti ki jobban, pontosabban, gyorsabban az igényeket. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ha egy tevékenységet ketten űznek, egyiknek sincs megfelelő anyagi ereje, energiája a tökéletes ellátásra. A versengés ugyanis igen drága dolog, sokba kerül. A Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz-nek komplett, minden szükségessel felszerelt tv-javítóműhelye vem. A berendezés nyolcvanezer forintba került. Van benne több olyan műszer, készülék, amit teljesen talán soha sem lehet kihasználni. A másik javítóműhelynek ugyanazokra a műszerekre van szüksége, ezek kihasználása sem lehet megfelelő. A javításhoz sokféle alkatrészt kell raktáron tartani. Sohasem lehet tudni, melyikre lesz ma, vagy holnap szükség. Fenntartani tehát egy helységben több, azonos profilú műhelyt, drága dolog. Ugyanúgy, mint járatni a gépkocsikat, ha azok nincsenek megfelelően megterhelve. Az anyagi lehetőségek pedig végesek korlátozottak. Végső soron tehát a párhuzamosság, népgazdasági méretekben pazarlást okoz, felesleges eszközlekötést eredményez. Mi lenne az ésszerű? — A területi elhatárolás. Egy területnek — járásnak, vagy más földrajzi körzetnek — legyen egy gazdája. Az aztán rendezkedjék be mindenféle háztartási készülék, híradástechnikai cikk garanciális és fizetőjavítására. A maga területén aztán mindegyik e tevékenység jó megszervezésére, a növekvő szükségletek gyors és pontos kielégítésére fordíthatná a rendelkezésre álló eszközöket. Négy éve vajúdik e kérdés megoldása. Ideje lenne véglegesen rendezni. (j) vagy rosszul gazdálkodnának az érdekük szorgalmazni a állami támogatóssal. Mi legyen a sorrend ? — Még a legutóbbi tanácsi választások alkalmából megtartott jelölőgyűléseken hangzott el rendolgot. — Sok volt a rossz példa. Volt ahol döcögősen ment a vízmű építése, vagy utána is jelentkeztek problémák. így azután nem mertük ajánlani, úgy szívgeteg kívánság, s az azóta eltelt bel, igazán. Most már megértek időszakban is fordulnak hozzánk a feltételek. Dunaszentgyörgy leválasztókerületünk lakosai ki- . eebb-nagyobb óhajaikkal. Ezeket hf a példakép. .Egy ev alatt a kívánságokat tolmácsoljuk mi sikerült végrehajtaniuk, muko- — mondja Bodnár István dóm- dik a vízmű. Újból megkísérel- bori tanító, tanácstag — aztán itt jük mi is a szervezést, újból és a tanács vezetőinek az állandó remélem utoljára inditu bizottságok tagjainak, a vb-nek ........ és a tanácsülésnek. Latolgatás, mozgalmat, hogy létrejöjjön vitatkozás... aztán megszületik vízműtársulás. Úgy érzem, sikeegy a Prantner József elvtárs Kajdacson Csütörtökön a paksi járás vendége volt Prantner József megyénk országgyűlési képviselője, az Állami Egyházügyi Hivatal el- ■nöke. Megérkezésekor Pakson elbeszélgetett a pártbizottság munkatársaival, a járás problémáiról. Délután Rév András, a pórt járási bizottságának első titkára kíséretében Kajdacsra látogatott. Itt a község vezetőivel beszélgetett Prantner elvtárs és örömmel állapította meg. hogy az őszi munkák jól haladnak. Megtekintette a helyi termelőszövetkezet majorját, majd határszemlén is meggyőződött az őszi vetés állapotáról. Este a művelődési házban ünnepi gyűlésre jöttek össze a falu j dolgozói. Több mint háromszázan 1 vettek részt a falugyűlésen, ahol Prantner József elvtárs méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének jelentőségét és a dolgozók eredményes munkájáról is megemlékezett. A.z ünnepség alkalmával a helyi általános iskola nyújtott emlékezetes kultúrműsort. Kombájno sok A határban dolgozó tály, amelyből két ol- gyök az ürgevári üzem- persze azért is igyekkombájnokhoz önkénte- dalra garat nyílik. A egységben. Az öt kom- szünlc, hogy minél nalenül is az aratás, a kombájn itt fékez a pót- bájnos; Gábriel János, gyobb legyen a teljesít- napsütéses, nfeleg nyár kocsinál, terhét a tar- Havel András, Erős And- ményünk. A verseny most fogalmát kapcsolja az tályba üríti. Néhány perc rás, Dani Lajos és Ba- is verseny. .. Tegnap délember. Így rögződött múlvq már fordul, üres lázs József közül Dani- után álltunk bele ebbe a meg bennünk a másfél bendővel áll bele ismét nak és utána Havelnek a kisebb táblába, és éppen évtized alatt, amióta a táblába. legnagyobb most a tel- most végeztünk, ezeket a hatalmas gé- A pótkocsira szerelt jesítménye. Eddig Cser- — Tizennyolc hold volt pékét megismertük. tartály körül hatan szór- nyéden és Rekettyésben — nézi a könyvet Balogh És most, mint rend- goskodnak, zsákokba dolgoztunk, eddig mint- Margit, hagyó fejezet... eresztik a szemet. e0V százötven hold kuko- — De azt is hozzá kell Az erdőtől nem mész- — A műhelyesek hoz- ricát takarítottunk be tenni — mondja a komsze, a tamási út mentén ták össze ezt tákolmányt htt van kettőszáz... bájnosr.ak Horváth Gyuöt kombájn dolgozik — mondja Horváth Gyű- Egyszerre három kom- 1°- —, hogy ma délelőtt egy kukoricatáblában. A la. az egyik zsákoló. — bájn fut be. Az elsőn pauza volt az eső miatt, gépek falánk torka szá- Azelőtt a kombájnok van egy kis igazítani va- Elmúlt tizenegy óra, rastól, csövestől falja be a ponyvákra ürítették a ló, egyperces munka az amikor kezdhettetek, kukoricát, utánuk csak az szemet, onnan kellett egész, de a mögötte lévő — Hát igen, az időjá- üres föld marad, és mint zsákba merni. Így lénye- mór türelmetlenül dudál, rással nekünk is számol- nyáron a szalma, sorakoz- gesen gyorsabb. Csak — Ö a Dani Lajos.. . nunk kell. .. De mennyinak az öszetépett szár- odatartjuk a zsákot a ga- Ismerős arc, de hon- vei lassabban menne, ha és levélkupacok. A tar- rathoz és telefolyik. Jö- nan? Kiderül, hogy ti- kézzel szednék? Akkor tályban pedig gyűlik a hetnek értek a vontatók, zenhárom évvel ezelőtt m,ég jobban számítana az lemorzsolt szem. , beszállítják Hőgyészre, együtt újonckodtunk. időjárás. Mégis csak Az egyik gép egyszerre ott szárítják, tisztítják, — Melyik munka köny- jobb hogy a kukoricát is csak kifordul a sorból, a utána lehet raktározni. nyebb? A gabona, vagy aratjuk... Én már ki kombájnos nagyobb se- Fiatal lány, Balogh most a kukorica aratása? sem maradhatnék ebből hességre kapcsol, neki- Margit támaszkodik fá- — A gabona könnyebb. “ munkából. De megyünk iramodik a völgyhajlat- zósan a zsákhoz. Mázsa- Akkor az idő is jobb. a is, mert most megint nak. könyvet szorongat, ö gépet is jobban lehet ™QV tábla van élőiként, a rét szélében tartja számon a kombáj- hajtani. Most már azért tünk... zsákok garmada nyúj- nosok teljesítményéi. kell csipkednünk ma- A kombájnok ismét tózik jobbra-balra. Kő- — A nyár óta kísérge- gunkat, hogy az eső le belefúrják magukat a zépen oldalait vesztett lem ezt a brigádot, ne mosson, vagy le ne kukoricatáblába, pótkocsi, rajta vastar- Egyébként raktáros va- fagyjunk a gépről. No, Bl.
