Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-05 / 261. szám
19§5. november 5. fOLNA MEGYEI tfEPÜJSAG s Fiatalok a modernségről A modernség fogalma körülhatárolatlan, sok vita, helytelen nézet alakult ki erről a mi korunkban nagyon is aktuális kérdésről. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára így határozza meg a modern fogalmát: „A korral haladó, a maga működési területén a legújabb szellemi és technikai vívmányokat ismerő, elfogadó és velük élő (személy)’’. A lényeg valóban ez, de az értelmező szótár nem tér ki részletekre, amelyek szélesíthetik, vagy szűkíthetik a fogalmat. És éppen ezek miatt van a legtöbb vita, ezek homályossága szüli a helytelen nézeteket. Mi a véleményük erről a „legilletékesebbeknek”, a fiataloknak? A dunaföldvári gimnázium egy harmadik és negyedik osztályában végeztünk közvéleménykutatást. A diákoktól nyolc kérdésre kértünk választ. 1. Kit tartanak modernnek ? A közvéleménykutatás során először erre a kérdésre kértünk választ a 17—18 éves fiataloktól, akiknek egy része ebben a tanévben tesz érettségi vizsgát. Szándékosan választottuk a megkérdezettek felét maturáló diákok közül, ök nemsokára végeznek és nem mindegy milyen fogalmakkal, milyen ismeretekkel hagyják el az iskolát. összesen 57 választ elemeztünk. A diákok száma ennél valamivel több volt, de néhányat nem tudtunk használni, az illető válaszadó komolytalansága miatt... Meglepően nagy, szám szerint 17 volt azoknak a száma, akik kizárólag a divatos öltözködésű fiatalt tartják modemnek, minden más feltétel nélkül. Olvastunk ilyen választ is: „Modern az, aki divatosan1 öltözködik. A bútorboltban például nem régi festettet vásárol, hanem pl. egy varia garnitúrát.” Azt hiszem ehhez nem kell magyarázat. Heten a divatos öltözködés mellett, a műveltséget is kívánatosnak tartották. Pontos, helyes választ 29- en adtak, tehát körülbelül a megkérdezettek fele ismeri jól a fogalmat. Négy diáknak egyáltalán nem volt véleménye a kérdésről. 2. A jassz szavak használata h ozzá tartozik-e a modernséghez? Itt már sokkal kedvezőbb az arány. A tanulók zöme (48) határozott nemmel válaszolt. Heten vannak, akik úgy vélik, bizonyos esetekben, vagy alkalmakkor nem árt, ha valaki jassz szavakat használ. Csupán két olyan választ olvastunk, amelynek írója kifejezetten a modernség egyik megnyilvánulásának tartja a jassz szavak használatát. 3. Fiú és lány kapcsolata lehet-e modern? Ha igen mit jelent? A kérdés olyan, hogy nem lehet rá egyetlen szóval válaszolni. Az igenlés és a tagadás is szükségszerűen magyarázatra szorul. A diákok zöme igennel válat szolt, mindössze öten voltak, akik tagadták ennek a lehetőségét. Indoklást csak nagyon szűkszavú a kát olvastunk. Idézünk néhányat: „Természetesen lehet, de csak a megfelelő határig.” „Igen lehet, bizonyos mértékig.” Nem kaptunk tehát pontos választ arra, hol a „megfelelő határ”, s mit jelent a „bizonyos mérték”. Nem fenntartás nélkül és nem mindent hajlandók elfogadni modernség alatt, a fiú és lány kapcsolatában. 4. Lehet-e valaki modern a szocialista társadalomban ? Kivétel nélkül mindenki igennel válaszolt. Egy véleményt mégis kiemelnék: „Igen, lehet, de véletlen-e, hogy Anglia és a Szovjetunió modern táncdalai között óriási a különbség?” Ahelyett, hogy vitatkoznék vele, ismertetem még néhány más kérdésre adott válaszát. Azt tartja modernnek, aki jól öltözködik. Arra a kérdésre, mivel töltse a szabad idejét a modern fiatal, így válaszol: „Zenét hallgasson, táncoljon.” Végül pedig megállapítja, hogy a modernséghez anyagi fedezet is kell. Azt hiszem felesleges kommentálni. Annyit tennék még hozzá: ő volt az egyetlen, aki mindegyik kérdésre, a többségtől eltérő, „egyéni” választ adott. 5. Mivel töltse szabad idejét a modern fiatal? Első helyre a zene, sport, művelődés került. A válaszok többsége ebben a sorrendben határozta meg a szabad idő kihasználását. Sokan írták a felsoroltak mellett az olvasást, társasági, vagy klubéletet. Néhány furcsa vélemény is akadt. Ilyenek: „A modern fiatal tánczenével, tánccal töltse szabad idejét.” S még egy: „Kimondottan lányokkal való szórakozással, sporttal, utolsó esetben tanulással.” Lehet, hogy az illető csak „szel- lemeskedni” akart, mindenesetre kár, hogy a tanulást utolsó lehetőségként említette. Válaszaiból ítélve, nem ártana ha többet foglalkozna különböző ismeretek elsajátításával. 6. A cinizmust és a nagyképűséget a modernség egyik megnyilvánulásának tartja ? A megkérdezettek többsége határozott nemmel válaszolt, né- hányan részletesebben megindokolták véleményüket. Például: „Nem tartom annak, bár egyesek a cinizmussal és a nagyképűséggel próbálják utánozni a modernséget.” Hárman teljes meggyőződéssel állították, hogy a cinizmus és a nagyképűség a modem ember egyik jellemvonása, nyolcán pedig nem adtak határozott választ. Akadt ilyen is: „Ha valaki modern, néha lehet nagyképű. Alkalomtól függ.” Arra azonban hiába kerestem választ, hogy írója milyen alkalmakkor tartja megengedhetőnek a nagyképűséget. De van egy ilyen utánérzés is ebben a véleményben: a modem ember jogot formálhat magának arra, hogy esetenként nagyképű legyen. Nézetének helytelenségét éppen társainak ellenkező válasza mutatja. 7. Modern fiatal elfogadhat-e öltözködésre, viselkedésre vonatkozó tanácsot idősebbektől ? Két-három nemleges választól eltekintve, a diákok zöme hasz.- nosnak véli meghallgatni a felnőttek tanácsát. íme néhány válasz: „Részben elfogadhat. Ha modemnek is tartja magát valaki, még nem biztos, hogy jó ízlése van.” „Igen, elfogadhat, mert nem minden szép, ami divatos.” És egy a tagadók közül: „Nem fogadhat el, mert az idősebbek más rendszerben éltek.” 8. Modernnek tartja-e önmagát? Ebben a kérdésben voltak a legnagyobb különbségek. Legtöbben úgy tartják magukról: félig, vágj' csak bizonyos tekintetben modernek. Ök — szám szerint huszonnégyen — így válaszoltak: „Félig-meddig”, „igen is, meg nem is”, „nem mindenben”. Tizen azt állítják magukról, hogy nem modernek, alig valamivel többen az ellenkezőjét. Né- hányan, nem tudni mi okból, nem nyilatkoztak. Akadtak érdekes, sokféle következtetésre alkalmat adó ellentmondások. Volt, aki minden kérdésre jól, pontosan válaszolt, mégsem tartja magát modern fiatalnak. Az is figyelemre méltó, hogy, akik az öltözködésben, a jassz-szavak használatában, a cinizmusban és a nagyképűségben látják a modernséget, önmagukat is annak tartják. Szerencsére igen kevesen. A válaszok nyomán a vizsgálódó előtt kialakult egy-egy fiatal megközelítően pontos, jellemző portréja. A személyek természetesen ismeretlenek, mégis a sok apró mozaikból egységes kép lesz: fiataljaink képe. A részletes kommentálástól azt hiszem eltekinthetünk, a válaszokat olvasva szükségszerűen mindenkiben azonos vélemény alakul ki. Nincs ok az aggodalomra, fiataljaink zömének helyes nézete van a modernségről. De akadnak kivételek is. És ez az, amiről feltétlenül szólni kell. A válaszokat olvasva megfigyeltem: azok, akik az első, a leglényegesebb kérdésre rosszul válaszoltak, bizonytalankodtak, vagy helytelen nézetet képviseltek a részkérdésekben. Ez megszabja egyben a feladatot is. Többet, szélesebb fórumon kell foglalkozni ezzel a problémával. Gondolok például a KlSZ-szerveze- tekre, de az osztályfőnöki órákból sem ártana néhányat ilyen irányú beszélgetéseknek szentelni . ; ; Kónya József GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI ^iniuisninsiiíiiSssHHíjiHunííHnilHíHíítH:: A gazdasági irányítás fejlődése hazánkban 3. A gazdasági irányítás komplex, összefüggő rendszerének reformját azért határozta el a párt, mert az elmúlt években hazánk termelő erői — (az iparban, a mező- gazdaságban) — és termelési viszonyai — elsősorban a mező- gazdaságban — jelentősen fejlődtek, s mert a nemzetközi munka- megosztás, a műszaki-technikai forradalom eredményeinek hasznosítása, gazdaságfejlesztésünk intenzív fejlesztése megköveteli a gazdaság irányításának fejlettebb módszereit. Az e1 vek, amelyek e reformok alapját képezik, már korábban kialakultak és a munkás-paraszt forradalmi kormány 1957. évi nyilatkozatában is megtalálhatók. Megvalósításukért az elmúlt években sok erőfeszítés történt, melyeket jelenlegi tennivalóink helyes megítélése céljából érdemes röviden áttekinteni. Gazdaság- irányítási rendszerünk lényeges módosítását jelentette a mező- gazdaságban a kötelező terménybeszolgáltatás megszüntetése ás helyette a szabad árufelvásárlás bevezetése. Ezt követően bevezették az új, egységes mezőgazda- sági árrendszert s ez elősegítette a mezőgazdaság szocialista átszervezését, érdekeltebbé tette a termelőket az árutermelés fokozásában. Ez a lépés számottevően fokozta a piac és a piaci módszerek jelentőségét, gazdasági útra terelte több olyan fontos feladat megoldását — például az árutermelés növelését —, amelyeket korábban utasításokkal akartak végrehajtani. A gazdasági eszközök kiterjesztett alkalmazását és ezzel egyidejűleg a vállalatok önállóságát növelte tervezési rendszerünk fejlesztése, a kötelező tervmutatók számának csökkentése. Ezt követően bevezették az értékesítési irányok — külkereskedelem, beruházások — szerinti tervezést, amely fokozta a tervben kitűzött célok és a szükségletek összhangját, A tervezésben — egyre szélesebb körűen — alkalmazásra kerültek a különféle gazdasági számítások. Igen lényeges a vállalati gazdálkodás fejlődése is a nyereségrészesedési rendszertől a mai devizaérdekeltségig bezárólag. A Szüreti eredmény az állami gazdaságokban A mennyiség a tervezettnek 72 százaléka A minőség jobb a tavalyinál! Megyénk állami gazdaságaiban az idei szüret várakozáson felüli eredményt hozott. A meny- nyiség ugyan elmarad a tervezetthez képest, de még így is több szőlő termett, mint az ország más vidékein, a minőség pedig egészen jó, a tavalyinál is jobb. Pataki László, az Állami Gaz-1 daságok Megyei Igazgatóságának főkertésze azt mondja, az össztermés a tervezettnek 72 százaléka. Az Állami Biztosító tíz százalék fagykárt térített meg, ez együtt 82 százalék, és 18 százalékot elvitt a tavaszi peronoszpóra meg az őszi fagy. A korán beköszöntött fagy aránylag kevés kárt okozott megyénk állami gazdaságainak szőlőiben, mivel sok g hegyi szőlő. Ott megmaradt a [ levél, tovább tartott az asszimiláció, csak egyes völgyekben fagyott el a levélzet, és ott a bogyók levét is valósággal kiszívta a fagy. A peronoszpóra ellen eredményesen védekeztek, átlagosan hétszer permetezték a szőlőket, de ezzel sem lehetett teljesen megakadályozni a károsodást. A tervezett szőlőmennyiség 33 ezer mázsa, a megtermett 24 ezer mázsa és 3 ezer mázsa veszteséget térített az Állami Biztosító. A szőlők átlagcukorfoka 19. A homoki szőlők is jó termést adtak Kanacson és Biritón. Pataki László tájékoztatása szerint szerdán a paksi pincészetnél 23,1 cukorfokos mustot adtak át Biritó- ról. (ff- í) nyereség különböző formáinak alkalmazása elméletileg és gyakorlatilag is igazolta, hogy a terv- gazdálkodásban létjogosultsága van a gazdaságosságnak, a jövedelmezőségnek, a nyereségnek. Megnőttek a vállalatok pénzügyi alapjai, illetve teljesen új, gazdaságilag célszerű alapokat képeztünk: így a műszaki-fejlesztési, a garanciális, az exportfejlesztési alapot. Fontos lépés volt a termelői árak rendezése, amikoris megszüntették a gazdasági tisztánlátást zavaró és pazarlásra módot adó szubvenciókat. Magyar- országon talán éppen az árképzésben értük el a legnagyobb eredményeket. Jelzi ezt az is* hogy több iparágban — például a műszer-, a gyógyszer-, a műanyagfeldolgozó iparban — rugalmas árképzést vezettünk be, s áraink a ráfordításarányokon túl a használhatóságot, a műszaki színvonalat is figyelembe veszik. Fokozott gyártmányfejlesztésre ösztönöz a gyártmányfejlesztési árkiegészítés és az árkiegyenlítési forgalmi adó. Jelentős lépés volt az eszközlekötési járulék bevezetése. Fogyasztói árrendszerünk is lényegesen rugalmasabb (lásd: az alkalmi árleszállításokat, áremeléseket), a divatcikket: piacra dobására ösztönöz, divatfelár, stb. A munkaügyi gazdálkodásban az 1957. előtti béralap-ellenőrzéssel szemben előrehaladást jelentett az átlagbér-ellenőrzési rendszer és ezzel egyidejűleg a különböző bérformák rugalmas alkalmazása. Szinte évről évre módosult, fejlődött a prémiumrendszer, a legutóbbi minisztertanácsi határozatot erről éppen a közelmúltban közölte a sajtó. Az anyag- és készletgazdálkodás korábban merev rendszere is rugalmasabb lett, nőtt a raktári kiszolgálás köre és aránya, egyes területeken egyszerűsödött a megrendelési rendszer, differenciált hitel- és kamatpolitikát alakítottunk ki. Ebben az évben pedig teljesen szabad kereskedelmi módszereket alkalmaznak a fe- deslegessé vált készletek hasznosítására. E tények felsorolása is elegendő bizonyíték arra, hogy: a, 1957-ben gazdasági irányításunkban gyökeres változások történtek; . b, a gazdasági irányítás — gyorsabb, lassúbb ütemben —, de állandóan fejlődött, tökéletesedett. Egyesek felvethetik, miért nem vezettük be már annak idején azokat a módszereket, amelyekről most szó van? Nos, azért, mert a felismerés: folyamat, a fejlődés eredménye, a gyakorlati tapasztalatok általánosítása. Természetesen van más oka is, mégpedig az, hogy hét-nyolc évvel ezelőtt mások voltak gazdasági viszonyaink (szétaprózott, egyéni gazdálkodáson alapuló mező- gazdaság, kevésbé fejlett ipar, stb.) és — nem utolsó sorban — gazdasági vezető kádereink képzettsége és gyakorlata is más színvonalon állt. Most, a megváltozott körülmények lehetővé és szükségessé teszik, hogy a gazdasági irányításnak ne csak egyes elemeit, hanem egészét tovább fejlesszük, tökéletesítsük. Most sem azzal az igénnyel, hogy „tökéleteset” alkossunk. Az állandó fejlődés kizárja az „abszolút tökéletes” irányítási rendszer létrehozását. A lényeges: olyan módszerek kialakítása, amelyek előrelendítik a fejlődést és hatékonyabbá teszik egész gazdálkodásunkat. dr. Varga György
