Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-30 / 282. szám
löß5. november 30. TOLNA MTGTEI NEPCJSÄO 3 Hásieipőgyár A Kövendy Sándor Tolna megyei Cipész Ktsz paksi üzemében naponta 320—340 pár házicipőt állítanak elő és szállítanak az ország minden részébe. Az üzem „őse”, a község másik végén lévő kötöttcipőüzem, népszerű nyelven tutyigyár. Valamikor keresett cikk volt a tutyi, ma azonban már nemigen hordják. Ezért vált szükségessé az „átkapcsolás” egy korszerűbb, divatosabb termékre, a házicipőre. Tavaly még — a két termék közti versengésben a tutyi vezetett —, abból nyolcvanezer párat készítettek, az idén azonban már csak hatvanöt-ezerre van igény. A házicipőből azonban erre az évre 78 ezer párat irányoz elő a program, és nem kétséges, hogy az eltolódás a következő években is folytatódik. így aztán a tutyirészlegből lassanként „átszivárognak" a munkások ide, az új üzembe. — Hatvankettőben kezdtük meg a házicipőgyártást — mondja Szinger János, az üzem vezetője. — Akkoriban naponta 180 párat készítettünk. Tavaly, január elejétől már üzemel a szalag. A „sza- lagosítás” egyszeriben negyven-ötven százalékkal emelte meg a termelékenységet. A létszámot mindössze tizenkét fővel kellett növelni, a termelés pedig csaknem kétszerese a réginek. Az üzemben két szocialista brigád működik. A „Petőfi” és az „Április 4” brigád. Nemcsak a termelés, a termelékenység növeléséért követnek el minden lehetőt, hanem a minőség javításáért is. A megengedett leértékelés 20 százalék, ténylegesen azonban 12—15 százalék között mozog a másodosztályú házicipők aránya. A sza lag teremben Nagy értékű újítások _ új ifjúsági brigádok százai Országszerte jól kamatozik az ifjúmunkások és a fiatal műszakiak segítőkészsége, — jelentik a megyei KISZ-bizottságok amelyek az ifjúsági szövetség 6. kongresi- szusa után kibontakozott ifjúsági munkaakciók eredményeit vették számba. A különböző feladatok megoldásáért végzett munkában új lendületet kapott az ifjúsági brigádok versenymozgalma. Jó eredményeket értek el a fiatal mű szakiak is. Tolna megyében, ahol hét nagyüzemben alakult meg eddig a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa, húszmillió forintot hoztak a népgazdaság „konyhájára” az ifjú szakemberek újításai, ésszerűsítései. Rangos helyet kapott a fiatalok termelési akcióiban az anyagtakarékosság is, s tovább bővült a különböző feladatok megoldása felett vállalt ifjúsági védnökségek köre. Nem felhőtlen az ég a francia gazdaság fölött. Egyes iparágakban, így például a hagyományos textilgyártásban, stagnálás mutatkozik, ha éppen nem jelentkeznek a váleiág jelei. Nincs szó munkanélküliségről, de szinte hónapról hónapra növekszik a munkát keresők száma. Van munka- alkalom, ám sokszor nem megfelelő az új állásért, új munkahelyért kopogtató számára. A nehéz vagy piszkos munkát külföldről jött segédmunkások végzik. „Immigránsok” érkeznek Algériából és Portugáljából. Spanyol- országból és Törökországból egyformán..'. Utcaseprőt szinte kizárólag csak színesbőrűt lehet találni Párizs, utcáin ... A munkások életszínvonala — legalábbis Párizsban és a jobban fizetett ágakban — viszonylag magas, a szomorú munkássorsot sötét színekkel elsőísorban csak a bevándorlók jórészéről festhetjük, akik tízezerszám élnek a ,.bddonville”-ekben, bádogból, keménypapírból, deszkákból össze- eszkábált kunyhókban és megvonják a szájuktól a falatot, hogy a szűkös keresetből az otthonmaradottaknak is küldhessenek. Az ilyen nyomor banyák viszont mind kijjebb és kijjebb szorulnak a nagyvárosokból. Az egykori munkásnegyedek házait majd mindenütt bontják, helyükbe a bankok, az ingatlanügynökságiek szép, új, szinte luxusbérházakat építenek. A lakók tisztviselők, kereskedők, orvosok, mérnökök. A franciaországi nagyvárosok politikai térképe változik. A Párizs környékén elterülő „vörös övezet”, amelynek munkásnépe mindig munkáspárti jelöltekre szavazott, tíz-húsz éven belül elveszítheti forradalmi színezetét. Néha a telekspekuldns is politikát formáló tényezővé válik, amikor milliókért veszi meg a munkásnak a nagyapjától örökölt telkét, kis házát... Az ipari vagy a paraszti proletariátust azonban a viszonylagos jólét, vagy a pillanatnyi, nem várt előny sem tudja megtéveszteni, a tőkés rend igazságtalanságai más formákban újra jelentkeznek, az osztályharcot a francia munkások sem adják fel, hiába papol a kapitalista propaganda „jóléti állarrlrór' és „osz- tálybékéről”. A december 5-i elnökválasztáson a bonyolult francia belpolitikai helyzetben csak közvetve kaphatunk választ a baloldal egységes jelöltjére adott szavazatokban arra a kérdésre, hogy a későbbi harcokban kikovácso- lódhatik-e a francia baloldal egysége, hogyan hódíthatnak politikai teret, a francia dolgozók? Pálfy József 34 Tolna megyei tsz valósítja meg az iregszemcsei tömegtakarmány-termesztési módszert Megyénkben huszonhét termelőszövetkezet kezdi meg újabban iregszemcsei módszerrel a tömeges takarmánytermesztést. Ireg. szemcsén a Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos kutatócsoportja dr. Kumik Ernő egyetemi magántanár, igazgató vezetésével olyan módszert kísérletezett ki és dolgozott ki a nagyüzemi gyakorlatban is, amellyel az eddigieknél jelentősen kisebb területen, de sokkal bőségesebb zöldtakar- mányt termeszthetnek a gazdaságok, s kora tavasztól késő őszig tápdús zöldtakarmánnyal elláthatják állatállományukat. Sőt, az iregi módszer biztos alapokra helyezd a szarvasmarhák egész évi takarmány-ellátását, beszámítva a zöldtakarmányokból készült jó minőségű szilázst is. Az intézet telepein és több tér melőszovetkezetbén főnövényként őszi takarmánykeveréket és különféle másodvetésű takarmány- keveréket, így például borsós napraforgót, szójássilót, szójáscirkot, napraforgós csalamádét, szudáni- füves napraforgót termesztenek. Ezeket általában júliusban betakaríthatják, s utána harmadik vetésként napraforgós csalamádét, tiszta vetésű napraforgót vetnek, s emezek is még egy termést hozhatnak szeptember végén. így egy évben öntözéses viszonyok közt — bár az idén a bő csapadék miatt mesterséges öntözésre nem igen volt szükség — ugyanarról a területről háromszori termést takarítanak be, amelyek holdanként 6<KI mázsa zöldtakarmányt is adnak. Egy másik kísérletben a borsós napraforgó fővetés után az előbbi takarmánykeverékeket vetik másodvetésben, és így is elérnek 400—500 mázsás holdankénti termést. Ezenkívül őszi búza és őszi árpa tarlójába a fenti másodvetésű növényeket tarlóvetésként vetik szintén öntözéssel, S 200 mázsa körüli átlagos zöldtermést értek el. Az idei arra kedvező időjárás folytán az iregszemcsei módszerrel az őszi, illetve a tavaszi vetésű takarmánykeverékek öntözés nélkül is holdanként 220—290 mázsa, de egyes esetekben 300 mázsán felüli zöldtömeget adtak magas fehérjeértékkel. Két, de három takarmánytermést betakarítottak, s így egyazon területről elérték a 400—600 mázsa holdankénti jó minőségű, értékes zöldtakarmányt is a talaj folyamatos tápanyag-utánpótlásával. A Tolna és Baranya megyékben már nagyüzemekben is megvalósított eredmények szerint az iregi módszerrel a legkisebbre csökkenthető a takarmánvtermő föld. Olyan tápdús, ízletes takarmánykeveréket termesztenek, amelyek az életfenntartó szükségleten felül tehenenként napi tíz liter tej termelésére elegendő emészthető fehérjét és keményítő értéket szolgáltat. Ezeket a takarmánykeverékeket nem egyidőben, hanem elnyújtva vetik, s ez folyamatos betakarítást, zöldetetést tesz lehetővé, megszünteti a silózási munkacsúcsot, mert azt is folyamatosan végezhetik. Állandóan kitűnő, zsenge takarmányt kap az állat, azt szívesen fogyasztja, s ez meglátszik a tejhozamán. A termesztés egyszerű, minden munkája gépesíthető. Az iregi módszert ebben az esztendőben mintegy negyven dunántúli — közte hét Tolna megyei — termelőszövetkezet vezette be. A faddi Lenin Tsz-ben például a hármas termesztéssel 780. a kettesnél 560 mázsa volt a holdankénti zöldtakarmány, s pótabrak nélkül biztosította a tehenek napi 12 liter tejhozamát, a fel nem etethető zöldből pedig kitűnő silót készítettek. A kocsolai Vörös Csillag Tsz-ben harminc holddal több kukoricát vethettek a felszabadult területen, s így hat-hét vagon abraktakarmányt nyertek, hasonlóan a pálfai Egyetértés Tsz- ben is. Tolna megyében a számítások szerint ezzel a módszerrel — amely szárazföldi termesztéssel is megvalósítható — pótolhatják az eddig minden évben jelehtkező abrakhiányt, mert több mint 7500 hold felszabaduló vetésterületen abrak- takarmány-termesztés válna lehetővé. S amint Farkass Miklóstól, a megyei tanács agromémökétől megtudtuk, a mezőgazdasági osztály ösztönzésére az új évben már harmincnégy megyebeli termelő- szövetkezet hatezernél több holdon bevezeti a takarmánytermesztésben fordulatot hozó iregszemcsei módszert. Köztük a döbröközi Zöld Mező Tsz-ben 560, a gyulaji Uj Barázdában 500, a szakcsi Uj Élet-ben 650 és a dunaszentgyörgyi Ezüst Kalász Tsz-ben száz holdon alkalmazzák. A következő gazdasági évben pedig hatvan Tolna megyei termelőszövetkezetnél szeretnék megvalósítani. (B. L.) A hét végén történt Sikeres író—olvasó találkozó Várdombon és Lengyelen Szombaton este Lengyelen és Várdombon a téli könyvhét keretében. a könyvbarát-mozgalom szervezésében író—olvasó találkozót rendeztek. Mindkét községben már hetekkel ezelőtt megkezdődött a szervezés, amelyben a tanácsok vezetői és a tömegszervezetek jó munkát végeztek. Várdombon a művelődési házban este 7 órakor kezdték a találkozót, melyen meghívott vendégként részt vett Molnár Zoltán író és Csányi László költő. A várdombiak közel kétszázan voltak kíváncsiak az író—olvasó találkozóra. A tanács elnökének megnyitó szavai után Csányi László cigányvers-fordításokat. Molnár Zoltán író pedig cigányokról szóló elbeszélését olvasta fel. A hallgatóság kérésére a vendégek ráadásként újabb részleteket olvastak fel műveikből. Az író—olvasó találkozó után, a hallgatóság néhány perc alatt megvásárolta a helyszínen, Molnár Zoltán: Egy márciusi nap című újonnan megjelent regényéből a helyszínre szállított teljes készletet. Lengyelen is jól sikerült találkozót rendeztek, melyen több mint 120-an vettek részt. A feltett kérdésekre Galabárdi Zoltán író és Kerekes András költő válaszolt. Előadásukban saját műveikről beszéltek és a hallgatóságot megismertették egy elbeszélés, regény, vagy vers megszületésének körülményeivel. Ezután néhány alkotásukból olvastak fel részleteket. A nagysikerű előadás után számos olvasó kérte meg Galabárdi Zoltánt, hogy dedikálja könyveit. Téli nagyjavítás a téglagyárakban A korán jött télies időjárás miatt a téglagyárakban be kellett szüntetni a nyersgyártást. Az erős fagyok a gyárakban jelentős károkat okoztak, az október végén és november elején gyártott nyers tégla tekintélyes része ment tönkre. Most folyik a szétfagyott nyerstégla eltakarítása a szárítóterületről, valamint megkezdték az előkészületeket a gépek, berendezések téli nagyjavítására. A gépeket már csaknem mindenütt szétszedték, felmérték a különféle géphibákat, kopásokat. Rövidesen elkészítik a nagyjavítások ütemtervét és a téli hónapokban mindenütt elvégzik a szükséges javításokat, hogy a tavasszal időben elkezdhessék a nyérsgvártást. Tolna megyei fotóművész sikere A Tolna megyei fotóművészek már eddig is több alkalommal szerepeltek kiváló eredménnyel a hazai és nemzetközi kiállításokon. Most újabb sikerről érkezett hír. A Berlinben, a „Szocialista fotóművészetért” címmel rendezett nemzetközi fotókiállításon dr. Papp Tihamér Tolna megyei fotóművész ..Ritmus” című színes diapozitívjévél harmadik díjat nyert. Magyar—szovjet baráti találkozó Kisdorogon Illés Lázár, a kisdorogi művelődési otthon igazgatója hétfőn felhívta telefonon szerkesztőségünket és közölte, hogy szombaton nagysikerű magyar—szovjet baráti találkozót rendéztek a Hazafias Népfront és más szervek közreműködésével. A találkozóra az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg egyik alakulatától érkeztek vendégek. Meglátogatták a termelőszövetkezetet, majd este a művelődési otthonban találkoztak a vendégek és a helybéliek. Az érdeklődésre jellemző, hogy zsúfolásig megtelt a nagyterem, több, mint háromszázan szorongtak benne. Az összejövetel keretében Kaszás Imre országgyűlési képviselő, gimnáziumi tanár méltatta a magyar—szovjet barátságot, majd a vendégek kultúrműsort adtak. A műsor után táncra perdültek a vendégek és vendéglátók. Díszítőművészeti szakkörvezetők vizsgája A Tolna megyei művelődési házak díszítőművészeti szakkörvezetőinek vizsgáját tartották meg szombaton és vasárnap Szek- szárdon. Tizennyolc pedagógus hallgatónő három éven át vett részt a megyei tanács művelődési osztálya és a megyei népművelési tanácsadó által rendezett tanfolyamon.
