Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-30 / 282. szám

TOLNÁ MEGYEI NÉFÜJ8ÁÖ 1965. novembet 36. 7 A köztársaság napját tinn epeite Jugoszlávia népe Belgrad (MTI) Ágyúsortűz je­lezte hétlőn Belgrádban és a köztársaságok fővárosaiban Jugo­szlávia nemzeti ünnepét. Húsz évvel ezelőtt, 1945. november 29- én kikiáltották a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaságot. A nemzeti ünnep alkaltnából az egész ország ünnepi köntösbe öltözött. Az ünnepség új üzemek, kórházak, iskolák átadásával már néhány nappal ezelőtt megkezdő­dött: Montenegróban elkészült a Bar-i kikötő egyik szakasza, be­fejeződött a Niksics és Titograd közötti vasútvonal átépítése és átadták a forgalomnak az adrikai autóút új negyven kilométeres szakaszát A Borba ünnepi számban kö­szönti a köztársaság születésnap­ját. — A szabad fejlődés húsz esz­tendeje során — írja —1 nehézsé­geken lettünk úrrá, tapasztalato­kat szereztünk és gyorsan halad­tunk előre. Tudjuk, és nem fé­lünk attól, hogy még sok tenni­valónk van. A Politika ünnepi Vezércikké­ben visszatekint a két évtizedes fejlődésre és hangsúlyozza: Jugo­szlávia fontos feladatok előtt áll. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Joszip Broz Tito elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának, Petar Sztambolics elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa elnökének, Belgrad Kedves Elvtársak! A Jugoszláv Szoeialista Szövetségi Köztársaság nagy nemzeti ünnepe alkalmából a magyar nép, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácáa és kormá­nya szívből jövő üdvözletét küldi Önöknek és a baráti Jugoszlávia népeinek. Jugoszlávia népei jelentős ered- Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára Kállai a magyar munkás-paraszt menyeket értek el a szoeialista társadalmi rend építésében, a népgazdaság és a kultúra fej­lesztésében, az életszínvonal eme­lésében. A magyar nép nagy ér­deklődéssel kíséri és örül Jugo­szlávia népei jelentős sikereinek, nagyra értékeli Jugoszláviának a békéért folyó nemzetközi küzde­lemben betöltött szerepét. Őszintén kívánjuk, hogy Jugo­szlávia népei, pártjuk és kormá­nyuk vezetésével, további nagy sikerekkel gazdagodjanak a szo­cializmus építésében, hazájuk fel­virágoztatásában és jólétük eme­lésében. Meggyőződésünk, hogy a jövőben tovább erősödik és fej­lődik sokoldalú együttműködé­sünk népeink, a szocializmus és a világbéke javára. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Gyula forradalmi kormány elnöke Rijeka, Jugoszlávia legnagyobb kikötővárosa egyre nagyobb szerepet játszik a Magyar Népköztársaságba irányuló kül­földi hajóforgalomban is. Rijekában épült fél a Földközi­tenger térségének legnagyobb gabonasilója Béli szomszédunk mezőgazdaságában és kivitelében jelen­tős szerepe van a dohánytermesztésnek. A képen: do­hányszárítás egy macedóniai ültetvényen í Folytatódik Indonéziában a kommunistaellenes kampány A nyugati hírügynökségek je- lentámadást készít elő az indo- futárt a katonák, letartóztatták, leütése szerint Indonéziában foly- néz forradalom és Sukarno elnök mielőtt célhoz értek volna. A tatódik a kommunistaellenes ellen.” küldöncök kihallgatásuk során ál­kampány. Djakartában felfüggesz- Az UPI idézi az Antara-hírüsv- lítólag kijelentették, Njoto azt tették állásából a munkaügyi mi- üzente Aiditnak, hogy talalkoz­nisztérium 49 tisztviselőjét. Kö- 2,mfnu^er" zon vele Jáva déli Partíainál no' zép-Jáva térségében — mint a r!° ,,^ ÍÜ?y™ Sfteívember 20-án. A Surara Mingu hadsereg egyik lapja jelenti - a k0mmuMste párttal Izemben szennt Njoto Aldlttal egyutt he~ katonai erők folytatják a kom- o» Ukopterrel távozott volna „egy Subandno beszedet mondott a ismeretlen ország közelben vára­munisták elleni műveleteket. Bo- . ___““‘a«““ ...... j olali városában a katonák bele- Mtní tűenőr' kozó tengeralattjárójára”. Az AP lőttek egy baloldali jelszavakkal ^ AAt ktfrWnöksL megjegyzi, hogy Njoto állam­tüntető tömegbe: többen meghal- minifzteri, . séget. is ,betölt, tak oeszeae során a szepiemDer au. azonban bizonyos ideje mar nem Nasution tábornok, honvédelmi mutatkozott a nyilvánosság előtt miniszter, ugyanakkor azzal pró- azt mondotta hogy az „meg- bálja igazolni a kommunistaelle- mutatta az Indonéz KP igazi ar- nes kampányt, hogy az IKP „el- culatát”. Mi történt Aidittal? A harmadik történetet a dja- kartai Nusa Putera című muzul­mán lap hétfői száma közli. Eszerint Aiditot „más kommunis­ta lázadókkal együtt” a közép- jévai Merapi város közelében, . Ugyanakkor az indonéz és a olyan történetet közölt, amely va- e^y váratlan rajtaütés során nemzetközi sajtóban a legfantasz- lóban alkalmas arra, hogy olaját szombaton hajnalban agyonlot- tikusabb történetek kerültek fór- öntsön a tűzre. A lap szerint az a kormanycsapatok. Aiditot galotmba Aidltnak, az Indonéz KP indonéz katonai hatóságok lelep- a lap szerint a holttestek ag- főtitkárának sorsáról. Az Aszahi leztek egy szökési kísérletet, ame- noszkalasa során telismertek, A Simbun, az egyik legnagyobb ja- lyet úgymond Njoto, a kommu- ~ akárcsak a többieket — pán lap djakártai tudósítója meg- nista párt egyik vezetője dolgo- hivatalosán nem erositettek meg. ZOtt ki Aidit SZámára- N30t° ÜZe' sen ellentmondóak, biztosat nem íf-Tn, szökésf kísérlet közben fetet küldött Aidltnf ~ **!“ ^het tudni az Indonéz Kommu- agyonlőtték. A tudósító által fel- lap — am az üzenetet vivo két msta Párt vezetőjének sorsáról, tálalt „sztori” szerint Aiditot a . . közép-jávai Solo városának köze­lében, egy koncentrációs tábor­ban Őrizték. Az IKP főtitkára október 22-én éjszaka szökni pró­bált — írja a tudósító — ám egy őr lelőtte, amikor éppen meg akarta mászni a tábort a kül­világtól elválasztó falat. Az Asza­hi tudósítója azt is tudni véli, hogy Süharto tábornok, a had­sereg főparancsnoka Aidit hala- SSSitaTtSSn^SSn feWva£ dáróban. larol részletes jelentest terjesztett ^ or8i0g püspökeinek Dészt- Londonban Növekvő ellenállás a rhodesiai telepeskormány ellen Sállsburyből az AFP jelentése országok nem számíthatnak Amg- arról tájékoztat, hogy Rhodesia liárá a rhodesiai válság megól­Sukarno elnök elé. A hadsereg tájékoztatási köz­pontja hétfőn cáfolta az Aszahi Simbun jelentését, a Reuter azon­ban megbízható diplomáciai for­rások véleményét idézi, amely szerint a halálhír igaz lehet. „A hadsereg vezetőinek érdekében áll eltitkolni Aidit halálát, mi­vel így a közvélemény előtt in­dokoltabbnak tűnhet a kommti- nistaellenes kampányuk”. A diplomaták véleményét alá­támasztja, hogy a Surara Nimbu című djakartai lap vasárnap torlevelét, amely elítéli Rhodesia egyoldalú függetlenségét. A pász­torlevél bírálja Smith kormányát, högy a lakosság többségét alkotó afrikaiaktól megtagadja a sza­badságot, a haladáfe lehetőségét. A Reuter lagosi tudósításában arról tájékoztat, hogy Solomon D. Lar nigériai miniszter vasárnap követelte, hazájának parlamentje haladéktalanul üljön össze és ha­talmazza fél a kormányfőt a fegyveres mozgósításra Rhodesiá­val szemben. Sajtóértekezletén rámutatott arra, hogy az aErikai Malcolm MacDo- nald, Wilson miniszterelnök uta­zó nagykövete beszámolt a kor­mányfőnek afrikai útja tapaszta­latairól. Ismertette Zambiának azt a kérését, hogy Anglia küld­jön katonaságot a Rhodesiái— ziatobiai határra, a Kariba-gát védelmére. Hírügynökségi értesülések sze­rint a kormány 24 órán belül összeül és dönt a kérésről. A Reu­ter tudni véli, hogy az ellenzék­ben levő konzervatív párt is haj­landó feltételesen támogatni an­gol katonái; Zambiába küldését. Franciaország választás előtt Egy perc: egy autó — Éticsiga, béka* élő vad — Kik a% „immigránsok“ ? — ^Ottstálybéke“ ? A Renault-művek Flins-i üze­mében a munkaidő minden per­cében legördül egy-egy gépkocsi a futószalagról. Kilenc óra alatt készül el egy új autó, ennyi idő alatt rakják össze a lassan tova­haladó szalagon az alváz, a ka­rosszéria, a motorberendezés elő- regyártott elemeit, de ebbe az időbe beleszámít a lemezek pré­selése, vágása, az összeállított ko­csi festése, stb is. Két típust, az R.—10-et és az R.—16-ot felváltva szerelik a sza­lagon, a két különböző kocsin a munkások kétféle részműveletet végeznek, ez jelent csak változa­tosságot a gépszerű munkában. Egy-egy villanás: itt hegesztetlek, egy-egy mozdulat a csavarhúzó­val: beszerelnek ott. A néző egy pillanatra arra gondol: a 140 ki­lométeres sebességet is elérő autó szinte órák alatt „áll össze”, ezek után rá merje-e bízni az életét? Kísérőink megnyugtatnak és ma­gunk is látjuk, majd minden tizedik munkás minőségi ellenőr, a szalagon nem haladhat tovább a készülő gépkocsi, ha hibát ta­lálnak rajta .. . Érdekes adatokat hallunk a Re­nault szocialista országokba irá­nyuló exportjáról: tavaly Jugo­szlávia 2500 kocsit vásárolt, Ro­mánia ezret, Csehszlovákia 800- at, Lengyelország 30Ö-at, az NDK 80-at. Úgy mondják, hogy ha­zánk 1963-ban 30, 1964-ben 40 Renaul t-gépkocsi t importált. Mégis nagyon érdeklődnek Ma­gyarország iránti a kooperációs lehetőségeket nagyra értékelik, főleg a Diesel-motorok szállítá­sában. A francia—magyar külkereske­delmi kapcsolatokról . gyakran hallunk Párizsban, itt is, ott is keresik az árucsere-forgalom bő­vítésének új feltételeit. Az okoz gondot, hogy n agy bá n - e g ész ben hasonló jellegű árukat kínál egy­másnak a magyar, meg a francia külkereskedelem. S arra azért mégsem lehet építeni a szélesebb körű árucserét, hogy éticsigát, békát és élő vadat szinte mindeh mennyiségben exportálhatunk Franciaországba. A francia ipar nagyot fejlődött a második világháború óta, ter­mékei jórészt felveszik a ver­senyt az amerikai vagy a nyu­gatnémet. a japán va,gy az olasz árukkal. De — anélkül, hogy az elhamarkodott általánosítás hibá ­jába esnénk — meg kell jegyez­ni, hogy nem maradt nyomtalan az a régi francia ipar- és keres­kedelempolitika, amely jórészt megelégedett a hazai piaccal, a gyarmatbirodalom piacaival, vé­dővámokkal bástyázta körül a franciaországi termelést és ezen bedül valamelyest elkényelmese- dett. A nem egészen 50 millió főt számláló franciaországi piac ma mái* persze szűknek bizonyul, a Közös Piac 170 milliós felvevő- területén erős a konkurrencia, a gyarmatbirodalom széthullott, (ha a francia befolyás meg is maradt a gyarmatok helyén alakult új országok túlnyomó többségében) — mindez magyarázhatja, hogy most a francia külkereskedelem i.s, kölcsönhatásban a degaullei külpolitikával, új utakat keres. (Egyesek a francia belpolitikái helyzet egyik jellemzőjét: a „klasszikus jobboldal” szemben­állását De Gaulle tábornokkal, arra vezetik vissza, hogy itt tu­lajdonképpen a konzervatív nagy­tőke és a monopóliumok dinami­kusabb elemei ütköznek meg . ..)

Next

/
Thumbnails
Contents