Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-28 / 281. szám
L TOLNA MEGYEI VÉPÜJSAG 1965. november 23. Elgondolkodtam, amikor Angliában megláttam a világ legkisebb szamarát, a Gyüczit. Mindössze tizenkét kiló. A többi ugyanolyan idős pedig 40 kiló. Búslakodik a kis csacsi. Szerettem volna megvigasztalni. Valahogy így: „Ne búslakodj, kis csacsi. Nem te vagy az első, aki kis csacsiként születtél. Voltak már előtted többen is. Egy kis segítséggel belőled is lehet még nagy szamár!’’. Ezt szerettem volna elmondani neki. De ő csacsi, ezt nem érti. En sem értettem egy dolgot, amikor látogatást tettem a bajorországi Bruschall börtönében. Az történt ugyanis, hogy ott látom a börtönlakókat, amint éppen jógáznak. Egy órán keresztül jógáznak. Kérdem, a börtönben minek ez a jógá- zás? Azt mondja a börtönparancsnok: „Azért, hogy visszanyerjék a felelősségérzetüket!’’. A válasz először meglepett. Később arra gondoltam: mi lenne, ha nálunk már a születés után jógáztatnánk mindenkit? Óriási dolog lenne. Mindenkiben annyira felélesztenénk a felelősségérzetet, hogy mindenki felelős beosztásban szeretne lenni. Pontosan úgy, mint most. Csakhogy akkor ehhez lenne felelősségérzete is. Ez pedig lényeges plusz! És a plusz az mindig jól jön. Franciaországban például eddig is lehetett kis porcelántányérokat kapni. De milyeneket? Fehéreket, mintásakat, virágosokat. Most egészen másfajta porcelántányért árusítanak. A tányér fenekén De Gaulle képmása látható. Ha eszik az ember, De Gaulle-t látja, ha a piszkot mosogatja, De Gaulle-t látja, ha törölget, De Gaulle-t látja. Majd kiderül a választásokon, hogy akarja-e mindenki De Gaulle-t látni. Ez majd kiderül a választásokon. Viszont az máris kiderült, hogy Athéntől 15 kilométerre egy luxushotelben szállt meg Szaud király kedvenc nőstény tevéje, egy kis tevecsikó kíséretében. A király, aki Görögországban tartózkodik, anyagira ragaszkodik mindennapi tevetejéhez, hogy még Görögországban sem tud lemondani róla. Azt mondják, hogy a tevetejnek különös erősítő hatása van. Az angyalát! Csak rá ne jöjjenek otthon is erre a dologra. mert esetleg hozzánk is megindul a teveinvázió. Minden olyan ember, aki nem érzi magát állásában elég erősnek, nem teve majd mást, mint tevetejet szürcsölget annak reményében, hogy ettől megerősödik. És ebből nagy problémák lesznek. Az irodák mellé teveistállókat kellene építeni. Az angyalát! Csak azt tudnám, melyik teve teje ad nagyobb erőt: az egypúpúé, vagy a kétpúpúé?! Nem töröm rajta a fejem. Ezt majd eldönti a gyakorlat. Azon viszont már töröm, hogy lehetne nálunk is bevezetni mondjuk a bortomb'.l it. Angliában, Blewbury városkában jártam a minap. Joe Hyde kocsmájába is betértem. Kértem egy pohár sört. A sör mellé adtak egy tombolát is. Még aznap megvolt a sorsolás. A főnyeremény: egy hónapig ingyen kap mindennap egy-egy pohár sört a nyertes. És mit gondol, ki lett a nyertes? A konkurrens kocsmáros. Hát éppen ez a bibi. Nálunk például, hogy lehetne megcsinálni, hogy a konkurrens nyerjen?! Van ugyan kocsmája a vendéglátónak, van kocsmája a földművesszövetkezetnek is. Két cég: ugyanaz a bor, ugyanaz az étlap, ugyanaz a májkrém, ugyanaz a kiszolgálás. . Ismét Tarzan-filmet forgatnak. A tizenegyediket. És a tizenegyedik Tarzan Mike Henry, volt rugby-játékos. A forgatásnál én is jelen voltam. Hallgattam a felvevőgépek berregését, a rendező utasítását, egyszóval bámészkodtam. A filmben szerepelt egy oroszlán is. Épp ez volt a baj. A közelben legelt egy tehén. Az oroszlán elbődült, a rengő tőgyü tehén pedig hatalmas bakugrásokkal rohant Mike Henry felé. A tehén őfelé, ő meg fel a fára. A rettenthetetlen, a bátor Tarzan, aki nem fél az oroszlántól, fára mászott egy tehén elől. A filmből ez a jelenet kimarad. Pedig jól tükrözné az életet. Mert az életben is úgy van: az ember nem fél a szelídített oroszlántól, de berezel egy felbőszített marhától. És ilyenkor fut az ember és ki tudja hova? A londoni agárversenyen is nagy futás volt. A futóversenyt egy incidens zavarta meg. Samuel, a győztes agár nem állt meg a célban, hanem tovább futott, átugrott a palánkon és eltűnt a nézők szeme elől. Mint később kiderült, a palánkon túl egy csinos agárhölgy várta. Ja, hát így könnyű megnyerni a versenyt, Doppingszerrel. A tulajdonos védekezik. Ö nem tudott az agárhölgyről. Ha az a palánknál várta Sámuelt, biztosan azért tette, hogy gratuláljon neki. Magyarázatnak jó Viszont érdemes <:• ilyen doppingszeren elgondolkodni emberi viszonylatban Higgye el, szerkesztő úr, sokkal jobbak lennének az ere . menyek. Persze, hogy mi kell az embernek azt nem lehet kiszámítani. Itt van például egy kaliforniai asszony, Jeske asz- szony esete. Válópert indított hatvannyolc éves férje ellen. És mit gondol, miért? Azért, mert tizennyolc hónapi házasságuk ideje alatt a férje minden reggel elkészítette a feleségének a reggelit, elvégezte az egész mosás-vasalást, nem engedte a feleségét mosogatni, esténként pedig gondosan betakargatta, hogy meg ne fázzék. Ez a figyelem okozta a válásukat. Hát lehet az asszonyok kedvére tenni, tisztelt szerkesztő úr? Nem és nem. El is határoztam, hogy kipuhatolom, mi nem. tetszik a feleségemnek. Ha mindig azt teszem, ami neki nem tetszik, akkor biztos vagyok benne, hogy csak a sír választ el bennünket. És én nem akarok előbb elválni. Nagyon szeretem a feleségemet. Ezért bosszantom. Éneikül nincs harmonikus családi élet Zárom soraimat. Tisztelettel: Mintha robbanna hidrogénbomba Másfél milliárd Sonna rohan a Föld felé Egy hatalmas sziklatömb, kétszer akkora, mint Helgoland szigete, száguld a Föld felé. Ha a Föld légkörébe Jut, az embereknek fantasztikus látványban lesz részük: a hívatlan égi látogató mögött néhány kilométer hosszú, tüzes uszály válik majd láthatóvá. Nem sokáig gyönyörködhetünk majd benne, mert néhány perccel később Földünk teljes egészében megrázkódik e hatalmas sziklatömbbel való összeütközés miatt. A sziklakolosszus bolygónk felületén akkora krátert hoz majd létre, amelybe beleférne egész New York. A földrengésjelző állomások erős rengéshullámokat észlelnek majd, mintha több ezer hidrogénbomba robbant volna fel. Már előre megállapították, mikor kerül sor rá: 1968. június 15-én. Ezen a napon, mint ahogyan az asztronómusok kiszámították, az Ikarus planetoid — átmérője körülbelül egy kilométer, majd másfél milliárd tonna súlyú égitest — pályája kereszteződik a Föld pályájával. Ez a planetoid olyan közel jut majd bolygónkhoz, hogy a legcsekélyebb eltérés is pályájától katasztrófához vezet, legalábbis ezt állítja Itober S. Richardson amerikai csillagász. A Föld veszélyes szomszédai Az Ikarus egyéb-ként csak egyike annak a néhány tucat, kis planetoidnak, amelyek a Nap körüli keringésük közben veszélyeztethetik a Földet. A legtöbb planetoid elliptikus pályán kering a Nap körül távol a Földtől. Walter Waade német csillagász még 1920-ban felfigyelt egy szokatlan pályán haladó pla- netoidra. Megállapította, hogy a Hidalgo elnevezésű kis égitest majd négyszer távolabb kering a Nap körül, mint a többi planetoid és egészen a Satumus gyűrűje közelében halad el. Néhány évvel később felfedezték a Földhöz veszélyes közelségben haladó égitesteket is. 1932- ber az Apolló planetoid ódig 3,5 millió kilométerre haladt el a Föld mellett. 1936-ban az Adonis planetoid 1 600 000 kilométerre, 1937-ben pedig a Hermes 770 000 kilométerre közelítette meg bolygónkat. Ezt a három planetoidot — mind a három nagyobb az Ikarusnál — később nem látták, de a csillagászok biztosra veszik, hogy időnként megközelítik a Földet. Az Ikarus planetoidot először 1949. júniusában figyelték meg hosszabb ideig. Egy planetoid nemcsak, hogy a Föld-közeiében halad, hanem csillagászati mércék szerint közvetlenül a Nap közelében is el szokott vonulni. Közelebb van a Naphoz, mint a Merkur bolygó, mindössze 23 millió kilométerre. Ezért is adták ennek a planetoidnak Ikarus, a görög mitológia hőse nevét. Atombombákká] az Ikarus ellen Az Ikarus Nap körüli pályája! 406 nap alatt teszi meg. Csalt minden 19. évben történhetik meg az, hogy veszélyesen megközelíti a Földet. Legutóbb 1949- ben alig 6,5 millió kilométer választotta ed a Földtől. Ez még nem volna túlságosan veszélyes., de a csillagászok figyelmeztetnek arra, hogy ennek a „kozmikus bombának” a pályája idővel a Föld és a Merkur vonzóereje következtében jelentős változóso kon megy át. Egyelőre még nem tudják, hogy 1949 óta mennyire változott ennek a planetoidnak a pályája. Az emberiség eddigi történelmében még nem volt példa egy ilyen nagyságú égitest és a Föld összeütközésére. A legnagyobb ismert meteoritkráter az úgynevezett Barringer-féle kráter Arizona amerikai államban van. 170 méter mély, átmérője 1200 méter, ötvenezer évvel ezelőtt keletkezett, amikor egy vasmeteorit a Földre hullott. A meteorit átmé rője alig 40 méter volt. Ezek sze rint az Ikarus tömege 7800-szor nagyobb mint ezé a meteorité. Richardson csillagász már azon töri a fejét, hogyan lehetne edhárítani ezt a kozmikus veszélyt, Két javaslattal állt elő. Vagy űrhajót kell küldeni elébe, amely atombombákkal szétrobbantja, még mielőtt Föld-közeibe érne, vagy pedig az Ikarusra kell önműködő rakétaberendezéseket küldeni, amelyek eltérítik eddigi útirányától és eltávolítják a Földtől. (Der Spiegel) A nii'fic 1 ínlofíiit** stoiti halifialntt oi H lyPSillv 1 16I6IUII licll! IldliydlUll 61 A titokzatos rövidzárlat után Johnson riasztotta a Pentagont — U Thant gyertyával a kezében Amikor két héttel ezelőtt, New York és környéke sötétségbe borult, a misztikus rövidzárlat után, Erlander svéd miniszterelnök repülőgépe éppen leszállásra készült a várcs felett. A váratlan körülmények miatt azonban a repülőgép kénytelen volt három és fél órát keringeni a város felett, amíg utasítást nem kapott, hogy egy másik város repülőterén szálljon le. „A sötétségbe borult New York” — jelentette ki a miniszterelnök — „megdöbbentő hatással volt rám, és úgy érzem, egy végtelenül fontos és értékes tapasztalattal vagyok gazdagabb.” Csak egy ilyen méretű technikai hiba tudta a embereket eny- nyire képtelen helyzetbe hozni Amerikában, mert életük teljesen a géptől függ. A gép bosszúja katasztrofális lehet. Sehol a világon az ember nem függ annyira a villamos energiától, mint éppen New Yorkban. Ironikus epizódok is fűződnek ehhez a egyedülálló eseményhez: amikor a fény kialudt, az ENSZ székházában az egyik bizottságban éppen arról tárgyaltak, hogy milyen módszer lenne a leghatásosabb hogy a tudomány eredményeit és a technológiailag fejlett államok tapasztalatait a fejletlen országokra is átruházzák. Az üléstermet a delegátusok állandó öngyújtó- és gyufagyújtogatás közben hagyták el. U Thant főtitkár néhány órán át irodájában maradt a harmincnyolcadik emeleten, és amikor belátta, hogy a hibát nem fogják gyorsan kijavítani, gyertyával a keiében jött ki az ENSZ- paiotából és gépkocsijába szállva, azt mondta: „Magammal viszem ezt a gyertyát, mert azt hiszem, otthon is szükség lesz rá.” Amint megszakadt az áramszolgáltatás, Johnson elnök nem- csák McNamara véderőminisztert riasztotta fel, hogy ellenőrizze, nem szakadt-e meg az összeköttetés a katonai támasz,rontok és a Pentagon között, hanem a Fehér Ház mellett működő „gyors- tervező irodát” is. amelynek az a feladata, hogy sorsdöntőén fontos pillanatokban azonnali határozatokat hozzon. A Kremlt és Washingtont összekötő közvetlen vonal „piros telefonja” azonban hibátlanul működött az áramszünet egész ideje alatt. Az USA közvéleményét még mindig foglalkoztatják a különös sötétség okai. amely csaknem egymllliárd dollár kárt okozott. Mi okozta a sötétséget? Távvezeték-hálózati hiba, vagy szabotázs? A szabotázs eshetősége nehezen fogadható el, ha figyelembe vesz- szük, hogy derült éjszaka és telihold volt. „Talán sohasem tudjuk megállapítani, hogy mi okozta az áramszolgáltatás megbénulását” — jelentette ki Joseph Swidler, a szövetségi villamosenergetikai bizottság elnöke, akinek a feladata. hogy kivizsgálja ennek a váratlan és példátlan esetnek az okait. A szövetségi villamosenergetikai bizottság és a szenátus véderőügyi bizottsága is. Johnson elnök rendelete alapján, a legsürgősebb intézkedéseket teszi, hogy megakadályozzák hasonló esetekben az egész ország életének megbénulását. Az USA áramszükségletének 97 százalékát öt magánkézben levő távvezeték-hálózat fedezi. Hogy csökkentsek költségeiket az áramelosztó társaságok közös nagyfeszültségű távvezetékeket és közvetítő állomásokat használnak. Az Edison-társaság, amely New Yorkot látja el árammal, már jó ideje néhány millió kilowatt áramot kér a többi társaságtól a metropolis növekvő szükségletei miatt. Az elnök kijelentette: „Az eset drámai módon bizonyítja, hogy a távvezeték-hálózat egész rendszere átszervezést igényel, mivel nem sikerül az országos hálózat más részeiből áramot juttatni az északkeleti területekre. A helyi kisebb erőművek nem működnek és felfűtésük hosszú órákat vesz igénybe.”. A New York-i tízórás „rövidzárlat” azon amerikaiakat igazolja, akik egységes távvezeték-hálózatot követelnek az egész országban. A New York-i esemény azonban mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy az ember még mindig nem ura teljesen a civilizáció nagy vívmányainak.
