Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-28 / 281. szám

1965. november 28. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Ä közkatona és a felesége Meghívókat küldött és levele­ket írt. Talán azt akarta, hogy észrevegyék, lehet, bár sokkal valószínűbb, hogy nem akart se többet, se kevesebbet, csak annyit, hogy szaporodjon a vendégsereg, és életéről jól kibeszélje magát. És azt akarhatta, hogy ez a nagy esemény emlékezetes maradjon sokáig. Ha ezt akarta, jól tette, mert egyszer, legalább egyetlen egyszer a közkatona is elvárhatja, hogy tisztelegjenek előtte a pa­rancsnokok. Ez a tisztelgés meg­illeti a közkatonák mindegyikét. S határozottan jó érzés, hogy ná­lunk manapság aki a tiszteletet adja, az éppúgy kitüntetve érzi magát, mint aki a tiszteletet kap­ja. * — Kedves bátyám. Látod meg­értük erőben, egészségben. 1915- ben katona voltam. Nem lehet­tem ott a lakodalmadban. Eltelt ötven esztendő és ennek a meg­hívásnak itt most eleget tehettem. Pajer István édes testvére mondta ezt. Hallotta és megille- tődve hallgatta e szavakat a ven­dégsereg: Az ötven esztendős fiú. aki szintén a kovácsmesterséget tanulta ki, a majdnem ugyanany- nyi idős vő, akiből az elmúlt évek során állattenyésztési szak- technikus lett és a másik vő, aki szövetkezeti gazda. * — Kereken ötven esztendő. — Se több, se kevesebb. Hat- száz hónap, 18 250 nap. Szép idő. Akik 1915-ben születtek, már azok is nagyapák, vagy nagy­mamák. — Maga is ott. volt, elnök elv­társ? — Hogyne. viselte. Tamásiból eljött Pajer István aranylakodalmába Szabó István elvtárs, a járási pártbizott­ság első titkára is. Ott voltak a rokonok, az ismerősök, a pedagó­gusok, az úttörők versekkel, da­lokkal köszöntötték az idős há­zaspárt, szóval szép volt. — Ajándékot is kaptak az ün­nepeltek? — A párt ajándékát Kerekes Miklós elvtárs adta át. — Minek örültek legjobban Pajerék? — Kádár elvtárs üzenetének. Személyes jókívánságait küldte Pajer Istvánnak és feleségének. — Ilyenkor azért úgy elgon­dolkozik az ember, elnök elvtárs. — Lehet is elgondolkodni. Ré­gen elképzelhetetlen lett volna, hogy egy öreg falusi kovácsmes­terhez leereszkedjenek az ország, a megye vezetői. * Öh, kedvesem, nagyon rossz­kor jött, reggel az uram elment Regölybe és azt mondta, majd csak délután, vagy estefelé jön haza. Ne nézzen körül, széjjel va­— Különös érzés látni a két öreget, akik már majdnem egy egész emberöltőt leéltek egymás mellett. Látni egy családot, ame­lyik szinte visszatükrözi egész társadalmunkat. Gondolom, sok minden eszébe juthatott magának is. Történetesen olyasmi is, hojy vajon volt-e a két öreg életében sok megpróbáltatás, lemondás, újrakezdés. A násznép különben jól érezte magát? — Úgy volt minden, mint a rendes lakodalomban. — Kár, hogy késve tudtuk meg. — Mi gondoltunk a sajtóra, de valahogy elmaradt. — Ez a baj. Az, hogy gyakran indokolatlanul nagy a szerénység, vagy éppen az attól való félés, hogy mit szólnak majd az em­berek. Gondolom ez az idős ko­vácsmester soha nem volt szent és igényt sem tart arra, hogy szentté avassuk. A falu népe ki­nevetné őt ha szentté avatnánk, viszont bizonyára jónéven venné mindenki, ha bemutatnánk egy rendes, dolgos munkásembert, olyat, akihez nagyon sokan ha­sonlítanak Szárazdon is és másutt — Ezzel feltétlenül egyetértek. — Beszéljen róla és a családjá­ról. — Pajer Istvánnak hívják. Egy­szerű ember, kovácsmester. Pon­tosabban: nyugdíjas kovácsmes­ter. Különben regölyi származá­sú. Húsz éve került ide Szárazd- ra, állami gazdaságban és gép­állomáson dolgozott. Vejei és fia szintén munkásemberek. Úgy is mondhatnám: egy jó, egészséges kis sejtje rendszerünknek a Pa­jer familia. — összetartó család? — Igen. Pista bácsi egyébként munkáját mindig rendesen elvé­gezte, mindig tudta, mi a becsü­let. Tisztelte embertársait, ám a jó bort is megitta éppen úgy, mint bármelyik egészséges ember. — Az aranylakodalom milyen volt? — Szép. A megyei pártbizott­ságot Kerekes Miklós elvtárs, a pártbizottság osztályvezetője kép­gyunk. Nagymosáshoz készülődök éppen. Jobban szerettem volna, ha vele beszél, de azért kerüljön beljebb, foglaljon helyeit. Egy ilyen vénasszony mit tud magá­nak mondani? összevesztünk, ki­békültünk, dolgoztunk, akkor me­gint összevesztünk, megint ki­békültünk, de dolgozni mindig dolgoztunk. Ha nagy volt az egyetértés akkor azért, ha meg nagy volt a harag, akkor azért. De a harag mi közöttünk nem so­káig tartott soha. Engem leánynevemen Jankó Juliannának hívnak. 1898-ban születtem Szakály községben. Rég volt. Szüleim gazdálkodtak. Ha­tan voltunk testvérek, mert ak­kor még a sok gyerek volt a di- v^t, nem úgy, mint most. Na és hát fiatal koromban eljártam nyáron á cséplőgéphez. 1914-ben a cséplőgépnél összeismerkedtem Pajer Istvánnal. Nem gondoltam, hogy ő lesz majd az uram. De hát ettől kezd­ve már nem maradtunk el egy­mástól. A háború alatt, 1915-ben megesküdtünk. Még nagyon be sem töltöttem a tizenhetet, ami­kor jött az első gyerek, rá négy évre a második, és rá négy évre a harmadik. Két lányt és egy fiút neveltünk fel szeretetben, meg­értésben. Mindig összetartok vol­tunk, a mi családunk most is összetartó. Mondta is a kis pos­tás fiatalasszony: Magának na­gyon szülőt szerető gyerekei van­nak. Tudja, látta, hogy a felnőtt ember fiam ott a buszmegállónál mennyire összecsókolt. Nem fiatalok ők sem. A szere- tetet azért visszaadják. Amikor 1915-ben összeházasodtunk, meg­élhetés után kellett nézni. Két évig megpróbáltuk földműves munkával. Két év után azt mond­ta az én uram, fölmegy Pestre, hátha ott a kovácsszakmát job­ban megfizetik. Az se volt jó. A szegényember abban a világban örökké a jobbat kereste, de nem találta meg sehol. A huszas évek­ben rábeszélték az uramat, hogy álljon össze néhány társsal, és vegyenek tüzes gépet. A gép meg­lett, de fizetni nem tudtunk, és tönkrementünk, ötven éve va­gyunk házasok, ennél nagyobb csapás az ötven esztendő alatt egyszer sem ért bennünket. Ké­sőbb uradalmi kovács lett az uram, sok pusztát bejártunk, és 45 után itt telepedtünk meg Szá­razdon. Fürinek, más néven Ró­zsa-dombnak hívják a falunak ezt a részét. Innét járt az uram a Tamási Gépállomásra és Gere- nyás pusztára. Oklevelet kétszer is kapott. Sokszor elnéztem. A jobb kezé­ről négy ujja hiányzik. Elgondol­hatja, hogy milyen szívós, erős ember lehet az uram, s kisujjá- val emelgette a kalapácsot. A kis­ujja maradt meg. A többit levit­te a drótkötél, amikor negyven évvel ezelőtt a gőzgéppel szántott. Ennél különben nem ismertük a betegséget, ötven év alatt nálunk egyszer sem volt a családban sú­lyos beteg. Sokat mostam: kovács volt az uram, és rajta jobban piszkolódott a ruha, mint máson. Azt kérdezi, hogy mi volt a leg­nagyobb örömünk. Túl nagy öröm nem ért minket soha. A bútor, amit itt lát, még a régi. Ezt a tulipános ládát férjem anyjától Bíró Magdolnától kaptuk. Régi, de azért jó és szép is. Mi is ré­giek vagyunk és látja, mégis jók vagyunk. Az én uram 1894-ben született, de még mindig jól bír­ja magát, _ \ A gyérekeket szépen felnevel­tük. Szárnyukra eresztettük őket, van négy unokánk és van egy dédunokánk. Elmúlt szépen az ötven év. Dolgoztunk, néha ösz- szevesztünk, aztán kibékültünk. Nem volt haragtartó egyikünk sem. Nem voltunk gazdagok, de azért annyira elesettek se voltunk minden évben vágtunk disznót. Tessék kedves, fogyassza. Ez még a lakodalmas borból ma­radt meg. Fogyassza kedves, én addig előkeresem és megmuta­tom az ajándékokat Keskeny betonjárda vezet Szá­razdon a Fitribe. Hivatalos em­berek ritkán járnak erre. Az itt élők ’ mindennap korán kelnek, későn feküsznek és sokat dolgoz­nak. Esténként meghallgatják a rádiót, de legtöbbször fáradtak, elbóbiskolnak és nyugovóra tér­nek. így él és itt él a nyugdíjas kovács, a sima párttag, a mun­kásember, aki 1965. november 16-án tartotta aranylakodalmát. Az ünnepség 12 órakor kezdődött. Szólt a zene, felköszöntőt mond­tak az úttörők, és egy derék köz­katonának Budapestről azt üzen­te az ország első embere, „hogy jó egészséget és hosszú életet kí­vánok családjának és magának Pajer Tstván elvtárs." SZEKUUTY PÉTER KÖZÜLETIK RÉSZÉRE Ipari elektromos hűtőszekrények, pultok és berendezések, konyhaipari feldolgozó gépek és konyhaipari felszerelések, valamint presszógépek, f. évi szállítása érdekében keresse fel vállalatunk mintatermék ahol vevőszolgálatunk minden műszaki kérdésben rendelkezésre áll. MŰÉRT Vállalat, Bpest, VI., Rudas László u. 18. (156) A lakásfűtés egészségtana Egy szekszárdi előfizetőnk írja: „Tisztelt N égy szemközti Több gyér- mekes családanya vagyok. Kérem szirtes tanácsát, milyen a helyes lakásfűtés lényege, melyik a higié­nikus és olcsó fűtési mód? Egy elő- fizetőjük.” A kérdés igen fontos és közérdekű, annál is inkább, mert igen kevesen tudnak „higiénikusan és olcsón” tü­zelni, ezért részletesen fogok a tárgy- gyal foglalkozni. A fűtés célja olyan hőmérséklet biztosítása, amely mel­let a szervezet hőszabályozási appará­tusa megerőltetés nélkül megőrizheti normális hőmérsékletét. A helyisé­gek levegőjének olyan melegnek kell lennie, hogy a szervezet hővezetés és hőszállítás következtében minél ke­vesebb meleget veszítsen. A szüksé­ges hőmérséklet a helyiség rendel­tetésétől függ. A konyhában tartóz­kodás hőtermeléssel jár. Itt 15—16 fo­kos hőmérséklet is elgendő. Lakó­szobák megkívánt hőmérséklete 18— 19 fok. (Nálunk a 22 fokot szeretik.) A fürdőszobákban, ahol a meztelen, nedves test sok meleget veszíthet, 23—25 fokos hőmérséklet kívánatos. A fal hőmérséklete közelítse meg a levegő hőmérsékletét. A fal és a szo­ba levegője között a különbség leg­feljebb hat fok legyen. Az egyoldalú lehűlés megakadályozásához szüksé­ges, hogy a szoba egyes pontjai kö­zött legfeljebb 1—2 fokos különbség legyen. A levegő hőmérsékletében a napi ingadozás se legyen nagyfokú, még akkor sem, ha a külső hőmér­séklet nagymértékben változik. A fű­téssel kapcsolatban fontos egészség- ügyi követelmény, hogy porral, füst­tel, korommal, bűzös vagy mérgező gázokkal ne szennyezze a levegőt. A kalóriákról A fűtés során a meleget különböző tüzelőanyagok elégetésével nyerjük. A tüzelőanyagok elégetésekor fel­szabaduló' hő mennyiségét kalóriák­ban mérjük. A tüzelőanyagok fűtő- értékét az egy kilogramm tüzelő­anyag elégetése során keletkezett ka­lóriák számával jelöljük. (Száz kaló­ria az a melegmennyiség, amely szükséges, hogy egy liter vizet 0 fok­ról. 100 Celsius fokra felmelegítsünk.) Tüzelőanyagok A fa fűtőértéke, a nedvességtarta­lomtól függően, 2000—4000 kalória. A szén növényi anyagok sokmillió évig tartó átalakulásából keletkezett. A szénképződés első időszaka a lignit­képződés. A lignit csak szárítva szöl- gáltat kellő mennyiségű meleget, Ilyenkor fűtőértéke a négyezer kaló­riát is meghaladja. Hazai szeneink legnagyobb részé barnaszén; egyes barna szeneknek (nagybátonyi) igen nagy a hamutartalma. A barna szén fűtőértéke a nedvességtől és hamu- tartalomtól függőén 4200—5200 kalória. Nagyobb a fűtőértéke a pécsi és kom­lói fekete szénnek. A legrégibb szén, az antracit futőértéke 7000—8000 kaló­ria. Az olyan szenek, amelyeknek ha­muja a rostélyon lepénnyé sül össze, egyáltalán nem használhatók kályhá­inkban. Ilyen szenet ne vásároljunk. Akadályozza az égést,- ha a szénben 20 százaléknál több 5 milliméter át­mérőjűnél kisebb porszemcse van. A brikett, összepréselt szénporból ké­szül, fűtőértéke 4000 kalória felett van. A budapesti gázgyári koksz körül­belül 5700 kalória. Valamennyi koksz kitűnő minőségű. Füstnélkül éget­hető el. A gázolaj literenként 9000 kalória, kilónként 10 300 kalória. A villamos áram kilowattonként 860 kalória meleget szolgáltat. Fűtésre drága. Viszketés Kaptuk az alábbi sorokat.* „Tisz­telt Szerkesztőségi Olvastam az új­ságban, hogy többen fordulnak a doktör úrhoz, én is megpróbálnám, ha sikerülne. Elpanaszolom. hogy mennyire öli a viszketés a testemet, fejemtől a talpamig. Jártam már orvoshoz, aki arra tanított, hogy mosakodjam ecetes vízzel. Én mosa­kodtam. is, de nem használt semmit. Igen szépen megkérem a doktor urat segítsen. A választ *beteges asszony jeligére kérem”. „Beteges asszony” jeligére válaszol­juk. Ezen betegséggel, nevezetesen viszketéssel már többször is igen ki­merítően foglalkoztunk, ezért rövi­den a lényegre szorítkozva adjuk meg a felvilágosítást. Viszketésének „ezer és egy” oka lehet. A viszketés a bőr kóros szöveti elválasztásainak gyakori kísérője. Számos esetben bizonyos betegségek kísérő tünete. Legfonto­sabb a viszketés okának kiderítése. A rühesség, az ekcéma, a különféle kiütések is viszketéssel járnak. Sok­szor a bőr ideges túlérzékenysége az oka ... A véráram útján jön létre a viszketés, a cukorbetegség, a kösz- vény, a máj, a vese, az emésztőszer­vek betegségei (az utóbbiak között a bélférgek, rosszindulatú hasűri da­ganatok, a belső elválasztás zavarai, különösen a női ivarszervek bántál- mai) menstruációs zavarok, klimak- térium, terhesség.... stb. Bizonyos gyógyszerek, morfium, kokain, belia- donna, arzén, tápszerek, és élvezeti cikkek (tea, kávé, alkohol, sajt, eper, málna, lekvár is) fűszerek.... stb. bevitele kapcsán. Egyszer-másszor gennyes foggyökerek és mandulák. A fehérvérűség és a nyirokérrendszer súlyos betegségénél is jelentkezik. Idegrendszeri betegségek, tábesz, ge~ rincsorvadás, paralizis progresszívat história, lelki felindulás. Elülső okok. durva szövésű ruha . . .. stb. Kedves Olvasónk! Keresse fel újból kezelő orvosát, aki, ha szükségét látja, be­utalja a kórházba, ahol kigyógyítják, kellemetlen betegségéből, Allergiás betegségek Kaptuk az alábbi sorokat: „Tisz­telt Négyszemközti Kérem legyen szives írjon az én betegségemről is. legelőször azt vettem észre, hogy a méhcsípés után nagyon beteg vagyok. A testemen csalánkiütés képződik, viszketés és megdagadok. Úgy érzem meg kell fulladni! Gyógyszereket sem igen merek be­venni, csak istopirint és sevenalettdt Egyszer véletlenül bevettem egy fél tabletta ultraseptylt, attól is ret­tenetes rosszul lettem. Kalcium in­jekciókkal jöttem helyre. A peni­cillint sem bírón. Tessék szíves len­ni megírni, ml okozza nálam ezt az érzékenységet, s van-e ennek gyógyszere? Tisztelettel■ S S.-né, Lápafő. Kedves Olvasónk) A hozzánk írott leveléből megállapítható, hogy beteg­sége allergiás alapon áll fenn. Az allergia, a szervezet megváltozott reakcióképessége. A szervezet bizonyos anyagokkal szemben (szagok, illatok, ételék, ízek, gyógyszerek klimabeli változások, meghűlések, stb.) az egészségestől eltérően reagál. Az al­lergiás betegségek egyes családokban halmozottan fordulnak elő, amikor is a legkülönbözőbb kórképek tarka sora követheti egymást. Előfordulnak Izolált allergiás betegségek is, ame­lyekben a familiáris jelleg nem mu­tatható ki. Közismert és jellegzetes a tünetek, rohamszerű kifejlődése (csa­lánkiütés; migrén, szénaláz, tüdő- aszthma stb.) A betegség velejárója, hogy az allergiás beteg, rohammentes szakban teljesen egészséges szokott lenni. A betegséget valamilyen rend­kívüli, szokatlan esemény szokta ki­váltani (növények virágzása, lakás- változás, új bútorok, új prémek, bizo­nyos táplálék), az ön esetében a méh- esipés. Vannak foglalkozások, ame­lyek alkalmasak a túlérzékenység ki­fejlődésére. így állattenyésztők, szű­csök, molnárok, gyógyszerészek. Fór- dúljon ideggyógyász orvoshoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents