Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-28 / 281. szám

4 TÖLNA MEGYEI NEPÜJ8ÄG 1965. november 28. TOLSZTOJ 55 évvel ezelőtt halt meg Lev Tolsztoj, a világirodalom egyik legna­gyobb írója. Rejtvényünkben egyik leveléből idézünk: „Örvendetes tudni, hogy az ember hatással van másokra, mert...’* (Folytatása a vízszintes 1. és a füg gőleges U. számú sorokban.) Autó — motor Az autók is „döngetik“ már a hangfalat! VÍZSZINTES: 1. Lev Tolsztoj idézet (zárt betűk: C, R, H, H). 14. Kikötő­város az Azovi-tenger partján. 15. Nagy francia fizikus, az első, négy­zetbe személynevének kezdőbetűit ír­juk. 16. Verés. 17. Készpénz röv. 19. Nívó, színvonal. 20. Darabokra tör. 22. Névelő. 24. Hirtelen feleszmélés- nél használt kifejezés. 25. Vércsatorna. 26. Az elmondottak, előadottak ösz- szessége. 29. Váltópénz neve északi ál­lamban. 30. Afrikában élő állat, íz­letes húsáért vadásszák. 32. Kaszáló. 33. Csak becsukott szemmel láthat­juk. 35. Határrag. 36. Növények sza­porításának egyik módja. 37. A tar­talom és forma sokféleségével gyö­nyörködtető. 38. Kiejtett betű. 40. Mo- libdén Vegyjele. 41. A vidámság tük­röződése az arcon. 44. Község Szolnok megyébén. 46. N. T. 48. Halászó szer­szám. 49. Község a füzesabonyi já­rásban. 50. Égtáj rövidítése. 51. E. A C. 53. Kedvelt dísz- és szobanövéhy. 54. Római 501. 55. A Garam szlovák neve. 57. J. I. 58. A felsőfok képzője. 59. Buenos .... 61. Te és én. 63. Spa nyol költő és drámaíró. (1562—1635), 64. Női ruha díszítése lehet (névelő­vel). 66. A réz és horgany ötvözete. 68. Becézett Ilona. FÜGGŐLEGES: 2. Naprendszerünk hatodik bolygója. 3. Kötszer (névelő­vel). 4. Kantár. 5. A. N. 6. Jugoszlá­viához . tartozó sziget. 7. Elnyűtt. 8 O. G. 9. GY. P. (az első négyzetbe kettős betű.) 10. Fiatalabb fiútestvér. 11. A madár, házi szárnyas emésztő­szervének része. 12. Vigyázó. 13. Hegy­ségrendszer a Balkán-félszigeten. 14. A vízszintes 1. folytatása (2ért betűk: N, Z, Y.) 18. Férfinév. 21. A Szovjet­uniót több szocialista állammal ösz- szekötő hatalmas kőolajvezeték neve. 23. Becézett Zoltán. 27. Repedés. 28. Népköztársaság Belső-Áriában. 31. Nem használt. 34. M. E. 39. Dicsfény, sugárkorona. 40. Lassan, kényelmesen megy. 42. Indulatszó. 43. Zsíros tapin- ; tású folyékony anyag. 44. Talán, rö- j videbben. 45. Kiejtett betű. 47. Díj­szabás. 49. Növényvédelmi szerként \ használt készítmény. 52. Francia festő \ (1796—1875.) 58. Finom ital. 58. Erősen szembe ötlik. 60. Ételt ízesít. 62. A levélre válaszolt. 63. Egyik megyénk. 65. R. G. 66. Kén és urán vegyjele. 67. G. I. B. E. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 14. Beküldési határidő: 1965. december 2-án, csütörtökön déli 12 óra. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. Legutóbbi rejvtényünk helyes meg­fejtése: Félköríves kőboltozatokkal. Bal parton. Közép-Európa leghosszabb hídja. Vizfölötti. Kétszeresére. A kö­vetkezők nyertek könyvjutalmat: Éberhardt Lászlóné Iregszemcse, Zer- za József Paks, Várhegyi Zoltánné Bonyhád, Gáspár Mihály Szekszárd, őszi György Dombóvár. A megfejtők­nek a könyveket postás juttatjuk el. Rab Ferenc : 7 iídáóvén<z Hihetetlen! Nem létezik! • Hát lehetséges az, hogy egy kereke- ! ken haladó gépkocsi 1000 km/órás se- ' bességgel haladjon? Nem is olyan lehetetlen. Bár a re­korderek még nem tartanak ott, még­is az egyik kísérlet alkalmával ezt a rekordot is majdnem megdöntötték. Ekkor azonban a kocsi a levegőbe szállt. . . Szerencsére, nem történt nagyobb baj. Annál több a hitelesíthető csúcs. Breedlove és Arfons ugyanis nem kí­ván megpihenni a babérokon. Mind­kettő át szeretné ütni a hangfalat! LEHETSÉGES-E EZ? Mi is a hitetlenkedők kérdését tesfc- szük fel. Nem hisszük ugyanis, hogy a hangfalat olyan egyszerű lesz át­ütni. De amikor ezt mondjuk, tudomá­nyosan megállapított tényekre hivat­kozunk. Nem találgatás ez, hanem pontos adatok ismertetése! A földön haladó gépkocsiknak leg­alább 1200 km órás sebességet kelle­ne elérniük. Ezzel azonban még nem mondtuk meg, pontosan, milyen nagy sebesség elérésére van szükség. A hangfal fogalma ugyanis relatív. Ha a hőmérséklet nulla fokos, ak­kor a földön haladó gépkocsinak elég lenne az 1191 km ;órás sebesség is ah­hoz. hogy a hangfalat átüsse. Ha pedig 20 fok meleg van — Bo- neville mellett pedig mostanában vi­szonylag még elég meleg van — ak­kor 1235 km 'órás sebességet kellene •kifejtenie a gépkocsinak; Tehát még elég sok van hátra a hangfalig! Ezért vagyunk egy kissé szkeptiku­sak. NAGY A KÜLÖNBSÉG Amikor a rekordról beszélünk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy gépkocsi és gépkocsi között különbséget kell tennünk. • Nem mindegy az, hogy valaki klasz- szikus motorral tnűködő, illetve rá- kétamotorral felszerelt . gépkocsit hajt-e. Craig Breedlove kocsija — amelyet Spirit of Americának nevezett el ugyanúgy rakéta meghajtásos gép­kocsi, mint Art Arfonsé. Ezzel szemben Donald Campbell £s még inkább Bob Summers gépkocsi­ja klasszikusnak, megszokottnak tar kinthető. Mert ezeknél az átvitel a kerekekre megy, a kocsi úgy halad, hogy a kerekei mozgatják. • Arfons és Breedlove versenykocsi­ját pedig a rakétamotorból kilövell levegő mozgatja, szinte szárnyakat ad neki... KIK A TERVEZŐK? Rendszerint maguk a versenyzők. Ezért is kísérleteznek olyan bátran, mert tudják, hogy versenykocsijuk mire képes. Vegyük először Art Arfonsot. Versenygépkocsiját maga tervezi. Ed Snyder segédkezik neki. — Meg vagyok győződve róla — mondja a konstruktőr —, hogy gép­kocsim a 650 mérföld óránkénti se­bességet is eléri 1045,950 km/óra . . . Tervét olyan világszerte jól ismeri cégek támogatják, mint amilyen a Firestone és Rubber. Mindkettő autó­gumikat gyárt. Aki gépkocsijával a hangfalat akarja átütni, annak bizony jó autógumikkal kell rendelkeznie Most a két megnevezett cégben lá­zasan készítik az új gumikat, ame­lyekkel Arfons nyugodtan hajthat 1000 km-nél gyorsabban. A Green Monster — ez a neve gép­kocsijának — 5000 munkaórát vett igénybe. S úgy látszik, további tö­kéletesítésre szorul. NÉGY CRYSLER-MOTOR A FIA (Nemzetközi Motoros Szö­vetség) szigorú szabályait csak az amerikai Bob Summers tiszteli. Mert még Campbell is egy bizonyos lök- hajtásos motort használ. Igaz, ő is a kerekekre szerelte az átvitelt, ezért is lehetett a múlt hétig a hivatalos világrekord birtokosa (646 km/órával.) Most azonban a hivatalos világre­korder Summers lett, aki eddig le­mondott a lökhajtásos motor haszná­latáról. De azért az ő motorja sem kutya! Négy Chrysler-motort szerelt a Goldenrond nevet viselő verseny­kocsijába. És mivel ez nem kis rek­lám a Chrysler-cégnek, az egyik leg­jelentősebb amerikai gépkocsigyár­nak, a cég hathatós támogatásban ré­szesíti Summerst. A négy motort jól felerősítették, úgyhogy a motorok egyenként is 600—650 lóerősek. Tehát 2600 lóerőről van szó! Campbell lökhajtásos gépe 4200 ló­erős volt. És lám, mégsem ő a leg­jobb! A GYENGÉBB — GYORSABB! Az előbb elmondottakból kiderül, hogy a gyengébb gépkocsi sokkal gyorsabb. De. vajon minek köszönheti gyorsa­ságát? Elsősorban annak, hogy Summers versenykocsiját nem tervezte két mé­ter magasra, mint Campbell. Az övé alig 80 cm' magas. Tehát nyugodtan összehasonlítható a legmodernebb Grand Prix-verseny kocsikkal, Clark, Surtees, Brabham és a többi kocsi­jával.' Summers tehát nem a korlátlanul nagy erőre, hanem az alakra helye­zi a hangsúlyt. És á kerekéire szerelt gumi nem olyan vastag, mint általában a gyor­san közlekedő gépkocsikon. Mérete: 6.50 — 16. Vékonyabb, mint az országutáinkon közlekedő sok gépkocsié. De ugyan­akkor gondosabban gyártott. 20 at­moszféra nyomást is kibír (gépkocsi­jaink pedig alig kettőt!) Még néhány adat: Summers kocsi­ja 10.25 méter hosiszú és mint egy 3000 kg súlyú. AGYONFIZETETT AMATÖRÖK Breedlove, Arfons és Summers ma­guk tervezik gyors versenykocsijai­kat, de ha őket az amerikai ■ cégek nem támogatnák, azonnal összecsoma­golhatnának a Sós-tó partján. Wilhelm Herz, a német NSU-cég motorkerékpárosa, a világrekord bir­tokosa mesélte: — Summerst jó barátom, mindent elmondott nekem. Ahhoz nincs pén­ze, hogy egymaga kísérletezzen. Egy autógumigyár és egy nagy kőolajtár­sulat minden számláját kifizeti. 250 ezer dollárt fizetnek ki neki a napok­ban, a világrekord megdöntéséért. A két nagy vállalaton kívül további 25 amerikai cég versenyzik egymással, hogy ki ad többet Summersnek. Természetesen mindegyik a jó rek­lámokra gondol, arra a haszonra, amit egy világrekord hozhat. Mert mindjárt a világrekord meg­döntése után verdeshetik a mellüket: Summers azért győzött, mert gép­kocsijának — gyertyáit, akkumulátor- ját, villanyvezetékeit, festékét — a mi cégünk szállította! BREEDLOVE REPÜLNI IS MEGTANULT A Spirit of America a napokba» kissé zabolátlan volt. Még el sem ér­te a versenypályát, amikor Craig Breedlove azt vette észre, hogy töb­bé nem a földön, a kiszáradt Sós-tó felületén mozog, hanem a levegőben repül. Csakhamar elvesztette az egyen­súlyt is, és habár a versenypályától elég messze volt a két pózna, mintha éppen őket vette volna célba. Szerencséjére azonban a két pózna között megtalálta a rést. Az időmé­rők 970 km /óránkénti sebességet je­leztek ekkor. Ilyenkor nincs más megoldás, ki kell engednie az ejtőernyőt, meri csak azzal fékezhet. De az ejtőernyő felmondta a szolgálatot. Nem akart a gépkocsiból kimozdulni. Bredlove mintegy két és fél kilo­métert repült és gurult mire megállt, — Ha a következő kísérletem is eredménytelen marad, felcsapok piló­tának — mondta. Azonnali belépésre idomszerész szakmunkást keresünk lehetőleg gyakor­lattal. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés írásban, vagy személyesen. Mechani­kai Mérőműszerek Gyára Szekszárdi Gyáregysége sze­mélyzeti osztályán. (169) — 13 — Róth fa arccal fogadott. Bólintott, majd kö­zölte velem, hogy két rend felsőruhát válasszak magamnak, ugyancsak több rend alsóneműt nyakkendőket, és cipőket, felöltőt, télikabátot, kalapot, stb. Meglepetésemet igyekeztem eltit­kolni, de azért megkérdeztem, hogy az összeget nem hiszem, hogy fedezni tudom, tehát kinek a számlájára? — Kérem — szólt közbe — tegyen úgy, ahogy mondtam. Taxit hívtam, mert a csomagokkal nem bír­tam volna egyedül. A szállodában átöltöztem Sötétszürke, jól szabott ruhában, mandzsetta*, selyempuplin ingben, krémszínű nyakkendőben, egészen jól festettem a tükör előtt. Az étterem­ben megvacsoráztam, utána átmentem a bárba. Valami szövődik körülöttem, érzem, lassan rá­ébredek, hogy két-három nap óta nem vagyok saját magam ura. S azt is sejtem, hogy nem­csak Gréti áll mögöttem. Ez egészen biztos Mert alig néhány napos ismeretség után a világ egyetlen nője sem költ ennyi pénzt egy ide­gen — addig soha nem látott — férfira, még akkor sem, ha egyáltalán szándékéban lenne ez a fenemód adakozás. És miért is? Még csak melegebb, szorosabb érzelmi kapcsolat sem fej­lődött ki a lány és köztem. Idegesít ez a titokzatosság, amely körülfog, de szinte napról napra mind jobban felcsigázza kí­váncsiságomat is. — Egy konyakot és sört kérek! — szóltam a pincérnek, aztán újra gondolataim rabja lettem Csak néha-néha siklott pillantásom a szomszé­— 14 — dós asztalok félé és a tánc parkettre. A zenekar a „bigin”-t játssza, fülledt parfőmillat terjeng a világítás annyira diszkrét, hogy a sörösüveg címkéjét alig tudom elolvasni. A nők szépek, ki­vágott estélyiruhák, felső folytatásaként telt keb. leket látok... Azt hiszem, a szesz is dolgozik már bennem. — Uram! Egy kocsi várja önt a szálló előtt Csontszínű sportkocsi... — mondta a pincér s már el is tűnt. Néhány schillinget dobok az asztalra s kisétá­lok az asztalak között a hallba, onnét az utcá­ra. Megpillantom a kocsit. Csak a sofőr ül ben ne, kinyitja előttem az ajtót, beszállok s indu­lunk. Nem is gondolkoztam. Addig, míg be nem szálltam. Már kezdtem megszokni, ezeket a hir­telen jött fordulatokat, furcsaságokat, amelyek teljesen átformálták napjaimat. Még azt sem kérdeztem meg a sofőrtől, hogy hova visz. Úgy sem mondaná meg, különben pedig majd meg­látom. Egy angol típust! Wouxhallal száguldunk végig a város szívén és Becs keleti felében el­terülő villanegyed felé vesszük az irányt. A neonfények elmaradnak mögöttünk, már csak az utcai lámpák fénye vetítődik be a kocsi ab­lakán. Izmos, vállas fickó a sofőr, arcát akkor sem figyeltem meg, amikor a szálló előtt kinyi­totta előttem az ajtót. Most aztán már csak szé­les hátát látom, bal könyökét, a lehúzott ablak párkányára támasztja, azt hiszem, egy kézzel vezet. — 15 — Egy park mellett hirtelen lelassít, közvetlen a járdaszegélynél. — Megérkeztünk... — közli velem halkan, anélkül, hogy hátrafordulna. Egy pillanatra át­villan bennem a kétkedés: kiszálljak-e? De az­tán — egyébként is megszoktam már, hogy elő­ször cselekszem, utána gondolkozom — kinyi­tom a kocsi ajtaját, kiszállok, ebben a pillanat­ban a kocsi megugrik és faképnél hagy. Itt állok a járdán, sehol egy lélek, azazhogy egy hosszú luxuskocsi elhúz mellettem, de aztán ismét csend. A park mögöttem eléggé sötét, bár az át­menő utak mentén lámpák égnek. De az a fény, .jóformán semmi, a lombok is takarják. Lassan megindulok, csak úgy vaktában, vissza a város felé. Nem tudom mire vélni ezt a játé­kot? Ez a kocsi kirepít ide erre az ismeretlen helyre, nem vár senki, sehol egy épület, csak a park, fakult, rozsdás lombú fáival. Végre egy férfi jön velem szembe, egykedvű léptekkel. Megáll előttem, szemére húzott ka­lappal, tüzet kér. Hangja udvarias, meleg, mé­lyen zengő. Zavartan kotorászom zsebeimben öngyújtóm után, kigombolom a felöltőmet, most már a nadrágzsebemben kutatok. Iszonyatos ütést kapok ököllel az arcomra. Mire észbekapok, már gyomorszáj fölé kapom a másik ütést. A harmadik ütés elől azonban hátraugrom, s az Idegen férfi felém esik a len­dülettől. Kissé meginog, rettenetes rúgást mé­rek a lábába, úgy, hogy összecsuklik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents