Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-28 / 281. szám

1965. november 26. TOOTÄ MTCYTT ÍJiapÜJSA© a Az év régén miről számol be a pártszervezet ? A pártszervezet és a szakszer­vezet közös helyiségében beszél­gettünk a Paksi Konzervgyár két pártvezetőségi tagjával. Keszthe­lyi Ferenccel és Csáklyás Lajos elvtárssal. Keszthelyi elvtársat ré­gebben, Csáklyás elvtársat né­hány hónappal ezelőtt választot­ták a párt vezetőségébe. A párt- szervezet munkája került szóba, mégpedig olyan szempontból, ho­gyan hajtották végre a konzerv­gyár kommunistái a járási párt- bizottság határozatát, amelyet a pártmunka megjavítására, az el­múlt év szeptemberében hoztak. A határozatot végrehajtották, s közben javult a pártszervezet munkája. A párttagok megértet­ték a tennivalók lényegét, jól vá­lasztották ki a megvalósítás cél­ravezető módszereit. Nőtt a pártvezetőségi tagok politikai és általános műveltsége A Paksi Konzervgyár nagy ka­pacitású élelmiszeripari üzem. Millió forintokban beszélnek, amikor a gyár termelési tervéről van szó. Nagyok a termelési fel­adatok, s jelentős az export-terv is. A gazdaságvezetés nem nél­külözheti a pártszervezet gazda­ságszervező munkáját. És hogy ez így legyen meg kellett erősíte- \ ni a pártvezetőséget. A választás jól sikerült, olyan vezetőségi ta­gok kerültek a pártszervezet élé­re, akik szakszerű segítséget tud­nak adni, bírálattal tudnak élni, és képesek a dolgozókat alkotó cselekvésre mozgósítani. Beválasztották a pártvezetőség­be Schiller Józsefet, a laborató­rium mérnökét. Három pártveze­tőségi tag, köztük a pártszerve­zet titkára, Koleszár József, a /• Marxizmus Leninizmus Esti Egye­temen tanul. A pártvezetőségbe be­választott fizikai dolgozók, szak­munkások tapasztalatait egyesít­ve, az értelmiségiek tudásával segítik a gazdaságvezetést, a min­dennapos feladatok megoldásá­ban. A pártvezetőségi tagok a termelés valamennyi kérdésében otthon vannak, s érdemben bele tudnak szólni. Hogyan foglalkozik a pártszervezet a termeléssel A pártszervezet és a gazdaság- vezetés között rendeződött az egy évvel ezelőtti nézeteltérés, véle­ménykülönbség. Ehhez a járási pártbizottság kollégiumi vizsgá­lata és a hibák kijavítására ho­zott határozatok is hozzájárul­tak. A pártszervezet céltudatosan hajtotta végre a határozatot. A hibák kijavítására ösztönzően ha­tott, hogy a gazdaságvezetés is változtatott régebbi munkamód­szerén. Kikéri a pártvezetőség véleményét, elismeri a párt gaz­daságszervező, politikai munká­ját. A konzervgyárban a szezon tavasszal kezdődik. A szezon be­indulása előtt pártaktíva-ülésen foglalkoztak azokkal a termelést befolyásoló tényezőkkel, amelyek az előző évben nehezítették a munkát. Az aktívaülésre meghív­ták a kooperáló üzemek, vállala­tok, a külkereskedelmi és bel­kereskedelmi szervek képviselőit is. Megértve a feladat fontosságát, kicserélődtek a tapasztalatok. Ki­alakult a helyes szemlélet, mit és hogyan lehet a jövőben a le­hető legjobban megoldani. Miről tárgyalnak a taggyűléseken? A taggyűléseken gyakran fog­lalkoznak a termeléssel, az üzem gazdasági helyzetével. A gazda­ságvezetés részéről megtartott beszámolót a pártszervezet elvi alapon vitatja, s utána kialakul az egységes cselekvés. A gazda­ságvezetés feladata a munkafel­tételek biztosítása, a programo­zás, a megfelelő anyagi ösztönzők kidolgozása. A pártszervezet a pártmunka sajátos eszközeivel a végrehajtás során jelentkező hely­telen nézetek legyőzésében ad se­gítséget. Mozgósít az agitáció, a politikai munka eszközével. A párt és a szakszervezet kapcsolata nem­csak azért jó, mert a pártszervezet titkára és a szakszervezeti titkár naponta együtt van, egy helyiség­ben dolgozik. Elsősorban a mun­katársi, elvtársi viszony, a közös cél megvalósításáért érzett fele­lősségre alapozzák az együttmű­ködést. A szocialista brigádmozgalom szélesítése elsősorban a szakszer­vezet feladata. A pártszervezet, a brigádokban dolgozó párttago­kon keresztül erősíti befolyását. Az üzemben 23 brigád nevezett a szocialista brigád cím elnyeré­séért indított mozgalomba. A no­vember 7-i ünnepségen három szocialista brigádot avattak, és 84 dolgozót, köztük tíz párttagot ré­szesítettek jutalomban. Javul a politikai tömegmunka Ä pártszervezet munkájának megjavítására hozott határozat ki­mutatás szerint 1958-tól 1964-ig az iparcikkekért a parasztok egy­re nagyobb árat fizettek, az ár­emelkedés ezen a téren 52 száza­lékos, a mezőgazdasági termékek ára viszont ugyanez alatt az idő alatt csupán 23 százalékkal emel­kedett. Az is örök vitára ad okot, hogy a kormány csak a rentábilisnak minősített földbirtokot segíti hi­telekkel és így a föld koncent­rációját, a törpebirtokok, a kis- birtokok eltűnését szorgalmazza. Azt mondják, 1980-ban Francia- országban már csak 1 millió 200 ezer gazdaság lesz, 1956-ban még 2 millió 260 ezer volt a szá­muk. Az állam a kapitalista me­zőgazdasági nagyüzemet támogat­ja. A kisparasztok sokhelyütt szö­vetkezetekkel védekeznek a létü­ket fenyegető veszély ellen: itt és ott eredményesen működnek olyan szövetkezetek, amelyeknek tagjai közösen vásárolnak mezőgazdasá­gi gépeket és közösen használják. Külön gond a társadalombizto­sítás, meg az öregségi nyugdíj. Igaz, hogy van némi előrehaladás ezen a téren: az 1966. évi költ­ségvetésben három és félszer annvit irányoztak elő a paraszti családok társadalombiztosítására, jövőre már 1 millió 380 000 pa­rasztember részesül nyugdíjban, 1962-ben még 1 millió 104 000 volt a számuk, a társadalombiztosítás­ban tavaly már 2 millió 828 ez­ren vettek részt a falu népéből, szemben az 1962-ben volt másfél millióval. De ez még mindig ke­vés a mezőgazdaságból élők leg­alább hétmilliós számához ké­pest. A nagybirtokosnak is hozzájá­rulást kell fizetni, mezőgazdasá­gi munkásai után még külön, az állam ugyancsak magára vállal egy részt, de a parasztembernek magának is áldozatot kell vállal­nia. Nyugat-Franciaországban egy kétgyermekes gazdának 1962-ben még 480 frankot kellett fizetnie, jövőre ez a hozzájárulás már 930 frank lesz. (Magyar pénzben hoz­závetőleg 2500, illetve majdnem 5000 forint!) A francia gazdáknak van egy szervezetük, amelyet, mert tag­jai csak 35 éven aluliak lehetnek, úgy is hívnak: „Fiatal Mezőgaz­dák”, ám az elöregedés a francia parasztságnál is meglévő gond. Tíz-húsz év múlva hánvan lesz­nek a „Fiatal Mezőgazdák”? Pálfy József A következő számban: Egy •perc: egy autó — Éti csiga, bé­ka, élő vad — Kik az „immig- ránsok”? — „Osztálybéke”? I tér a politikai tömegmunka meg­javítására is. A gazdasági és po­litikai munka megjavításában nem nélkülözhető a tömegszerve­zetek, elsősorban a KlSZ-szerve- zet segítsége. Ahhoz, hogy a fia­talokkal szemben igényeket le­hessen támasztani, segíteni kel­lett, hogy a KISZ-szervezet talpra álljon. A KISZ-szervezet vezető­ségét újraválasztották, megerő­sítették. A konzervgyárban az évek óta gyengélkedő KISZ-élet mostanában fellendülőben van. A pártszervezet foglalkozik a fiata­lokkal, s a fiatalok is kezdemé­nyezőbbek. Egy hónappal ezelőtt, az ipari tanulókkal való foglal­kozás tervszerűbbé tételére, KISZ-csoport alakult 25 taggal. Hol van még javítanivaló ? A politikai nevelőmunkának nagy szerepe van abban, hogy az üzemben olyan légkör van ki' alakulóban, amely elítéli a fe­gyelmezetlenséget, az értékes munkaidő pazarlását. A politikai nevelő munka egyik hatásos esz­köze a tanulás, a politikai képzés, a másik, a kommunista példamu­tatás. A kommunisták maeatartä- sukkal példamutatásukkal hatnak környezetükre, de csak akkor, ha jó értelembe véve, a gyakor­latban is kifejezésre jut a szó és a tett egysége. Az üzemben még ezen a téren Van mit javítani. A téli hónanok- ban nagyobb fiaveimet kell for­dítani a politikai képzésre. Más­részt, van egy-két párttag, aki fegyelmezetlen és megfeledkezik magáról. Egynémelyik párttag hajlamos arra, hogy vizet prédi­káljon és almabort isvék. Kicsit talán viccesen hangzik a meg­állapítás, de volt egy-két ilyen eset, ami komoly következmény­nyel járt. Fegyelmit kellett adni egy-két párttagnak, mert a több­szöri figyelmeztetés ellenére sem tudtak maguknak parancsolni Csupán önuralom kérdése, hogy betartsák a fegyelmet. Az ilyen fegyelmezetlenségek ugyanis nem emelik a párttagok tekintélyét. A konzervgyári pártszervezet munkájában az említett fogyaté­kosság ellenére is van javulás A járási pártbizottság helyesen járt el, amikor feltárta a párt­munka gyengeségét, és határoza­tot hozott azok kijavítására. Se­gítette a visszásságok, fogyatékos­ságok felszámolását, s a felada­tok lehető legjobb megoldását. Egy év munkájára visszatekintve lesz miről számot adni a párt­taggyűlésen. P. M. Hun kardot találtak Bátaszéken A bátaszéki II. számú általános iskola udvarán vízvezetékcső- árok ásása közben egy hunkori vaskardot találtak aranylemez­ből készült pántokkal együtt. Az épen maradt nagy kardhoz bőr­ből, vagy fából készült, megköve- sült hüvelymaradványok tapad­nak, s az egykori hüvelyt arany­pántokkal díszítették Ebből arra következtetnek, hogy a kard tu­lajdonosa magas rangú hun sze­mélyiség lehetett. A sírt egyébként — dr. Mészá­ros Gyula múzeumigazgató meg­állapítása szerint — a múlt szá­zadban, valószínűleg építkezés közben, feldúlták. A kardot a szekszárdi Béri Ba­logh Ádám Múzeumban helyez­ték el, s a leletet megmentő Benkó Iván iskolaigazgatót és Szabó Mihály hivatalsegédet meg­jutalmazta a múzeum. A szek­szárdi múzeum régészei a jövő évben további kutatást végeznek ■ a bátaszéki iskola udvarán. I Géppel rakják a cukorrépát Hetek óta tart a bátaszéki vasútállomáson a cukorrépa-szállítás. A környékbeli 4sz-ekből már beszállították az állomásra a répát, most naponta indítják a gyárakba a megrakott vagonokat. A disznóvágás örömei Tf asútállomása nincs a falunak, az autóbusz is szűk, ' sáros utakon kanyarog idáig. Megnyugtatóan fehér a táj, láttára az idegennek is olyan érzése támad, mintha régóta ismerné. Csend van Grábócon, moccanás nélküli. A házak belse­jéből induló neszek belesüppednek a zajtalanságba, kihalt­nak lászik a falu. Életet csak a hóban játékosan hempergő kutyák hoznak, és autóberregésre rémülten gágogó libák A faluban 100 ház van. Pirosra festettek, vidám sárgák, komoly fehérek. A kerítések néhol vesszőből fontak, és a kapuk sok helyen nincsenek bereteszelve. A házőrző ebek lelkesen ugatták az idegent, acsarkodásukban megjátszott ko­molyság, rejtett barátkozási hajlam. Száz házban háromszáz disznót hizlalnak. Röfögést alig hallani innen-onnan, jóllakottak az állatok. Az udvarokban dúsan megrakva sárgállnak a kukoricagórék. Néhány hét múlva a csendes falut felveri a disznóvisí­tás. A tanácstitkár, heitz József azt mondja, talán három házból, ha hiányzik a disznó. Ha megkezdődik a disznóvá- Qások ideje, jönnek majd a vásárlók a környező vidékekről, főképp konyhádról. Szeretik az itt hizlalt állatokat: egész­séges húsúak. De vásárol az is, aki maga nem tud hizlalni, a hely­béliek közül. A postavezető fiatalasszonynak például villany- szerelő a férje, nem jut idejük az állatok nevelésével foglal­kozni. Friss hurka, kolbász azért az ő asztalukról sem foff hiányozni. Találomra kopogtatunk be az egyik házba, ahol már ugyancsak számlált napjai vannak a sertéseknek. Egyelőre elégedetten röfögnek, tolonganak az ól kerítésénél. Négy fehér szőrű, vastag húsú állat. Egyenként nyomhatnak más­fél mázsát, szerény számítással is. A kapuzörgésre fürge, lekötött hajú lány lép ki a kony­haajtón. Megtörli a kezét a kötényében, hív, de men­tegetőzik: — Kicsit széjjelség van, mosni készülök! Most ő a ház gazdaasszonya, édesapja kovács a tsz-ben, most Börzsönyben dolgozik, öccse még iskolás, édesanyja Szekszárdra utazott. — Négyüknek négy disznó? — Kettőt eladunk belőle — tiltakozik Müller Erzsiké. Az árából félrerakjuk a szobabútoromra valót. A td/valy hiz­lalt disznókból is bútort vettünk, itthonra. — Bútor lenne már, és párjelölt a bútorhoz? Nem sértődik meg a hirtelen kérdésre, válaszol: — Mőcsényi az udvarlóm, jövőre viszik katonának. Én az idén elkezdtem a technikumot, hogy ne várjam képzettség nélkül a leszerelését. — Most nem dolgozik? — Tavasztól őszig az erdészetben. A tél a tanulásé, egy héten kétszer utazom Bonyhádra, a közgazdasági tech­nikumba. Beszélgetés közben egy percre sem áll meg a keze. A portörlővel végigsimítja a bútorok legkisebb szögleteit is. Mozgására mondanák: jó nézni ahogy dolgozik. lytikor beléptem Müllerékhez, még éreztem egy kis saj- 1 * nálatot a pusztulásra ítélt, szép állatokért. Most úgy érzem, nem szolgálhatnának hasznosabb célt rövid életükkel, mint ennek a szorgalmas kislánynak, és családjának a gya­rapodását. Talán ezért nem is megyek máshová, hisz való­színű, hogy mindenhol annyit dolgoztak egész évben az álla­tok gondozásával, hogy megérdemlik a disznóvágás örömeit, és az eladással járó tervezgetés kellemes gondjait. MOLDOVÁN IBOLYA Magyar—szovjet baráti est Váraljáit A váraljai községi népfront- bizottság november 26-án — az MSZBT-kongresszusra készülve — népes közönség előtt emlékezett meg a magyar és szovjet nép barátságáról. Az est az „Apró történetek rólunk és róluk” cí­mű film vetítésével kezdődött, I majd Hunyadi Károly országgyű- I lési képviselő előadását hallgat- | ták meg az egybegyűlt dolgo­zók. I A műsor végén az „Uj híd a Duna felett” című színes film vetítése jól kapcsolódott az est lelkes politikai hangulatához.

Next

/
Thumbnails
Contents