Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-27 / 280. szám
1965. november 27. TOLNA MEG VE) NÉPÚJSÁG 3 Egy szövetkezet az őszi forgalomban Az ország egyik legmodernebb mentőállomása Szekszárdon Két hét óta ritka vendég hacza József, az alsónyéki Dózsa Tsz szállításvezetöje a hátaszéki vasútállomáson. Csak akkor jön, ha valamilyen szállítmány érkezett a tsz részére, amit ki kell rakni és elvinni. És ha különbeniserre jár, beköszön a főnöknek. A kialakult jó kapcsolatot ugyanis ápolni kell, mert eljön megint az idő, amikor a szövetkezet gyakori „ügyfele” lesz a vasútnak. Az őszi forgalomban kovácsolódott a jó kapcsolat, a barátság. Amikor a bátaszéki vasutasok mindent megtettek, hogy a szövetkezet terményei minél előbb a rendeltetési helyükre jussanak, ezen dolgoztak a szövetkezetiek is. Pedig két-há- rom évvel ezelőtt az alsónyékiek sem tartoztak a jól dolgozó fuvaroztatók közé. Előfordult gyakran, hogy az előjelentése- ket nem vették figyelembe, a részükre érkezett küldeményt nem rakták időben ki, nem vitték el a kirakottat sem gyorsan a rakterűiéiről. Ha vagont rendeltek, nem rakták meg idejében. így aztán gyakran kellett a vasútállomásnak a bírság, a kocsiálláspénz „fegyveréhez” nyúlni. Ez azonban már a múlté. A szövetkezet már közel két hete befejezte az összes szállításokat, minden terményét még a télies időjárás beállta előtt elfuvarozták. Pedig két- három vonatot lehetne összeállítani abból a sok kukoricával, napraforgóval, cukorrépával megrakott vagonból, ami az alsónyékiek terményeit vitte. A cukorrépa okozta a legtöbb gondot. Egy egész répahegy magasodott már a rakterületen, amikor eljött Horváth József elnök és Lacza József szállításvezető körülnézni, hova is lehetne hordani az ő cukorrépájukat. — Sajnos, már csak ide, a Gauzer-gödörbe lehet hordani, másutt nincs hely — mondta Pásti József, az állomás kereskedelmi hivatalnoka. — Mi még csak idehordjuk, lerakjuk, de hogyan fogják majd innen kiszedni.,. — Akkor pedig nincs más, mint várni egy pár napot, ha lesz majd elég hely — mondta Vajda Gyula állomásfőnök. — Én talán tudnék egy megoldást. Mert hogy nekünk igen sürgős a répa elszállítása — vetette közbe a szállításvezető. — Mi lenne, ha megpróbálkoznánk Sárpilissel. Hátha a pilisieknek van helyük. Mi hajlandók lennénk odahordani a répát, sőt ha kell, más segítséget is adhatunk... Negyedóra múlva az állomásfőnök már Sárpilissel beszélt telefonon. — Bódi bátyám, volna-e egy kis helyük cukorrépának? — Aztán mennyi az a répa? — ötven vagon. — Akkor jöhet. Maguk is kisegítettek minket, amikor rakodógépet kértünk. Másnap már Sárpilisre hordták a szövetkezet vontatói a répát és négy nap múlva már elszállították mindet. A napraforgót és a kukoricát már hetekkel korábban elszállították. A szövetkezet rendszeresen beadta az ötnapos kocsiigénylést, minden napra egy-egy vagont kért. De ezt az ütemtervet ritkán tartották be. A szállításvezető gyakran érdeklődött, nem kaphatnának-e még kocsit. És ha „igen” volt a válasz, megrakták azt is. Az egyik vasárnap így terven felül órák alatt két vagont raktak meg kukoricával. A szövetkezet is jól járt, hiszen nem kellett góréba rakni a kukoricát, majd pár nap múlva ismét felpakolni a vontatóra. A vasút is, mert helyben tudta felhasználni a frissen kirakott kocsikat. Hogy ma már nincsenek szállítási gondjai az alsónyéki Dózsa Népének, ez a jó együttműködésnek köszönhető. (J) vadásáról beszéltek, most hivatalos propagandatéma is a francia nép életerejének megnyilvánulása. Nem szabad elfeledkezni azonban, hogy a népfront-kormány idején egész sor családvédelmi intézkedést hoztak, s hogy a második világháborút követő első esztendőkben az ideiglenes kormány a kommunista miniszterek kezdeményezésére növelte tovább a szociális juttatásokat. (Párizsban ma is „elsőbbségi kártyájuk” van a sokgyermekes szülőknek. Már három gyermek után megkapják az igazolványt, amelynek birtokában például az autóbuszra várók sorát megelőzve juthatnak fel a zsúfolt járműre). Meg kell mondanunk, hogy Franciaországban magasabb összegű a családi pótlék, mint nálunk, s azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az ú. n. „egyetlen kereső pótléka” kijár azoknak a dolgozóknak, akiknek a felesége kénytelen otthon maradni a gyermekek mellett... A lakáselosztásban is előnyben részesülnek a sokgyermekes családok. A „csökkentett bérű lakások”, francia rövidítésük szerint HLM-lakások többnyire a népes családoknak jutnak. A bökkenő persze az, hogy az állam a számbeli igények töredékének biztosíthat csupán ilyen, viszonylag olcsó és a mi szövetkezeti lakásainkhoz hasonló otthont. Az ellenzék De Gaulle elleni kampányában az egyik nyomós érv, hogy a személyi hatalom évei alatt nem növekedett a HLM-lakások építési üteme. A háborúban elpusztult Caen városában jártunk egy 5000 lakásosra tervezett új városrészben, ízléses, korszerű házak, parkokkal, játszótérrel, bisztróval és lóverseny-fogadóirodával, — templom is van már, de gyógyszertár még nincs. A tőkés vállalkozásnak számító patikát egy Algériából hazatelepülő gyógyszerésznek tartották fenn, ilyen azonban eddig nem jelentkezett, s ezért üresen áll az üzlethelyiség. Az öröklakás drága, mint a patika. Párizsban a jobb negyedekben négyzetméterenként 2000 (igen kétezer!) új frankot is elkérnek. (Hozzávetőeg 10 000 forint a lakás, minden egyes négyzetméteréért). Az utóbbi években, főleg az Algériából hazatelepült gazdag franciák vásárló- és spekulációs kedve miatt, megkétszereződtek az árak. A középosztálybeli élet- színvonalhoz illő öröklakás árából tucatnyi új gépkocsi megvételére telnék! De autóban lakni, ugye lehetetlen. PÁLFY JÓZSEF A következő számban: Télen is nő a fű — Folyóban az őszibarack — Az agrárolló. Javulni fog Tolna megye mentőszolgálata — mondotta az Országos Mentőszolgálat ügyvezető igazgatója (Budapesti tudósítónktól.) 1867- ben, vagyis 98 esztendővel ezelőtt alakult meg a Budapesti önkéntes Mentők egyesülete, amely közel száz esztendővel ezelőtt az őse volt a mai Országos Mentőszolgálatnak. Bár akkor még nem száguldoztak az autók és villamosok keresztül-kasul a főváros területén, mégis néhány jótékony ember adakozásából megalakult ez a szerv, amely ma egyike a legfontosabb közintézményeknek. Gumirádlerek, döcögő konflisok és omnibuszok tarkították a fővárosi utcákat, amely akkor is feketéllett jövőmenő, sürgő-forgó emberektől. A piros zászlós lovas kocsinak akkor utat nyitottak, mint ma a hófehér, idegeket borzoló mentőautóknak. Az akkori mentőorvosok — rendszerint még szigorlók — abban az időben is részt vettek a főváros vérkeringésében, de csak kezdetleges, primitív módon. Hol voltak még a tökéletes műszerek, a mozgó ambulanciák és egy olyan szervezet, mint a mai, amely példaképe sok európai országnak. 1867-től 1948-ig működött a Budapesti Montőegyesület, míg 1948-ban átadta helyét az Országos Mentőszolgálatnak, amely ma 700 mentőautóval siet a bajba jutott emberek segítségére. Vidék ellátottsága az első világháború előtt eléggé elhanyagolt volt, mert a megyénként megszervezett mentőszolgálat nem működött egységesen. Rozoga gépkocsikkal járták a vidéket. A vármegyei mentőszolgálatot is át kellett szervezni és egyöntetű irányítás alá kellett venni. A felszabadulás után a vidéki mentő- szolgálat is átalakult. Az átszervezés folytán mindenütt megjavult a szolgáltatás, különösen azóta, amióta bevezették a beteg- szállítást is. Tavaly 122 ezer egészségügyi kiszállást végeztek. Egy év alatt 945 ezer beteget szállítottak. Országosan 700 mentőautóval rendelkezik a mentőszolgálat. Ebből Budapesten 98 állandóan kiszálló kocsi és Ó0 tartalék. Az orvoslétszám 90, ennek többszöröse mentősofőr és ápoló. Országosan még a részegeket is a mentők szedik össze, ha egyszersmind sérültek is. A lefutott kilométerük 24 millió fölött van. A szekszárdi új mentőállomással kapcsolatban kérdést intéztünk az Országos Mentőszolgálat főigazgató-helyetteséhez, aki ügyvezető igazgatója is az intézménynek, hogy miképpen javul Tolna megye mentőszolgálata. A főigazgató-helyettes elmondotta, hogy Szekszárd egyike azoknak a városoknak, amelynek mentőközpontját már régen át kellett volna alakítani. Tolna megyében jelenleg Szck- szárdon van a legtöbb mentőautó. Dombóváron 2, Pakson 2, Tamásiban 2, Nagymányokon egy mentőkocsi teljesít szolgálatot. Tolnán egy sincs, s így a környékbeli mentők látják el a tolnai szolgálatot is. Tartalékkocsi le is vannak, mert számítani kell a meghibásodásokra is. Az Országos Mentőszolgálat kocsijainak górészébe még nem tudtak beszerelni rádiót, ami pedig szükséges, hogy útközben is tudják irányítani a mentőautókat. A készülékek drágák, darabonként 25—30 ezer forintba kerülnek. Szükséges egy központi rádió- felvevő és leadó irányítóké- szülék is, több mint 80 ezer forintba kerülne. Szekszárd azok közé tartozik, amely mindezeket megkapja majd. Az új mentőállomás berendezése is eléggé költséges, de az Országos Mentőszolgálatnak az a célja, hogy Tolna megyében is megjavítsa szolgáltatását. Erre minden remény megvan, mert az új mentőállomás erre alkalmas. — Egy kérésünk van — mondotta a főigazgató, hogy csak akkor hívják ki a mentőket, amikor feltétlen szükség van rá. Jelenleg olyan eseteknél is igénybe veszik a mentőszolgálatot, amelyeknél elég lenne egy tanácsadás, vagy a körzeti orvos beavatkozása. Ha elforgácsoljuk a mentők szolgáltatását, nem lesz kocsi komoly balesetekhez. Közlekedési baleseteknél, még a könnyűnek létszáknál is ki kell hívni a mentőszolgálatot, mert soha nem lehet tudni, hogy a kis sérülésből később nem keletkezik-e nagyobb baj. Számítunk arra is — mondotta tájékoztatónk — hogy kocsijaink állapotában is kedvező változások lesznek, ugyanis a jövő évben 110 új mentőautót kapunk, amiket korszerűen rendezünk be, egy részüket mozgó ambulanciának. Ezekkel pótolni tudjuk a kiöregedett kocsikat is. Egy a lényeg: Mindenhol segítsék a mentők munkáját, s ez esetben folyton javul, még tökéletesebb lesz a mentőszolgálat. Orvosaink, személyzetünk azon lesz, hogy Tolna megyében is helytálljunk a köz- egészségügy szolgálatában. Zsolnai László Jó kezekben van az ellenőrzés RÉGI IGAZSÁG, hogy az ellenőrzés, a hibák megelőzésének, megszüntetésének igen hatásos eszköze. Az ellenőrzés növeli a felelősségérzetet, jobb munkára ösztönöz, gátat vet az olyan törekvéseknek, hogy valaki, a közösség rovására, magának anyagi előnyöket szerezzen. A termelőszövetkezetek ügymenetének ellenőrzésében nagy szerepük van az ellenőrző bizottságoknak. Munkájuk sok felelősséggel jár. Ügyelnek a tsz életének tisztaságára, rendjére. Rajtuk keresztül a tagság gyakorol felügyeletet, mind a vezetés, mind saját munkája felett. Az ellenőrző bizottságba beválasztott tsz-tagoktól igazságot, határozott kiállást feltételez az ellenőrző munka. Gyakran előfordul, hogy minden szempontból rátermett szövetkezeti tag nem vállalja az ellenőrző bizottsági tagságot. Fél a felelősségvállalástól. A madocsai Igazság Tsz-ben működő bizottság munkájáról a tsz-vezetők, a tagok, de a járási vezetők is jó véleménnyel vannak. Jó kezekben van Madocsan az ellenőrzés. Tuba András elvtárs, az ellenőrző bizottság elnöke régi mozgalmi ember, és elismert ember a községben. Mozgalmi tapasztalata, emberismerete, igazfágszeretete és a nyga feddhetetlensége teszi alkalmassá az ellenőrző bizottság elnökének tisztjére. Az ellenőrző bizottságba öt tagot választottak a tsz- tagok; Baha Lajos, Simon Jáncs, Besenczi Gergelyné és Molnár Péter vesznek részt az ellenőrző bizottság munkájában. Feladatuk a közös vagyon megőrzése, a közösségi életet zavaró körülmények megszüntetése, az ellenőrzés. A tsz-vezetőség, akár a munkafegyelem megszilárdításáról, akár a gazdasági munkák menetéről, akár a közös vagyon védelméről van szó, számíthat az ellenőrző bizottság segítségére. Ahogy azt egyik járási vezető megjegyezte: „Keményen fogják a dolgokat, nem nézik el a hibát.” A JÁRÁSI VEZETŐK megállapításait a gyakorlat igazolja. Ma- docsán, mint másutt is, vannak tsz-tagok, akik a közöst elsősorban nem a munkavégzés tekintetében tartják a magukénak, hanem olyan értelemben, mit lehet onnét elvinni? Akik így gondolkodnak, hanyagolják a munkát, s könnyebb a lelkűk, ha valamit — anélkül, hogy ezért megdolgoztak volna — el tulaj doníthátnak. Nemrég történt, hogy tiltott halászaton értek néhány tsz-tagot. A tsz-ben észrevették, hogy dézsmálják a halállományt. A tsz- vezetőség és az ellenőrző bizottság meghatványozta az ellenőrzést. Tuba András, az ellenőrző bizottság elnöke aznap este, ellenőrző kőrútján járva, tetten érte a zavarosban halászokat, akiknek sikerült ugyan meglépniük, de a tizenkét méter hosszú kerítőháló, a bizonyíték a helyszínen maradt. Az ellenőrző bizottság tagjai természetesen nem a csőszök, az éjjeliőrök helyettesítésére vállalkoztak. Munkájukkal a gazdasági vezetést segítik. Figyelmet fordítanak, hogy a családi művelésre kiadott területeken a munka rendszeresen és jó minőségben el legyen végezve. Ellenőrzik a raktározást, a takarmány-felhasználás. a termelés menetét a vetéstől a betakarításig. Időközönként pénzügyi ellenőrzést is végeznek. A tiltott halászat leleplezéséhez, a gyakorlati ellenőrzés közben véletlenül került Tuba edvtárs, az ellenőrző bizottság elnöke. Az ellenőrző bizottság munkája ugyanis a madocsai Igazság Tsz-ben nem ötletszerű. Munkaterv szerint dolgoznak, s munkájukhoz megfelelő szakmai, módszertani segítséget kapnak a felettes megyei és járási szervektől. Az ellenőrző bizottság elnöke részt vett a «legyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya által szervezett egyhetes tanfolyamon, ahol szervezési, jogi. pénzügyi témákkal foglalkoztak; Az ott tanultakat a gyakorlatban hasznosítják. A tsz pártalapszervezete is segíti az ellenőrző bizottság mua- káját. Kemény József elvtárs. a tsz-pártszervezet titkára, mint párttitkár és tsz-vezetőségi tag többször részt vesz az ellenőrző bizottság tárgyalásain. Tanácsaival segítséget ad a munkaprogram kidolgozásához, a vizsgálatok megszervezéséhez. KÖZELEDIK AZ ÉV VÉGE és a madocsai Igazság Tsz-ben a zárszámadások előkészítésén dolgoznak. A leltározásnál nagy szerep jut az öttagú ellenőrzési bizottságnak. Együtt dolgoznak a leltározó bizottsággal, ügyelnek arra, és ellenőrzik, hogy a leltár a valóságnak megfelelő képet adjon a tsz vagyoni helyzetéről. Segítik a leltározó bizottság munkáját abban is, hogy december 3 5-ére a vezetőség által kitűzött határidőre befejeződjék a leltározás a madocsai Igazság Tsz-ben,
