Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-23 / 276. szám
1065. november 23. TOT!í A MEGYEI VEPÜJSÍG 5 Káposstataposás énekszóra — Százezer üveg savanyúság Nagy választék, kitűnő minőség a nagydorogi tartósító üzemben Végy öt kiló sót, 54 liter ece- * . .,»*>#-' tét, három csomag szalicilt. 300 -tM** % ■'*!&»&*. Liter vizet, egy hatalmas faka- ' „p" nallal. nagy hordóba kevergesd ' JA jól össze, aztán máris kész a ! j/tr ^ 'Wt tartósító lé. Valahogy így kezd- MIS hetné Fenyő Lajos bácsi a re- ip^T35*'SÉ80B| ceptet, ugyanis kizárólag az ő f _ ^K*' -§|KjaPf < JgH' dolga, hogy a tartósító üzemben JMl. ...... ü vegbe el teli savanyúság meg- a '¥:£** y felelő ..fürdőbe' kerüljön. Lajos ■ n--riMj^^^WSwBE % il ^|f||| bácsi följebb böki felén a sáp- * V * bán; — Nézze meg, ebben ások gájjpáp yWjL V JNmt ^P-^* hordóban paprika, meg uborka yS van. innen kerülnek az üvegek- ,p ' -^' Vr be, az asszonyok rakosgatják be- : j|g ^ le. M. ^ jí-f* A raktárban, meg a pincehelyi- < -* ségben valóban ott sorakoznak ^SMiMSb , ' - ' r . a hatalmas hordók, kis utoács- • jB||aflMK .* kák vannak közöttük, hogy Laios bácsi nyugodtan tudjon .tar- » > ;! 'JOBB ni-kelni. V«' ■ SBMBwKy^ Persze nemcsak ennyi a köte- ^ 3’ lessége, az állandó forró víz biz- -a .( r tosítása is az ö vállain nyug- %J‘ Mr- \ <■ szik. Van az üzemnek egy ki- 1 ~ ..■» . í vénhedt masinája, Lajos bácsi ........*ssW s zerint fiatal korában a gőzeke Fenyő Lajos bácsi „birodalma”. A raktárban egymásra rakva tisztségét töltötte be valahol a sorakoznak a paprikával és uborkával teli hordók földeken, miután onnan kiszorult. A vasút óráinak orvosa Az uborkahegyből pontosan mérve kerül üvegekbe az eltett savanyúság a heteikben nagy munka folyik, a szezon kellős közepén vannak, egyre-másra telnek az üvegek uborkával, paprikával, zöldpara- dicsommal, vegyes felvágottal. Válogatni bőven lehet, ki-ki az étvágyának és ízlésének legjobban megfelelőt veheti meg az üzletekben. Az üzem termékei sokfelé elkerülnek, és méltán tartanak számot elismerésre, a minőség ellen ugyanis még soha sem volt kifogás. Július 1-től április végéig hatvan vagon savanyúságot indítanak útnak Tolna. Fejér, Veszprém és Somogy megyébe. Százezer üveget töltenek meg a szorgos kezek naponta, valameny- nyire rákerül az üzem emblémája, aztán mennek a raktárba. Nagy sláger a savanyú káposzta, amely ugyancsak bőségesen készül Nagydorogon. Hogyan? Nagyon egyszerű, „ősi” módon, ugyanúgy, ahogyan valamikor is csinálták a falusi asszonyok. A megtisztított káposztát géppel fölszelik, odahordják a nagy kádakhoz, megsózzák, aztán jöhet a taposás. Tiszta gumicsizmával, legtöbbször énekszóra, hogy vidámabban menjen a munka. Telnek is bőven a hordók, hogy aztán töltött káposzta formájában kerülfölhasználják vízmelegítésre. Fe- csak győzzék hordani az ássao- 32 asztalokra. nyő bácsi etetgetd szénnel, a ma- nyok a vizet, sina teljesíti is a kötelességét. A tartósító üzemben ezekben Szöveg: Csatai Erzsébet Foto: Bakó Jenő i eggel érkezett és most, délben már búcsúzik a báta- ■ széki állomásfőnökségtől Varga József, a Pécsi Vasút- igazgatóság órása. Megvizsgálta, leolajozta, beszabályozta a bátaszéki állomás tizennégy ingaóráját és ugyanennyi kerek óráját. Délután már egy másik állomásnál van „jelenése” esetleg útbaejt egy őrházat is. Ismerik minden állomáson, a fűtőházaknál, de a legkisebb bakterháznál is, hiszen nincs olyan szolgálati helye a pécsi igazgatóságnak, ahol évente legalább egyszer meg ne fordulna. Persze, ha évközben romlik el az óra, elég egy telefon Pécsre és másnap, vagy harmadnap ott van az órás. Ha több óra is van ott, ahonnét a hibát jelentik — a fejében tartja nyilván, hogy hol, hány és milyen óra van — akkor beküldik a rosszat. — Több, mint háromezer órának viselem a gondját — mondja Varga József. Ezek közt sok az ingaóra, az újabb, modernebb kerek óra, de van háromszáz szolgálati zsebóra is, sőt több tucat stopperóra. A pécsi igazgatóságon és az állomáson összesen száznyolcvan óra működik. Ezeknek nemcsak a karbantartása az én dolgom, hanem hetenként egyszer fel is húzom őket. Noha már mindenütt van rádió, a pontos időjelzést meghallgatják a vasutasok, azonban mégis, sok múlik azon, hogy pontosan járnak-e az órák. — Mióta végzi ezt a munkát? — Több, mint húsz éve. Negyvennégyben, amikor leszereltem, nem kaptam a szakmában munkát. Elmentem a vasúthoz, ahol vonatkísérőnek vettek fel. Hamarosan pályamunkás lettem. Negyvenötben aztán — a háború alatt sok óra tönkre ment a vasútnál — versenytárgyalást hirdetett az igazgatóság a vasúti órák rendszeres karbantartására, javítására. Nem volt jelentkező a kisiparosok közül és valahogy fülébe juthatott az illetékeseknek, hogy én órás vagyok. Felhívtak és megkérdezték, vállalnám-e ezt a munkát, örömmel váltakoztam rá, hiszen ez azt jelentette, hogy a szakmában dolgozhatom. Azóta csinálom ... TVarga József húsz évig járta hajtókával a pécsi igaz- ' gatóság vonalait. Nyáron, az üdülőszezon kezdete előtt a Balaton-partot járta végig, néhány nap is beletelt, mire végzett az összes órával, valamennyit megigazította, rendbehozta. A menetrendszerű vonatok néki nem alkalmasak a közlekedésre, hiszen azok nem állnak meg minden őrháznál, meg aztán azok nem akkor indulnak, amikor ő végez a munkájával. így hajtókával függetlenítette magát a menetrendtől. Most abban bízik, hogy valamilyen motoros járművet kap, húsz év elég volt a hajtókázásból... — Melyik a legérdekesebb óra a háromezerből? — A villányi állomás peron-órája. 1780-ban, tehát még a francia forradalom előtt — készült egy párizsi órásműhelyben ez az ollójáratú ingaóra. Hogy honnét került Villányba, azt nem tudtam megállapítani, de tény, hogy évekig nem használták, nem tartották karban rendesen. Rendbehoztam, sőt átalakítottam úgy, hogy ne tizennégy, hanem huszonnégy napig járjon, egyszeri felhúzásra. Most rendesen működik már évek óta és egyike az igazgatóság legpontosabb óráinak. Aztán Szekszárdon, az állomáson van egy toronyóra. Egyébként ez az egyetlen toronyóra az igazgatóság területén. Negyvenötben ez is állt, nem működött. Nagyon komplikált volt a meghajtása, villany hajtotta — volna. Azonban akkoriban gyakori volt az áramszünet, a feszültségingadozás, ezért átalakítottam súly-hajtásúra. A pécsi Sopiana gyárban csináltattam alkatrészt hozzá és most egy hatvankilós súly hajtja, negyvennyolc-óránként kell felhúzni D eszéigetés közben szóba kerül sok érdekesség, kaland ■ÍJ is. Hiszen Varga Józsefet mindenütt ismerik, és alig akad olyan hely, ahol ne tréfálta volna meg az embereket, vagy ahol ne adták volna vissza a „viccet”. Hogy meddig akarja még végezni ezt a munkát? — Még vagy tizenöt-húsz évig. Amíg nyugdíjba nem megyek... m Űj típusú szovjet atomreaktor ;m is olyan könnyű a sáros, latyakos udvaron a fölvágott káposztát a tartósító kádakig cipelni Az atomenergia békés felhasználására szolgáló atomreaktorok az uránmaghasadásnál keletkezett hőt gőz előállítására fordítják és ezzel a gőzzel üzemeltetik a turbogenerátort. Az atomenergiát tehát közvetve változtatják át elektromos energiává. Szovjet Szakemberek legújabban olyan berendezést szerkesztettek, amely a világon elsőnek közvetlenül alakítja át az uránmagok hasadásánál keletkezett hőt elektromos energiává. A berendezés elve a következő: az atomreaktor hengeres test, amelyet számos germánium-szilicium ötvözetből készült félvezető-átalakító vesz körül. A félvezetőknek az atomreaktor felé eső része 980 fokra melegszik fel, ellentétes része pedig — különleges hűtőlemezek segítségével — csak átlag 550 fokra. így a termoelektromos átalakítókban kb. 430 fok hőmérsékletcsökkenés keletkezik, a forró és hidegebb rész közt feszültségkülönbség lép fel. Ez a feszültségkülönbség adja az áramot. A készüléket romáská-nak, kamillának nevezték el, mert a félvezetők nagyjában úgy helyezkednek el az atomreaktor körül, mint a fészkesvirágzatú kamilla növény „szirmai”. A készülék teljesítőképessége egyelőre kicsi, 7,2 volt feszültségű 100 amperes áramot ad. Hatásfoka egyelőre még csak 1,2—2 százalék, a többi hőt a készülék a környezetnek adja le. De óriási előnyei vannak: nincsenek forgóalkatrészei és így nagymértékben megbízható, kicsi a súlya, és igen hosszú ideig — több évtizedig — ad áramot. Ezek az előnyös tulajdonságok igen alkalmassá teszik pl. űrhajók vagy automata meteorológiai állomások áramellátására. A Birítói Állami Gazdaság tehenészeket keres szigetpusztai (Nagydo- rog mellett) tehenészetébe. Lakást biztosítunk. Jelentkezés a gazdaság központjában. (134) 48. heti lottósorsolás Dombóváron a művelődési házban november 26-án, de. 10 órakor. A sorsolás előtt műsoros DIVATBEMUTATÓ. Lottózón! Nyerhet! (150)
