Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-20 / 274. szám

TOLNA MEGYEI"** VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 274. szám ___________________________________ÁRA: 60 FILLÉR Szombat, 1965. november 20. 3. o. Rádiómelléklet A falu közegészségügyi helyzetéről és az ipari osztály irányitó munkájáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt dr. Vígh De­zső vb-alnökhelyettes elnökleté­vel ülést tartott a megyed tanács végrehajtó bizottsága, melyen részt vett Virág István, a párt megyei bizottságának titkára is. A végrehajtó bizottság feladatkö­rében történt intézkedések és a lejárt határidejű határozatok megbeszélése után. második na­pirendi pon tként a megyei tanács vb. ipáid osztálya irányító tevé­kenységét értékelte. Megállapította, hogy az osztály irányító tevékenysége megfelelő, az alkalmazott módszerek meg­felelnek a vb. határozatainak. E határozatban foglalt irányelvek szerint jártak el a termelés nö­velésében, a szolgáltatás fejlesz­tésében, az exportértékesítés fo­kozásában, a műszaki fejlesztés­ben, a termelési költségek csök­kentésében és a munkaügyi szer­vezés megjavításában. statisztikai adatok szerint a la­kosság száma 21318 és ha to­vábbra is évi 500 lakossal szapo­rodik, akkor még három körzeti orvosi állás szükséges a harma­dik ötéves tervben. Ebben az esetben nyolc körzeti orvos és három körzeti gyermekorvos mű­ködik majd. Egy körzeti orvosra 2800 lakos, egy körzeti gyermek- orvosra pedig 1400 gyermek jut. A megye fogászati ellátását már a harmadik ötéves terv végére úgy szervezik meg, hogy minden 6000 lakosra egy fogorvos jusson. A körzeti orvosok túlterhelt­ségén körzeti ápolónők és orvos­írnokok beállításával segítettek az elmúlt évek folyamán. Me­gyénkben még kilenc körzeti or­vos mellé nem tudtak ápolónőt biztosítani. Az egészségügyi osz­tály jövő évi mimkatervében ezen üres helyek betöltése is szerepel. Közegészségügyi szempontból a tehenészek vízellátását kiemelke­dően fontosnak tartják, mert a fejőedények, tejeskannák, hűtők tisztán tartása csak ivóvíz minő­ségű vízzel engedhető meg. Két­száznégy tsz-major közül 147-ben működik tehenészet és ezek 73 százaléka rendelkezik csak víz­vezetékkel. Sajnos ezek a víz­vezetékek sem minden esetben létesültek szakszerűen. Csupán 61 százaléka települt megbízható mélyfúratú kútra, vagy községi vízműre, a többi 39 százalék az ásott kutak vizét használja fel. A végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy a mezőgazdaság közegészségügyi viszonyai tekin­tetében megyénkben jelentős ja­vulás észlelhető, és ezután meg­tárgyalta a beérkezett jelentése­ket és panaszokat. A rhodesiai telepesek elbocsátásokkal próbálják megfélemlíteni az afrikai dolgozókat A rhodesiai fehér telepesek el­bocsátásokkal próbálják megfé­lemlíteni azokat az afrikai dol­gozókat, akik munkabeszüntetés­sel tiltakoznak a függetlenség egyoldalú kikiáltása ellen. Bula- wayo városában az egyik szövő­gyárban 350 afrikai munkásnak mondtak fel és három másik tex­tilgyár tulajdonosai is elbocsátá­sokra készülnek. A munkáltatók megfenyegették a vasúti alkalmazottakat is, hogy ezrével teszik utcára őket, ha sztrájkolnak. A megfélemlítés azonban nem járt eredménnyel, mert csütörtökön Bulawayóban kétezernél több afrikai munkás lépett sztrájkba. Az európai lakosság körében nem teljes az egyetértés, mert sokan szakadárnak tekintik Smith kormányát, s nem hajlandók hű­séget esküdni neki. Ezek továbbra is azt vallják, hogy Angliának tartoznak engedelmességgel. A Londonból keltezett hírügy­nökségi jelentések elmondják, hogy Erzsébet királynő csütörtö­kön kitüntette Gibbs rhodesiai angol főkormányzót, mert „hűsé­ges volt a monarchiához”. A kép­viselőházban a három nagy párt vezetői nyilatkozatot adtak ki, amelyben elismerésüket fejezték ki a Smith-kormánnyal dacoló Gibbs főkormányzó iránt. Verekedés a japán íelsőházban A munkáslétszám tekintetében a szakmunkásarány is megfelelő az elkövetkező feladatokra a vas-, építőanyag-, fa- és nyomdaipar­ban. Kevés a szakmunkás a tex­til-, bőr-, szőrmeruházati iparban. A jelenlegi szakmunkáshiány pótlására 24 hegesztő. 25 fő szőrmeszűcs, 24 fő férfi és női szabó, valamint 11 sütő­ipari felnőtt munkás részére tartanak továbbképzést, akik több mint négyéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek és erre alkalmasak A termelést a bel- és külkeres­kedelmi, helyiipar-politikai, fo­gyasztási feladatoknak megfele­lően szabályozzák. Növekszik az igény az új gyártmányok és a választék iránt A gyártmány- fejlesztés különösen a textilipar­ban, a bőr-szőrme-, valamint a faiparban élénk, a vasiiparban vi­szont vontatottan halad. 1965- ben az első három negyedév tel­jesítése az állami helyiiparban 94,4, az élelmiszeriparban 103,8 százalék. Anyaghiány miatt a. harmadik negyedévben lemaradás volt a vasiparban, viszont a fél­évhez képest javult az építőipar teljesítménye, A szociális ellátás az új telep­helyekkel együtt állandóan fejlő­dik. A régi telephelyeken is mi­nimális igényeket kielégítő léte­sítményeket építettek. Az összes helyi vállalatra és iparpolitikai feladatra, sütő­ipari hálózatfejlesztésre mű­szaki megoldásokat tartalma­zó tanulmánytervet készítet­tek. A tervek szakaszos és részleges megoldása mellett biztosítják a telephelyek külön-külön megva­lósuló létesítményeinek egységes működését. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a harmadik napirendi pontban megtárgyalta a mező- gazdasági falusi területek álta­lános egészségügyi és közegész­ségügyi helyzetét. A helyzet megtárgyalásánál kü­lön foglalkozott a vb. Szekszárd helyzetével is, ahol az 1964-es Késnek a vonatok A közlekedés legnagyobb el­lensége az ónos eső, a legtöbb bajt a MÁV-nál okozta. Pénteken a hajnali és a kora reggeli órák­ban a Budapestre, elsősorban a Szolnok, Hatvan, Székesfehérvár felől érkező vonatok nagy része egy—másfél órát késett. A MÁV a délelőtti órákban újabb erőket vonultatott fel a váltók tisztí­tására. A KPM Közúti Főigazgatóságá­nak tájékoztatása szerint az or­szágutakon nincs hóakadály, azon­ban elsősorban Észak-Dunántúlon és a Balaton környékén rendkí­vül síkosak az utak. Bár az őr­járat kocsijai szórják az útfelü­leteket, a hőmérséklet-ingadozás miatt az utak szórása alig nyújt védelmet a gépkocsivezetőknek. Nagy a baleseti veszély, éppen ezért az autósok igen óvatosan vezessenek. (MTI) Húszmillió forint értékű könyv Nagy sikerrel zárul az őszi megyei könyvhetek első félideje Félidejéhez érkezett a falvak kulturális életének nagy esemé­nye, a december 15-én záruló őszi megyei könyvhetek. A SZÖVOSZ időközbeni felmérései szerint az érdeklődés és az ered­mény minden eddigit felülmúl, s ez — mint rámutattak — el­sősorban annak köszönhető, hogy az idén a földművesszövetkeze­tek mellett a társadalmi és tö­megszervezetek, valamint a ta­nácsok is nagyon széleskörűen és aktívan veszik ki részüket a könyvheteik eseményeinek szer­vezéséből. sőt magából a könyv­árusításból is. A földművesszö- vet'kezeü választott szervek ve­zetői, a népfrontbizottságok és a nőtanácsok aktivistái, a kiszisták és az úttörők közreműködésével már ezideig sokszáz községben rendeztek házról házra árusítást. Az akció során sok. a könyv­terjesztés szempontjából még mindig „fehér foltnak” számító faluba jutott el a könyv. Az ere­deti programban tervezett 250 író-olvasó találkozóból máris mintegy kétszázat tartottak meg. A hajdúsági Pocsaj községben egyetlen nap alatt 1500 főrint ér­tékű szépirodalmi és szakkönyv talált gazdára. Hasonló szép si­kert hoztak a tanyasi könyvna­pok is. A szakemberek a könyv­hetek kezdetén arra számítottak, hogy a forgalom végső értéke or­szágosan eléri majd a 25 millió forintot. Ez a számítás akkor me­résznek tűnt. Az idei őszi megyei könyvhetek forgalma lényegében már félidőre elérte a 20 millió forintot, s december 15-i bezá­rásáig valószínűleg számottevően meghaladja a tervezett szintet. A karácsonyt megelőző hetekben ugyanis újabb forgalomemelke­désre számítanak. (MTI) Tokió. (TASZSZ). A parlamenti többséggel rendelkező kormány­párt követelésére pénteken össze­ült a japán felsőház, hogy meg­vitassa a Dél-Koréával kötött szerződés ratifikációjára vonat­kozó törvényjavaslatot. (A kép­viselőház — mint ismeretes —, november 12-én a szokásos par­lamenti ügyrend megsértésével egyoldalúan a ratifikálás mellett döntött). A felsőház pénteki ülésén mind­járt a megnyitás után tumultuó­zus jelenetekre került sor. Az el­lenzékben lévő szocialista kép­viselők követelték, hogy távolít­sák el az ülésteremből Isii igaz­ságügyminisztert, aki ellen az al­wuaíi v i suran uizcimiaiiansagi indítványt terjesztettek be. A parlamenti őrség tagjai és a libe­rális-demokrata párt képviselői összeverekedtek az elnöki asztal köré tömörülő ellenzéki képvise­lőkkel, akik tiltakoztak Isii jelen­léte ellen. Végül az őrség és a kormánypárti képviselők együt­tes erővel eltávolították a szocia­lista képviselőket az elnöki asz­taltól, s az ülés folytatódott. A kormánypárti többség le­szavazta a szocialisták követelé­sét, majd megkezdődött a „vita’’ amelynek során a kormány tag­jai újból védelmükbe vették a nép érdekeivel ellentétes és a távol-keleti helyzetre veszélyes szerződést. Beszédes számok az oktatásügy ötéves tervének teljesítéséről A Művelődésügyi Minisztéri­umban tájékoztatták az MTI munkatársát a második ötéves tervidőszak néhány oktatásügyi eredményéről. Egyebek közt el­mondták, hogy közoktatási beru­házásokra a tervidőszakban az állam 2.1 milliárd forintot köl­tött. Ezt jelentős összeggel egé­szítették ki községiéilesztési alap­jukból a helyi tanácsok, öt év alatt országosan csaknem húsz­ezerrel gyarapodott az óvodai Összeesküvést lepleztek le Léopoldville-ben A Léopoldville-i rádió pénteken ville-i lap azonban sejtetni en- bejelantette, hogy a kongói fővá­rosban összeesküvést lepleztek le. Az összeesküvésbe „a katonai és műszaki segélynyújtást” irányító belga misszió is belekeveredett. A rádió adásaiban nem bocsát­kozik részletekbe. Nem közli, ki ellen irányult a szervezkedés, kik irányították és hogyan leplez­ték le. A Progress című Léopold­gedi, hogy a belga katonai ta­nácsadók összeesküvésének célja a Kimba-kormány megdöntése volt, mivel a Kaszavubu által ki­szemelt miniszterelnök első ténykedései közé tartozott a kap­csolatok normalizálása a Brazza­helyek száma, s ezeknek jelen­tős része helyi erőforrásból léte­sült. 1960-ban 2865 óvoda műkö­dött az országban, számuk ma már megközelíti a 3200-at. Az idén elkészülő osztályter­mekkel együtt mintegy 4000 ál­talános, illetve középiskolai tan­terem épült. Míg az 1960/61-es tanévben 419 középiskolája volt az országnak, az idei oktatási év­ben a középiskolák száma már csaknem 600, s ezekben az öt év előtti 155 000-rel szemben mint­egy 240 000 nappali tagozatos diák tanul. A Művelődésügyi Minisztérium a második ötéves terv időszaká­ban 75 millió forintot fordított pedagógus szolgálati lakások vá­sárlására. Ezenkívül évente 300 családnak biztosítottak magas összegű OTP-hitelt lakásépítéshez, szövetkezeti lakást pedig egy-egy évben 150 nevelő kapott. A terv­időszakban együttesen mintegy ville-i Kongóval és más szomszé- j 3000 pedagóguscsalád jutott kó­dos országokkal. I nyebnes otthonhoz, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents