Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-20 / 274. szám

fOTNÄ WEGTÜ! VEFÜJSÍO •jhm* 1965. november 20, Nagyszabású megmozdulásra készülnek Amerikában a vietnami háború ellen Washington (MTI). Ismét meg­élénkült a vietnami háború elle­ni tiltakozó mozgalom az Egye­sült Államokban. A kormányzat „lojalitási kampánya” ellenére egyetemi hallgatók, értelmiségiek, fiatalok tízezrei követelik, hogy vessenek véget az értelmetlen és pusztító vietnami háborúnak. A hét végén tüntető felvonulásra kerül sor Kaliforniában, az oak- landi katonai támaszpont előtt. Ez a támaszpont a Vietnamba irányuló katonai szállítások egyik központja. A helyi * hatóságok eddig két ízben-is. rendőrökkel gátolták meg a tüntetés megtar­tását, most azonban bírósági dön­tés kötelezi őket a felvonulási en­gedély megadására. A menet szervezői húszezer részvevőre szá­mítanak, főleg a kaliforniai álla­mi egyetemről. Martin Luther King felesége is felszólal a november 27-i nagy­szabású washingtoni tiltakozó nagygyűlésen. Az ország minden részéből érkező tüntetők három­órás felvonulást rendeznek majd a Fehér Ház előtt, s ennek be­fejeztével gyűlést tartanak a Washington-emlékműnél. A fel­vonulás szervezői kiadott közle­ményükben hangoztatják: azon­nali tűzszünetet, a bombázások megszüntetését és a békés tár­gyalások megindítását követe­lik Vietnamban. Sanford Gottlieb, a józan nuk­leáris politikáért küzdő bizott­ság igazgatója Washingtonban sajtókonferencián számolt be azokról a tapasztalatokról, ame­lyeket a VDK és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front kép­viselőivel Algírban és Párizsban folytatott tárgyalásain szerzett Gottlieb elmondotta: a hivatalos amerikai szervek nem voltak haj landók megfelelően foglalkozni megállapításaival és előterjeszté­sére nem kapott érdemleges vá­laszt. Újabb fejlemények x Ben Barka-ügyben Párizs (MTI). A francia rend­őrség három héttel Ben Barka el­tűnése után elfogatási parancsot adott ki Palisse, Dubail, Le Ny és Figon gengszterek ellen, ak5k részt vettek a marokkói ellenzéki vezető elrablásában. tonténndí SOROKBAN November 20—21-én, szomba­ton és vasárnap Szófiában ülést tart a Béke-világtanács elnöksé­ge. Az ülés a legégetőbb prob­lémákat tűzi napirendjére: az amerikai imperialisták vietnami agressziójának megszüntetését, ac európai biztonság kérdését és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének problémáit. Pénteken Joszip Broz Tito. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a JKSZ fő­titkára fogadta a Viktor Grisdn vezetésével Jugoszláviában, tar­tózkodó szovjet szakszervezeti küldöttséget * Az arab és az afrikai diákszer­vezetek folytatják tiltakozó moz­galmukat Ben Barka elrablása ellen. A szerdai kairói sztrájkot csütörtökön tüntetés követte. * Aref iraki elnök csütörtökön, a Baath-párt uralmát megdöntő Iraki forradalom második év­fordulója alkalmából beszédet mondott a bagdadi rádióban. Be­jelentette, hogy 1966-ban általá­nos választásokat tartanak. Hoz­záfűzte azt is, hogy a szocialista arab unió (Aref pártja) mellett más politikai párt nem indul a választásokon. Az ország külpoli­tikájáról szólva elmondta, hogy a többi arab országgal való együtt­működés Irak legfontosabb kül­politikai tétele. ♦ Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnöke pénteken fogadta Mike Mansfiel- det, az amerikai szenátus demok­rata többségének vezetőjét és négy másik amerikai szenátort. * A chilei bányászok sztrájkja nagy arányokban terjed tovább. Miután a kisebb és közepes nagyságú rézbányák munkásai csatlakoztak a hadsereg által megszállott nagy rézbányák mun­kásságának sztrájkjához, 11700 szénbányász is abbahagyta a munkát Araucóban. Csütörtökön két újabb munkásvezetőt tartóz­tattak le az ország északi bánya­vidékén. * A belga parlament csütörtökön a költségvetési vitában 127 sza­vazattal 72 ellenében nem szava­zott bizalmat a kormánynak. * Huszonnégy órára leállt a for­galom Milánó külvárosaiban, a helyérdekű vasúti munkások sztrájkja következtében. A sztráj­kot bérkövetelések miatt rendez­ték a munkások. * Tizenkét évre ítélt el a spanyol bíróság csütörtökön két munkást. Azzal vádolták őket, hogy a Bar­celona melletti textilipari köz­pontban kommunista pártszerve­zői tevékenységet folytattak. * Magyar műszaki könyvkiállítás nyílt Berlinben. A csaknem hét­száz kötetes kiállítás keresztmet­szetet ad a legutóbbi évek magyar műszaki könyvkiadásáról. A be­mutatott könyvek nagy sikert arattak a szakértők körében, s az NDK műszaki könyvkiadói részé­ről különösen a tudományos szak­könyvek iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. * A Dél-Vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Front küldöttsége bu­karesti látogatásának eredménye­ként elhatározták, hogy a fel­szabadítási front állandó missziót létesít Romániában. ♦ Szokatlan, de annál látogatot- tabb sajtóértekezlet volt pénteken délben Moszkvában. Üttörönyak- kendős „festőművésznő’’ válaszolt szovjet, francia, amerikai, magyar újságírók kérdéseire. A tízéves Löwenberg Juditot XJngvárról hívták meg Moszkvába, hogy mintegy száz újságírót, fotóripor­tert kalauzoljon festményeinek kiállításán. Georges Figon, akit rablógyil­kosság miatt 25 évi börtönre ítél­tek, de tíz év múlva kiszabadult, az utóbbi időben „filmvállalkozó­nak” adta ki magát. így került összeköttetésbe Ben Barkával, aki filmet akart készíteni az afrikai és ázsiai országok imperialista­ellenes mozgalmáról. Ben Barká­nak Figonnal kellett volna talál­koznia abban a párizsi vendéglő­ben, amely előtt Lopez és a fran­cia rendőrtisztek autójukba tusz­kolták és a Boucheseiche villájá­ban várakozó marokkói titkos­rendőrökhöz szállították. A vizsgálóbíró a Ben Barka­üggyel kapcsolatban kihallgatta Lemarchand ügyvédet, az UNR parlamenti képviselőjét. Antoine Lopez ugyanis vallomásában azt állította, hogy Lemarchand bele volt keverve a marokkói politikus elrablásába, sőt, két hónappal ezelőtt Figonnal együtt Genfbe utazott, hogy találkozzék Ben Bar­kával és a marokkói rendőrség kezére juttassa. A kormánypárti képviselő a vizsgálóbíró előtt ta­gadta, hogy köze lennf a Ben Barka-ügyhöz. Figonnal. akinek valamikor védőügyvédje volt, valóban egyazon gépen utazott Genfbe, de csak véletlenül talál­kozott vele az Orly-i repülőtéren és ez alkalommal Figon bemutat­ta neki Lopezt, akit azonban az­óta sem látott. Boucheseiche. aki Ben Barka eltűnése után Marokkóba szökött, levelet írt a Le Monde szerkesz­tőségének. A levelet Bonnban ad-1 ták postára. A volt gengszter is azt állítja, levelében, hogy sem­miféle szerepe sem volt az em­berrablásban, de nem kiván a vizsgálóbírónál jelentkezni, mert az ügy túl nagy port vert fel. Harriman „titkos küldetésben44 Chilében járt A TASZSZ santiagói tudósító­jának jelentését közli arról, hogy Harriman, Johnson amerikai el­nök különmegbízottja „titkos kül­detésben” látogatást tett Chilében és tárgyalásokat folytatott a kor­mány képviselőivel. Tekintettel a washingtoni kormány latin-, amerikai politikájának népszerűt­lenségére, valamint arra a „me­leg fogadtatásra”, amelyben Rusk külügyminiszter Uruguayban ré­szesült, a chilei hatóságok min­dent megtettek llarriman látoga­tásának eltitkolására. Amikor ez mégsem sikerül, Pi­nochet chilei külügyminiszter­helyettes november 18-án nyilat­kozatot juttatott el a sajtóhoz, s ebben közölte, hogy Harriman, aki a riói értekezleten részt vevő amerikai küldöttség tagja, Brazí­liába vezető útján látogatást tett Santiagoban. Az Egyesült Államok nagykö­vetsége is szükségesnek tartotta, hogy megszólaljon. Sajtóértekez­letet rendezett, amelyen Harri­man elmondta, hogy már négy napja van Chilében, találkozott Frei elnökkel és Valdes külügy­miniszterrel és mindkettőjükkel hasznos megbeszéléseket folytatott. Azt azonban Harriman is kény­telen volt elismerni, hogy a Wa­shingtont leginkább érdeklő kér­désben, az amerikaközi fegyveres erők megalakításának kérdésében nem jött létre teljes kölcsönös megértés — fűzi hozzá a TASZSZ tudósítója. Untung alezredest kihallgatják Djakarta, Indonézia: Untung alezredest az októberi ál­lamcsínykísérlet egyik vezetőjét megbilincselve viszik ki­hallgatásra a börtönben. (A képet most bocsátották a saj­tó rendelkezésére.) (Rádiótelefato — MTI Külföldi Képszolgálat) Tsz-gazdák a Nemzetiben IntlN tiltakozás az Indiai-óceáni anpl - amerikai támaszpont ellen Delhi (TASZSZ). Az indiai par­lament államok tanácsának kép­viselői csütörtöki ülésükön fel- láborodásuknak adtak kifejezést äzzal kapcsolatban, hogy Anglia ij gyarmatot és az Egyesült Ál­amokkal közös haditámaszpontot szándékozik berendezni az Indiai- Sceán egyik szigetcsoportján. A gépviselők követelték a kormány-1 tói: tegyen lépéseket az Indiai­óceán térségében lévő országok kormányainak összehívására, az­zal a céllal, hogy közös irány­vonalat dolgozzanak ki ezeknek a terveknek a megakadályozására. Szingh külügyminiszter-helyet­tes kijelentette, hogy az indiai kormány teljesen osztozik a kép­viselők aggodalmában. Döcögött a vonat. Nyolcvan- négy Tolna megyei tsz-gazdát, vitt magával Budapestre. A fül­kékben régi ismerősök üdvözölték egymást, a várható látványról beszélgettek. Mindenki izgalom­mal várta a találkozást a fővá­rossal. Egy asszony azt mondta: — Hajnalban felkelt a kisfiam. Azt mondta: „Nagyon irigylem magát. Maga láthatja majd az Erzsébet hidat.” A gyerek is sze­rette volna látni. Majd elmesé­lem neki. A padok mellett bütykösök, csomagok. Viszik a p^sti vöknek, gyerekeknek, unokáknak. Ki. ki­nek. Kelenföld. Két Ikarus és két csinos idegenvezető. Kezdődik az ismerkedés a várossal. Forognak a fejek, isszák a szót a fülek és lázasan dolgozza fel az agy a látottat, hallottat. — Ott a Vár! Az ott a Má­tyás templom, az meg a Halász­bástya. Ezek itt új házak. Jé. de magasak! Ez meg itt az Erzsé­bet híd. Az idegenvezető elmond róla egy viccet. A pestiek ta­lálták ki. És ők viccet csak olyanról mondanak, amit szeret­nek. Az Erzsébet hidat pedig na­gyon szeretik és nagyon büszkék rá. A legszentebb hídnak tart­ják. Három okból. Egyik: Az egyik lábát a Gallért hegy tart­ja. A másik: A másik lába a Bel­városi templomig nyúlik. A har­madik: A közepét csak a szent­lélek tartja. Nevetnek a tréfán. A busz pedig megy. Az abla­kokon besurrannak a házalt., a villamosok, a trolibuszok, a járó­kelők. A Mátyás templomban konga­nak a léptek. A szemek a ku­polát vizslatják és felfedezik a szószéken a mikrofont. Mondják is: ide is bevonult a technika. Ma már. nincsenek olyan nagy­hangú emberek, akik tele tudnák beszélni ezt a hatalmas templo­mot. Egy ember letérdel az oltár előtt. A többi nyolcvanhárom csak nézi. A szigeten robog a busz. Ufctö- rőstadion, Nagyszálló. — Ez itt a sziklakért. Mellette a japán kert. Valóságos kertésze­ti remekek! — magyarázza az idegenvezető. Az emberek isszák a látványt. És gondolkodnak. Az egyikükből ki is buggyan a parasztember realitása. — Ilyen földben lehet is jó kertészetet csinálni! — mondja a világ legtermészetesebb hang­ján. Ez a realitás minduntalan ki­bújik belőlük. A Hungária Étte­remben: a színészek, költők, írók, művészek kedvenc találko­zóhelyén is. Egy csoport annál az asztalnál ül, amely mögött Krúdy és Heltai karikatúrája lát­ható. Ismerkednek a két íróval, de ismerkednek a faburkolaté te­remmel is. Az egyik mondja is: — Talán egy lottófőnyeremény sem lenne elég egy ilyen fabur­kolathoz! — Nem ám! Lehet, hogy még öt sem! Ilyen drága helyen még nem voltak. Birkóznak a késekkel. „Na, ennek is Bécsben van ám

Next

/
Thumbnails
Contents