Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-17 / 271. szám
túű5. november 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 800 ezer forint A tamási erdőgazdaság már az új évben jár 350 ezer forintot nyereségrészesedésként kapnak; a dolgozók. Hogy miből van ez a nyolc- százezer forint? A brigádok versenyvállalásából, a fagyártmánytermelés, a fahasználat fokozásából. Olyan értékes, terven felüli gyártmányokból, mint a parketta, a bányaszéldesz- ka, a terven felül exportált szőlőkaró, és cellulózfa. Abból, hogy az erdőgazdaság a kedvezőtlen körülmények ellenére is teljesítette a szállítási és anyagmozgatási tervét. Azzal, hogy év közben megszaporodtak a saját szállítójárművek, amelyekkel a szállítások kilencven százalékát le tudják bonyolítani. Azzal, hogy immár rendszeressé vált a vasárnapi műszak a szállításban és a vasúti rakodásban. De a munkában nincs megállás. Az erdőgazdaság négy erdészetében tizenhat nagy, és négy kis gépfűrésszel megindult a téli fa- kitermelés. A terv; 60000 köbméter fa, Ilyenkor a favágóké a legnehezebb munka, hiszen a legjobban ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Munkájuk megkönnyítésére az erdőgazdaság tíz, egyenként tizenkét személyes munkásmelegedőt állított fel, különböző helyeken. Ezeket a vasvázas, panelekből összerakható melegedőket köny- nyen lehet egyik helyről a másikra szállítani. Ez csak egy része azoknak az intézkedéseknek, ameÁ kétműszakos traktorvezetők versenyében Domonkos Mihály és váltótársa az élen lyet a szakmai vezetés a szak- szervezettel közösen tesz a munkakörülmények javításáért. Ezekre az intézkedésekre — mint a főmérnök mondja — nagyon is szükség van, mert az erdőmunkában ma már csak az állandó munkásokra lehet számítani. Főleg az erdősítésben ... amikor a mezőgazdaságban is bőven van munka, és a személy- szállítást alig tudják megoldani, amikor ötvenhat községből járnak dolgozni a munkások az erdészetekbe. Ilyen lehetőségek között különösen fontos az állandó munkás- gárda megbecsülése. A közeljövőben kerül sor például a törzsgárdajelvények kiosztására amelynek aranyfokozatát eddig mintegy harmincán, ezüstfokozatát közel százan, bronzfokozatát pedig kétszázötvennél többen kapták meg. A munkához való kapcsolat, hozzátartozás ilyen külsőségei mellé kell sorolni a már említett összegű nyereségrészesedést — amelynek kifizetésénél figyelembe veszik a törzsgárdajelvények fokozatait is —, a téli munkakörülmények javítását, a szállítási körülmények javítását úgyszintén. Most fejeződik be a Gyulaj— Tamási közti feltáró út új, 2170 méteres szakaszának építése, további egykilométeres szakasz felújítása. Ide kell sorolni a rendszeres, balesetvédelmi, megelőző szemléket, de azt is, hogy egyre több erdőmunkás szerezhet szakmát. Az elmúlt időszakban mintegy százan szerezték meg a szakmai minimumot, motortűrészes-. illetve hosztoló-, fagyártmány- termelői tanfolyamon, vizsgán. Az új gazdasági évben — amint már elmondottuk — Hivatalosan még másfél hónap választ el bennünket az év végétől a tamási erdőgazdaság viszont október elsejétől már új évben jár. Az erdőgazdaságokban ugyanis októberben kezdődik a gazdasági év. Az elmúlt évben sok nehézséggel kellett megbirkózniok az erdészeknek, munkásoknak, a tervek teljesítését például olyan tényezők is gátolták, mint az árvíz, és az egérkár. Hihetetlenül hangzik a laikus előtt, hogy az erdőben milyen kárt tehetnek ezek a falánk rágcsálók, amelyek a mezőgazdaságban, főleg a gabonavetésekben pusztítottak. Nos, nem kímélték a fiatal csemetéket sem, olyannyira, hogy közel 300 ezer forintos kárt okoztak az új telepítésekben. A nehézségek, a károk, ha csökkentették is az erdőgazdaság eredményességét, az erdészek, munkások az egyik oldalon jelentkező kiesést pótolták másutt. Felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére tizenegy brigád vállalt a szocialista cím megszerzése mellett terven felül 784 ezer forint értékű termelést. Ez a vállalás most áll feldolgozás alatt, viszont az erdőgazdaság — Szabolcs József főmérnök tájékoztatása szerint —, a tervezetthez viszonyítva mintegy nyolc- százezer forint önköltségi javulást könyvelhet el. Ebből 300— A Tolna megyed Gépjavító Állomások Igazgatósága elismerését fejezte ki és dicséretben részesítette a gép- és gépjavító állomások dolgozóit, valamint vezetőit az idei tervek teljesítéséért és az őszi mezőgazdasági munkákban való hasznos közreműködésért. Ezzel egyidejűleg értékelték a kétműszakos traktor- vezetők eddigi teljesítményét. A verseny élenjárója Domonkos Mihály és váltótársa (Tevel). Második Kerekes Géza és váltótársa, szintén Tévéiről, harmadik a gyönki Márkus István és váltótársa, negyedik a várdombi Hos- tyánszki József és váltótársa, ötödik a dalmandi Kosa József és váltótársa. Az egy traktoregységre jutó teljesítményben a gépjavító és gépállomások versenyében jelenleg a következő a sorrend. Első Nagydorog, második Tevel, harmadik Várdomb, negyedik Gyönk, ötödik Tamási, hatodik Dalmand. a tamási erdőgazdaság területén 60 000 köbméter fát kell kitermelni, pótlásként pedig 150 hektárat felújítani, 41 hektárat újratelepíteni, és egyéb pótlásra vár 315 hektár. És ha vannak nehézségek, gondok, vannak biztató eredmények is. A szakmai vezetés, az évek alatt kialakult törzsgárda, a versenymozgalom biztosan képes lesz hasonlót produkálni, mint az elmúlt gazdasági évben. BI. NUDLI Az eset, amelynek hullámai még ma sem csendesedtek el, pár hónappal ezelőtt történt, az Abroncsegyengető Müvek üzemi konyháján. Előfordul néha egy rendesebb háztartásban is, de ott hamarabb napirendre tértek fölötte. Itt azonban nem olyan egyszerű a dolog. Tíz percet késett az ebéd. És amikor végre kihozták, kiderült, hogy el van ázva a nudli. Volt, aki savanyú képpel kanalazta, mások meg csak megpiszkálták és odébbtolták a tányért. A konyhában egy kisebbfajta háború dúlt. Rántás Elekné, a főszakács felelősségre vonta Hanya Gézá- nét, aki a nudli kifőzésével volt megbízva: — Hogyan történt? — Esküszöm, hogy nem láttam semmi gyanús jelt, amikor beleöntöttem a nudlit az üstbe. A víz forrt, dehát amikor beleraktam, elállt a forrás, mint máskor is. Vártam, vártam, hogy újra forrjon, de a lé nem mozdult... — Talán az üsttel van baj — vetette közbe valaki. — Tényleg, lehetséges. Szaladjatok a műhelybe szerelőért! Jött a szerelő és tíz perc múlva megállapította, hogy a villanyüst fűtőtestje kiégett, ezen ma már nem lehet főzni. Éppen akkor éghetett ki, amikor belerakták a nudlit. Elő gyorsan a fazekakat, bekapcsolni a főzőzsámolyokat, a következő adagokat már azon főzzük ki. A nudliügy még két napig foglalkoztatta az embereket, sokan csak nevettek, amikor szóba jött, hiszen az ilyen ,baleset” mindenkivel megtörténhet, voltak, akik másként vélekedtek és igazat adtak Izga Tódornak, aki azt mondta, hogy mégis csak disznóság, ami történt. Mert csak az a nudli ázott el, amit a melósok kaptak. Egy órával később, amikor a tisztviselők ebédeltek, már rendesen kifőtt nudli volt a tányérokban. Fülébe jutott a dolog az igazgatónak is és megbízta Felelő Sándort, a személyzetist, hogy vizsgálja ki és tegyen pontot az ügy végére. Másnap már ott volt az igazgató asztalán — aláírásra várva — a határozat, amely szerint írásbeli figyelmeztetésben részesítik Rántásnét és Hanyánét az elázott nudli miatt. Mert azért mégis, ha vigyáztak volna, nem következett volna be a baj. És máslcor majd bizonyára jobban ügyelnek. Amikor Hanya Gézáné megkapta a határozatot, sírt és a kezeit tördelte. Rántásáé pedig fogadkozott, hogy itthagyja a konyhát, inkább ő is elmegy abroncsot egyengetni. Ott ledolgozza az ember a nyolc órát és nem molesztálják állandóan. De mivel egyikük sem gondolta komolyan a dolgot, aludtak egyet rá és megnyugodtak. Azóta rendesen kifőzik a nudlit és még á legnagyobb rosszakarattal se lehet hibát találni a konyha munkájában. Mindenki azt hitte, hogy az ügy végleg le van zárva, amikor megjelent a gyárban a pártbizottság két munkatársa. A nudliügyben jöttek. Fél napig járták a műhelyeket, majd ők is megállapították a tényállást és kioktatták a vezetőket, hogy ilyen dolognak nem szabad előfordulni. Egy hónap múlva pedig egy járási értekezleten került szóba, ahol az ideológiai irányelveket vitatták meg, mondván, hogy ami az abroncsegyengetőnél előfordult, akadályozza az ideológiai nevelést. Eljutott a hír a tröszthöz is és a minisztériumhoz is. Onnét telefonon kérdezték meg az igazgatót, hogy mi is történt a nudlival? És megszületett az újabb döntés: Felelő Sándor köteles gondoskodni arról, hogy a konyhát záros határidőn belül adják át az Üzemélelmezési Vállalatnak, mert ha legközelebb megint elázik a nudli — bőr erre a valószínűség-számítások adatai szerint három évenként kerül sor —, akkor már ne a gyárat molesztálják érte. Most Felelő elvtárs nagy gondban van. Ugyanis az Üzemélelmezési Vállalat csak a következő ötéves terv végére ütemezte be ennek a konyhának az átvételét. Mi lesz addig? (J) házba házmesternek. Talán jobb is lenne, gondolkozom még. * A két kisgyerek csúszkál az agyagos földön, a komód előtt, csak az öregek vannak itthon. Pál néni éppen a kútra indul vízért, visszafordul, leteszi a két kannát: — Csak vízért ne kéne ilyen messze járni, akkor talán meg is békiilnék ezzel a hellyel. De naponta többször lemenni, egészen az aljig, meg vissza, nem való már nekem. De nem is csinálom már sokáig. Pál néninek a veje lakást kap lenn a faluban, még ebben a hónapban költözködik a család. Hosszú idő után kiszabadulnak végre a barlanglakásból, egészséges, tiszta, kőből épült házba. — Nézze meg ezeket a gyerekeket, éppen ideje már, hogy elkerüljenek innen. A lányomnak, meg a vejemnek is könnyebb lesz. Az új lakásba új bútorok kerülnek, már megvan rá a pénzük. Nézzen körül, ide nem érdemes mást venni, úgyis megenné a penész. Majd lent az új lakásba, ott minden másként lesz. * A fiatalasszony a keskeny szoba közepére húzta a fürdőkádat, félig mésszel. A kezében hosszú- nyelű meszelő. — Már korán reggel nekiálltam takarítani, muszáj csinálni valamit, hogy egy kicsit rendesebben nézzen ki ez a lyuk. Annyira el akarunk menni innen, de hát sose sikerül. Az anyósom megígérte, nekünk adja a telkét, kölcsönnel építhetünk házat. Gyűjtöttük a pénzt, össze is gyűlt szépen, akkor a gyerek megbetegedett, orvoshoz kellett vinnem, szinte az egész ráment. Most aztán kezdhetjük elölről. Hiába is csinálok itt akármit, ebből rendes szoba sohase lesz. A szeme végigfut a falakon, a rozzant bútorokon, aztán megállapodik a sáros úton. — Megint gyűjteni kezdtünk, van is vagy ötezer forintunk. De hát mit kezdjünk ezzel, ez semmire se elég? Majd talán egy-két év múlva, hogy addig mi lesz, nem tudom. * Megered az eső, a szekérnyomban megáll a víz, aztán lassan lefolyik az árokba. A Székelyi út megelevenedik, délutánra jár az idő, jönnek haza a munkából, egykét gyerek az iskolából. Furcsán megszorul a levegő a két agyagpart között, az ember nagyot lélegzik, amikor végre leér a síkra. CSATAl ERZSÉBET A zombai gyűjtőhelyen hatalmas prizmákban tárolva vár elszállításra a sok vagonnyi cukorrépa
