Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-12 / 240. szám
4 TÖIfiÄ MEGYEI NÉPÜJSAG 1965. október 12. Barangolás a földalatti alagútjaiban Hetvenre megindul az első szakasz — Harminc méterrel a föld alatt Két atmoszféra nyomás A kas Lefelé száll a kas, tíz emelet mélybe, a föld gyomra feLé. Elhagyjuk a csatornák szintjét, majd az elektromos kábelek szövevényét keresztezi az alászálló lift. Tizennégyen vagyunk, a lentieket váltó brigád, Kövi Jó- szef osztályvezető és az újságíró. Az acélsisakok alatt markáns férfiarcok. Ismét egy műszak, ki tudja már hányadik 1950 óta? Kint napsütés, itt a mélyben örökös félhomály, csak a lámpák fénye világít. A hőmérséklet állandó: télen — nyáron 14—15 Celsius fok. A zsilip Nem rohammunkával, de a tervek szerint, jó iramban, méterről méterre hosszabbodik az alagút. A víz mindenütt beszivárogna, befolyna a munkahelyekre, ha az 1,8—2,5 atmoszféra túlnyomás vissza nem tartaná. A munkahelyek így szárazak, de: nem könnyű itt dolgozni. Mielőtt bárki is lejutna ide, zsilipelésen „Zsilipelés” előtti utolsó pillanat. Bezáródik az ajtó, s a bent- iilők felkészülnek a túlnyomásos munkahelyre való kilépésre. TfTTTTTTfTTTTfnTTTTTTTTTTTTfTTTm TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT Sárközi Gyula : CÁlZLfLg,afiLL^L kell átesnie. Ülünk a vashengerben és fokozatosan ugyanolyan nyomású lesz a levegő itt, mint a munkahelyen. Az oda vezető ajtó a nyomás-kiegyenlítődés után automatikusan nyílik. A város alatt Elindulunk, az Astoria szálló alatt járunk, A fejtőkalapácsok zajától alig érteni a kísérő szavait. A két vonalalagút több mint hatvan százaléka elkészült már. Valamennyi állomás helye végleges és építésük is megkezdődött. Milyen lesz a budapesti metró? Teljes forgalmi hossza 10,1 kilométer. A Népstadiont köti ösz- sze — a legforgalmasabb pontokat érintve, keresztülhaladva a város szíve alatt — a Déli pályaudvarral. Az utat 17 perc alatt szaladja végig a szerelvény, óránkénti maximális sebessége eléri a 90 kilométert. Az alagutak átlagos mélysége a föld felszínétől számivá, átlagban meghaladja a 30 métert. A szerelvény négy motorkocsiból áll. Pótkocsi nincs. A szovjet gyártmányú szerelvények hossza 20 méter, s egyszerre 800 utast szállítanak. A kocsik két- percenként követik egymást. A vonalalagutak, ahol a sínpályák fekszenek, 5.1 méter átmérőjűek. Az állomásoké ennél jóval szélesebb, eléri a 8,5 métert, tehát elegendő terület áll a közönség rendelkezésére, a ki- és beszállás gyors és zavartalan lebonyolításához; Hogy jutnak majd le a mélybe? A mozgólépcsősorokkal ez csak másodpercek kérdése. A mozgólépcsőket a forgalom irányának megfelelően működtetik majd; ha lefelé több az utas, akkor két lépcsősor halad az alagutakhoz és egy a kijáratokhoz, ha szükséges, megfordítva. Az építkezés egyik nagy gondját a mozgólépcsők ferde alagút- jainak megépítése okozta. Az útburkolat alatt talajvíz akadályozza a munkát, ezért szellemes műszaki megoldást alkalmaztak: hatalmas, sokezer tonnás vasszekrényeket süllyesztettek le, túl a talajvízszinten, és ekkor már akadálytalanul folytathatták a fúrást. Egymillió köbméter föld Az építkezés szinte falja a különböző anyagokat. Érzékeltetésképpen néhány adat: 81 ezer tonna cement vár még beépíEz még csak vázlat, a,z ötalagutas megállóhely kiképzéséről, de az Astoria szálló alatt már befejezéshez közeledik az építése. (foto: Regős.) tésre. 8400 tonna betonacél, 7200 tonna vaslemez, 20 000 köbméter faanyag, 12 000 öntöttvas elem kerül még a född alá. Eddig már több mint félmillió köbméter földet termeltek ki, és mire befejeződik a munka, túlhaladják az egymilliót is. Egy munkahelyről napi 80—100 csille földet szállít fel a lift. A „kísérő“ — Vigyázzon! — mondja kísérőm. — Itt végiét ér a padló, óvatosan lépjen! — Hol vagyunk? — A Deák téren, valahol a főkapitányság alatt. Fejünk fedett autók suhannak, villamosok dübörögnek. Itt lent csak a kompresszorok zaja verődik vissza megsokszorozódott erővel alagútról alagútna. Kövi József építési osztályvezető biztonságosan halad: 15 éve járja naponta az alagutakat. Kőművesként került a földaiattihoZj a munka mellett tanult. Most végzős mérnökhallgató. Fölösleges kérdés, szereti-e a Metro-t, mert ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az itt töltött másfél évtized. Az építők mindennapi kemény, áldozatos és kockázatos munkája eredményéként 1970-ben kigördül a Népstadion végállomásáról ae első szerelvény és néhány pere alatt 800 utast repít a Deák térig. Regős István 1970-ben már itt száguldanak a szerelvények. (MTI -foto, Lajos felv.J — 100 — — Ügyes — csettintett ujjaival mr. Sárga, aztán mint akinek hirtelen eszébe jutott, hogy valami hibát követett el, mert a főkormányzó- hoz fordult és angolra fordította a szót: — Bocsánat sír, de annyira megfeledkeztem magamról ennek az elragadó kis honfitársnőmnek a társaságában, hogy egyszeriben Pesten éreztem magam. Mégegyszer hálásan köszönöm ezt a gyönyörű estet, önnek! — Erre igyunk — mondta a főkormányzó és felemelte poharát. Koccintottak. Nyílt a páholyajtó és egy tiszt lépett be. Valamit súgott a főkormányzó fülébe és várt. A főkormányzó mr. Sárgához fordult: — Sajnos el kell önt rabolnom, mr. Sárga — mondta és Sárira kacsintott. — A bizottság tagjai áthívták önt a páholyukba, ügy, hogy, kisasszony meg kell önt fosztanom honfitársá tói. Reméljük, hogy még lesz alkalmuk kipótolni ezt a mai félbeszakított beszélgetést. — A főkormányzó felállt és meghajolt. Sári a kezét nyújtotta Sárgának: — Örülök, hogy találkoztunk, Sárga úr és, aogy a főkormányzó úrnak igaza legyen, mehí- vora önt, látogasson el egy este, amikor van egy kis szabad ideje, a Vasmacska mulatóba. Minden este fellépek. Igaz, nem túlságosan előkelő hely, de megfordultak már ott amerikai milliomosok is.... — Köszönöm, majd szerét ejtem, Sárika! — Sárga úr kezet csókolt és a főkormányzó kíséretében elhagyta a bal egyes páholyt. — 101 — Sári is szedelőzködött. Lent az előcsarnokban Kuomoro várta. — Nos? — nézett rá fürkészve a kis japán. — De csak minden feltűnés nélkül! — Minden oké! — nevetett Sári és belekarolt Kuomorőba. Kis ideig még a hallban sétáltak elvegyülve a többi vendég között, aztán visszamentek a bal négyes páholyba, s onnan nézték végig együtt a műsort. Sári egész idő alatt hol mr. Sárgára, hol Babura, hol meg Kuomoróra gondolt. Eszébe jutott az a nap, amikor ismét felbukkant életében ez a kis japán. Pedig már letett róla, hogy valaha is viszontlátja. És íme 'pár napra rá betoppant teljes élő nagyságában. Még a nagyhatalmú zsarnok, Li úr is alázatosan hajbókolt előtte s kiszolgálja, mint egy lakáj. Amikor régi ismeretségükre hivatkozva megemlítette neki, hogyan rohanta le őt Ld úr és miket művelt vele, a kis japán csak nevetett, mintha egy jó viccet hallott volna. Egyszerűen nem hitte el neki, amit mondott. Mégis örült, hogy szikár apró kis alakja ismét feltűnt a Vasmacskában s ez bátorságot öntött belé: nem félt többé a vasmacskabeli banda tagjaitól. Valami azt súgta neki, hogy bár Kuomoro a banda főnöke, azért talpig férfi, akinek védelmére ő mindig számíthat... Oldalvást szomszédjára pillantott, de gyorsan elkapta tekintetét, mert Kuomoro is éppen őt figyelte. Csak nem olvasta le arcáról gondola— 102 — tait? Még jó, hogy a gondolatokat nem lehet látni... Kuomoro azonban elmosolyodott és desszerttel kínálta: — Parancsolj, Shary — mondta és még mindig mosolyogva így folytatta: — Ügyes vagy! — Köszönöm — biccentett feléje és kivett egy szemet és bevette. Gondolatai azonban már Babun jártak. Sajnálta a fiút, hogy ilyen helyzetbe hozta. Vajon mit szólna új feladatához? Rég nem látta. Hol lehet? Mielőbb tudomására kell hoznia ezt az egész akciót, amelybe Kuomoróék bekapcsolták, mint mr. Sárga honfitársnőjét. Vége lett a műsornak. Kuomoro felállt és lekísérte Sárit a portáig, majd taxit hivatott és beültette a lányt, ő pedig visszament a szállóba. * Sárga Imre szívesen tett eleget az átvevő bizottság meghívásának és örömmel ment át a főkormányzó társaságában a bizottság páholyába. Ettől a bizottságtól, amelynek tagjai mind neves angol tudósok, függött minden. A kipróbálásnál jelen lesznek, véleményük döntő lesz a találmány megvásárlása szempontjából. Nem árt tehát megismerkedni velük és megnyerni a bizalmukat. Az öttagú bizottság egy egész páholyt megtöltött. Mind az öt férfi túl járt már az ötvenen, valamennyi kopasz és kövér volt. A „kopasz bizottság” — gondolta Sárga Imre, s elmosolyodott magában.
