Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-12 / 240. szám
1 Í>ő5. október 12. TOLNA MEGYEI NEPTJJSÄG S A madocsai almafák (Azon az ankston £bb £££2 voltak. Jernay Pál, a Magyar Agrártudományi Egyesület titkára inkább a helybelierknek beszélt. Mert sürget az idő, s mindenki azt mondja: ankétozni, értekezni ráérünk később is. Igaz, hogy akkorra már nem lesz mit látni, leszedik a most még hí- vogatóan pirosló jonathánt, s még ha jó róla beszélni, akkor sem teljes az öröm. A madocsai almásokat ugyanis látni kell. Ugyancsak Jernay Pál mondta nem kevés örömmel: — Ide filmmel, televízióval kell jönni, s el kell vinni a hírét mindenhova, olyan szép. / Milyenek is valójában a madocsai almafák? Csupán érzékeltetésül: képzeljen el valaki egy darabban egy közpesnél nagyobbra méretezett zöld mesterséges tavat, amelyikből piros szigetecskék integetnek elő, s szinte vonzzák a szemet s előcsalogatják a csodálkozást. Különösen abból az emberből, aki tudja, hogy ennek a kultúrának tulajdonképpen hagyománya sincs Madocsán. Termeltek, persze, hogy termeltek a falu kertjeiben almát korábban is, de csak úgy falusi méretben néhány fán a házi szükséglet fedezésére. Nem lebecsüléskéopen, csak az igazság kedvéért: olyan volt az a gyümölcs, amelyiket nem is lehetett volna piacra vinni, s külföldire meg különösképpen nem. A mai viszont vetekedik még azzal is, ami hagyományos alponta látja az egészet, a közös gazdaságét és a kerti termelők almafáit is. Azt mondta erről: bejárták a kerteket, s neki majdnem leesett az álla. I A bprriPé egészen véletlenül | H HClUCo szoietett: kinek van legszebb kertje Madocsán? Hosz- szú névsort mondott Földesi János, s meglepő dolgokat. Például ilyet. Hazament az egyik helybeli asszony a munkából, s jóformán be sem lépett, máris esővel árasztotta el a kertet. Mert már ilyen is van, saját házi öntözőberendezés. Hogy ez maszekolás? Az, de van mögötte más is: törekvés a szépre, jóra, s talán alapja lehet egy egészen más gazdálkodási, termelési felfogásnak. Hogy ilyenre van már jel, arra leginkább Szabó Ferenc szavai utalnak: Ha nem is egészen pontosan így. de hasonlóan mondta: — Legyünk azon, hogy ültesse be gyümölcsfákkal mindenki a kertiét, minden üres helyét, mert igen jól jövedelmez a gazdának. Segítsük elő ezt az egész faluban. Hogy ez a program — ha szabad így nevezni — reális, egyebek között Szabó Ferenc példája is bizonyítja. Háza körül olyan szép almást alakított ki, hogy a részén elindítottak. Tudnak számolni Madocsán az emberek, így vélekednek: a termőerőben gazdag, de aránylag hideg talaj nem engedi a nagyobb méretű konyhai kertészkedést. Nem képesek például primőrt szállítani a piacra abban az időben, amikor annak eljön a szezonja. Csak akkor érkeznek már be a többi termelő közé a piacra, amikor a tömegárut kínálják. így hát a következő lehetőség áll előttük: a már hagyományosan kialakult növények termelése és az állattartás mellett egyre korszerűbb módszerekkel, s tökéletesebb faalanyokkal izmosítani az almatermelést. A gyümölcsnek mindig értéke van, nemcsak itthon, külföldön is keresik a magyar jonathánt. | Eddig a képlet. ^2fredn?S korántsem áll ilyen biztonsággal a lábán. Annyi azonban máris bizonyos, hogy szépek, szívet, lelket üdítők a madocsai almafák, s termésük íze, minősége még messzire viheti el a Duna menti kis község hírét. Sz. I. Tanulságos eset: Panaszkodott a legfelsőbb fórumnál, minden alap nélkül Nagyon sok községben vannak emberek, akik különböző fórumokhoz leveleket írogatnak, panaszkodnak. Nem azokról beszélünk, akik jogos panaszukat emlegetik, hanem a mániákus levelezőkről, ök többnyire alap nélkül panaszkodnak. A következő eset iskolapéldája ennek. A napokban a pártközpont egyik munkatársa és a Tolna megyei Rendőrfökapitányság egyik osztályvezetője kereste fel a kölesdi tanácsot. Egy panaszos levél ügyében kellett vizsgálatot folytatniuk. Behívták a levélírót a tanácsházára és a község vezetőinek jelenlétében tisztázták az ügyet. Tulajdonképpen nagyon könnyű volt tisztázni, tekintettel arra, hogy a levélírónak egyáltalán nincs igaza, sőt rágalmazott. Tóth Károlyné 8 év óta lakik Kölesden, de — a kölesdi körzeti megbízott rendőr elmondása szerint — munkahelye azóta sincs. A hosszú levélnek, amit a pártközpontba írt, lényege az, milyen nehéz helyzetben van és a község vezetői nem segítik őt elhelyezkedni. Nem is járt a tanácsnál Tóthné, nem kért segítséget. Ha akart volna dolgozni, kar pott volna munkát, már régen. Egyszer kiment a téglagyárhoz egy másik nővel „szétnézni”. A téglagyártól azonban nem kért munkát. Érdemes röviden végigkísérni ennek az embernek az útját. Budapestről 1956-ban költözött Kölesdre, ismeretséget kötött és együtt élt egy nős férfivel, aki elvált emiatt a feleségétől. Később öngyilkos lett a férfi. Tóthné akkor beköltözött egy 60 éves férfi házába, azzal volt 3 évig. De visszaélt helyzetével, férfiakat vitt a házhoz, sőt a körzeti megbízott egy alkalommal ott talált a lakásban egy idegen „párt” is. Kellemetlen, bosszantó, hogy teljesen jogtalanul panaszkodik valaki, s annak vizsgálatához Budapestről és a megyeszékhelyről el kell utazni, amire fél nap rámegy, beleszámítva a meddő vitát is. A társadalom mindenkinek megadja a lehetőséget, hogy dolgozzék. A panaszt is tolmácsolni lehet még a legfelsőbb fórumoknak is, ha a panaszosnak igaza van. G. J. fehér asztalnál matermő területeinken kerül le a fákról. S ami a jelen és a jövő szempontjából egyaránt fontos, kialakultak rövid néhány év alatt is a nagyüzemi termelési módszerek. Alap van arra, hogy a helybéli közös gazdaság karos művelő gépekkel, permetező ap- parátokkal megteremtse a még modernebb körülményeket. Földesi János régi madocsai ember. Mégis, amikor szóba kerültek a falu almafái, hangosan csodálkozott. Úgy, ahogy az az ember szokott, aki egy hirtelen felbukkanó látványnak csak a szépségét tudja felfogni, ám a tartalmát még nem. Pedig ő naazt megnézheti minden jó gazda, s az olyan szakértő, mint Jernay Pál, csak elismeréssel beszélt róla. Hasonlóan szólt Puch József háztáji gyümölcsöséről is —, hogy csak kettőt említsünk' azok közül, akiknek a kertjébe ellátogatott azután, hogy bejárták a közös gazdaság nagy kierjedésű s szemet, lelket gyönyörködtető gyümölcsösét. Semmiről sem jó felsőfokban beszélni, de azt hiszem nem túlzók, ha nagyon szépnek ítélem a madocsai almafákat, s azt a kezdeményezést pedig dicséretesnek, amit a patai járásnak ezen AZ ELSŐ GYŰLÉS nem volt ilyen ünnepélyes. Két évvel ezelőtt, 1963 novemberében tartották, a városi népfront-irodában. Akkor alakult meg Szekszárdon a Hazafias Népfront építőközössége. Az elején nem sokan bíztak abban? hogy'Ti tervek, elgondolások valóra válnak, hiszen építkezni nem könnyű dolog, ezernyi akadályba ütközik az, aki elhatározza: Otthont épít magának, családjának. Ma pedig itt ülnek, a családias jellegű összejövetelen, az építő- közösség utolsó gyűlésén, hogy számbavegyék az elmúlt két esztendő munkáiét és kimondják a közösség feloszlását. Egyik- másik jelenlevő vonakodik, amikor szavazásra teszi fel az elnök a kérdést, jó lenne még fenntartani a közösséget, hiszen olyan jól összemelegedtek a két .év alatt. Dehát nincs már szükség „hivatalosan” az építőközösség fenntartására. A huszonnégy családi ház a Bakta-oldalban áll, a lakók, a tulaj dón osoik beköltöztek. Most már legfeljebb „szomszédközösségre” van szükség, jószomszédságra. Ez pedig fennmarad. A rossznyelvek szerint a város lakosságának nagy része rossz szomszédságban él, csaknem mindenkinek van valami vitás ügye a szomszédjával. Vagy a gyümölcsfa hajlik át a kerítésen, vagy a baromfiak járnak ót, esetleg a víz folyik egyik telekről a másikra, a gyerekek átmásznak, mind megannyi súrlódási felület. Itt — azt mondják — nyoma sincs a rossz viszonynak. Óceánok a kontine alatt Egyálalán nincs kizárva, hogy a kontinensek alatt óceánok vannak. Igen, óceánok, nem pedig folyók, vagy tavak. Csupán nem hajók, hanem egész kontinensek „úsznak” rajtuk. Igaz, haladási sebességük igen jelentéktelen: évszázadonként legfeljebb néhány centiméter. Ezek az első pillantásra furcsának tűnő megállapítások L. Jelanszkijnak, a kujbi- sevi olajipari tudományos kutató intézet geofizikai osztályvezetőjének, a geológiai-ásványtani tudományok kandidátusának hipotéziséből következnek. A mai tudomány a Föld szerkezetét a következő módon képzeli el. Bolygónk központjában van a köpeny által körülvett nehéz mag. A köpeny szilárd, de kevésbé nehéz kőzetekből álló vastag réteg, amelybe cseppfolyós képződmények vannak beágyazva. A köpenyt a földkéreg veszi körül, amely bazalt és grá- nit-gnejsz rétegekből áll. A bazaltréteg a köpennyel érintkezik. A gránit-gnejsz réteg a kontinensek alapja, fundamentuma. Je- lanszkij feltevése szerint az óceánok és a föld alatti vizek az alábbi módon alakultak ki. A Föld fokozatosan lehűlt. Megjelentek mai burkai, rétegei. A köpeny . felső részén létrejöttek a hegyi kőzetek — a peridotitek. Ugyancsak a köpenyben 50—70 km mélységben a hidrogén és az oxigén ionjaiból vízgőz keletkezett. Később a kőzetek törésvonalai mentén a peridotitek és a gőz benyomult a földkéregbe. Itt az ásványok a nyomás és a hőmérséklet csökkenése közepette reakcióba lépnek a vízzel. Ennek eredményeként jöttek létre a szerpentinnek, e repedésekkel és üregekkel teli kőzetek, amelyek a szivacshoz hasonlóan felszívták a vizet. A vízmennyiség a „szivacsban” a köpenyből érkező nagy nyomású gőz révén, állandóan emelkedett. Amikor a szerpentini- tek maximális módon telítődtek vízzel, és térfogatuk megnövekedett, a gránit-gnejsz rétegben gigantikus repedések keletkeztek. A víz a repedéseken át a Föld felszínére ömlött. Az új hipotézis szerint így keletkeztek az őstengerek, amelyek kiterjedésüket tekintve nem voltak nagyok. A Föld mélyén fogva tartott víz „kalandjai” az óceánok kialakulásával nem értek véget. A roppant nagy nyomás alatt álló forró víz feloldotta a különböző anyagokat — savakat, lúgokat. Ez az „ördögi keverék” viszont néhány ellenálló kőzet kivételével feloldott, megemésztett sok mélységi kőzetet. így aztán sajátos bonyolult „páclé” keletkezett. Az idők folyamán innen töltődtek fel az óceánok vízkészletei. Ez az oka annak, hogy a tengerek és óceánok vize a Mengye- lejev-táblázat sok elemét tartalmazza. Telt, múlt az idő. A „pácréteg” újabb szakaszokat kerített hatalmába a Föld mélyén és a kontinensek alatt, a bazalt és a gránit határán kiterjesztette határait. Ez 10—12 km mélységben földalatti „víztömeg”, hidroszféra képződéséhez vezetett. A gránitréteg alja szitához, vagy szűrőhöz hasonlóan átereszti a mélységi hidroszférából felfelé törekvő gáznemű frakciókat. Ugyanez a .szita” felfogta a fémek, a pala és az azbeszt részecskéit. Idővel ezekből a részecskékből egy igen tömött és szilárd ernyő képződött, amely megakadályozta, hogy a „pác” felfelé terjedjen. A kontinensek ezzel az ernyővel vádték meg magukat attól, hogy a „pác” feleméssze őket. Sok tény szól az új hipotézis mellett, például az, hogy az óceánok fenekén nincs gránit-gnejsz réteg, s hogy a szeizmikus feltárás adatai szerint a föld alatti óceánok mélyén lévő anyag fizikai tulajdonságai ugrásszerűen változnak. AZ ÉPÍTŐKÖZÖSSÉG elnöke, Duska Sándor elmondja beszámolójában, nagy segítséget kapott a közösség a népfrontbizottságtól, a városi tanács építési oszályától, az OTP-től, így már 1964 tavaszén megindulhatott a munka. A jelenlevő vendégek mosolyogva jegyzik meg, hogy erőszakos társaság volt ez a közösség, főként a vezetőik. Szorgalmasan jártak az ügyek után és nem volt, nem lehetett számukra bezárt ajtó. Mert bizony néha veszekedni is kellett, hogy haladjon az építkezés. — Tele voltunk járdaépítésssel — mondja Hegyi Ferenc, az építési osztály vezetője — úgy látszott, hogy már nem tudunk többet csinálni. Erre előálltak, hogy megvan szervezve a társadalmi munka, ezer órát ajánlanak fel. Nem volt kitérés, muszáj volt anyagot, tervet adni... Köszönetnyilvánítás. Hálás szívvel mondok köszönetét mindazoknak, akik szeretett férjemet, Szabó Albertet elhunytéval utolsó útjára elkísérték, vagy együttérzésükkel nagy bánatomat más úton igyekeztek enyhíteni. Külön is köszönöm a Tamási Erdőgazdaság dolgozóinak, hogy mélységes fájdalmamban soha el nem felejthető segítőkészségükkel mellettem állottak. özv. Szabó Albertné. _____________________________________(101) „M egfejelték” az ezer órát ezerhatszázra. Ástiak, lapátoltak remernk egyénenként, a házak alapozásánál, hanem a víz, villanyvezeték, vízvezeték építésénél, a tereprendezésnél is. Jogosan kapták meg a tizenöt ezüstös a kilenc bronzjelvényt a társadalmi munkáért. A házak sem annyiba kerültek, mint amennyit a tervek, a költségvetések előirányoztak, kinek négy, kinek öt, kinek meg tízezer forintot vont le a kivitelező, a Bátaszéki Építőipari Ktsz a számlából, saját munka címén. 1965. május 28-án kezdődött meg a műszaki átadás és három hét múlva már az utolsó házba is beköltözhettek a boldog tulajdonosok. KÉT ŰJ UTCÄJA épült az új negyedben a városnak. a Népfront -utca és a Háry János utca. Huszonnégy család lakik itt, jó szomszédságban. Az építőközösség már megszűnt, a vezetőség beszámolt és megkapta a „felmentvényt”, de azért — ha nem is kötött formában — tovább működik. Már tálalják a halászlét, vége a „hivatalos” gyűlésnek, ekkor áll fel Samu Lajos, a volt vezetőség egyik tagja és felhívja a szomszédokat: Épp most mondta az egyik építtető, hogy őszibarackfát tudna beszerezni. Jelentkezzék, akinek szüksége van rá. Hány darabra és milyen fajtára? (J) A Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Szekszárdi Üzlet- igazgatósága felvess villamosipari technikust, és műszaki rajzolót. Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezés: Szetazárd, Bezerédj. u. 9,__________________(107) A Bátaszéki Épületkarban- tartó Ktsz felvess építészmérnököt, vagy 10 évi gyakorlattal rendelkező építőipari technikust műszaki vezetői beosztásba. Jelentkezés a szövetkezet elnökénél. (106)
