Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
TOLNA WERTE! NfPŰJSAÖ 1985. október 101 ENSZ-közgyíílés - Gromiko tárgyalásai New York (MTI) Áz ENSZ- közg'yűlés pérltek ésti plenáris ülésén több afrikai és ázsiai, ország küldötte szorgalmazta a nagy anyagi kiadásokkal járó nemzetközi fegyverkezési verseny megszüntetését és az atomfegyverek további elterjedésének megakadályozását szolgáló szerződés aláírását. Abdelrahmán Bazzaz iraki miniszterelnök és külügyminiszter sürgette a vietnami konfliktusnak az 1954-es genfi megállapodások alapján történő rendezését. majd síkraszállt a Kína1 Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreáll ításáért. A fő hangsúlyt a leszerelés fontosságára helyezte. Kijelentette. hogy az ENSZ fórumán ennek a problémának elsőbbséget kell biztosítani, s e kérdésben mindaddig nem lehet haladást elérni, amíg ..az egyik nagyhatalom nem vesz részt a világszervezet munkájában'’. Az iraki küldött támogatta a leszerelési világértekezlet megtartására vonatkozó javaslatot. A plenáris ülésen felszólalt még Szomália külügyminisztere és a Csang Kaj-sek-klikk képviselője. Utóbbi beszéde közben a szocialista államok küldöttei elhagyták a termet. Hasonlóképpen cselekedett több afro-ázsiai ország küldötte is. Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken este lord Caradon De Gaulle elnökjelöltsége A francia sajtó továbbra is vezető helyen foglalkozik De Gaulle ama állítólagos döntésével, hogy jelöltként lép fel december 5-én a köztársasági elnökválasztáson. •Hivatalosan nem erősítették meg, de nem is cáfolták De Gaulle je- lötségének hírét, a szombaton ■megjelent francia lapok azonban csaknem bizonyosra veszik, hogy a választási kampányba illeszkedő „szándékos indiszkrécióról' van szó. A L'Humanité szerint a hír eredetét az Elysée-palotában kell keresni: De Gaulle fel akarja csigázni a döntését megelőző érdeklődést, anélkül, hogy teljesen eloszlatná az elnökválasztás körüli bizonytalanságot. Alapjában véve azonban senki sem vonta kétségbe, hogy egészségi okokon kívül bármi is eltéríthette volna a köztársasági elnököt attól a szándékától, hogy helyén maradjon. A Mitterrand-t támogató baloldali körökben De Gaulle jelöltségének hírét megnyugvással fogadják. Ügy vélik, a köztársasági elnök fellépése tisztázza a helyzetet. Pinay ugyanis ismételten leszögezte, hogy nem vállalja De Gaulle ellenjelöltjének szerepét és így a jobboldali centrumnak nem lesz „reprezentatív" képviselője a december 5-1 elnökválasztáson. De Gaulle egyetlen komoly ellenjelöltje Francois Mitterrand, aki maga köré tudja gyűjteni az egész demokratikus baloldalt. Rhodesiái helyzetkép Az angol közvélemény a tanácstalanság aggodalmával kérdezi: a londoni megbeszélések meghiúsulása után mi lesz Smith rhodesiai. miniszterelnök legközelebbi lépése? Maga Smith televízió- és rádió- nyilatkozataiban hangoztatta, hogy „egyetlen ütőkártyája" a függetlenség egyoldalú kimondása és hogy „a történtek után ez a legkorszerűbb lépés’. Egyes megfigyelők úgy vélik, hogy Smith célt érhet a jelenlegi állapot hallgatólagos fenntartásával. Rhodesia ugyanis jogilag még koronagyarmat ugyan, Anglia azonban 1923 óta nem avatkozik belügyeibe, sőt elismerte teljes belpolitikai önkormányzatát. Ebben a helyzetben a Smith-kormány vagy annak utóda állandósíthatja a fehér kisebbség uralmát az afrikai többség egyenjogosításának halogatásával, sőt dél-afrikai mintára felépítheti a maga apartheidjét. Wilson különben figyelmeztette Smith miniszterelnököt. hogy Anglia nem élne vétójogával, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa bárminő lépést határozna el Rhodesia ellen, beleértve a katonai beavatkozást. Az Egyesült Államok közölte Jan Smith kormányával, hogy Anglia mellett fog állni bárminő Rhodesia ellen elhatározott akcióban. Rhodesia szempontjából legkomolyabb fenyegetésnek a teljes gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi bojkott kimondása számít. Ennek hatása azonban csak lassan, esetleg egy-két év múlva volna nagyobb mértékben érezhető. Ugyanakkor Rhodesia ellenmegtorlásokkal is élhet, aminek egyik fő célpontja a Rhodesiában beruházott és 200 millió fontra becsült angol magántőke volna. Más kérdés, hogy meddig néznék tétlenül a független afrikai államok Rhodesia afrikai többségének elnyomását. brit ENSZ-fődelegátus szálláshelyén kétórás, vacsorával egybekötött tanácskozást folytatott Stewart angol külügyminiszterrel. A tanácskozáson szovjet részről jelen volt Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Fedorenko szovjet ENSZ- fődelegátus és Novikov nagykövet. a szovjet külügyminisztérium munkatársa. A Reuter és az AP jelentése szerint a két külügyminiszter megállapodott abban, hogy Stewart még ebben az évben ellátogat a Szovjetunióba. A látogatás időpontját később közük. A megbeszélésről távozóban a két külügyminiszter csak annyit árult el, hogy „kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdéseket vitattak meg". A Reuter tudósítója úgy tudja, hogy a brit külügyminiszter a leszerelésre és a vietnami válságra vonatkozó moszkvai álláspont kifejtését kérte szovjet kollégájától. Pályázati felhívás külföldi ösztöndíjra A Művelődésügyi Minisztérium az 1966—1967-es tanévre külföldi egyetemek, főiskolák, illetve mérnök-szakiskolák nappali tagozatára ösztöndíjas pályázatot hirdet. A pályázók ösztöndíjjal a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió egyetemein (főiskoláin). illetve a Német Demokratikus Köztársaság szakiskoláin tanulhatnak. A pályázati hirdetmény és az ehhez csatolt mellékletek tartalmazzák a pályázati feltételeket, a választható szakokat, a felvételi vizsgakövetelményeket és az ezzel kapcsolatos egyéb tudnivalókat. Az egyes munkahelyek, illetve oktatási intézmények a pályázati felhívást, a jelentkezéshez szükséges űrlapokat a felettes hatóságoktól — a kiküldetésben érdekelt szakminisztériumok, illetve főhatóságok személyzeti osztályaitól, Budapesten a kerületi tanácsok oktatási, vidéken a megyei tanácsok művelődési osztályaitól, valamint a Művelődésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályától. A pályázatokat 1965. december 15-ig kell beküldeni a Művelődésügyi Minisztériumhoz. (MTI). Amikor W45. angusztus 17-én, a független Indonézia rövid története ma több mint 100 millió lakosú In- alatt már találkoztunk olyan esemé- donézia elnyerte függetlenségét a ! nyekkel, amelyeknek jejynleg is ta- kormánynak gazdasági és politikai núi vágyunk. 1958-ban Szúmátra reak- problémákon kívül szembe kellet! ciós katonai vezetői ayjónomnak néznie azzal a feladattal is. hogy nyilvánították a sziget egy részét, s Műszak! szenzáció Szombaton délelőtt működésben mutatták be a Vasúti Tudományos Kutató Intézetben az érdekelt szakemberek előtt az intézet legújabb vasúti jelzőberendezését. A bemutató igazolta, hogy a berendezés „mindent tud" amit egy ilyen készüléktől kívánni lehet. Ä vágány mellett álló jelzők izotóp-sugárzás megjelenéséből, vagy éppen megszűnéséből veszik észre a szerelvény áthaladását és ennek megfelelően váltják a színeket önmagukon és a mögöttük levő jelzőkön. Ugyanakkor a megközelítendő jelző színe kigyullad a mozdonyban is. anélkül, hogy vezetékes, vagy rádiókapcsolat lenne köztük. Igv a mozdonyvezető • a legrosszabb látási viszonyok között is minőig két térköznyi távolságra tud-1 ja, hogy szabad, vagy tilos-e a j pálya előtte. Ha pedig a tilos jelzésre időben nem reagál, maga a berendezés önműködőleg fékez és megállítja szerelvényt. Másfelől viszont a központból egy egész pályaszakaszon az ösz- szes ott közlekedő vonatokat egyetlen gombnyomással még lehet állítani. Mindezeken túl — és ebben a tekintetben nem volt elődje a jelzőberendezések között. — azt is észreveszi és jelenti, ha a síneken valami hiba, törés, szakadás stb. jelentkezik. Az új konstrukció megvalósítható az. eddig legelterjedtebb integra-domino, vagy bármely más biztosító-jelző rendszeren belül is. De legértékesebb tulajdonsága — valóságos műszaki szenzációja — az. hogy az összes edcjigi hasonló célú berendezésekkel ellentétben mindezekhez nincs szüksége szigetelt sínáramkörök- re. egységes nemzetté kovácsoljon egy 5000 km szélességben szétszóródott kétszázötven nyelvet és ugyanannyi nyelvjárást beszélő népet. Amikor Indonézia ezt a feladatot a szocialista világhoz közeledve akarta megoldani a nyugati imperialisták belső szeparatista (szakadár) törekvésekre támaszkodva igyekeztek ebben megakadályozni. Ezzel van összefüggésben, hogy a Bukittinggi-ben ellenkormányl alakítottak. A szélső jobboldali mohamedánokat tömörítő Dar-ul Izlám nevű ellenforradalmi csoport ugyanakkor nyílt felkeléseket szervezett Nyugat-Jáván és Celebesz szigetén. A szumátrai Bengkalisz és Szelat- padzsang. valamint Celebeszen Dong- gala és Palu közelében partra szállt kormánycsapatok azonban hamarosan felszámolták a szeparatista mozgalmakat, s Nyugat-Jáván is leverlek a felkelőket. A következetes politikai és gazdasági intézkedések, valamint Nyugat- Irán 1963-ban történt visszacsatolása megszilárdította a hatalmas kjlerje- .3é§íí ., ország belpolitikai helyzetét. Meggyorsult az 1945-ben megindult folyamat, az egységes indonéz nemzet kialakulása, melyet a közös nyelv, a malájra alapozott bahasza Indonézia létrehozása is jelez. Ezt a folyamatot zavarta meg a múlt héten Djakarta körzetében és Jáva nyugati részén kirobbant lázas dás. =■ TERRA m Egy amerikai az ideológiáról Recenzió helyett A szocialista világ embere számára az egyén boldogulása egyenlő a társadalom jólétével. A társadalom jólétének, gyarapodásának útját pedig a szocializmus programja foglalja magában. Ez világos beszéd — ha nem is érti még ilyen világosan mindenki szocialista ideológiánk, politikánk e • sarktételét. Mi a burzsoázia ideológusainak, politikusainak válasza a kapitalista társadalom perspektíváira vonatkozóan? Tud-e a szocializmus világméretű győzelmével szemben valamilyen más alternatívát, más ideált, más történelmi távlatot kitűzni? Valamennyi kapitalista ország történelmére jellemző,, hogy csak fejlődése kezdetén, annak anti- feudális szakaszában képes a burzsoázia arra. hogy előremutató társadalmi programot dolgozzon ki, s azt a tömegek számára is elfogadhatóként hirdesse. Ma már bebizonyosodott, hogy a burzsoázia nem képes a maga fogalmazta eszményeket tartósan megvalósítani. Gondoljunk csak az USA mai társadalmára. Vajon menynyire érvényesülnek ott a Függetlenségi Nyilatkozat tételei a polgári jogokról, az egyenlőségről? A korábban megfogalmazott burzsoá társadalmi eszmények torzszülöttekként élnek tovább. A szabadság, egyenlőség, testvériség helyett: Ku Klux Klan, fajüldözés. Demokrácia helyett: a monopolista burzsoázia hatalmas, mindenre rátelepedő bürokratikus gépezete. Mindinkább mélyebb a szakadék a valóság és a burzsoázia által egykor megfogalmazott társadalmi eszmények között. Kísérletek persze történnek olyan ideálok megfogalmazására, amelyek alkalmasak lennének az emberek érzelmeinek, értelmének megragadására. Az Egyesült Államokban például elég sokat beszélnek az „amerikai elhivatottságról’’, arról a küldetésről, amely Amerika népére vár a világ vajúdó problémáinak megoldásában. Ennek viszont valódi, de be nem vallott célja ideológiai indoklást adni ahhoz, hogy az USA betöltse a világ csendőrének szerepét, s ezt az amerikai nép előtt társadalmi perspektívává emelje. Reakciós célkitűzés, azonban soha nem lehet tartósan egy nép társadalmi fejlődésének perspektívája. M it érnek az ilyen ideálok? így válaszol erre könyvében egy amerikai történelem- professzor, Stuart Hughes: „Amikor a mai társadalmi és ideológiai színteret vizsgálom, megdöbbenek azon az óriási hasonlóságon, amely a legfontosabb nyugati országokban uralkodó nézetek között van ... Azok az ideológiák, melyeket Németországban és Olaszországban keresztény demokráciának, Francia- országban degaulleizmusnak, hazánkban (az USA-ban. A szerk) pedig megállapodás szerinti két- párt rendszernek neveznek, közelebbi vizsgálatkor egymáshoz nagyon közelállóknak bizonyulnak ... Nevük és formális szervezetük tekintetében liberálisak és demokratikusak, valójában azonban kiderül, hogy tevékenységüket annak szentelik, hogy a liberális demokráciát megfosz- szák minden tartalmától. Ma már nem keltenek különösebb lelkesedést az emberekben.” A burzsoázia egykori fenkölt jelszavainak olymértékű diszkre- ditálása ment végbe, hogy sajátságos ideológiai vákuum keletkezett. A fent idézett professzor fejti ki könyvében erről azt a gondolatot, hogy a jó társadalomba vetett hit nélkül az ember számára a környezet hideg, szürke, értelmétől megfosztott világnak tűnhet. „S addig, amíg nem nyerjük vissza ezt a hitet,
