Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-10 / 239. szám

1065. október 10. TOLNA MEG TFT NEPÜJSAÖ s szói makroteraszok már mind nagy csarnokába szállítják a te- ilyen telepítések. Maga a terasz herkocsik, ahol 250 nő válogatja, is bevált, szinte teljesen ellenáll csipegeti a fürtökről a száraz, az eróziónak. __ , , _ , vagy satnya bogyókat. A kilátások tehát mindenkép­pen jók a jövőre vonatkozóan, Gemenczi József most viszont rothadással kell küsz- Foto: Túri Mária ködni a közepes termésnél is, — Tudnak-e igazán jó bort ké­szíteni ilyen szőlőből? — Igen. Kétféle módon tudjuk megtisztítani a mustot. Egyik: hogy ne legyen mellékize a rot­hadt szemek miatt, közvetlenül a feldolgozással egy menetben 150— 300 milligramm kénessavat alkal­mazunk, kristálytisztára ülepítjük a mustot és utána erjesztjük meg. A másik módszer: hűtés. Hat­nyolc fokra lehűtjük a mustot és a nehéz anyagok saját súlyuknál fogva ülepednek, s kiszűrhetők; — Még egy kérdés: hány ember szüretel a gazdaságban, milyen szőlőt és mennyit egy nap alatt? — A szüreti létszám 500—550 ember, ennek fele a csemegeszőlőt csomagolja. A komlöszedésből jön most még 30—35. A napi kapaci­tás, tehát a szedés és feldolgozás teljesítménye öt-hat. vagon szőlő. A múlt héten még csak három és fél vagonnál tartottunk. Milyen fajták? Bánáti rizling, Rizling szilváni. Ezerjó, Muscat Otthonéi; Vörösből még csak a Baktán szü­reteltünk az elmúlt napokban, a rothadással veszélyeztetett terü­leten. A Borkombinát udvarába ládák­kal megrakott teherautók fordul­nak be időnként. A ládák tartal­mát leöntik a külső kádba, ahon­nan becsúszik a szőlő a présbe. Attól kezdve’ minden automatiku­san történik, egészen a borkósto­lásig. Kint a „csemege üzemegység­ben” hét-nyolc faluból való embe­ÜM •1 •v* «S8 Magas létrán másznak fel a hatal­rek szedik az eladásra szánt für- más fehérboros erjesztőtankok te­tőket. A munkásai. gazdaság szerződéses Ládáikat a kombinát tejére, hogy ellenőrizzék a száz- hektós tartály berendezéseit. — Következtetni lehet például abból, hogy a Lencz—Moser-rend- szerrel telepített szőlő várható termését holdanként 60 mázsára becsültük jégverés előtt. Felét se adja, csak mintegy 28 mázsát. A Lencz—Moser-telepítés feltétlenül nagy terméshozamú. A negyedik éves korban 46.34 mázsát adott nálunk egy-egy holdon. A görög­Mustillatú, félfenekű hordókkal rakott kocsik még nem zörögnek a szekszárdi utcán, de megkezdődött a szüret. Az állami gazdaság szüretel. Augusztus 9-én kezdték szedni a csemegeszőlőt a várdombi részen, az úgynevezett „csemege üzem­egységben”, és szeptember 24-én szedtek először borszőlőt. Ezen a héten már teljes erővel megy a munka. A gazdaság főkertésze, Horváth József egyszerűen így mondja: „Megerősítjük a szüretet. A komlószedés befejeződött, át­jönnek az emberek a szőlőbe.” Mustillatú szekér tehát még nem jár, hanem tehergépkocsik szágul­doznak a városon keresztül a sző­lővel, amit ládákba, rekeszekbe raknak kint a tőkék között, mint­ha nem is prés várna ezekre a bogyókra, hanem exportvagon. — Azt akarjuk, hogy minél ki­sebb legyen az oxidáció — magya­rázza a főkertész. — Ne zúzód­jon a szőlő. A hagyományos szü­reteken sokszor csurog a must a kocsiról. Jól megtömik az edényt, megnyomkodják a rakományt. Ná­lunk hagyományos szüret már csak a Baktában van, ott lovas ko­Drótról szedik a lányok a szőlőt. csin szállítják a szőlőt a pincé­hez, de egyébként csak a ládás szedéssel dolgozunk. Persze a ha­gyományos szüreten is fajtákat szednek nálunk az emberek. Há­romlépcsős szüret is adódik a ré­gebbi telepítésű szőlőinkben, kü­lön szednek le mindent, ahogy érik. Fajtatiszta szüretelés megy. A még nem termő borszőlő, te­hát az újabb telepítésű 481 hold a Szekszárdi Állami Gazdaságban, s ebből a hagyományos, karós te­lepítési forma mindössze 13 hold. Szóval lassanként kimegy majd a divatból a szüret régi hagyo­mánya, formája, de hangulata is egészen. A termő szőlő 362 hold. Tavaly roskadásig termett, most közepe­sen fizet. Horváth József hangsú­lyozza: — Nem jó közepes, hanem csak közepes. Nagy volt a jégkár és erős a rothadás. A peronoszpóra kártétele nem jelentős. Hatszor permeteztünk átlagosan, de néhol kilencszer is kellett. A porozások számát meg se lehetne mondani..; Egyébként megközelítően pontos becslést nem adhatunk a termés­ről, mert szinte naponként válto­szélyes időjárás következtében, akárcsak a cukorfok. Leánykánál 17,2 volt, de eső után lement 16,5- re. A Muscat Otthonelnél eső előtt 18 cukorfokot mértünk, utána 16,8-at, 17,2-t. Sajnos a cukorfok éppen csak hogy eléri a szükséges szintet. — Ha nem lett volna jégkár, körülbelül mennyivel több a ter­més? Ilyen egy borszőlőrakomány a Szekszárdi Állami Gazdaságban, közvetlenül a szüret után. Két nagyteljesítményű prés a borkombinát feldolgozó épületében. Az újabb gyártmányú negyven hektó«.

Next

/
Thumbnails
Contents