Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-03 / 233. szám

>065. október 3.

TOLNA MEGYEI NfiPÜJSÄO

5

Az ország energiahelyzete

Növekszik a szénhidrogének, csökken a szilárd energiahordozók részaránya — Milyen segítséget nyújt a KGST — A következő ötéves tervben több százezer fogyasztó kap propán-bután gázt

A modem ipar fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele minden országban, hogy elegendő mennyiségű és minőségű energiaforrás álljon rendelkezésre. Másként nem képzelhető el a lakosság anyagi és kulturális viszonyainak megfelelő ütemű javulása sem. Munkatársunk fölkereste Hász Istvánt, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetőjét, hogy tájékoztatást kérjen hazánk energiahelyzetéről, az eddigi és a várható fejlődésről.

— Milyen energiaforrásaink

jelenlegi helyzete, s milyen változások várhatók?

— Népgazdaságunk energiatermelésében jelenleg még a szilárd energiahordozók, ezek közül is elsősorban a különböző szénfajták dominálnak. Ez részben a hosszú évtizedek alatt kialakult hagyományokból, részben pedig energiahordozó-termelésünk hazai adottságaiból következik.

— Hazánkban is érvényesül az a világszerte erősödő tendencia, hogy az energiafogyasztásban mindinkább előtérbe kerülnek a folyékony és gáznemű energiahordozók — a szénhidrogének — amelyek egyre növekvő részarányát a gazdaságos kitermelés, valamint a szállításban és a felhasználásban mutatkozó előnyös tulajdonságok (magas fűtőértéik, homogén-minőség a korszerű automatizált üzemvitel szempontjából a könnyen kezelhetőség stb.) indokolják.

— Hazánkban az illetékesek számos tanulmányt és számítást készítettek az energiafogyasztás szerkezetéről. Megállapították, hogy az energiafogyasztás külföldhöz hasonló jellegű átalakítása hazánkban is kívánatos. Ennek objektív lehetőségét egyrészt a hazai szénhidrogén-kutatások utóbbi években elért eredményei adták, másrészt a KGST-n belül a szocialista országokkal kialakuló nemzetközi együttműködés.

— A hazai szénhidrogén-kutatások eredményeként feltárták a haidúszobpszlói, valamint a délalföldi földgázterületet, s így földgáztermelésünk erőteljes ütemben növekedhet. A KGST keretén belül a megépült Barátság kőolaj- vezeték lehetővé teszi, hogv a Szovjetunióból importált kőolaj mennyisége gyorsan növekedjék. Ezek alapján hazánk energiafogyasztási struktúrája a kívánatos irányban fejlődik.

— A' magyar energiafogyasztás szerkezetére vonatkozó előzetes — és még nem lezárt — számítások szerint 1960—1970 között megközelítően az alábbi változás lesz megfigyelhető:

tat ugyan, de a rendelkezésre álló nemzetközi adatok azt igazolják, hogy a szénbányászat abszolút termelési szintje a legtöbb európai országban növekszik. A számítások azt is bizonyítják továbbá, hogy a szén — megfelelő bányászati, műszaki adottságok kihasználása, illetve megteremtése esetén — speciális célfogyasztó berendezésekben (elsősorban nagy kondenzációs erőművekben) gazdaságos és még a szénhidrogén felhasználásával szemben is versenyképes. Erre mutat például az a körülmény, hogy 1950—1960-ig a Közös Piac országainak kőszéntermelése 218 millió tonnáról 225 millió tonnára, barnaszéntermelése pedig 80 millió tonnáról 101 millió tonnára növekedett.

Hazai széntermelés Részaránya az összes energiaforrásban (százalékban)

— A nemzetközi adatokkal ösz- szehasonlítva a magyar szénbányászat helyzete viszonylag kedvezőtlen, főként a szénvagyon bányaműszaki adottságai (egyre na gyobb mélység, rossz mellékkőzet- viszomyok, állandó víz- és gázve- £zély) és túlnyomórészt alacsony fűtőértéke miatt. Ezért a magyar szénbányászat fejlesztése az ország energiaszükségletének növekedési üteméhez képest lelassul, és így részesedése az energiaszükségletek kielégítésében csökken. A szénbányászat kalóriában kifejezett termelésének növekedése, valamint a népgazdaság energiaforrásaiban való részesedése — az eddigi előzetes számítások szerint — a következőképpen alakul:

1960. 1965. 1970.

100% 114% 122%

60% 52% 45%

1960.

1965.

1970.

73%

66%

55%

21%

28%

38%

6%

6%

7%

Egyéb (import vili. energia)

A fenti számok azt mutatják, hogy hazánk energiafogyasztási struktúrája igazodik az általános világtendenciához és a rendelkezésre álló erőforrások és importlehetőségek Iáhasználásával fokozzuk a gazdaságosabb szénhidrogének felhasználási részarányát.

— A fejlődés irányát és a számításokat figyelembe véve, milyen lesz energiaellátásunkban a szénbányászat szerepe?

— A szilárd energiahordozók és ezen belül a szénféleségek részaránya és ennek megfelelően szerepe az energiaszükséglet kielégítésében csökkenő tendenciát mu— Hazai szénbányászatunk fejlesztése mégis indokolt, mert a gazdaságosabb szénhidrogének sem hazai termelésből, sem importból nem állnak korlátlanul rendelkezésünkre. A széntermelés növelése lehetőséget ad arra, hogy a bányászat — egyrészt új, gazdaságos külfejtések megnyitásával, másrészt egyes gazdaságtalan, vagy korszerűtlen mélyművelések megszüntetésével — fokozatosan növelje a gazdaságosságát.

— Hogyan segít hazánk energiaigényének kielégítésében a KGST?

— Energiafogyasztásunk szerkezete az utóbbi öt évben is kedvezően változott és a harmadik ötéves tervben ez tovább folytatódik. Hozzájárulnak ehhez a baráti országoktól kapott energia- hordozók, például a Szovjetunióból érkező kőolaj is. Az importált kőolaj és kőolaj-termékek részaránya összes energiafogyasztásunkban az alábbiak szerint változik majd meg; 1960-ban 10 százalék volt, 1965-ben 12, s 1970- ben 18 százalék lesz. Ezenkívül a harmadik ötéves tervben rohamosan növekszik a Szovjetunióból a Béke távvezetéken szállított villamos energia mennyisége is.

— Energiafogyasztásunk gazSzilárd energiahordozók Folyékony energiahordozók Gáznemű energiahordozók Egyéb energiahordozók

E részarányváltozás a kommunális szektorban úgy következik be, hogy közben az összes energiafogyasztás csaknem kétszeresére növekszik. Ennek megfelelően tehát, míg például 10 év alatt a szilárd energiahordozók meny- nyisége 60 százalékkal lesz több, addig a folyékony és gáznemű energiahordozók mennyisége körülbelül ötszörösére nő.

— A korszerű energiaellátási módok gyorsabb ütemű elterjedése elsősorban a városokban lehetséges. Itt ugyanis a koncentrált telepítés és ennek megfelelően a viszonylag nagyobb hősűrűség kisebb befektetéseket kíván a vezetékes gáz vagy a távfűtés alkalmazása esetén. A vidéki lakosság energiaellátásának javítását elsősorban azokkal az energiahordozókkal igyekszünk megoldani, amelyeket a szétszórt telepítési mód lehetővé tesz. így például a tervek szerint a következő öt évben évente

daságosságát nemcsak a közvetlen energiahordozók importja befolyásolja, hanem az a körülmény is, hogy a KGST segítségével lehetőség nyílik az egész népgazdaság fejlesztésében a kedvezőbb szerkezet kialakítására, miután számos anyag- és energiaigényes terméket — a nemzetközi együttműködés keretében — megkaptunk a baráti országoktól. Ennek egyik legközismertebb példája a szovjet—magyar timföld-alumínium egyezmény.

— Hogyan alakul a közeljövőben a lakosság energiaellátása?

— A kommunális szektor — ezen belül elsősorban a lakosság — energiafogyasztási szerkezetére is érvényes az általános tendencia. Tekintettel azonban arra, hogy itt igen szétszórt a fogyasztók elhelyezkedése, itt van a legtöbb berendezés, viszont az egy-egy berendezésre jutó felhasználás az iparhoz képest igen alacsony, ezért az energiafogyasztás változtatása ezen a területen viszonylag csak lassan és nagy erőfeszítésekkel lehetséges. A fejlődés azonban itt is jelentős. A kommunális szektor közvetlen tüzelőanyag-fogyasztásának ösz- szetétele — a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint — 1960- tól 1970-ig a kővetkezőképpen változik.

1960. 1970.

93.9%-kal szemben 83,5%

1,6%-kal szemben 4,4%

3,2%-kal szemben 8,7%

1,3%-kal szemben 3,4%

mintegy 120—140 ezer fogyasztót kívánunk ellátni palackos propán-bután gázzal.

ff. S. i

Zsolnay kerámia- kiállítás Szekszárdon

C lső ízben fordul elő, hogy a pécsi Janus Pannoni** us Múzeum Zsolnay-gyűjteményéből egy kis együttes vándorútra kelt és Szekszárdon bemutatásra kerül. Az 1965-ös múzeumi hónap keretében a Béri Balogh Ádám Múzeum földszinti termében a méltán világhírűvé vált Zsolnay-kerámia legszebb darabjaiból válogatott kiállítás fogadja a látogatókat. A legkorábbi dísztárgyak a múlt század 70-es éveiben készültek. Ez volt az az időszak, amikor a kis manufaktúra (ami nem jelentett többet egy használati edényeket gyártó fazekasműhelynél), fejlődésnek indult.

A múlt század közepe táján létesültek az első porcelángyárak Magyarországon. A rövid ideig működő Regécet 1826-ban, Herendet pedig 1839-ben alapították. Nehézséget jelentett az, hogy a fejlett osztrák és cseh porcelániparral kellett felvenniük a versenyt és kiszorítani áruikat a hazai piacról.

A Nemzeti Védegylet iparpártoló mozgalmának hatására Zsolnay Miklós pécsi kereskedő 1852-ben Ignác fia számára megvásárolta a lukafai keménycserép-manufak- túra berendezését. 1864-ben társult öccsével, Zsolnay Vilmossal, aki egy év múlva már önállóan vezette az egy-két munkással dolgozó kis üzemet. Ekkor még csak mázas korsókat gyártottak.

Zsolnay Vilmos 1868-ban az „Első Pécsi Czement. Chamotte és Tűzbiztos Agyagáruk Gyára” néven jegyeztette üzemét. Nagy feladatra vállalkozott; széles körben kereskedőképessé kívánta tenni áruit. Ennek érdekében bővítette gyártmányainak skáláját. Cső- és kályharészleget létesített, szigetelőket és falburkoló lapokat gyártott. A világkiállítások révén az ország határain túl is ismertté váltak dísztárgyai és a külföldi megrendelések szaporodtak.

7 solnay tulajdonképpen autodidakta volt, de kitartó önképzéssel egészen kivételes geológiai és kémiai- technológiai ismereteket sajátított el. Gyártmányainak technikai kivitelére mindig nagy súlyt fektetett és állandó kísérletezéssel új, addig ismeretlen eljárásokat dolgozott ki. Ezek közül a legnagyobb sikert az időtálló épületkerámia, a pirogránit, valamint a csodálatos fényű és színgazdagságú eozin aratta.

A keleti kerámiák forma- és motívumkincse változatos gazdagságban jelenik meg a Zsolnay-kerámiákon és egyik' fő jellemzője. Harmonikusan olvadt egybe keleties eredetű népművészetünkkel és a század eleji szecesszió ugyancsak keleti indíttatású stilizáltságával.

A gyár legfeltűnőbb sikerét az eozinmáznak köszönheti, amely a 90-es években világviszonylatban is rangelsővé tette a Zsolnay-kerámiát. A fémfényű lüszter máz évszázados titka tárult fel a sikeres kísérletek nyomán. A eozin azonban a lüszter hideg, fémes ragyogásán túlmenően még a szivárvány színskálájának gazdagságát is kimeríti.

Az 1900-as évek elején, Zsolnay Vilmos halála után a díszműgyártás színvonala hanyatlani kezdett és inkább az épületkerámia gyártása fokozódott. Többek között a budapesti Iparművészeti Múzeum, a Mátyás-templom, az Országház és a Gellért-szálló falburkolatai és szobrászati díszei készültek ekkor a gyárban.

Az első világháború után főként szigetelőket és porcelán használati edényeket gyártottak, majd porcelán dísztárgyakat, szobrocskákat. Ebben az időszakban Sinkó András volt a legjelesebb tervező. Az ő stílusát a népművészet ihletése jellemzi.

S

okféle technikai megoldás, míves kidolgozás, tökéletes kivitel és magas művészi színvonal jellemzi a Zsolnay-kerámiát. A dísztárgyakon a forma szépsége tökéletesen harmonizál a gazdag máztechnikával megoldott díszítéssel.

Változatos és sokrétű az anyag, mégis egy sajátos, a Zsolnay-kerámiára jellemző egyéni ízt ad összességében a kiállítás.

Romváry Ferenc

A Lengyel! Tangazdaság 60 hold szőlőt telepített az Idén, amelynek karózását most végzi a Fábián

brigád.