Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-01 / 231. szám
1SS5. október 1. TOLNA MEGYEI NEPCJ8AÖ r 0 l , ,w_' V Az iskola és az ideológiai irányelvek A pedagógus, munkája hason- " lít a szobrászéhoz. A nyers anyagot, az iskola padjaiba kerülő fiatalt, annak tudatát, nézeteit kell úgy formálnia, hogy majd az életbe, a munkába kikerülve hasznos, építő tagja legyen a szocialista társadalomnak. Ez a formálás sokrétű feladat, mint maga az élet. Mert nem elég csak az általános műveltséggel, szakmai ismerettel felvértezni; szocialista módon művelt embereket kell nevelni a társadalom számára. A tanítás tehát nem egyszerűen csak a tananyagban foglalt ismeretek átadása, megtanítása, hanem egyúttal politikai nevelő munka is. Politikai nevelő munka, olyan környezetben, amikor leraktuk a szocializmus alapjait, amikor a tanulók az iskolába magukkal viszik — szüleiken, saját magukon keresztül — a szocialista tudat alapjait, de ugyanakkor azokat a negatív tényezőket is, amelyek még a régi társadalom maradványai. Magukkal hozzák az ifjúság kiforratlan világnézetét, szellemviláguk befolyásolhatóságát. Pedagógiai kérdés is tehát, hogy ebben a befolyásolhatóságban melyik az erősebb tényező. Különösen fontos azokban ai tan. intézetekben, amelyekben a tanulók, hallgatók már nem gyerekek, de még nem is felnőttek, amikor különösen hajlamosak arra, hogy az élet könnyebbnek látszó, csillogóbb oldalát tekintsék elérendő célnak. Ez tapasztalható sok fiatalnál, amikor — és ebben nagy szerepe van az otthoni, a baráti környezetnek — a nyugati életformát eszményítik, csillogó reklámjainak, autó- dömpingjének, propagandájának hatására, ugyanakkor primitívnek tűnik előttük a szocializmus egyszerű, hivalkodás nélküli mindennapja. Tény az, hogy a mai fiatalok a kapitalizmus igazi lényegét nem ismerik, de egyikük-mási- kuk nem is fogadja szívesen a felnőttek múltra való hivatkozását. A pedagógus feladata tehát az, hogy a tananyag mellett hűen ábrázolja a két rendszer igazi lényét, s a szocializmus igazát, a maga valóságában. Az oktatásnak egyúttal világnézeti nevelésnek is kell lenni, a kettőt elválaszthatatlanul össze kell kapcsolni, úgy, hogy a pedagógusnak marxista eszmeiségű, tudományos világnézet alapján kell állni, oktatni. Vigyünk csak egy példát, a * mezőgazdasági szakember- képzést. Az oktatás célja a szakemberképzés. A nevelés célja, hogy az iskolából kikerülők ne csak egyszerűen szakemberek, hanem szocialista módon művelt szakemberek legyenek. A mező- gazdasági technikusnak nemcsak a gabonatermesztéshez, a gépekhez kell értenie, hanem el kell igazodnia a napi politika eseményeiben, és az iskolából magával kell vinnie a szocializmus, a szocialista építőmunka szeretetét El lehet-e ma képzelni mezőgazdasági szakembert, aki csak a szakmájának él? Nem. A termelőmunka irányításában neki is alakítania kell az emberek tudatát, szembe kell szállnia a P I R T V A P a Hőgyészi Állami Gazdaságban A járási első titkár tájékoztatója után Jergler János az állami gazdaság főagronómusa felolvasta a földművelésügyi miniszter mezőgazdasági üzemekhez intézett levelét, majd a gazdaság dolgozói előtt álló tennivalókról szólt. A jelenlévők a földművelésügyi miniszter felhívásához kapcsolódva az őszi munkák meggyorsítására vállalást tettek. A Hőgyészi Állami Gazdaság dolgozóinak vállalása úgy szól, hogy az őszi kalászosok vetését október 20-ig, az ősziek betakarítását pedig november 5-ig befejezik. Nyilvános pártnapot tartottak a Hőgyészi Állami Gazdaságban szerdán. A mintegy 100 párttag és pártonkívüli előtt Daradics Ferenc elvtárs, a bonyhádi járási pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót az MSZMP 1964. december 10-i határozatának végrehajtásáról. Az előadó járási viszonylatban ismertette, milyen eredményeket értek el az ipari, a mezőgazdasági üzemek, vállalatok a tervek teljesítésében és a hátralévő időben mit kell tenni a lemaradás behomúltból hozott, visszamaradt nézetekkel, nap, mint nap meg kell küzdenie a szocialista mezőgazdaság gátló tényezőivel. Ehhez alapot ad az iskola. De csak alapot, mert a nevelés nem az iskolába való lépéssel kezdődik, és nem ér véget a végbizonyítvány megszerzésével. Az iskola csupán egy láncszem, de nem mindegy az, hogy ezt az egy láncszemet milyen anyagból kovácsolták. Ennek okát, okozatát abban kereshetjük, azzal magyarázhatjuk, hogy a nevelésben ideológiai, politikai, etikai tényezők mellett pszichikai tényezők is közrejátszanak. Ahány fiatal, annyi egyéniség és a pedagógusnak az is feladata, hogy mindegyik eszéhez, szívéhez, lelkivilágához megtalálja a helyes utat. Az iskolai életben a tanulót számos rendszabály köti; az iskolai rendtartás, a kollégiumi rend, igazgatói rendelkezések — úgy, hogy sokszor már maguk a pedagógusok is azt kérdezik; a határozatok gyártása nem válik-e dömpinggé, az adminisztratív intézkedések és a személyes foglalkozás között nincs-e nagy aránytalanság? Mert a fegyelem megtartása szükséges, de legalább annyira szükséges, hogy a tanulókat érintő dolgokról velük is tanácskozzanak, közös szemléletet alakítsanak ki. Sok pedagógus véleménye is az, hogy olyan fórumot kell kialakítani, olyan összhangot teremteni, amellyel a tanulókkal, hallgatókkal tanácskozhatnak követelményekről, normákról, elvekről, mert enélkül nem nevelésről, hanem csali idomításról lehet beszélni. Csupán parancsolni, csupán utasítani — ez nem elég, ennél lényegesen több kell; olyan őszinte légkörű kapcsolat legyen pedagógus és hallgató között, amelyben vitázni lehet nézetekről, elvekről, eszményekrőL úgy vitázni, hogy eközben alakuljon ki a tanulók szocialista gondolkodásmódja, szemlélete. A z iskola, különösen a kö" zép- és felsőfokú iskoli fontos láncszem a fiatal önálló emberréválásában. Az. élet követelménye az, hogy az iskola olyan embereket adjon a társadalomnak, akik szocialista tudattal végzik majd munkájukat, a szocializmus további építését. Az iskola pedig akkor tölti be ezt a hivatását, ha oktató-nevelő munkáját a marxizmus—leninizmus eszmeisége vezérli. BI. 1965 tárnak mindössze 270 olvasója van, ami körülbelül a lakosság 13 százalékát jelenti. Annál is inkább alacsony ez a szám, mert a 27.0 olvasó többségét általános és középiskolás diákok teszik ki. A felnőtt lakosok közül csak nagyon kevesen tagjai a könyvtárnak. Kétezer-ötszáz kötet áll az olvasók rendelkezésére, tehát körülbelül nyolc kötet jut minden olvasóra. Még egy számot összehasonlításul: a lakossághoz viszonyítva megyei átlagban 19 százalék az olvasók száma. Az újságok és folyóiratok olvasásában már sokkal jobb a helyzet. Népújságból 215 jár Tevelre, ami azt jelenti, hogy a falu minden második házába eljut a megyei lap. Népszabadságot 94-en olvasnak, a Szabad Föld 90 házhoz jár. Képeslapok közül a Nők Lapja vezet, 73 előfizetője van a faluban. Elég sok embert érdekel a gépkocsi. 19 Autó-Motor folyóiratot járatnak rendszeresen. Az irodalmi lapokat, folyóiratokat tekintve már sokkal gyatrább a helyr zet. Élet és Irodalmat például senki sem fizetett elő. Kortárs, Nagyvilág, Jelenkor egyetlen példányban érkezik, azt is a postamester egyetemista fia fizette elő. Rádió, három kivételével minden házba jutott, a televízió- készülékek száma is magas: 78 ház tetején látni antennát. Szauer János, az iskola igazgatója felmérést végzett; hogy alakult az elsős általános iskolás tanulók száma. A vizsgálódásból az derült ki, hogy a gyermekek száma évről évre tendenciózusan csökken, ha nem is jelentős mértékben. Lemérhető a csökkenés a tavalyi évhez viszonyítva is. 1964-ben 42 elsős diákjuk volt, az idén csak 38. Kiszámította, hogy lesz olyan év, amikor 25 tankötelezett kezdi meg a tanulást. A végzett fiataloknak majdnem a fele tanul tovább gimnáziumban, vagy technikumban, másik része ipari tanulónak megy. A termelőszövetkezeten belül lehetőség nyílna arra, hogy ott szerezzenek szakmát a fiatalok. Ezt azonban nem nagyon igénylik, sem ők, sem a tsz vezetői. Az igazgató szerint talán az lehet az oka, hogy néhány évvel ezelőtt kertészeti és baromfigondozói szakmunkásvizsgát tett néhány lány a tsz segítségével. Most egyikük sem dolgozik szakképesítésének megfelelően, nem találták meg a számításukat. Külön téma keretébe tartozna ennek okait boncolgatni. A dolgozók iskoláját hatvanar. végezték el a faluban. Közülük tizenöten továbbtanultak, egyik- nek-másiknak már érettségije van. A palánki mezőgazdasági technikumnak kihelyezett osztályában tizen szereznek érettségi bizonyítványt. A fent ismertetett számokkal éles ellentétben áll az analfabéták meglehetősen nagy száma. Körülbelül 30 olyan ember él Tevelen — 50 éven aluli —, aki nem tud írni-olvasni. Nagy eredménynek számított, amikor tavaly előtt öt, volt analfabéta tett vizsgát. Azóta nem nagyon akadt olyan, aki rászánta volna magát arra, hogy megtanulja a betűvetést. A körkép szűkszavú, kommentár nélküli. Csak a tényeket rögzítettem. ] KONYA JÓZSEF i KÖZÉLET Megyei oktatási konferencia Szekszárdon A pártoktatás hatékonyságának és időszerűségének növelésére előkészítő tanfolyamot tartott a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya csütörtökön, a megyei pártbizottság nagytermében. Az előkészítő tanfolyamot, amelyen a járási pártbizottságok agitációs és propaganda osztályának vezetői, tömegszervezeti vezetők és propagandisták vettek részt, Czveücs Ivánka, az osztály munkatársa nyitotta meg. A konferencián három előadás hangzott el. Virág István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, az MSZMP 1965. márciusában megjelent ideológiai irányelvek alapján, a gazdasági és ideológiai munka közötti összefüggésekről, s ezek kölcsönhatásáról tartott ismertetést. „A szövetségi politika alakulása, a szocializmus teljes felépítése szakaszában, a sző-* vetségi politika megyei tapasztalatairól” István József elvtárs. a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője beszélt, A harmadik témát „Tájékoztató az időszerű kül és belpolitikai kérdésekről” címmel K. Papp József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára ismertette. A megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya kidolgozta az oktatás megyei előkészítő tanfolyamainak tematikáját. A terv szerint havonként egyszer, rendszeres ismertetést tartanak a soron következő anyagból, hogy ezzel is segitsék a propagandisták munkáját. Kibővített pártbizottsági ülés a szekszárdi járásban Az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága csütörtökön kibővített ülést tartott. Az ülésen az elvi, ideológiai munka helyzetét vitatták meg, melynek beszámolóját Lengyel Józsefné, a pártbizottság propaganda- és művelődés- ügyi osztályánaik vezetője ismertette. A beszámoló többek között foglalkozott a gazdasági és ideológiai munka közötti szoros összefüggéssel és azokkal az eredményekkel, amelyeket a járásban a gazdasági munka valamint a tudat- formálás terén elértek. A fejlődést gátló nézetek ismertetésénél elmondta, hogy a hibák nem egyformán jelentkeznek, területenként változnak. Ebből adódóan javasolta, hogy a taggyűléseken, amikor az irányelveket tárgyalják, differenciáltan foglalkozzanak a kérdésekkel. Az ideológiai kérdéseket részletesen ismertető beszámoló és a határozati javaslat felett indított vitában nyolcán kértek szót és mondták el véleményüket. Rácz. János elvtárs, a pártbizottság titkára felszólalásában kihangsúlyozta, a párt- és gazdaságvezetők előtt álló feladatokat. Az iparban a decemberi párthatározat végrehajtására, a mezőgazdaságban az őszi munkák időbeni és jó minőségben való elvégzésére irányította a figyelmet. Az ülés Lengyel Józsefné vitaösszefoglalójával fejeződött be. KISZ-megyebizottsági értekezlet Tegnap délelőtt kilenc órakor a párt megyei bizottságán kibővített KISZ megyebizottsági értekezletet tartottak, ahol az ideológiai irányelveket vitatták meg. Részt vett az értekezleten Kerekes Miklós, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetője, Pápai János, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője. Elnökségi ülés a Szakszervezetek Megyei Tanáesán A szakszervezeti székházban tegnap ülést tartott az SZMT elnöksége. A vasutas megyei bizottság tett jelentést arról, hogyan hajtották végre az üzemekben a termelési tanácskozásokról szóló 1001/1965 január 16-i MT—SZOT rendeletet. Ezután segélyezési és nyugdíj fellebbezési ügyekben határoztak, majd dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács osztály- vezetője adott tájékoztatót arról, hogy a helyiipari üzemekben hogyan alakult a létszám, az átlagbér, a béralapot hogyan használták fel. Az elnökség ezután folyó ügyeket tárgyalt. Iregszemcsén tartotta ülését a mezőgazdasági állandó bizottság Szeptember 30-án Regszemcsén, az Iregszemcsei Kísérleti Intézetben tartotta kibővített ülését a megyei mezőgazdasági állandó bizottság. Az ülést dr. Kurnik Ernő, a megyei mezőgazdasági állandó bizottság elnöke vezette le. Az állandó bizottsági ülésen a tagokon kívül részt vett húsz népfront-aktivista is. A tanácskozáson megjelent Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Vajda István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa, valamint számos járási népfront- és KISZ- vezető. ' Az ülés első napirendi pontja: az 1966/67 évi mezőgazdasági tanácsi költségvetési javaslat megvitatása volt, amelv- nek előadója Balogh András oktatási felügyelő volt. Második napirendi pontként Pozsonyi lg-1 nác személyzeti előadó előterjesztése alapján a tsz-ekbe állami támogatással kihelyezett szakemberek munkáját értékelték. Harmadik napirendi pontként dr. Braun Mihálynak, a megyei tanács terv- és pénzügyi csoport- vezetőjének előadását hallgatták meg. Az előadás címe: „A harmadik ötéves terv mezőgazdaságra vonatkozó elképzelései” volt. Farkas István növényvédelmi felügyelő a negyedik napirendi pont előadója a megye lejtős területeinek műveléséről és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról számolt be. A vitában számosán vettek rész. Különösen élénk vitát váltott ki a mezőgazdasági szakmunkásképzés és az állategészségügy. E témakörben több értékes javaslat is született. Küldöttválasztó gyűlést tartott a városi nőtanács A városi nőtanács csütörtök délután nőgyűlést tartott a városi tanács nagytermében. Üzemi munkásnők, tsz-asszonyok, értelmiségi és más munkakörben dolgozó nők foglalták el a padsorokat. A szép számban egybegyűlt hallgatóság előtt Ranga Józsefné, a városi nőtanács titkára tartott beszámolót a nőtanács munkájáról. Szólt a nőmozgalom jelentős állomásáról, az ősz folyamán összehívásra kerülő nőkongresszusról, amelyre a város asszonyai jobb munkával készülnek. A beszámolót vita követte, majd megválasztották a nőtanács 15 tagú városi vezetőségét és 65 küldöttet a megyei tanácskozásra.
