Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
J9G3. október 24. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAÖ r s Türelmes „páciensek“ a rendelőben Látogatás a szekszárdi állatkórházban Az ember önkéntelenül meglepődik, amikor belép a műtőnek kinevezett hatalmas, pajtaszerű terembe, és keresi azokat a jelenségeket, amelyek a kórház szóra kialakultak. Aztán rájön, hogy hiába keresi, de nincs is szükség rá. Mert itt a betegek nem jajgatnak, nem beszélnek, még csak panaszkodni sem tudnak. Állnak szép türelmesen, várják, hogy rájuk kerüljön a sor, legfeljebb a szemükkel követik az orvos mozdulatait. Az állatorvosi rendelőben, vagy népszerű nevén az állatkórházban, rendszerint nagy a forgalom. Vannak bennmaradó betegek és vannak olyanok, amelyek ambu- lanciás kezelésre járnak, naponta, vagy hosszabb időközökben, ahogy az orvos éppen jónak látja. Nézegetem a feljegyzési könyvet, milyen állatok fordulnak meg leggyakrabban a kórházban. A vezető helyen a lovak, a sertések és a tehenek állnak, úgy látszik, a legféltettebbek, ami érthető is. A beteglistán bőven szerepel macska, nyúl, kutya, de megfordult már itt kecske, öszvér, juh, sőt egy ízben még méhek is. Milyen egy állatkórház? Van szabályozható műtőasztal, ahol a kisebb állatok kerülnek kés alá, komoly műszerszekrény tele a legkülönbözőbb „szerszámokkal”. Némelyik olyan nagy, hogy külön ládában tartják, csipeszek, kések, fogók villognak az üvegfalon keresztül. A gyógyszeres szekrényben egymás mellett sorakoznak a kisebb-nagyobb dobozok, némelyik tekintélyes mennyiséget tartalmaz, de hát egy lónak például nem elég akármilyen kevés injekció. Van egy szoba, ahol a különböző kísérleteket végzik el a kórház orvosai, vegyszerek, elektroA cicának a foga fáj talán? Minden esetre nyugodtabban viselkedik, mint egyesek a fogorvosnál. minden apró-cseprő bajocskával lőtték le. A kis állat hamar megszalad az állatorvoshoz: „Jaj, dók- szerette a környezete^, elfogadta tor úr, nézze meg, mi a baja en- a cuclit, ődöngött egy darabig az nek a szegénynek, tegnap nem udvaron, aztán valamilyen betegevett, vagy éppen eltüsszögte ma- ség megtámadta, nem tudtak se- gát.” Egy idősebb hölgy behozta íteni jta De emlegetni még egyszer a kutyáját, hogy okvetlen ... . ... „ . ..... gyógyítsák m,eg, beteg szegényke. emlegetik. Gyógyítottak Az orvos megnézte, valóban volt értékes bundájú nyércet, sikerült valamilyen baja a kutyusnak, de megállapítani a fertőző betegnem kellett „befeküdnie”, csak séset. Előfordul, amikor kozmeti- kezelésre bejárni. Az orvos a lel- ^ai műveletre kerül sor, a papakére kötötte a hölgynek, addig Sájok cserét nyesegeti le az orvos, hozza kezelésre az állatot, amíg hogy jobban tudjon enni. Ilyennem mondja, hogy végleg meg- h°r rendszerint tulajdonos, pá- gyógyult. A hölgy hozta is szór- í és orvos egyaránt elégedett, galmasan hat alkalommal, aztán és ez a fö- • mos műszerek segítik munkájú- úgy látta, hogy a kiskutya megOrszágosan az elsők között Fiataljaink aktív segítséget nyújtanak az őszi mezőgazdasági munkákban A KISZ Központi Bizottsága I által kiadott levél lelkesítőleg hatott fiatalságunkra, megértették az őszi mezőgazdasági munkák időben való elvégzésének jelentőségét, a társadalmi összefogás szükségességét. Ifjúságunk önbizalmát, munkakedvét növelte, hogy a KISZ Központi Bizottság titkársága közvetlen hozzájuk fordult segítségért. A fiatalok átérez- ték a feladat fontosságát, ők is felelősnek érzik magukat azért, hogy a betakarítás, a vetés időben, megfelelő minőségben befejeződjön. A megyei KISZ-bizottság felhívása kedvező visszhangot keltett a fiatalok körében, egymás után érkeztek felajánlások a mezőgazdaság megsegítésére. A megyei KISZ-bizottság támogatást nyújtott a társadalmi munkaakciók helyes megszervezésében. A fiatalok által elért teljesítményt tekintve megyénk országosan az elsők között szerepel. Október közepéig az iskolák tanulói, összesen 4845-en több mint 230 ezer órát dolgoztak a termelő- szövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Átlagosan egy- egy fiatgl nyolc és fél napot dolgozott a mezőgazdaságban az idei őszön. Kiemelkedő teljesítményt értek el a paksi járásban, ahol 858 fiatal közel 12 ezer munkanapot dolgozott a környező termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. Az üzemi és a mezőgazdasági KISZ-szervezetek fiataljai csaknem 20 ezer órát segítettek, főként a betakarításban. Az iskolák, üzemek és termelőszövetkezetek fiataljainak összmunkaideje meghaladja a negyedmillió munkaórát, A szállítások meggyorsítására, az állásidő csökkentésére készenléti rakodóbrigádokat alakítottak a fiatalok. Ilyen brigád jelenleg 18 dolgozik megyénkben, ebből kettő, sürgős munka esetén három, utazó vasúti rakodóbrigád. Arra is akad példa, hogy az iparból a termelőszövetkezetekbe mentek fiatalok, főként gépi munkára. A Simontornyai Bőrgyárból például négy fiatalember ült traktorra, hogy segítsen a szántásban, vetésben. Jelentős munkát végeztek az ősz folyamán a Palánki Mezőgazdasági Technikum diákjai, akik a technikum gépjeivel eddig körülbelül négyszáz holdat szántottak fel. Megyénk fiataljainak helytállása a nagy munkacsúcs idején elismerésre méltó. Jórészt közülük kerülnek ki a kétműszakos traktorvezetők, az ifjú szerelők pjedig nagy segítséget nyújtanak a készenléti szerelőszolgálat szervezésével és ellátásával. kát. Sok minden található itt, de gyógyult, nincs szüksége ápolásra, azért van olyan is, ami hiányzik, Nem is jött többet, egyszerűen például egy mérőóra. Az egyik elmaradt, de vele együtt elma- termosztátot — állandó egyenle- radt a fizetés is, a hölgy ugyanis Szüret után — a bor körül tes hőmérséklet biztosítására szolgál és a kísérleteknél elengedhetetlen — hosszú idő óta nem lehet használni, mert nincs hozzá óra. Hogy mikor lesz? Azt csak az illetékesek tudnák megmondani, ha akarnák! A kórháznak vannak állandó páciensei, olyanok, ahol a gazda „elfelejtett” fizetni a gyógykúrá- ért. Gondolta, elég az is, hogy az állat meggyógyult. Hát ilyen is akad. Időnként „egzotikus” vendég is előfordul a rendelőben, orvoslásra várva. Egy ízben a gemenci erdőből behoztak egy csöpp őzikét, amelyiknek a mamáját vadászok tanács a hivatalos tennivalókról Néhány Mindenfelé szerte az országban, a hegyek, dombok tájéka, amelyeken szőlő terem, hangos a szü- retelők vidám zajától. Igaz, a termés lehetett volna bővebb is — de azért a szüretelők dolga így sem kevés. S a sok munka dacára, a szüret vidám kedvet, jó hangulatot ígér mindenütt. A munka után pjedig, amikor már a kádakba csurog a szőlő leve, jól esik a vigadalom, és jól esik kóstolgatni a tavalyi bort, ízlelgetni zamatét És amíg a megérdemelt munka után vigad a szüretelő társaság, érik az új bor. Érik — és a gazdának megszapjorodik a tennivalója. Megkezdi a hivatalos intézkedéseket, amelyeket a termés értékesítése, bejelentése megkíván. A must bejelentése és környéke A termelők jól tudják, hogy a termés mennyisége után adót kell fizetni. A borforgalmi adó — önadóztatás. önként kell fizetni: bejelenteni a must mennyiségét a területileg illetékes pjénzügyőri szakasznál a szüretet követő hat napján belül. A bejelentőlapjon fel kell tüntetni az egész mustmennyiséget — ha már a bejelentés előtt értékesített belőle a tulajdonos, azt is. A szőlőként eladott termést nem kell bejelenteni. Honnan tudják meg a hatóságok, miből következtetnek arra, hogy ki készített több mustot, mint amennyit bejelentett? A tanácsok illetékes osztályain nyilvántartanak minden bortermelőt, S tőkéi számából, az egyes vidékeken ismert átlagos terméshozamból következtetni lehet egy-egy termelő által készített must mennyiségére. A pjénz- iigyőrök jogosultak arra, hogy szétnézzenek a termelők házatá- ján, pincéiben. Élnek is ezzel a jogukkal, különösen gyanús esetekben. Olyan helyeken, házaknál, ahol az előző években már akadtak problémák, vagy ahol gyanúsan kevés a bejelentés. Mi történik azzal a termelővel, aki elmulasztja a bejelentőlap kitöltését, vagy aki valótlan adatokat ír fel? Vagy azokkal, akik a kijelölt határidőt csúsztatják hosszabbra? Szép számmal akadna pjélda ennek illusztrálására. Természetesen a mulasztást pénz- büntetés követi. Mértéke, a mulasztás mértékétől függ, de figyelembe veszik a termelő szociális körülményeit. Az általános gyakorlat szerint száz forinttól több százig terjedhet ez a pjénzbírság. Ami hasznos, és amit nem szabad A termelőknek az eladott vagy elrogyasztott must, bor mennyisege után a következő hónap 5-ig kell befizetniük az adót a postahivataloknál beszerezhető borcsekken. A tulajdonosok zöme, többsége eleget is tesz ennek a kötelezettségének, s mégis adódnak problémák a befizetések körül. Ezek a felesleges kellemetlenségek pjedig könnyen elkerülhetők. Akinek másutt van a szőlője, mint az állandó lakóhelye, az a csekken okvetlenül tüntesse fel annak a helységnek a nevét, ahol a szőlője van. Ez nemcsak az ügyintézést könnyíti meg, hanem mindes egyes tulajdonosnak saját érdeke is. A bérbe adott szőlők után semmiféle fizetési kedvezmény nem jár a terület eredeti tulajdonosának. Még abban az esetben sem, ha szőlőjének csupán egy részét adta ki bérbe. A termelők többsége tisztában van azzal, hogy csígerbornak, törkölybornak legfeljebb egynegyed rész annyit lehet termelni, amennyi a színmust volt. Törkölybor pedig csak az, amikor a teljesen kipréselt szőlőtörkölyhöz csupán vizet öntenek. Bírósági eljárást von viszont maga után, ha a színmustot valaki vízzel hígítja, vagy cukorral ízesíti. Bármelyik cselekedet kimeríti a csalás bűntettét. Mindenkinek érdeke Természetesen a bortermelők többsége tisztában van kötelezettségeivel, s eleget is tesz azoknak. Mégis nem árt és minden termelőnek csak hasznára válik, ha alapjosan áttanulmányozza a termés értékesítésével, a must meny- nyiségének bejelentésével, az esedékes adó befizetésével kapcsolatos rendeieteket. A termelők érdeke ez elsősorban, mert előfordult már, hogy a tájékozatlanság okozta a problémákat. A látszólagos hanyagság, a bűntény — sok esetben megelőzhető, elkerülhető a rendeletek pjontos ismeretében. Ezzel pedig mindenki saját magának takarít meg esetleges felesleges izgalmakat, bosz- szúságot, s a hivatalos intézményeket is megkíméli rengeteg felesleges munkától, A
