Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-23 / 250. szám
19ÖS. október 23. TOLNA MEGYEI NEPttJSAÖ 3 Megkezdik a hütövízhömérö gyártását — Felkészülnek a jövő évi programra „Adunk, hogy kérhessünk!" líiizségfej tesztés Tolnán 400 dolgozója van a szekszárdi műszergyárnak Még nem fejeződött be az építkezés a második ötéves terv legnagyobb Tolna megyei beruházásán, a szekszárdi mérőműszer- gyárnál, de már négyszáz fővel folyik a termelés. A melegüzem építésének, berendezésének elhúzódása akadályozza azt, hogy rövid idő alatt a teljes kapacitást elérje a gyár. Ugyancsak ez az akadálya a gazdaságos termelésnek is. Az eddigi jelek szerint most már csak a jövő évben lehet számítani a melegüzem, a felületkikészítő „belépésére”. Nemrég egy tizenkét főnyi brigád fejezte be a budapesti gyárban a hűtővízhőmérők összeszerelésének elsajátítását. A „tanulók” már visszajöttek, a jövő héten érkeznek meg a berendezések is, így a program szerint november elsején megindul a hűtővízhőmérő szerelőszalag. A hőmérőkhöz az alkatrészgyártást már hónapokkal ezelőtt megkezdték, ezután már teljes egészében itt állítják elő a hűtővíz-hőmérőket. Az idén háromezer-ötszáz hőmérőt kell gyártani. Ez lesz a negyedik termék, amit a budapesti anya- vállalattól telepítettek Szekszárd- ra. A kilométeróra-vezetékeket már teljes egészében itt készítik, idetelepítették már korábban az autótermosztátok gyártását is. Azonban az egyik alkatrészt, a szilfon-membránt még a budapesti gyárban állítják elő. Nemrég — hasonlóan a hőmérőszerelőkhöz — öten mentek fel a budapesti gyárba néhány hétre, hogy megtanulják ennek az alkatrésznek az elkészítését, november közepén ők is hazajönnek, hozzánk magukkal a berendezéseket is. Szekszárdra „költözött” az olaj- nyomásmérő gyártása is. A napokban tárgyalják meg az üzem jövő évi tervfeladatait. További gyártmány-áttelepítésre kerül sor. 1966-ban Szekszárdon kell bevezetni a Hegesztőkészülékek Gyára részére készülő feszmérők, a tömlőfeszmérők és az MMG feszmérők gyártását Ugyancsak a jövő évben kezdik meg a kilométerórák gyártását is Szekszárdon. Az új gyártmányokhoz már megkezdték az előkészületeket, a fel- szerszámozást, sőt az idén már készítenek alkatrészeket is ezekhez. Ellentétben a gyárral, ahol még meglehetősen messze van a több, mint ezer főnyi létszámra való „felfutás”, a tanműhelyben már „minden hely foglalt.” A nyáron letették a szakmunkásvizsgát azok is, akiket 1962-ben három évre szerződtettek. Közel száz új tanulót vettek fel, így jelenleg 151 ipari tanulója van a gyárnak. Titkári értekezletet tartottak Szekszárdon Az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága pénteken délelőtt titkári értekezletet tartott a megyei pártbizottság tanácstermében. Az értekezleten Rúzsa János, a párt- bizottság titkára tartott vitabevezetőt A bevezető a pártszervezetek munkájával, a párt belső helyzetével, a kollektív vezetéssel, a tag- és tagjelölt-felvétellel, valamint az egyéb pártmunkával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. A vitában 14 párttitkár vett részt. A felszólalók pár talapszervezetükre konkretizálva foglalkoztak a napirenden szereplő kérdésekkel. A Rákóczi és a Bercsényi utcát végigjárni bizony nem kis séta Tolnán. Hosszan nyúlik mind a kettő. S milyen nagy fáradság volt azoknak a szülőknek, óvodásoknak, iskolás gyerekeknek, akik nap, mint nap kétszer is kénytelenek voltak megjárni ezt a hosz- szú utcát, hogy eljussanak „munkahelyeikre” a tantermekbe, az óvodai kisszékekhez. Ezért örült nagyon sok tolnai, amikor még 1955-bem átvágták a két utcát, — s így lerövidítették annak a sok apróságnak, gyereknek az útját, akiknek arra volt dolguk. Történtek már az említett dátum óta sokkal nagyobb dolgok is ebben a községben, de mégis beletartozik a tanácsi krónikába ez az esemény. Bele, mert ez volt az első dolog, amelyet a tanács a községfejlesztési alapból valósított meg. Biztos recept A tizenöt év alatt sok víz folyt le a tolnai Dunán, és nagyon gyors ütemben alakult, változott a község képe is. Csak a nagyobb dolgokat emlegetve a községfej- lesztési alapból teremtettek egészségügyi intézményt, szerelik be a modern neon-világítótesteket az utcákra, építettek politechnikai műhelyt, több ezer méter hosz- szú járdát, az esztétikai követelményeknek is megfelelő sportpályát, varázsoltak parkokat... Hogyan csinálják, miként irányítják a dolgokat, hogy mindenre teljen, a legfontosabb dolgokra fussa a pénz, s hogy a község népével egyetértésben, az emberek élénk érdeklődésétől kísérve valósítják meg ezeket a dolgokat? Tolnán úgy vélik, csinálni, szervezni, irányítani, könnyebb dolog, mint beszélni róla. Egy biztos receptjük van: nem sajnálják az erszényüket. Úgy kezdődik hogy ők adnak, azért, hogy aztán kérhessenek segítséget, támogatást a felsőbb szervektől is. S ami igaz, igaz, egy kis leleményességért nem mennek a szomszédba. Figyelembe veszik a lakosság igényeit. Elsősorban a tanácstagok juttatják el a kívánságokat, hogy a község mely táján mi az emberek igénye, összesítik a kívánságokat az anyagi lehetőségek ismeretében, a fontossági sorrend betartásával készíttetik el jó előre nézve a községfejlesztési alapból épülő, készülő közintézmények, iskolák, óvodák építésének, korszerűsítésének, bővítésének terveit. Tizenöt éves távlati terveik vannak. Egészségház A községfejlesztési alap fel- használása pontos, körültekintő, figyelmes és szívós munkát igényel. Az elképzeléseket máról- holnapra a legritkább esetekben lehet megvalósítani. Több év gondos, hangyaszorgalmú gyűjtögetése szükséges ahhoz, hogy az igényeknek eleget lehessen tenni így volt ez az „egészségház” esetében is. Már vagy öt-hat éve annak, hogy megvásárolták a község területén lévő kastélyt. Szükség volt rá, hogy egy helyen legyenek a körzetorvosi rendelők, hogy ügyeletes napokon ne kelljen a betegnek végigbolyongania mindhárom rendelőt, amíg rátalál arra, ahol kezelést is kaphat. Az épületben lakók voltak, — amíg számukra megfelelő új lakást tudott biztosítani a tanács, egy év is beletelt. Időbe került az átalakítás is, s természetesen ez a dolog rengeteg pénzt vett igénybe. Ma már fogászati és nőgyógyászati kezelés van Tolnán. Hosszas Utánjárásba került, de megvan a röntgengép és az EKG is. Mast már körzeti gyermekorvos után járnak, meg egy alapvető laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére alkalmas laboratórium berendezését tervezik. öt-hat év szorgos „toldozgatá- sának” eredménye ez a már-már egészségházzá növő intézmény. Pár mondatba belefér a története, végigcsinálni azonban nem volt ilyen könnyű dolog. kapcsolata, viszonya. Hatalmas méretű társadalmi mozgás van folyamatban. Gyors ütemben nőtt a munkásosztály száma, képzettsége és szervezettsége. Kibontakozik a kultúrforradalom, átalakul a falu. A társadalom tagjainak óriási többsége szocialista viszonyok között dolgozik, megváltoztak munka- és életkörülményei. Az emberek azonban gondolkodásukban, erkölcsi felfogásukban, világnézetükben sok mindent hordoznak magukkal, amit korábbi létfeltételeik alakítottak ki, amit az elmúlt rendszer népellenes, uralkodó ideológiája plántált beléjük. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy társadalmunk nincs izolálva a külvilágtól. S a világban gigászi küzdelem folyik a szocializmus és a kapitalizmus között. S a kapitalista világ, az imperializmus erői, minden eszközt és utat felhasználnak, hogy gátat emeljenek a szocializmus elterjedésének, aláássák, felbomlasszák a szocialista országok társadalmi rendjét, visszafordítsák őket a kapitalizmus útjára. Az imperializmus egyetlen pozícióját sem adja fel harc nélkül. Nem mond le céljairól: a kapitalista restaurációról, a nemzeti felszabadító, antiimperialista, demokratikus és szocialista küzdelmek elnyomásáról. Ebben a törekvésében a háborús agresszió a provokációk, a népek elleni erőszak eszközeit párosítja, főként a szocialista országokkal szemben, az eszmei-politikai fellazítás taktikájával. S ezzel számot kell vetni. Az imperialista hatalmak ideológiai diverziája nem marad teljesen hatás nélkül a mi társadalmunkra sem. A tudatban a lét tükröződik, de az, hogy hogyan, magának a tudatnak az állapotától is függ. Ahhoz, hogy a tükörkép valósághű legyen, a tükröt is csiszolnunk gonddal, hozzáértéssel finomítanunk kell. Csak a marxista világnézet elsajátítása teszi lehetővé az emberek számára, hogy megfelelően tájékozódjanak a társadalmi élet szövevényes, gyakran ellentmondó jelenségei, folyamatai között. Ennek a világnézetnek fényében kirajzolódik a jelenségek valódi, lényegüknek megfelelő ábrázata: erre épül a megingathatatlan szocialista meggyőződés, ebből merít új meg új ösztönzést munkához és harchoz a dolgozó ember. A szocialista tudatosság aktív szerepet játszik. A marxizmus- leninizmus a cselekvés vezérfonala. Társadalmi méretekben a szocialista forradalom tudományos alapja, amely a párt és a kormány határozataiban konkretizálódik. A marxista-leninista világnézet fejlesztése, a szocialista építés gyakorlatával összekapcsolódó felvilágosító propaganda- munka jelentősége társadalmunkban nő. Ez a dolgozó emberek aktivizálásának, a szocialista építés sikerének elengedhetetlen feltétele. Az emberek tudata, politikai meggyőződése, világképe, erkölcsi felfogása meghatározza reagálásukat a valóság jelenségeire. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet útján járó magyar társadalom vívmányai, eredményei, a távlatokat ismerő, a történelmi haladás ügyéért küzdő emberek jogos büszkeségének forrásai, őket társadalmunk előforduló visszásságai harcba szólítják, míg a kispolgári, polgári beállítottságú embereket arra késztetik, hogy alkalmazkodjanak az antiszocialista tendenciához, azok haszonélvezői legyenek. A marxizmus-leninizmus terjesztése, a szocialista tudatosság fokozása elválaszthatatlan a szocialista építés gyakorlati munkájától. Elválaszthatatlan, mert a marxizmus tanításai, a dolgozó tömegek harcai és munkája révén valósulnak meg. S a formálódó szocialista valóság tényei a szocialista meggyőződést igazolják és erősítik, kihúzzák a talajt a polgári, kispolgári ideológia alól. Ezért fontos a párt és a kommunisták felvilágosító szava, gyakorlati szervezőmunkája. Szüntelenül meg kell ismertetnünk tehát a marxizmus tanításait és azokat a szocializmus magyar- országi építését szabályozó gazdasági, társadalmi-politikai határozatokat, terveket és törvényeket, amelyekben ezek a tanítások testet öltenek. Nagy erőforrás, lendületet adó mozgósító tényező a tudatosság: a jövő előrelátása, az elvégzendő feladat társadalmi jelentőségének felismerése, annak megértése, hogy az egyén és a dolgozó kollektíva teljesítményének építőkövei hogyan emelik magasba a jövő megálmodott és megtervezett társadalmát. Ezért elengedhetetlen a párt ideológiai nevelőmön kájának fokozása. MOLNÁR ENDRE Egy kis leleményesség Amikor megállapodtak abban, hogy milyen összeggel járuljanak hozzá a családok a községfejlesztéshez, akkor nagyon alapos munkát végeztek. Kidolgozott tervekkel léptek a község lakói elé. Tessék, ez és ez az óhaj. Ha ilyen összeget ad egv-egy család, akkor ennyit valósíthatunk meg az elképzelésekből, ha meg ennyit vállal mindenki, akkor még ez is meg ez is valóra válhat. így határozott a falu háromszáz forintról családonként. Nem bánták meg. Ennek egyik feltétele volt, hogy becsülettel gazdálkodtak. Megragadtak minden alkalmat ahhoz, hogy több jusson a falunak. A DÉDÁSZ terveiben szerepelt a község villanyvilágításának korszerűsítése. Több tanácskozás eredménye volt, hogy a községfejlesztési alapból elkészített rekonstrukciós terv alapján végzik az áramszolgáltató vállalat emberei a vezetékek átszerelését. Ezzel pedig elérte a község azt, hogy néhány év múlva mindenütt neontestek világítanak a tolnai utcákon. Amikor pénz kerül rá, tudják, hogy a község bármely pontján megépíthetnek egy strandot. Előbb-utóbb sor kerül rá, s akkor megtakaríthatják az előzetes vízkutató fúrások költségét. A vízügyi tudományos kutatóintézetnél járták ki, hogy Tolna területén is végezzenek fúráso- i kát. Igaz, akkor még melegvizet reméltek. Az nem sikerült. A munka azonban nem veszett kárba. Társadalmi munkában Leleményesség, a kínálkozó lehetőségek megragadása, soksok utánjárás, — de megéri. Aztán ha valami kicsit balul sül el, hát az bizony nem növeli a község lelkesedését. így van ez most, a törpevízművel. Fizeti mindenki becsülettel a rá eső költséget, a társadalmi munkát is elvégezték az adott időben, nem a község lakosságán múlott, hogy még mindig nincs víz. — Csak már zubogna a csapokból! Hamar hajlandók lennénk megbocsátani ezt a késlekedést — vélik elég sokan. Még hosszan lehetne folytatni a példák sorát, hogy semmi se maradjon ki abból, amit a tolnaiak a községfejlesztési alap felhasználásával építettek a maguk hasznára. Talán még csak egy-két jellemző számadatot, illusztrálásul: előregyártott betonlapjárdát 1960-tól eltelt idő alatt közel 3 300 métert, a helyszínen készített betonból pedig több mint 7100 métert készítettek. A község csak az anyagot biztosította, a munkát fizetség nélkül végezték el az utcák lakói. Társadalmi munkát 1960-ban 86 ezer órát számoltak el a tolnaiak. Ebben az évben már mást 211 ezer forintnál tartanak, s az év végére ez az összeg előzetes számításaik szerint meghaladja a 270 ezer forintot. Sokszoros igen Megéri a községfejlesztési alap javára befizetni családonként a háromszáz forintot? Megéri a sok-sok társadalmi munka? Kamatozik-e a rengeteg utánajárás, kilincselés? Elégedettek-e a község lakói, érzik-e, hogy biztos kezekbe teszik a pénzüket? Látják-e eredményét, élvezik-e hasznát annak, amiért megfáradnak? A felelet határozottan sokszoros igen. Minden befizetett 100 forint után 60 forint az állami hozzájárulás. így lesz igaz a jelszavuk: adnak, hogy kérhessenek. Ha forintban kellene lemérni a község hasznát, általában évenként felfutna a kétmillió fölé. De nemcsak forint haszna van az egészségháznak, nemcsak forintban mérhető az általános iskolások részére berendezett politechnikai műhely fennállásának értéke. A lakosság többszörösen kapja vissza amit ad, többszörösen forintban is, — de többszörösen esztétikailag, kényelmében. szociális helyzetének alakulásában. MÉRY ÉVA Figyelem! A Szekszárdi Szabó Ktsz jól szakképzett Hifi SZÁRÚ szakmunkásokat teres i konfekciómunkára. (182) A Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz felvesz építészmérnököt, vagy 10 évi gyakorlattal rendelkező építőipari technikust műszaki vezetői beosztási»' Jelentke- ! zés a szövetkezet e a "kénél. I (106) !
