Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-20 / 247. szám

1 ÍölNS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. október 20. A cukorrépa múltja, jelene, jövője Mindenki számára, aki őszi időszakban vonattal utazik, meg- szokot kép, hogy a vasútállomáso­kon cukorrépahegyek emelked­nek és a tehervonatok hosszú kocsisorokban cukorrépát továb­bítanak a cukorgyárakba. Ezekből a répafejekből vonják ki hosszas eljárással azt a fehér színű, kris­tályos anyagot, amely nélkül éle­tünk ma már szinte elképzelhe­tetlen lenne. A cukorrépának azonban vi­szonylag nem régóta van ilyen nagy becsülete. A régészek ki­mutatták, hogy az ókorban, egé­szen a középkor elejéig, csak a mézet használták édesítőszernek. Nagy Sándor, macedón király indiai hadjárata során ismerték meg az európaiak a cukornádat, amelyből a „mézet a méhek se­gítsége nélkül is elő lehet állí­tani”. Indiában régebben meg­rágták a cukornádat, később ki­sajtolták belőle a cukorlevet. Európában először a Földközi­vény, majd a spanyolok a Kanári szigetekre is áttelepítették. Ko­lumbus Kristóf 1493-ban, máso dik amerikai útia során ’ vitt át válogatása és továbbtenyésztése, laraasagos lassú mumra mit amen Kai útja során vm ai s . dés után kupacba dobaljak a ré­San Domingoba cukornaddugvá- úgy hogy 1858-ban mar 14 szaza- pát és fejeuií; azaz a ievélzet nyokat, ^ innen terjedt el Közép- lók cukrot tartalmazott a répa. A alatt a répafejet egy vágással le­Amerikába, ahol nagyon kedvező nemesftés továbbra is ebben az vágják a répa tövéről. Ezt, mint eletfelteteleket falait. Érdekes halad- ma cukortartal- értékes takarmányt használhatják megemlítem, hogy mivel az ot- irányban halad, ma cukortartal feL A betakarításnál ezeket tani őslakosság nem volt eleg a ma átlagosan 17—18 százalék. a foiyamatokat is géppel végzik, cukornadtermesztéshez és feldől- Magyarországra 1790 körül, de hazánkban a teljes gépesítés »■aarasssí's rsz 1700-as évektől a cukornádter- répamagot, az első cukorgyár pe- ezzej a módszerrel mesztés és a rabszolgakereskede- dig 1830-ban kezdte el működé- csökkenteni lehet a mást fjV^'asz^a^a^an vo^ egy' sét Nagyfödémesen. A század- költségeit. ... . fordulón már exportra is termel- a cukorrépatermesztést A cukor a XVI. szazadban mar tünk cukrot széles korben elterjedt, úgy hogy jelentősen termesztés úgy szokták jellemezni, mint a gaz­, ................. , , TT , , . , . , ,, . dálkodás intenzitásának fokmérő­a cukornád mellett másik cukor- Hazank egy reszenek adottságai jét Termesztése megkívánja az tartalmú növény után kellett néz- a cukorrépatermesztés szempont- intenzív vetésforgó alkalmazását, a bán főzeléknek termesztett leve- {áb61 eléf, j°k; ÁltelábanPára; megfelelő tápanyag-visszapótlást, les répa használhatósága. A cu- dus> naPfenyt es aránylag hosszú a gondos talaj művelést, a növény- korrépa elterjedésének nagy lö- tenyészidőt igényei. Termesztése ápolást. Mindezt a cukorrépa kést adott a napóleoni háborúk sok gondot, munkát okoz, de annyira meghálálja, hogy a rá- során az európai kikötők ellen al- megéri a fáradságot. A talajelő- fordított munka költségei foko- kalmazott blokád, mert így meg- készítés, a vetés általában nem zottan megtérülnek. Értékesítésé­akadályozták, hogy cukornádból tér el a többi mezőgazdasági nö- Vel járó melléktermékei _ a k észült cukrot hozzanak be ten- vényétől, speciális munkafolya- gazdaságban visszamaradó répa- gerentúlról. A répa cukortartalma mata viszont az egyelés. Ez okoz- fej; a cukorgyártás során terme- ázonban ekkor még nagyon ke- za munkaszervezési szempontból 15^5 szörplé és répaszelet — se­gítik az állattartást, főleg a tej- itermelést. Ezt szocialista üze­Munkában a magyar gyártmányú cukorrépabetakarító gép. (MTI-foto — Bajkov felv.) ... ..vés volt (5—7 százalék), és kéz- is a legtöbb gondot, a gépesítésre detben ennek is csak a felét tud- végzett kísérletek azonban jó .. -- " ták kinyerni. Megkezdődött a na- úton haladnak. Ugyanez vonatko­gyobb cukortartalmú répák ki- zik a szedésre is. A kézi szedés fáradságos, lassú munka. Kisze­»TTTrrwVTTTTVTTTTTVTTTTVTTTTTTTTTT Sárközi Gyula cA szifttjapúii tátte&üvífr meink mind jobban belátják, és pl. 1964-ben már 231 600 kát. hol- 2.don (az 1930-as években 100 000 3 kát. holdon) termeltek cukorrépát, 2amelyből 445 000 tonna cukrot ál­lítottak elő. \ H. J. Emberségből jeles Hírt adtunk már arról, hogy a múlt héten Tarr Károly, a szálkai Fejlődés Tsz Belorusz traktorával a decsi szőlő­hegy egyik elhagyatott útján felborult, s a gép maga alá te­mette. Krónikánk azonban nem szólt arról, miként került ki a traktor alól a súlyosan sérült Tarr, kinek köszönhető, hogy még aznap este kórházba is szállították. A segítség Gutái Dezső Szálka, Petőfi utca 19 szám alatti lakos részé­ről igazán szép példája a munkatársi felelősségérzetnek. Az eset úgy történt, hogy Tarr Károly és Gutái Dezső — mindketten traktorosok — együtt dolgoztak. Estére azon­ban a géppel csak Tarr indult el, Gutái pedig gyalogosan. Az elindulástól 150—200 méterre történt a baleset. Tiszta szerencse, hogy Gutái Dezső észrevette, hiszen süketnéma. Mindenesetre nem veszítette el a fejét, hanem hozzálá­tott a mentéshez. Leállította a motort. De hogyan emelje ki a gép alól a beszorult sérültet? Visszarohant a saját gépé­hez az emelőért. Tarrt azonban még ennek a segítségével sem tudta kiszabadítani. Ekkor az egyik tartalék ekelemez­zel valósággal kiásta a gép alól beszorult társát. Ekkor nézett további segítség után. Másfél kilométeres gyaloglás után talált egy motorost, akit a kórházba küldött. Ezzel biztosította, hogy a mentő is odatalál az elhagyatott útra. De ezzel még nem elégedett meg Gutái Dezső. — Hát­ha a motorossal is történik valami baj — gondolta. S neki­vágott újra az estének, négy kilométert gyalogolt Várdomb­ra, hogy telefonon is jelentse a balesetet. Így került aztán a sérült még idejében kórházba, s nem fizetett talán az éle­tével is a balesetért. Az elhagyatott helyen ugyanis csak reggel találták volna meg a szerencsétlenül járt traktorost. Gutái Dezső emberségből, kötelességérzetből jelesre vizs­gázott azon az éjszakán. (i-e) Hatalmas tartálykocsi műanyagból Nem régen próbálták ki az Egye- anyaghoz. Az üvegszálakat elő­sült Államokban a 21 500 liter ?zör különleges- bevonattal felü- befogadásra alkalmas tartály­pótkocsit. A pótkocsi érdekessége, hogy műanyagból készült. A „Fi­berglas” nevű összefüggő üveg­szálbetét nemcsak könnyebb, de nagyobb hasznos teher szállítására is alkalmasabb, mint a rozsda- mentes acélból készült pótkocsi. A számítások szerint a súlycsök­kenés és térfogatnövekedés együt­tes hatása napi 360 kilométeres útnál egy év alatt 4000 dollár megtakarítást jelent. letileg kikészítik, így a megszilár­duló műanyag szorosan tapad a kikészített üvegszál teljes felületé­re. Az így nyert szalagot a tar­tály alakjának megfelelő méretű magra csévélik fel, majd erre vi­szik fel a műanyagot. A megfor­málás után a magról lehúzzák a csaknem kész tartályt és a sza, bad végeket a kívánságnak meg­felelő idomdarabbal lezárják. Az új tartálykocsi jól bevált az országúti forgalomban és kísérle­., ._ , , .... tek történnék hasonló tartalyko A tartálykocsit úgy készítik, ., ,, , , , , , ,, , __ . 1 _. __csak alkalmazasanak bevezetésére a vasúti forgalomban is. hogy a rövid elemi szálak helyett végtelen hosszú üvegszálból ké­szült szalagot alkalmaznak a mű. Sz. M. I TTVrTTTVTVTTVTTTTTTTTTVTTTTTVTTTTf* TTTTTTTTTTTTTTfVTTTTTTrTUfTVTTTffTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTT TTTTTTV TT — 121 — Gyorsan elfordult, hogy megtöltse a poharat. Remegő kézzel bár, de sikerült beleüríteni a ciánkálit. Amikor a bajuszos elé tette a poharat, keze láthatóan remegett. — Parancsoljon ... — Köszönöm, miss Shary — nézett merőn a szeme közé a férfi s felemelte poharát. Aztán egy hirtelen mozdulattal az asztal alá öntötte tartalmát. — Maga nagyon naiv kislány és amel­lett még nagyon ügyetlen is! Ilyen öreg rókát akar eltenni láb alól? Ahogy beléptem, rögtön le-' olvastam arcáról mocskos szándékát!.. . All right! Beszéljünk hát más nyelven .. ? Ebben a pillanatban a bajuszos háta mögötti fürdőszobaajtó alig tíz centire megnyílott. Sári semmit sem vett észre. Szeme ijedten meredt az elhárító tisztre. Azt sem látta, amikor egy hosszú tőr csillogó pengéje megvillant és zizegve szelte keresztül a levegőt. Csak az elnyújtott nyögésre és a véresen habtó hörgésre ocsúdott fel, amely a bajuszos torkából tört fel bugyborékolva. Ven­dége feje a következő pillanatban előrebukott és többé nem mozdult. Sári az ágyra hanyatlott. Elájult. S már nem látta, amint Bábu kiugrik az ajtón, kirántja tő­rét a bajuszos tiszt bal lapockájából, megtörli matrózingébe, aztán fogja a pohár vizet és lo­csolni kezdi az arcát. — Ébredj, darling! El kell tüntetnünk a holt­testet! — súgta a fülébe Sárinak, aki nagyon lassan ébredezett ájulásából. — 122 — — Mi az? Szent isten, mi történt? — kérdezte sápadtan és felült. — Uram isten! — kapta szája elé a kezét, amikor tekintete a fotelben féloldalra dőlt halott angol tisztre esett. — Meghalt?! Ki ölte meg? Én? Nem, nem! Nem én tettem! — Nyugodj meg, darling, nem te ölted meg. H;sz a méregpohár tartalmát a fickó az asztal alá öntötte. Mindent láttam a kulcslyukon és az utolsó pillanatban léptem közbe, különben le­tartóztatott volna! — Te ölted meg?! — szörnyülködött Sári, aki még most sem tudott teljesen magához térni. — Igen, én — vallotta be némi bűntudattal Bábu. — Tudom, nagyon ocsmány dolog, de nem volt más választásom ... — Akkor most gyorsan el kell tüntetni, de ho­vá? Nem ismerem a házat... — Ismerem én, ne aggódj. Nyomtalanul kell eltüntetni, mert Li-nek nem szabad látnia a holt­testet, különben rájön, hogy az én művem, s akkor fény derül kettőnk kapcsolatára! Leviszem a pincébe és elásom. Ismerem a járást. Bízd rám. Senki nem fog rátalálni. Ilyenkor már mindenki alszik. Hisz lassan hajnalodik.. . Felveszem a vállamra, neked csak itt kell segítened. Aztán ittmaradsz, nem jössz utánam! Odament a holttesthez, megnézte a sebet: mély volt és még mindig erősen vérzett. A fehér se­lyemszmoking egész háta már csupa vér volt. A holttest alá bújt és jobb vállát a gyomrának nyomta. — 123 — — Fogd, hogy le ne zuhanjon rólam! — lihegte és lassan felemelkedett a holttesttel. — A lábát fogdd, hogy vissza ne csússzon! Sári undorodva engedelmeskedett. De abban a pillanatban, amikor a bajuszos lábához ért, gyom­rában újra nyomást érzett — az erős vérszagtól, amely megcsapta orrát; Mély lélegzetet vett; Kis­sé jobban lett; A holttest Bábu jobb vállán csüngött fejjel le­felé. Lábait, amelyek hátul lógjtak, Sári fogta. Elindultak a kijárat felé. Az ajtónál Bábu meg­állt, megnyitotta kissé és kilesett. Sehol senki. Síri csend a folyosón. Feljebb tolta vállán a holt­testet, mint valami liszteszsákot és kilépett. Amikor becsukódott mögötte az ajtó, Sári nyomban kulcsra zárta. Aztán gyorsan felhajtott két pohár skót whiskyt. Ettől mindjárt jobban érezte magát. Elmúlt a hányingere. De teste még mindig remegett. Hirtelen olyan félelemérzés fogta el, hogy felugrott és minden égőt meggyúj­tott. A szoba most fényárban úszott. Megint töl­tött és megitta. Aztán még egy pohárral... Alig tíz percre rá pedig már tüzes karikák táncoltak a szeme előtt. Végigvágódott az ágyon és többé nem tudott semmiről. * Ld úr immár negyedik napja bent lebzselt a bárban műsorkezdéstől zárásig. Személyesen fo­gadta széles mosollyal arcán a vendégeket és ka­lauzolta őket az üres asztalokhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents