Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-20 / 247. szám

t 1905. Oktober 20. TOLNA MEGYEI NErflJSAG Életközeiben Az ideológiai irányelvek vitája a termelőszövetkezetek pártszervezeteiben „Zárjuk le a napirend előtt felvetődött kérdés vitáját. Való­ban probléma, hogy több munka­egységet számoltak el az iroda adminisztrátorának, mint a nehéz, fizikai munkát végző asszonyok­nak. Ezt a kérdést a vezetőség majd megvitatja és elintézi. Most az ideológiai kérdésekről kell vi­tatkozni...” Ez a kis epizód annak érzékel­tetésére kívánkozott ide, hogy a Központi Bizottság ideológiai irányelvéit nem egy pártszerve­zetben a napi, gyakorlati felada­toktól és a helyi problémáktól el­szakítva tárgyalják meg. Elő­fordult az is, hogy egyszerűen felolvasták az irányelveket tár­tál mazó füzet egyik, vagy másik fejezetét. Érthető, ha az ilyen taggyűléseken nem alakul ki vita és a tagság nem tud mit kezde­ni a tömény, sürített, általános megállapításokkal. Visszatérve á bevezetőben idé­zett mondatokhoz: bárhol és bár­milyen céllal is ülnek össze a Szövetkezeti gazdák, kommunis­ták, előbb-utcbb azokra a gon­dokra fordul a szó, mélyeikkel naponta küszködnek. A jövede­lemelosztás módja, az őszi mun­kák elvégzésével járó gondok, a traktorok jobb kihasználásának le­hetőségei, a munkaerő biztosítá­sa, a munkafegyelem megszilár­dítása, a megfelelő vetésszerke­zet kialakítása, a szövetkezeti demokrácia és a központilag elő­irányzott térVMádatök viszonya, stb. — mindennapos témái a meg­beszéléseknek. Az ideológiai irányelvek megvitatásának nem áz a célja, hogy e problémák helyett más, a szövetkezetekétől távoleső kérdésekre, például a képzőmű­vészetek helyzetére irányítsa a falusi párttagság figyelmét. Ép­pen az „Irányelvek”-bén olvas­hatjuk: „Az elméleti munka a gyakorlatból táplálkozik, annak tapasztalatait általánosítja és ma­ga is a gyakorlat céljait szolgál­ja.” A taggyűlések előkészítése­kor mindenekelőtt talán ezen az alapvető megállapításon érdemes vólha elgondolkodni. A marxizmus—leninizmus ideo­lógiájának éppen az az ereje és nagyszerűsége, hogy a gyakorlat kérdéséire ad Választ, a cselekvés vezérfonalául szolgál. Irányt mu­tat, segítséget ad, de a problé­mák alapos megismerése alól nem mentesíthet senkit. A marxizmus —leninizmus elméletét alkalmazni egy adott ország, egy bizonyos fejlődési szakaszára — nem könnyű dolog. Ezt oldja meg az „Ideológiai ifáyeivek”, amely a marxista ideológia éles fényében veszi szemügyre országunk sok­rétű életének néhány legidősze­rűbb problémáját. í>e ahhoz, hogy az ideológia valóban a gya­korlat vezérfonala legyen, ez még nem elég. Az élet által feladott sok-sok kérdés közül a falusi párt- szervezetek vezetőségeinek kell kiválasztani azokat, amelyek meg­ítélésük szerint pártszervezetük­ben időszerűéi!?:. Bevezetőnkben említettünk egy problémát, amely a munka sze­rinti elosztással függ össze. Más szövetkezetekben ugyanezen té­makörbe vágó kérdések másként vetődnek fel, s vitatják például a műhelymünkások, vagy az állat- tenyésztők díjazását. Ez azt a fel­adatot állítja az ottani pártszer­vezet elé, hogy mindenek előtt ezeket a szóban forgó kérdéseket vizsgálják meg a marxista elmé­letnek és az ezt kifejező pártpoli­tikának a tükrében. Vegyék sor­ra az elosztás elveit, az idevágó rendelkezéseket, s döntsék el: a náluk alkalmazott gyakorlat ho­gyan felel meg elveinknek, tör­vényeinknek. fia rendellenességet tapasztalna!?, tegyenek javaslatot kijavítására. Ha úgy találják, hogy minden rendben van, csak a tagság tájékozatlan, akkor ad- j bitók mégfelelő tájékoztatást. Egy alapos vita, amely elveink mér­céjében inéri lé a gyakorlatot, élég érvet ad ehhez. Akár az el­ső, akár a második eset forog fenn, az. ideológiai vita nem üres szócséplés, hanem politikai ered­mény a párt számára. Az sem ritkaság, hogy az utasí­tásokkal, az elengedhetetlen fe­gyelemmel a demokráciára való demagóg hivatkozást állítják szembe egyesek. Ilyenkor az eset­leg szükséges fegyelmező intézke­dések is hatásosabbak ha a kommunisták — megfelelő előze­tes vita alapján — meg tudják magyarázni az embereknek a szo­cialista demokrácia helyes értel­mezését. Az sem kis haszon, ha eigy, a szocialista demokráciáról szóló beszélgetés hatására a párt- szervezet kezdeményezi a szövet­kezeti demokrácia érvényesítésé­ben esetleg fellelhető hibák ki­javítását. Az egyik község taggyűlésén az előadó néhány mondatban elis­mételte az „irányelvek” megálla­pításait az imperializmus fellazí­tás! taktikájának veszélyességéről. A párttagság egyrésze szó nélkül ment volna el emellett — bár nem ismerte ezt a taktikát. Az egyik hozzászóló azonban szóvá tette, hogy tarthatatlan az a pasz- szávitás, amivel a látogátóbá érke­zett egyes, volt díssZidensek agi- tációját szemlélik. Másvalaki el­mesélte: egy volt disszidens szép gépkocsijával hencegett falu- szerte, s egy kisebbfajta karam­bol után jajveszékelt, hogy a ko­csi nem is az övé, miből fizeti majd a bérleti díjon tül a javí­tást?! így álltak össze egyenként azok a tények, melyekkel szinte mindenki találkozott, s vált vilá­gossá, hogy egy, első pillanatra távoleső elméleti kérdés milyen mindennapi problémákkal függ össze. Néhány példát soroltunk csak fel, s lehetséges, sokfelé nem is e problémák a legfontosabbak. Egy azonban bizonyos: az ideoló­giai irányelvek vitája a taggyűlé­sen nem valami külön szeminá­rium, vagy elméleti pártnap. A cél az, hogy a mindennapok gond­jait, problémáit elméleti oldaluk­ról is megvizsgáljuk, hogy jobban eligazodjunk és megtaláljuk a megoldást. Az „Ideológiai irányelvek” élet­közeiben folytatott vitája előse­gítheti, hogy még megálaoozottab- bá, politikusabbá tegyük a párt egész tevékenységét, valamint azt, hogy minden párttag a helyes elvi alapokra támaszkodva gondolkoz­zék és cselekedjen, és így ma­gasabb színvonalra emelkedjék a pártmunka. B. Gy. A íőagronónm véleménye A mezőgazdasági munkáknak most van a súlya. Nemcsak azért, mert egy időben kell kü­lönböző terményeket betakarí­tani, szárítani, Vetni, hanem mert súlyra, tömegre is a leg­több terményt kell betakarí­tani. A munkák tehát lefoglal­nak minden gépet, minden fo­gatot, de ha mégannyi lenne, most mindnek akadna munkája. Mivel gazdálkodni csak azzal lehet, ami van, a meglévőt kell a lehető legjobban kihasználni. A gépeket, szállítóeszközöket kihasználni viszont csak alapo szervezettséggel lehet; biztosí­tani a kiszolgáláshoz szükséges kézi erőt, illetve úgy végezni a kézi munkákat, hogy utána nyomban szabad utat kapjanak a gépek. Bármerre jár az ember a föl­deken, mindenütt a nagy igye­kezetét látni. A kedvező időjá­rás mindenütt a legjobb serken­tő. Ez a véleménye Térmeg Sán­dornak, a tamási járás főagro- nómusánalc is. — Valósággal csodálni való az az igyekezet, ahogyan pél­dául az értényi tsz-tagság dol­gozik — mondja.— Ez a szövet­kezet például 180 holdon termel napraforgót. A betakarításával maholnap már végeznek. Két kombájn csépeli a termést, előttük vagy ötven asszony szedte legutóbb és hordta c. gépre. Az asszonyok valósággal hajtották egymást a nagy igye­kezetben; naponta 30—35 hol­dat takarítottak le. Felszed.ték nyolcvan hold krumplijukat is. A vontatókon kívül a behor- dásban részt vett mintegy tizen­nyolc-húst lófogat is. Egy-egy fordulóban tizenkét-tizenöt má­zsa krumplit vitt el egy-egy. Két kocsikerék már összetörött, de ez sem okozott különösebb fennakadást, mert előre goh­Olvassa, terjessze A TOLNA MEGYEI Nép újs ágot! Megkezdődött az irodalmi szabadegyetem Szekszárdon Szekszárdon hétfőn délután megkezdődött az irodalmi Szabad- egyetem. A megyei TIT-klubban rendezett megnyitón Csányi Lász­ló író tartott előadást a világiro­dalom mai áramlatairól. A nyolc hónapon át tartó szabadegyetem havonkénti előadásain a világiro­dalom és művészet legérdekesebb témáiról hallanak a részvevő pe­dagógusok és érdeklődők. A kö­vetkezőkben a szovjet irodalom új törekvéseiről, szomszédaink irodalmáról tartanak előadást ne­ves írók, irodalomtörténészek. Sze­repel a műsorban a íraheia kép­zőművészet és az olasz filmművé­szet bemutatása is. Az irodalmi szabadegyetem Nagyvilág-esttel zárul májusban. (-3 -ó) A Filmfőigazgatóság tervezete a Tolna megyei mozik felújítására Nem vitás, hogy megyénkben elég sok elhanyagolt mozi műkö­dik. Egyrészük még korszerűtlen helyiségben, kultúrházaknak ki­nevezett épületekben van, s nem felel meg a mai fejlett mozitech­nikának. A mozik jórészét széles­vásznúvá kell alakítani, miután ma már a legjobb magyar és kül­földi filmek széles vászonra ké­szülnek. így Gyönk mozija is szé­lesvásznú lesz két vetítőgéppel. Sajnos ez csak a jövő év október Í5-re készülhet el. Hőgyész mozija is megkapja a második modern vetítőgépét és a széles vásznat. Ennek határideje 1966. április 4. A felszabadulás ünnepén tehát Hőgyészen is szeb­ben tudnak ünnepelni. Bogyiszló jövő év február 1-ré és Szakály még ebben az évben december 15-re megkapja a nor­mál mozit és a keskenygépek he­lyett rendes vetítésre alkalmas be­rendezést kap. Kétségtelen, hogy a felújítások is gyorsabban men­nek, ha a helyi tanácsok is akár társadalihi munka, akár hivatalos segítséggel rhaguk is hozzájárul­nák' a felújításhoz. (Zs.) doskodtak megfelelő tartalék­ról. Azt mondták, inkább most törjön a kerék, mint később, a sárban. — Az különösen méltánylan­dó, hogy vasárnaponként, is HA- sonló igyeketettel folyik a mun­ka. Mondhatom, a tsz-tagokon nem múlik, hogyan alakulnak az őszi munkák, bár még na­gyon sok a tennivaló. — A múlt vasárnap például Regölyben öt gép vetett, négy kendert szállított, nyolc szántott, kettő, tárcsázott, egy műtrágyát szórt, egy gyűrűshengerezett, egy silózott, egy a silót taposta A háztáji termés betakarítását végezték a tagságból háromszáz­nál többen, ölvén lófogat pe­dig a termést szállította ház­hoz. — Varsádon ugyanezen a na­pon szintén munkában találtuk a gépeket, kettő kivételével, de ezek is reggel jöttek be éjszakai szántásból, karbantartásra. — Diósberényben négy trak­tor végzett vetőszántást, egy gyűrűshengerezést, és mintegy hatvanon szedték a közös bur­gonyát. Itt a munkát gumi­hiány hátráltatja. Egy Orkánról hiányzik két abroncs, egy K— 25-ös Zetorról két hátsó, egy SzUper-Zetorról két ehő. — De szinte minden szövet­kezetről ezt mondhatnám el. ezt az igyekezetei. Az ered­mény; a burgonya-betakarítás néhány nap múlva teljesen be­fejeződik, november elejére le­fogy a cukorrépa is. A búza­vetésből még hátra van tízezer hold. Naponta közel ezer holdat vetnek, jelenleg így a búza- vetés is befejeződik a hónap végéig, mert a legtöbb tsz-nél csak 20—30—40 holdat vetnek kukorica után, S közben egyre nagyobb ütemben lehet törni a kukoricát, . . Bl. Nyugdíj as traktorosok mentesítése a nyugdíj- korlátozás alól A Földművelésügyi Miniszté­rium munkaügyi és szociálpoliti­kai osztályának tájékoztatása sze­rint a SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatósága — á Mun­kaügyi Minisztériummal egyetér­tésben — hozzájárult ahhoz, hogy mindazok a traktorvezetői képe­sítéssel rendelkező nyugdíjasok, akik 1965. év október, november, december hónapjaiban a terme­lőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban, vagy a gépállo­másokon erögépvezetői munkát vállalnak, nyugellátásukat az em­lített hónapokban elért kerese­tüktől függetlenül korlátozás nél­kül megkapják. Bonyhádon az igen nagy számban épülő családi házak mellett bérháza- itat is építenek. Egy ilyen építkezést mutat be fel­vételünk a pártbizottság és a bíróság mögötti te­rületen. Fotó: Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents