Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-29 / 229. szám

4

fötws MEGYEI NÉPÚJSÁG

I9S5. szeptember 20.

Emberek között

A párttitkár kedvtelése

A tó csendjét, £örvízt“;

maságát csak a ficánkoló, felbukkanó halak zavarják. Közel, távolban senki. A halászkunyhó oldalához támasztott kismotor és egy kerékpár késztet várakozásra. Ha itt van a jármű, gazdájának is valahol itt kell lennie. Nem volt hiábavaló a várakozás, a partmenti bokrok közül csónak kerül elő két emberrel.

— Kovács elvtársat keressük — jelentjük jöttünk célját, mire a csónak orrán álló, „rögtön jövünk”-kel válaszolt.

A döbröközi Zöld Mező Tsz halászmestere Kovács Ferenc, a párttitkár. A járásnál, amikor megkérdeztük Latos elvtársat, úgy vélekedett róla: — Jó párt- titkár, — s utána még megtoldja: — Érdemes vele elbeszélgetni, mert érdekes ember.

Kovács Ferenc elvtárs valóban érdekes ember. Szabad idejében űzött kedvtelése a madár- és lepkepreparálás. Húsz éve gyűjti Döbrököz és környéke madarait, lepkéit. Kedvenc témája ez és szívesen beszél hobbyjáról. De, mint mondja, még szívesebben venné, ha megnéznénk.

— Különben is dél van, s ebédelni, ha nem sürgős a munkánk, hazamegyünk. A gyűjtemény megtekintése belefér az ebédidőbe — invitál.

A Páhi utca 12.

üt a többitől. Nem közvetlen az utca frontjára épült. Árnyas

fiák, bokrok és virágos udvar veszi körül. A ház egyik szobáját kedvtelése szerint rendezte be Kovács elvtárs. Egy hatalmas üvegszekrény van a fő helyen, tele madarakkal. Olyan, mint egy kisebb természettudományi múzeum madártani része. Húsz év gyűjtögető munkája sűrűsödik össze a 283 példányból álló gyűjteményben, amit kedvtelésből, szabad idejében „hozott össze” Kovács elvtárs. A gyűjtemény értékét növeli, hogy valamennyi példányról jegyzetet készített. Fel van tüntetve a madár neve, latinul és magyarul, faja, hol és mikor talált rá. Az adatok kiegészülnek a madár élettani ismereteivel.

— Ez egy albínó fácán — mutatja be gyűjteményének egy-egy jelesebb példányát, mert ilyen is van nem egy.

— Ez egy törpegém. Hazánk legkisebb gémfajtája.

— Legkisebb madarunk a tüzesfejű kazánka.

Döbrököz és környékén sok a vadkacsa. Kovács élvtárs szereti az erdőt, mezőt, érti a madarak nyelvét és szenvedélyes vadász is. Vadászszenvedélyévél elsősorban gyűjteményét gazdagítja. Harminckét fajta vadkacsát preparált, köztük a nálunk ritkábban megforduló északi jegesbúvárt. Állandóan bővíti gyűjteményét s lepkék gyűjtésével is foglalkozik. Ezt is hozzáértéssel végzi. Rengeteg szakkönyvet vásárol, s könyvtárából nem hiányzik a Brehm: Állatok világa sorozat.

munkájáért. Kovács elvtárs száz különböző madarat ajándékozott gyűjteményéből a döbröközi általános iskolának. Ezért kapta az elismerést.

— így összezsúfolva sajnos nem sokat mutat a gyűjtemény. Másként hatna, ha természeti környezetbe lehetne helyezni, ha nem is valamennyit, de a környék legjellegzetesebb madarait — jegyeztem meg.

— Erre már md is gondoltunk, sőt a község vezetőivel közös tervet készítettünk. Döb- röközön művelődési ház építését tervezzük. A község vezetői megígérték, hogy a művelődési ház egyik helyiségét múzeumnak rendezzük be, s ide kerül a gyűjtemény egy része.

— És itt van egy kezdő munkám — mutat egy preparált halat. Ez a kezdet, de elhatároztam, hogy a madárpreparálás mellett a hazánkban fellelhető halfajtákból is összehozok egy

gyűjteményt. Érdekes munka lesz, mert összefügg a tsz-ben végzett halászmesteri munkámmal is.

A dombóvári

zuk volt. Érdekes és értékes ember a döbröközi párttitkár, aki szabad idejében madarak, lepkék és halak preparálásával foglalkozik. Ez a hobbyja.

P. M.

AZ ŐSZ AJÁNDÉKA

i

A Balaton kitartó szerelmeseit szeptember utolsó napjaiban is gazdagon ajándékozza, megannyi szépségével. Remekül barnít a napfény. Csábító a csillogó víztükör. A vitorlások jó széllel várják ráérő gazdáikat. A bátrak bátra azonban az idei, talán utolsó

lúz japanoan egy amerikai laktanyában

Tokióból jelenti a Reuter:— A fővárostól 15 mérföldnyire lévő Kamiseyban tűzvész pusztított. Az amerikai tengerészet ottani laktanyája gyulladt ki és égett le. Tizennégy tengerész megsebesült.

A szoba falán

kevésbé, feltűnő

helyen, egy bekeretezett elismerő oklevél van. Arról tanúskodik, hogy a párttitkár kedvtelése nem öncélú. Mint a Természettudományi Múzeum tagja, a művelődésügyi minisztertől kapta az elismerő oklevelet az iskolának nyújtott társadalmi

nrmmmmmTTTTmmTmTrTftm'

Sárközi Gyula:

cA szili qap/ivi táneőiitő

— 67 —

— Nos, kis szőke madárka, hogy aludtál? — kérdezte nyájasan mosolyogva. De ez a mosoly sátánivá tette az arcát.

— Köszönöm, Li úr, nagyon jól! — felelte Sári gúnyosan és önkéntelenül összehúzta keblén a hálóinget.

— Felesleges, Shary! — ezentúl ez lesz a neved. — Előttem ne szemérmeteskedj! Tárd ki melleidet, ha nem akarod, hogy szétszakítsam rajtad a hálóinget!

Sári széthúzta a hálóing nyílását és Li úrnak még a szemei is nyálat eresztettek a hófehér, körte alakú keblek láttán.

— így, ezt szeretem, ha engedelmeskednek a parancsaimnak. Ha így viselkedsz, nem fogod megbánni. Most békén hagylak, de este majd újra eljövök. Most pedig figyelj ide .;;

Leült a pamlag szélére és rágyújtott egy vastag szivarra. Majd így folytatta:

— Ma este munkába állsz. Felveszed a magyar ruhádat, persze elöl jól dekoltált legyen, hadd essen ki a jenkik és az angolok szeme! A szoknya térden felül tizenöt centire legyen. Van a házban egy varrónő. Bábu majd megmutatja, hol lakik. Vidd el hozzá a kosztümöt, hogy alakítsa át;.. Kuomoro úr magyar kottákat is hozott. A zenekar ma délelőtt már próbál belőlük. Te leszel a fő attrakció a műsorban. Magyar táncokat jársz. Tánc közben lassacskán ledobálod ruhadarabjaidat, aztán teljesen anyaszült meztelenül az asztalra ugrasz és ott folytatod a tczardasht. Utána

— 68 —

ahhoz az asztalhoz ülsz le, amely mellett a legnagyobb sarzsi ül. Hogy melyik az, azt a pincér fogja megmutatni neked. Arra az asztalra friss virágot tesz majd a vázába. Leülsz az asztalhoz. Italokat rendelsz, iszol, de keveset, és itatod a katonákat. Józannak kell lenned, hogy minden szót meg tudj jegyezni. Mert kérdezni fogsz tőlük a részeget imitálva: hol szolgálnak, milyen a hajójuk, mikor indulnak, hová mennek, mit csinálnak. Csak naivul, hogy rá ne jöjjenek, hogy faggatod őket!..; Mindent véss jól a fejedbe, és eszedbe ne jusson lefeküdni valamelyikkel. Ügyesen ki kell csúsznod a kezükből. Mondtam, még egy hétig nem lehetsz senkié! Csak az enyém Majd ha nekem nem kellesz, jöhetnek a többiek! Megértettük egymást?

— Meg ..; — Sári gépiesen bólintott.

Mit törődött ő már bármivel is. Megcsinálja, mint ahogy Genovában is betört és megadta magát a sorsának. Ö, csak ez a hét telne már le! Hogy ne kelljen testét kiszolgáltatnia ennek a potrohos kéjencnek!

Li úr búcsúzás nélkül távozott.

*

Mindent úgy csinált, ahogy Li úr parancsolta. Harmadik szám volt a műsorban. A maláj hastáncosnő befejezte a számát és nagy taps kíséretében az egyik vendég asztalához telepedett.

Sári várt még. Várta, hogy a zenekar belekezdjen a magyar csárdásba. A miniatűr színpad függönye mögül kukucskált ki a terembe.

— 60 — ,

Minden hely foglalt volt. A közönség a lehető legvegyesebb: angol, amerikai matrózok, maláj, kínai, japán és hindu tengerészek, halászok, de jócskán akadtak civilek is, főleg európaiak, pénzes turisták, akik „egy kis egzotikumért” ültek be a városszerte hírhedt Vasmacskába.

A zenekar názendített a csárdásra és Sári a délután átalakított, rövid szotknyájú magyarruhában kiszaladt a színpadra.

Taps fogadta. S már táncolt, menet közben hajigálva le magáról a ruhadarabokat. A világítás tompult, majd kék színűvé, lilává, végül sötét bordóvá v ált. Ekkorra már Sárin semmi sem volt.

Dübörgött a taps és egyszerre négy asztalhoz hívták a már jócskán beszeszelt matrózok. De Sári kiszaladt, magára kapta ruháit, aztán újból megjelent s hajlongva köszöngette a tapsokat. Közben félszemével a pincért leste, vajon melyik asztalra tesz friss virágot a vázába.

Igen, már észrevette: a jobb hármas páholyban cserélte ki a rózsát. így hát egyenesen oda tartott.

Hello, baby! — kiáltoztak feléje innen is, onnan is.

— Come on! — rikácsolta egy részeg amerikai tengerész és utánakapott, de elvesztette egyensúlyát és a parkettre zuhant.

Nagy röhögés fogadta „produkcióját”;