Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-29 / 229. szám
T5CS. szeptember 25. tolna megyei népújság Szemlét, vagy valami mást? A CÍMBEN FELTETT KÉRDÉS lamit a különbségeken. A dolog- a szabad idő leghasznosabb eltol vitára utal, arra, hogy ha még nak ez az izgalmasabb nesze. Mi- fcésénedc módozatai összegeződnek nem is érkezett el, de szorosan re terjedtek ki a falusi kulturá- Hogy amit eddig elsoroltunk a nyomunkban van egy polémia, lis élet tavaszi és nyári találko kicsit sok? Az viszont, amit a amelyiknek körülbelül ez lehet zói? Elsősorban a szereplésre, ar- szemlék napjainkban nyújtanak az„ alapkérdése: megfelel-e a ra, hogy szinte minden község, ki- kevés. Az igazság valahol a ketmuvelődes mai követelményeinek sebb vagy nagyobb művelődési tő között van? így választani az évek során meghonosodott kul- otthon összeverbüvált valamilyen nem lehet. Végül is arról van turális szemlék rendszere. A csoportot, irodalmi színpadot, szó: megfelel-e a követelmények- probléma időnként már felszínre énekkart. Erőlködtek, próbáltak, nek a kulturális szemle rendszere, vetődik. A művelődés munkásai- kísérleteztek, s kicsit azzal a gon- Megítélésünk szerint a korábbiaknak Szekszárdon rendezett ankét- dolattal indultak útra, hogy most nál kevésbé szolgálja napjainkban például több résztvevő már a legjobbnak kell lenni a járás- bán a kulturális tervek céljainak így fogalmazott: „A kulturális bán, illetve a területen. A terv teljesítését. Azon kellene tehát szemle may formája elavult. Nem és elképzelés természetesen ritkán gondolkozni: miként lehet széle- segíti kellően a falu életének vált valóra, s a kiábrándulás ke- sítéssel vagy más úton közelebb alakulását” serű volt. A nehezen összejött, s vinni azt a mostani követelméA kissé kategorikusan fogalma- az ideiglenesség jegyeit magán vi- nyékhez. Jó volna például, ha zó első mondatot hagyjuk: túl selő csoport szétoszlott. A követ- helyet kapna a szemlék programegyszerű ahhoz, semhogy alapul kező télen aztán megint lehetett jában az általános műveltség ter- szolgáljon bármihez. A második- kezdeni mindent élőiről. Vagyis: jesztését szolgáló felnőttoktatás, s kai azonban feltétlenül foglalkoz állandó művelődési lehetőséget ez helye lenne talán az ipari és me- ni szükséges. Kicsendül belőle a módszer nem nyújtott zógazdasági szakképzésnek is a ugyanis egy jogos aggodalom, keretek között, amelyik bizonyos értelemben a A PÁLYÁZATOK EREDMÉtovábbvezető utat félti. Köze- NT El tagadhatatlanok. Főként a AZ ELEJÉN INKÁBB csak sej- lebbről nézve a dolgot, néhány népművészet, a hímzés, varrás, a tetett vita, mihamarabb kopogtat megállapítást vegyünk figyelem- faragás dicsekedhet eredmények- az ajtón. Jó lenne vele lépést tarbe. Az első ilyen az, amelyik sze- kel. Ami azonban az irodalmi és tani, s alaposan megvizsgálni, rint évTŐl évre elmondjuk: is- képzőművészeti pályázatokat ille- hogy vajon kell-e változtatni a mét nőtt a kulturális szemléken ti — nos, ezekről már kevesebb kulturális szemlék megszokott, s történő részvétel aránya. Amíg jót lehet mondani. Inkább amo- gyakran már sablonosnak tűnő tavaly ennyien és ennyien vettek lyan próbálkozásfélék, amatőrkö- mechanizmusán. S ha kell, a] részt a járási vagy területi dön- dések, s gyakran nem kevés ió következő népművelési idényben' tőkön, különböző pályázatokon, indulat kell értékelésükhöz. Itt már a változtatások szellemében' addig az idén ez a szám ennyivel volt például az eddigi legnagyobb, végezni a korántsem jelentékte- és ennyivel emelkedett. Rendben az idei pályázat, s az anyagából len művelődési munkát, van a dolog. Hihető, hogy a» rendezett kiállítás. Annak idején adatok egyike sem igyekszik szé- általános volt a vélemény, hogy píteni a valóságos helyzetet. Ám néhány jobban sikerült kép mel- egy gond mégis van: a bemutató- lett egy sereg gyengébb próbáikon majdnem mindig ugyanazo- kozás is falra került, kát a csoportokat látjuk, s a pá- Több év tapasztalata mondatja lyázatokon sem sok az új arc, velünk a következőket: úgy tűnik, az új kezdeményezés vagy éppen mintha a kulturális szemlék pro- vállalkozás. fiija, feladata tisztázatlan lenne. Amint a részvétel esetében, úgv Egy kissé kilóg az általános mű- a színvonal tekintetében is évről velődési programból, mert időle- évre elhangzik a megállapítás: ges, mert kereteiben nincs bizto- emelkedett, s jóval meghaladta sítva a folyamatos jelleg. Pedig a tavalyit. Csak a mértékkel van tulajdonképpen erről lenne szó baj. Ha ugyanis a szemlék szín- Arról, hogy a kulturális szemle vonala' Időről időre azt mutatná vagy ahhoz hasonló rendezvény- amit az értékelések, akkor rég el- sorozat ‘ szervesen illesztődjék bemosódott volna a határ kulturális le az általános művelődési prog- tekintetben a város és a falu. ramba. Reprezentáljon olyan levagy éppen réteg és réteg között, hetőségeket és körülményeket Nem így van, s nem is lehet így: amelyekben nem valamilyen alka- a különbségek tények, s egyelőre lomszerű verseny, vetélkedő, ha- azok is maradnak. Azon viszont nem a folyamatos, sokoldalú érérdemes gondolkozni, hogy a deklődést kielégítő művelődési szemlék rendszere enyhített-e va- munka, a tanulás, a szórakozás, Sz. I. Napirenden: Á tamási járás és a megyei verseny A benevezési határidő szeptember 30-a, sok idő tehát nincs már hátra. A megyei tanács versenyfelhívásáról van szó, arról, amely az őszi mezőgazdasági munkák sikeres lebonyolítására vonatkozik és amely a legjobbaknak értékes díjakat biztosít. Ezen túlmenően azonban a versengésnek végső soron mindenütt az adott termelőszövetkezet gazdái látják a hasznát, mert ahol kihasználják a jó időt és idejében végeznek a vetéssel, a betakarítással, ott jövőre jobb termésre számíthatnak, Ahol viszont megkésnek, ott bizonyos mennyiségekről máris lemondhatnak kenyérgabonából. A megyei versenyfelhívás visszhangja egyébként igen nagy. A csatlakozó tsz-ek száma tegnapig meghaladta az ötvenet. S ami igen lényeges, nemcsak azok neveztek be a megyei versenybe, amelyeket mindig a jók között tartottak számon, hanem a közepes és a gyenge tsz-ek is meg akarják mutatni a jelek szerint vetélkedőkedvüket és „rátermettségüket.” „Veszítenivalónk nincs, legfeljebb nyerhetünk” — ezt hangoztatják a megyeszékhely tsz-vezetői, s ezt mondták akkor is, amikor bejelentették csatlakozásukat. Valóban igaz, nincs veszítenivaló, ebben a versenyben a részt vevő tsz-ek mindegyike csak nyer. Legnagyobb az érdektelenség a tamási járás területén. Szeptember 27-ig a járás közös gazdaságaiból csak az érté- nyi és a koppányszántói tsz jelentette be csatlakozását a megyei versenyhez. Állítólag nem hivatalosan a miszlaiak is a vetélkedők között vannak. Az az igazság tehát, hogy éppen az a járás mutatja a legnagyobb érdektelenséget, amelyiknek minden oka meg lenne rá, hogy a legnagyobb érdeklődést tanúsítsa. — ir — Megkezdődött a volt jugoszláv partizánok kongresszusa Belgrád (MTI) Szarajevóban séget dr. Sós György, a Magyar kedden délelőtt ünnepélyes kül- Partizánszövetség alelnöke vezeti, sőségek között megnyílt a jugo- A kongresszuson Alekszandar szláv népfelszabadító háború har- Rankovics, a Jugoszláv Harcosok Szövetsége központi bizottságácosainak 5. kongresszusa. Szarajevóba 26 ország partizán- .. . ... és harcos szervezete küldte el na^ elnöke, koztarsasagi alelnok képviselőit. A magyar küldött- tartott beszámolót. A kiállítás megnyitása előtt Restaurálják a bútorokat — A lakások „kincsei“ — Értékes anyag gyűlt össze is szorgalmas. Velünk van és zony csak négy-öt centiméterre nem ellenünk dolgozik. A két község határának egyesítésével járt az eke, holott a munkalapon a vetéshez szükséges 14 centimé szaladgálni valója is több és na- tér szerepelt, s a traktorosok ezt gvobb a felelőssége. Végtére azt akarták elszámoltatni. A trakto- is figyelembe kell venni, hogy a rosok anyagilag voltak érdekelve, korát tekintve, apánk lehetne. A párttitkár meggyőző érvei, a s miután zsebre ment a dolog, védték a maguk vélt igazát. A kétoldalú beszélgetés, nem volt brigádvezető sem hagyta magát, hiábavaló. Az esetből nem árt szó szót követett, s a szenvedé- egy-két tanulságot levonni. Nem lyes vita hevében megsértették jó, ha egy közösségen belül más - egymást. ként adják vissza a történteket, Varga Albert nem felejtette el mint ahogy a valóságnak meg- a rajta esett sérelmet. A pártfelelnek. A közösség érdekeinek taggyűlésen kért orvoslást panaszéin előtt tartása a brigád vezető szára, s meg is kapta. Tisztázó- mellett szól, bár a hangvételt ki- dott a közöttük lévő vita, amely- fogásolni lehet. Abból pedig min- nek indítéka nem az volt, hogy dig baj származik, ha megkerülik a párton kívüli brigádvezető a ha- a dolgokat és a lényeget nem talmát fitogtatta a párttaggal mondják ki. A nagymányoki tsz- szemben. Rendeződött a párttag párttaggyűlésen jobban a brigád- traktoros és a párton kívüli bri- vezető gorombasága miatt hang- gádvezető közötti vita. Ahogy zott el a panasz, de arról nem mondani szoktuk, helyére kerül volt szó, hogy a brigádvezető és a traktorosok közötti vitát tulajdonképpen az váltotta ki, hogy a brigádvezető nem volt haj tek a dolgok. S most már, ha összetalálkoznak, nem tesznek úgy, mint azelőtt, amikor elmentek egymás mellett, szó nélkül. landó igazolni azt a munkát, amit Jószerencsét-tel köszöntik egy- nem olyan minőségben végeztek mást. Lehet, azért, mert a bá- el a traktorosok, ahogy megálla- nyászközségben ez így szokás, de podtak. A brigádvezető az agro- lehet, hogy azért, mert az egye- technikai követelmények szerint sített, közös gazdaságnak Jókívánta meg a munkát. Több he- szerencsét Tsz a neve. lyen végzett mérést, s néhol bi- P. M. A Balogh Ádám Múzeum emeleti nagytermében nagy a sürgésforgás, készülnek a kiállításra. Az asztalosok dolgoznak a glédába állított bútorokon, hogy a jövő héten megkezdődhessék a belső elrendezés. A kiállítás rendezője Kászonyi Andrásné az Iparművészeti Múzeum munkatársa, immár gyakori vendége Szekszórd- nak: — Október 3-án nyílik meg a „Régi bútorok Tolna megyében” kiállításunk. amely jellegénél fogva első a megyében. Az érdekes kiállítást a szekszárdi múzeum felkérésére rendezik meg az Iparművészeti Múzeum munkatársai. — Hogyan vetődött fel a kiállítás terve? — A kiállítás gondolatát az az igény vetette fel, hogy Szekszárdon és Tolna megyében nagyon szép iparművészeti anyag rejlik, ami mindeddig nem került felszínre. A magánlakások sok „kincset” őriznek, amelynek a felkutatása nagyon szép'feladat. Ezenkívül a közönség körében is érdeklődés mutatkozik minden iránt, ami a lakáskultúrával függ össze. — Hogyan gyűlt össze az anyag? — A kiállítás törzsanyaga a múzeum tulajdona, eddig a raktárhelyiségben vártak sorsukra. Érdekességük, hogy valamennyi Tolna megyed vonatkozású, régi kastélyokból, kúriákból kerültek elő. A restaurált bútorok most kerülnek először kiállításra, szem. léltetve a XVIII. század végétől a XIX. század hatvanas éveiig terjedő időszak bútorművességét. Nagyon gazdag bútoranyagot találtunk, ezeknek egy része bécsi készítésű, de kerültek ide bútorok Baranyából is és több különösen szép darabot régi Tolna megyei asztalosok készítettek. A restauráló asztalosmester, Theisz Lőrinc szintén régi asztaloscsaládból származik. A nagyapja 1849- ben már céhbeli mester volt Szekszárdon, üvegesmesterséget is folytatott. Kiállítunk egy olyan üveges szekrényt, amely az ő műhelyéből került ki. A bútorok mellett személyi vonatkozású tárgyak is előkerültek, például találtunk egy biedermaier stílusú órát, amelyet a múlt század második felében Mutschenbacher szekszárdi órásmester készített. Emellett poharak, régi ezüstök és porcelándarabok is díszítik majd a ki, állított vitrinek polcait. — Melyek a legszebb bútordarabok? — Az egyik legszebb kiállított darabunk a Perczel-család tulajdonában levő 1870 körüli írószekrény, amelynek intarziás díszítését valószínűleg Tolna megyei asztalos készítette. Nagyon szépek a sima, arany-bronz verettel díszített empire stílusú sötét bútorok, egy „csigás-lábú” cseresznye^ faasztal, valamint az a szekrény, amely a múlt század húszas-har. mincas éveiből származik. Igen jelentős és értékes kiegészítő anyaggal járult hozzá az Iparművészeti Múzeum a kiállítás sikeréhez: korabeli, szőnyegek, metszetek, üveg- és ezüsttárgyak. teszik szemléletesebbé az anyagot, különlegesség az egyiptomi nőalakos fésülködőtükör. arany-bronz keretű tükör. A múlt századból származó díszített finom kis üdvözlő kártyák is helyet kaptak a vitrinekben. A legelső Tolna megyei bútorkiállítás megnyitására október 3-án kerül sor. Cs. E. Szakmunkások leitek Képünk még az iparitanuló-műhelyben ábrázolja Biczók Máriát, Orbán Erzsébetet és Sági Józsefet, a bőrdíszmű volt tanulóit. Azóta felszabadultak, és végzett szakmunkásként a KISZ-brigádban dolgoznak. Foto: Túri M,
