Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-29 / 229. szám

T5CS. szeptember 25. tolna megyei népújság Szemlét, vagy valami mást? A CÍMBEN FELTETT KÉRDÉS lamit a különbségeken. A dolog- a szabad idő leghasznosabb eltol vitára utal, arra, hogy ha még nak ez az izgalmasabb nesze. Mi- fcésénedc módozatai összegeződnek nem is érkezett el, de szorosan re terjedtek ki a falusi kulturá- Hogy amit eddig elsoroltunk a nyomunkban van egy polémia, lis élet tavaszi és nyári találko kicsit sok? Az viszont, amit a amelyiknek körülbelül ez lehet zói? Elsősorban a szereplésre, ar- szemlék napjainkban nyújtanak az„ alapkérdése: megfelel-e a ra, hogy szinte minden község, ki- kevés. Az igazság valahol a ket­muvelődes mai követelményeinek sebb vagy nagyobb művelődési tő között van? így választani az évek során meghonosodott kul- otthon összeverbüvált valamilyen nem lehet. Végül is arról van turális szemlék rendszere. A csoportot, irodalmi színpadot, szó: megfelel-e a követelmények- probléma időnként már felszínre énekkart. Erőlködtek, próbáltak, nek a kulturális szemle rendszere, vetődik. A művelődés munkásai- kísérleteztek, s kicsit azzal a gon- Megítélésünk szerint a korábbiak­nak Szekszárdon rendezett ankét- dolattal indultak útra, hogy most nál kevésbé szolgálja napjaink­ban például több résztvevő már a legjobbnak kell lenni a járás- bán a kulturális tervek céljainak így fogalmazott: „A kulturális bán, illetve a területen. A terv teljesítését. Azon kellene tehát szemle may formája elavult. Nem és elképzelés természetesen ritkán gondolkozni: miként lehet széle- segíti kellően a falu életének vált valóra, s a kiábrándulás ke- sítéssel vagy más úton közelebb alakulását” serű volt. A nehezen összejött, s vinni azt a mostani követelmé­A kissé kategorikusan fogalma- az ideiglenesség jegyeit magán vi- nyékhez. Jó volna például, ha zó első mondatot hagyjuk: túl selő csoport szétoszlott. A követ- helyet kapna a szemlék program­egyszerű ahhoz, semhogy alapul kező télen aztán megint lehetett jában az általános műveltség ter- szolgáljon bármihez. A második- kezdeni mindent élőiről. Vagyis: jesztését szolgáló felnőttoktatás, s kai azonban feltétlenül foglalkoz állandó művelődési lehetőséget ez helye lenne talán az ipari és me- ni szükséges. Kicsendül belőle a módszer nem nyújtott zógazdasági szakképzésnek is a ugyanis egy jogos aggodalom, keretek között, amelyik bizonyos értelemben a A PÁLYÁZATOK EREDMÉ­továbbvezető utat félti. Köze- NT El tagadhatatlanok. Főként a AZ ELEJÉN INKÁBB csak sej- lebbről nézve a dolgot, néhány népművészet, a hímzés, varrás, a tetett vita, mihamarabb kopogtat megállapítást vegyünk figyelem- faragás dicsekedhet eredmények- az ajtón. Jó lenne vele lépést tar­be. Az első ilyen az, amelyik sze- kel. Ami azonban az irodalmi és tani, s alaposan megvizsgálni, rint évTŐl évre elmondjuk: is- képzőművészeti pályázatokat ille- hogy vajon kell-e változtatni a mét nőtt a kulturális szemléken ti — nos, ezekről már kevesebb kulturális szemlék megszokott, s történő részvétel aránya. Amíg jót lehet mondani. Inkább amo- gyakran már sablonosnak tűnő tavaly ennyien és ennyien vettek lyan próbálkozásfélék, amatőrkö- mechanizmusán. S ha kell, a] részt a járási vagy területi dön- dések, s gyakran nem kevés ió következő népművelési idényben' tőkön, különböző pályázatokon, indulat kell értékelésükhöz. Itt már a változtatások szellemében' addig az idén ez a szám ennyivel volt például az eddigi legnagyobb, végezni a korántsem jelentékte- és ennyivel emelkedett. Rendben az idei pályázat, s az anyagából len művelődési munkát, van a dolog. Hihető, hogy a» rendezett kiállítás. Annak idején adatok egyike sem igyekszik szé- általános volt a vélemény, hogy píteni a valóságos helyzetet. Ám néhány jobban sikerült kép mel- egy gond mégis van: a bemutató- lett egy sereg gyengébb próbái­kon majdnem mindig ugyanazo- kozás is falra került, kát a csoportokat látjuk, s a pá- Több év tapasztalata mondatja lyázatokon sem sok az új arc, velünk a következőket: úgy tűnik, az új kezdeményezés vagy éppen mintha a kulturális szemlék pro- vállalkozás. fiija, feladata tisztázatlan lenne. Amint a részvétel esetében, úgv Egy kissé kilóg az általános mű- a színvonal tekintetében is évről velődési programból, mert időle- évre elhangzik a megállapítás: ges, mert kereteiben nincs bizto- emelkedett, s jóval meghaladta sítva a folyamatos jelleg. Pedig a tavalyit. Csak a mértékkel van tulajdonképpen erről lenne szó baj. Ha ugyanis a szemlék szín- Arról, hogy a kulturális szemle vonala' Időről időre azt mutatná vagy ahhoz hasonló rendezvény- amit az értékelések, akkor rég el- sorozat ‘ szervesen illesztődjék be­mosódott volna a határ kulturális le az általános művelődési prog- tekintetben a város és a falu. ramba. Reprezentáljon olyan le­vagy éppen réteg és réteg között, hetőségeket és körülményeket Nem így van, s nem is lehet így: amelyekben nem valamilyen alka- a különbségek tények, s egyelőre lomszerű verseny, vetélkedő, ha- azok is maradnak. Azon viszont nem a folyamatos, sokoldalú ér­érdemes gondolkozni, hogy a deklődést kielégítő művelődési szemlék rendszere enyhített-e va- munka, a tanulás, a szórakozás, Sz. I. Napirenden: Á tamási járás és a megyei verseny A benevezési határidő szeptember 30-a, sok idő tehát nincs már hátra. A megyei tanács versenyfelhívásáról van szó, arról, amely az őszi mezőgazdasági munkák sikeres le­bonyolítására vonatkozik és amely a legjobbaknak értékes díjakat biztosít. Ezen túlmenően azonban a versengésnek végső soron mindenütt az adott termelőszövetkezet gazdái látják a hasznát, mert ahol kihasználják a jó időt és idejé­ben végeznek a vetéssel, a betakarítással, ott jövőre jobb termésre számíthatnak, Ahol viszont megkésnek, ott bizo­nyos mennyiségekről máris lemondhatnak kenyérgabonából. A megyei versenyfelhívás visszhangja egyébként igen nagy. A csatlakozó tsz-ek száma tegnapig meghaladta az ötvenet. S ami igen lényeges, nemcsak azok neveztek be a megyei versenybe, amelyeket mindig a jók között tartottak számon, hanem a közepes és a gyenge tsz-ek is meg akar­ják mutatni a jelek szerint vetélkedőkedvüket és „ráter­mettségüket.” „Veszítenivalónk nincs, legfeljebb nyerhe­tünk” — ezt hangoztatják a megyeszékhely tsz-vezetői, s ezt mondták akkor is, amikor bejelentették csatlakozásukat. Valóban igaz, nincs veszítenivaló, ebben a versenyben a részt vevő tsz-ek mindegyike csak nyer. Legnagyobb az érdektelenség a tamási járás területén. Szeptember 27-ig a járás közös gazdaságaiból csak az érté- nyi és a koppányszántói tsz jelentette be csatlakozását a megyei versenyhez. Állítólag nem hivatalosan a miszlaiak is a vetélkedők között vannak. Az az igazság tehát, hogy éppen az a járás mutatja a legnagyobb érdektelenséget, amelyiknek minden oka meg lenne rá, hogy a legnagyobb érdeklődést tanúsítsa. — ir — Megkezdődött a volt jugoszláv partizánok kongresszusa Belgrád (MTI) Szarajevóban séget dr. Sós György, a Magyar kedden délelőtt ünnepélyes kül- Partizánszövetség alelnöke vezeti, sőségek között megnyílt a jugo- A kongresszuson Alekszandar szláv népfelszabadító háború har- Rankovics, a Jugoszláv Harcosok Szövetsége központi bizottságá­cosainak 5. kongresszusa. Szarajevóba 26 ország partizán- .. . ... és harcos szervezete küldte el na^ elnöke, koztarsasagi alelnok képviselőit. A magyar küldött- tartott beszámolót. A kiállítás megnyitása előtt Restaurálják a bútorokat — A lakások „kincsei“ — Értékes anyag gyűlt össze is szorgalmas. Velünk van és zony csak négy-öt centiméterre nem ellenünk dolgozik. A két község határának egyesítésével járt az eke, holott a munkalapon a vetéshez szükséges 14 centimé szaladgálni valója is több és na- tér szerepelt, s a traktorosok ezt gvobb a felelőssége. Végtére azt akarták elszámoltatni. A trakto- is figyelembe kell venni, hogy a rosok anyagilag voltak érdekelve, korát tekintve, apánk lehetne. A párttitkár meggyőző érvei, a s miután zsebre ment a dolog, védték a maguk vélt igazát. A kétoldalú beszélgetés, nem volt brigádvezető sem hagyta magát, hiábavaló. Az esetből nem árt szó szót követett, s a szenvedé- egy-két tanulságot levonni. Nem lyes vita hevében megsértették jó, ha egy közösségen belül más - egymást. ként adják vissza a történteket, Varga Albert nem felejtette el mint ahogy a valóságnak meg- a rajta esett sérelmet. A párt­felelnek. A közösség érdekeinek taggyűlésen kért orvoslást pana­széin előtt tartása a brigád vezető szára, s meg is kapta. Tisztázó- mellett szól, bár a hangvételt ki- dott a közöttük lévő vita, amely- fogásolni lehet. Abból pedig min- nek indítéka nem az volt, hogy dig baj származik, ha megkerülik a párton kívüli brigádvezető a ha- a dolgokat és a lényeget nem talmát fitogtatta a párttaggal mondják ki. A nagymányoki tsz- szemben. Rendeződött a párttag párttaggyűlésen jobban a brigád- traktoros és a párton kívüli bri- vezető gorombasága miatt hang- gádvezető közötti vita. Ahogy zott el a panasz, de arról nem mondani szoktuk, helyére kerül volt szó, hogy a brigádvezető és a traktorosok közötti vitát tu­lajdonképpen az váltotta ki, hogy a brigádvezető nem volt haj tek a dolgok. S most már, ha összetalálkoznak, nem tesznek úgy, mint azelőtt, amikor elmen­tek egymás mellett, szó nélkül. landó igazolni azt a munkát, amit Jószerencsét-tel köszöntik egy- nem olyan minőségben végeztek mást. Lehet, azért, mert a bá- el a traktorosok, ahogy megálla- nyászközségben ez így szokás, de podtak. A brigádvezető az agro- lehet, hogy azért, mert az egye- technikai követelmények szerint sített, közös gazdaságnak Jó­kívánta meg a munkát. Több he- szerencsét Tsz a neve. lyen végzett mérést, s néhol bi- P. M. A Balogh Ádám Múzeum eme­leti nagytermében nagy a sürgés­forgás, készülnek a kiállításra. Az asztalosok dolgoznak a glédába állított bútorokon, hogy a jövő héten megkezdődhessék a belső elrendezés. A kiállítás rendezője Kászonyi Andrásné az Iparmű­vészeti Múzeum munkatársa, im­már gyakori vendége Szekszórd- nak: — Október 3-án nyílik meg a „Régi bútorok Tolna megyében” kiállításunk. amely jellegénél fogva első a megyében. Az érde­kes kiállítást a szekszárdi múze­um felkérésére rendezik meg az Iparművészeti Múzeum munka­társai. — Hogyan vetődött fel a ki­állítás terve? — A kiállítás gondolatát az az igény vetette fel, hogy Szekszár­don és Tolna megyében nagyon szép iparművészeti anyag rejlik, ami mindeddig nem került fel­színre. A magánlakások sok „kin­cset” őriznek, amelynek a felku­tatása nagyon szép'feladat. Ezen­kívül a közönség körében is ér­deklődés mutatkozik minden iránt, ami a lakáskultúrával függ össze. — Hogyan gyűlt össze az anyag? — A kiállítás törzsanyaga a múzeum tulajdona, eddig a rak­tárhelyiségben vártak sorsukra. Érdekességük, hogy valamennyi Tolna megyed vonatkozású, régi kastélyokból, kúriákból kerültek elő. A restaurált bútorok most kerülnek először kiállításra, szem. léltetve a XVIII. század végétől a XIX. század hatvanas éveiig terjedő időszak bútorművességét. Nagyon gazdag bútoranyagot ta­láltunk, ezeknek egy része bécsi készítésű, de kerültek ide bútorok Baranyából is és több különösen szép darabot régi Tolna megyei asztalosok készítettek. A restau­ráló asztalosmester, Theisz Lő­rinc szintén régi asztaloscsalád­ból származik. A nagyapja 1849- ben már céhbeli mester volt Szek­szárdon, üvegesmesterséget is folytatott. Kiállítunk egy olyan üveges szekrényt, amely az ő mű­helyéből került ki. A bútorok mellett személyi vonatkozású tár­gyak is előkerültek, például talál­tunk egy biedermaier stílusú órát, amelyet a múlt század második felében Mutschenbacher szekszár­di órásmester készített. Emellett poharak, régi ezüstök és porce­lándarabok is díszítik majd a ki, állított vitrinek polcait. — Melyek a legszebb bútor­darabok? — Az egyik legszebb kiállított darabunk a Perczel-család tulaj­donában levő 1870 körüli írószek­rény, amelynek intarziás díszíté­sét valószínűleg Tolna megyei asztalos készítette. Nagyon szépek a sima, arany-bronz verettel dí­szített empire stílusú sötét búto­rok, egy „csigás-lábú” cseresznye^ faasztal, valamint az a szekrény, amely a múlt század húszas-har. mincas éveiből származik. Igen jelentős és értékes kiegé­szítő anyaggal járult hozzá az Iparművészeti Múzeum a kiállí­tás sikeréhez: korabeli, szőnye­gek, metszetek, üveg- és ezüst­tárgyak. teszik szemléletesebbé az anyagot, különlegesség az egyip­tomi nőalakos fésülködőtükör. arany-bronz keretű tükör. A múlt századból származó díszített fi­nom kis üdvözlő kártyák is he­lyet kaptak a vitrinekben. A leg­első Tolna megyei bútorkiállítás megnyitására október 3-án kerül sor. Cs. E. Szakmunkások leitek Képünk még az iparitanuló-műhelyben ábrázolja Biczók Máriát, Orbán Erzsébetet és Sági Józsefet, a bőrdíszmű volt tanulóit. Az­óta felszabadultak, és végzett szakmunkásként a KISZ-brigádban dolgoznak. Foto: Túri M,

Next

/
Thumbnails
Contents