Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-29 / 229. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAd 1965. szeptember 29. Szovjet—NDK közös közleményt írtak alá Moszkva (TASZSZ) A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatása alkalmából közös közleményt ad­tak ki, amely hangsúlyozza, hogy a Német Szövetségi Köztársaság atom-felfegyverzésének megakadá­lyozása „alapvető kérdés az euró­pai biztonság és az általános bé­ke biztosításáért vívott harcban”. Az Egyesült Államok agresszív erői — hangsúlyozza a közle­mény —- a nyugatnémet imperia­lizmussal való szövetségben lát­ják legfőbb feltételét annak, hogy megőrizzék katonai—politi­kai állásaikat Európában. Ha a NATO-tagállamok Nyugat-Né- metország nukleáris fegyverhez juttatásának útjára lépnek, a Szovjetunió és az NDK a Varsói Szerződés más tagállamaival együtt kénytelen lesz megtenni a szükséges védelmi intézkedéseket. A Szovjetunió és az NDK — hangzik a közlemény — állást foglal egy olyan nemzetközi szer­ződés megkötése mellett, amely útját állná a nukleáris fegyver egyebek között katonai szövet­ség útján való elterjedésének. A felek, miután felhívják a fi­gyelmet a nyugatnémet kormány­Áz SZKP Központi Bizottságának plénuma folytatja munkáját Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottságának plénuma kedden folytatta munkáját. A plé- num megvitatta A. N. Koszigin- nek az iparirányítás javításáról, a tervezés tökéletesítéséről és a gazdásági ösztönzőknek az ipari termelésben való fokozottabb al­kalmazásáról elhangzott beszámo­lóját. A vitához hozzászólt: V. P. Mzsavanadze Grúzia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára, P. F. Lomako — a szovjet állami tervbizottság elnöke, T. Uszubalijev — Kirgizia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, A. A. Kokarev — az SZKP kraszno- jarsztki határterületi pártbizottsá­gának első titkára, B. J. Butoma — hajóépítőipari miniszter, V. J. Ahundov — Azerbajdzsán Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, V. E. Dim- sic — a szovjet népgazdasági ta­nács elnöke M. T. Jefremov — az SZKP gorkiji területi bizottságá­nak első titkára, V. X. Gyegtyar- jev — Ukrajna Kommunista Párt­ja donyeci területi bizottságának első titkára, Sz. P. Pavlov — a Komszomol központi bizottságá­nak első titkára, Z. N. Nurijev — az SZKP baskiriai területi bizott­ságának első titkára, A. J. Pelse — Lettország Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkára és K. A. Novikov — az SZKP arhangelszki területi bi­zottságának első tátikára. Tanácskozik az ENSZ-közgyülés New York (MTI). Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyű­lésén kedden folytatódott az ál­talános politikai vita, amelyben délelőtt Zambia, Finnország, Ja­pán és Pakisztán képviselője szólalt fel. Délutánra Ecuador. Dahomey és Guatemala képvise­lője iratkozott fel a szónokok lis­tájára. A világűr békés felhasz­nálására alakult bizottság jogi albizottságában folytatódott a ma­gyar javaslat vitája a világűrbe fellőtt objektumok által okozott, esetleges károk megtérítéséről. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériu­ma nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ 20. közgyűlésén megvitatásra kerül a „koreai kérdés”. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy „Korea egye­sítése a koreai nép belügye. Ha az ENSZ hű akar maradni az alapokmányban eredetileg meg­határozott küldetéséhez, le kell vennie a „koreai kérdést” a na­pirendről, meg kell bélyegeznie a Koreában új háború előkészí­tésén mesterkedő amerikai im­perialistákat, ki kell vonni az ENSZ-hadsereg álarca mögött megbúvó amerikai megszálló csa­patokat Dél-Koreából”. •• Ünnepi csapatgyűlé» a laktanyában A laktanya alakulóterén ün­nepre sorakozott fel a személyi állomány a fegyveres erők nap­jára. A díszemelvényen, a meg­hívott vendégek közt Szabópál Antal, . a megyei tanács elnöke, Solymosi- Mihály, Tolna megyei rendőrfőkapitány, Hunyadi Ká­roly, a népfront megyei titkára, a munkásőrség képviseletében Gaál Antal, Gyulai József, a gép­javító .vállalat igazgatója, a. szov­jet hadsereg képviselői, azonkívül egyenruhás úttörők, a közgazda­sági technikum és a gimnázium tanulói. Pontosan négy óra, amikor fel­hangzott a vezényszó: — Fogadás balról, tisztelegj! Megjelent az alakulat parancs­noka. A vezénylő tiszt jelentke­zése után középre ment, köszön­tötte az alakulatot. — Jónapot, elvtársak! — Erőt, egészséget, százados elvtárs! A köszöntés után a parancs­nok is helyet foglalt a díszemel­vényen. majd felolvasták a hon­védelmi miniszter, a belügy­miniszter és a munkásőrség or- ■ : szágos parancsnokának ünnepi parancsát. Ezután Fürst Alfréd főhadnagy az alakulat párttit­kára mondott ünnepi beszédet, amelyben megemlékezett a fegy­veres erők napjáról, az 1848-as pákozdi győzelemről, az 1919-es Vörös Hadseregről, és a máso­dik világháborúban a szovjet hadsereg oldalára állt magyar alakulatokról, a budai önkéntes forradalmi ezredről, s a felszaba­dulás után újjászülető néphadse­regről a népi rendőrségről, és az el­lenforradalom után létrejött mun­kásőrségről. Méltatta a Varsói Szerződésen alapuló fegyver­barátságot. és azt az erőfeszí­tést, amellyel dolgozó népünk a mostani hadsereget a korszerű fegyverekkel felfegyverezte, áme­nekkel eredményesen felveheti a harcot bármely agresszorral szem­ben. Az ünnepi beszéd, és Oláh Ist­ván főtörzsőrmester szavalata után kitüntetéseket adott át a parancsnok az alakulat több tiszt­jének. és tárgyjutalmakat. A sze­mélyi állományból több őrveze­tőt, tizedest előléptettek, többen jutalom eltávozást kaptak. körök nyugat-berlini revansista tevékenységének fokozódására hangsúlyozzák, hogy Nyugat-Berlin nem tartozott és nem is fog tartozni a Né­met Szövetségi Köztársaság­hoz. A Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság állást foglal az ENSZ-nek, mint a nem­zetközi béke és biztonság fenn­tartási eszközének megerősítése mellett. E célnak megfelelne, ha a két német államot felvennék az ENSZ-be. Elengedhetetlenül szükséges az is, hogy haladékta­lanul állítsák helyre a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben. A Szovjetunió és az NDK ismét megerősítette szolidari­tását a Vietnami Demokrati­kus Köztársasággal, az egész vietnami néppel. Kijelentik, hogy a jövőben is megadják a VDK-nak,a szüksé­ges segítséget védelmi képessé­gének megerősítéséhez, szuvere­nitásának védelméhez. A tárgyalófelek hangsúlyoz­zák, hogy nézeteik a nemzetkö­zi kommunista és munkásmoz­galom jelenlegi fejlődésének problémáit illetően teljesen meg­egyeznek. A két párt küldöttsége ismét kifejezi hűségét az 1957- es és 1960-as moszkvai nyi­latkozatok iránt és kijelenti, hogy a jövőben is e dokumentumok eszméi vezérlik majd őket. Az SZKP és az NSZEP meg­elégedéssel állapítja meg, hogy „a szocialista és a kommunista építés elméletének és gyakorlatá­nak minden alapvető kérdéseben létrejött a két párt nézeteinek rendíthetetlen egysége, kialakul­tak és szakadatlanul fejlődnek a szoros baráti kapcsolatok és az együttműködés”. A két fél kiemeli a Szovjet­unió és az NDK gazdasági, vala­mint tudományos és műszaki együttműködése sikeresen fejlő­dött. A szovjet fél elfogadta az NDK- nak azt a meghívását, hogy hi­vatalos látogatásra párt- és kor­mányküldöttség utazzék az NDK- ba. Meghalt Rónai Sándor elvtárs Rónai Sándor elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság el­nöke szeptember 28-ra virradó éjjel, életének 73. évében váratlanul elhunyt. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége mély megrendüléssel tudatja, hogy Rónai Sándor elvlárs a párt és a munkásmozgalom régi kimagasló harcosa, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tagja, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság elnöke szeptember 28-ára virradó éjjel, életé­nek 73-ik évében váratlanul elhunyt. Rónai Sándor elvtársat a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége saját halott­jának tekinti. Rónai Sándor elvtárs temetésének megrendezésére bizottság alakult. Tagjai: Biszku Béla, dr. Bodnár Ferenc, Gáspár Sándor. Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kristóf István, Nyers Rezső, Reszegi Ferenc, Szerényi Sándor és Vass Istvánná elvtársak. Rónai Sándor elvtárs hamvasztás előtti búcsúztatása szeptem­ber 30-án, csütörtökön du. fél 4 órakor lesz a Kerepesi temetőben, a munkásmozgalom nagy halottai emlékének megörökítésére emelt panteonban. A barátok, elvtársak és harcostársak délután 2 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Rónai Sándor életrajza (1892-1965) Rónai Sándor elvtárs, 1892. október 6-án született Miskolcon. Szegényparaszt családból származik. Építőipari munkás volt, már kőművestanonc korában Miskolcon bekapcsolódott a munkás- mozgalomba. Különböző tisztségeket töltött be az SZDP-ben és a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségében. A Tanácsköztár­saság idején tagja volt a miskolci munkástanácsnak. 1922-től 1941 áprilisáig a miskolci, majd a Borsod megyei SZDP és a szakszervezetek titkára a MÉMOSZ központi vezető­ségének tagja volt. 1941. áprilisában büntetőszázadba került, majd internálták. 1944. október 16-án • megszökött a nyilasok elől, decemberben tért vissza Miskolcra. A felszabadulás után közellátási, az 1945-ös vá­lasztások után kereskedelmi és szövetkezetügyi, majd külkeres­kedelmi miniszter volt. 1950. májusában az Elnöki Tanács elnöke lett. Ezt a tisztséget 1952-ben felmentéséig töltötte be. Ezt köve­tően az országgyűlés elnöke lett. Ezt a tisztséget 1963-ig töltötte be. Rónai elvtárs 1956. óta a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. A felszabadulás után Rónai elvtárs mint az SZDP vezetőségé­nek tagja, következetesen harcolt a jobboldali szociáldemokraták ellen, az egységes munkáspárt megteremtéséért. 1948—56-ban tagja volt az MDP Központi Vezetőségének, és két évi megszakítással a Politikai Bizottságnak. Az ellenforradalom után a Magyar Szo­cialista Munkáspárt egyik szervezője és a forradalmi munkás­paraszt kormány tagja volt. 70. születésnapján, 1962. októberében, a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége és a szocialista társadalmi rend építésében végzett áldozatos munkája elismeréséül a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Érdem­rendje kitüntetést adományozta Rónai elvtársnak. Párttaggyűlés a Jószerencsét Tsz-ben A brigádvezetőnek nagyon rosz- szul esett, amikor tudomására ju­tott, hogy megbírálták a taggyű­lésen. Hallomás útján jutott el hozzá, mint vélekedtek róla a traktorosok. Az őt ért bírálat — bár volt benne igazság és túl­zás is —, nagyon lehangolta.'Ügy elkeseredett Nagy János szája- íze mintha epét ivott volna. Még a párttaggyűlésen is en­gem „vágtak”. Ezt érdemiem meg azért, mert a közösség érdekét képviselem? Nem magamért te­szem, amit teszek, mindnyájun­kért — füstölgőit, s ette, rágta magát. Végül is nem állhatta beszélt sérelméről a tsz-elnökkel akitől, mint pártonkívülitől. meg­értést remélt. Bánkuti József, a tsz elnöke hallott a traktorosok és a brigád- vezető közötti vitáról, de addia nem nyilvánított véleményt, amíg a pártszervezet titkárával nem beszélt. Az elnök hallgatót!. Hall­gatásában Nagy János a maga igazát látta elismerni, s tovább beszélt: — Ügy elfutott a méreg, hogy azt sem értem rá meggondolni, mit mondok. Elismerem, gorom­ba voltam, de... A traktorosok a párttaggyűlé­sen előhozakodtak sérelmükkel. Főleg Varga Albert mondta a magáét. A taggyűlésen a tsz fő­könyvelője tartott beszámolót a pénzügyi helyzetről. így került szőnyegre a traktorosok panasza, amely a gépesítési brigádvezető, Nagy János ellen irányult. Ügy adódott, hogy a taggyűlé­sen részt vett Somi Benjamin elvtárs is, a megyei pártbizott­ság titkára, aki a traktorosok panaszát hallva, a párttitkár lel­kére kötötte az ügy rendezését, tisztázását. — A traktorosok munkájától nagyon sek függ, kulcsemberei az őszi mezőgazdasági munkáknak. Nem szabad hagyni, hogy igaz­ságtalanság érje őket — mon­dotta. Az ügy tisztázása megtörtént. Török elvtárs, a pártszerveze» titkára külön-külön beszélt az érdekeltekkel, a sértettekkel. — Még akkor sem hepciáskod- hat velünk János bácsi, ha jóval idősebb nálunk. Az is olyan ide­gesítő, amikor azzal hozakodik elő, hogyan dolgozott egyéni gaz­da korában. Legutóbb is kereken kijelentette, nem igazolja a mun­kalápon feltüntetett szántást, mert nem tetszett neki a mélysége. Ha így volt, sem beszélhet az em­berekkel, ahogy akar — pattogott Varga Albert. — Elhiszem, hogy bántotta a gorombaság, amit a maga fejéhez csapkodott Nagy János bácsi. Sajnos, kicsit hirtelen ember, de mellette szóljon a munka, amit végez; s az, hogy későbben meg­bánja, ha valakit megsért. Azért pedig ne mérgelődjenek, ha a régi munkájára hivatkozik. Tény­leg elismert gazda volt Nagymá- nyokon és mostani beosztásában

Next

/
Thumbnails
Contents