Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-26 / 227. szám

1965. szeptember 26. ' TÖLffÄ MEGYEI SEPÜJSÄÖ 3 A KISZ Tolna megyei Bizottságának felhívása a mezőgazdasági üzemek KLSZ-szervezeteinek tagságához flz ideológia frontján nem lehet békés egymás mellett élés Az idei rendkívüli időjárás következtében a mezőgazdasági ter­melés területén megsokasodtak és nehezebbé váltak a feladatok. A mezőgazdasági munka legnehezebb területein ott voltak és eredményesen dolgoztak az üzemek KISZ-szervezetei, ifjú kommu­nistái is. Az alapszervezetek helyileg mozgósították a fiatalokat a munkacsúcsok idején a termelési feladatok, gyors, eredményes megoldására. A termelés egyéb területén dolgozó és tanuló fiatalok a Kom­munista Ifjúsági Szövetség mozgósítása alapján tömegesen kap­csolódtak be a nyári munkálatokba. Köszönet és elismerés illeti a mezőgazdasági üzemek KISZ- szervezetelt, és valamennyi fiatalt, akik elősegítették a nyári me­zőgazdasági betakarítási időszak eredményes befejezését. Bár a nyári munka befejeződött, feladataink nem csökkentek. Mezőgazdaságunk számára a legnagyobb erőpróbát az őszi fel­adatok jelentik. A feladatok megoldását nehezíti a kedvezőtlen időjárás miatt bekövetkezett munkatorlódás is. A KISZ Tolna megyei Bizottsága felhívással fordult Hozzátok a mezőgazdasági üzemek ifjú kommunistáihoz, a községekben élő fiatalokhoz. Kapcsolódjatok bele valamennyien a feladatok megöl dásába, koncentráljátok erőfeszítéseiteket a mezőgazdasági üzemi tervek megvalósítására, az őszi munkálatok eredményes befeje­zésére. Keressétek a módját, hogy az üzem adott körülményei kö­zött a lehető legeredményesebben járulhassatok hozzá az őszi fel­adatok gyors, minőségi megoldásához. Maradéktalanul teljesítsétek az akcióprogramban és a verse­nyekben tett vállalásotokat. Járjatok élen a rátok bízott területek betakarításában és a gazdaság legsürgetőbb közös tennivalóinak elvégzésében. A traktoros fiatalok segítsék elő a kettős műszak bevezetését, vállaljanak kettős műszakot. Igyekezzenek a javítási időt minimálisra csökkenteni, a gépek karbantartásával, kisebb hi­bák helyszíni gyors kijavításával. Biztosítsák a gépek jobb kihasz­nálását, a teljesítmény fokozását. Az alapszervezetek mozgósítsák az egész község ifjúságát szom­bat és vasárnapi munkára. A várható nagytömegű szállítások idejére alakítsanak készen­léti rakodóbrigádokat a szállítási munkálatok meggyorsítására. A fiatalok nyújtsanak segítséget a kettős műszakban dolgozók ellá­tására. E nagy jelentőségű munkában a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok nem lesznek egyediül. Az üzemek fiataljai és a tanuló fiatalok is az őszi munkák segítésére sietnek. Teremtsetek a segítségül érkező fiatalokkal jó személyes és elv­társi munkakapcsolatot. Munkátok jelentőségét növeli, hogy nemcsak a jövő évi kenyér megalapozása folyik, hanem ebben az időszakban zárul a II. ötéves terv utolsó esztendeié és most teremtjük meg az alapját a III. ötéves terv első termésének is. A KISZ Tolna megyei Bizottság bizalommal fordul a mezőgaz­dasági üzemek és községek fiataljai felé. Meggyőződése, hogy az ifjú kommunisták személyes példamutatásukkal és a KISZ-en kívüli fiatalok mozgósításával jelentős segítséget nyújtanak. Az alapszer­vezetek tagsága eleget tesz ifjú kommunista kötelességének, szor­galmas munkájával elősegíti az őszi betakarítás megfelelő időre való befejezését és a jövő évi termés eredményes megalapozását. Elvtársi üdvözlettel: KISZ Tolna megyei Bizottsága S okoldalúan foglalkoztak a Szék szárd Városi Pártbi­zottság kibővített ülésén a Köz­ponti Bizottság 1965 márciusá­ban megjelent ideológiai irányel­vekkel. A város életének min­den területére alkalmazva is­mertették az eredményeket, a tennivalókat. Az ideológiai irány­elvek a párt VIII. kongresszu­sának határozataira épülnek. A határozat megállapítja: Hazánk­ban befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Napirend­re került a szocializmus teljes felépítése, s új feladatokat állít elénk. Az osztályharc fő területe jelenleg a szocialista gazdaság fejlesztése mellett a szocialista tudat kialakítása. Ezek mellett indokolt volt az ideológiai irány­elvek megjelentetése azért is, mert a tudatformálás eredményei, nek megítélésében bizonytalan­ság van az egyes párttagok kö­zött is. A beszámolót a sokrétűség, a gondolatgazdagság szőtte át, mégis teljes terjedelemben • való közlésére nincs lehetőség. Csu­pán néhány — a város ideológiai helyzetével foglalkozó — megál­lapításával foglalkozunk. Néhány gondolat a beszámolóból. Az el­múlt években a szekszárdi üze­mek munkásai, szövetkezeti pa­rasztsága és az értelmiségi dol­gozók nagyobb része tudatosab­ban, cselekvőbben támogatja a szocializmus építését. Az alap­vető kérdésben egyetértenek, a párt politikájában bíznak. A tu­dati fejlődést bizonyítja a szocia­lista brigádmózgalóm eredmé­nyessége. Szekszárd ipari üze­meiben 146 brigád 1320 taggal vesz részt a szocialista brigád­mozgalomban. Példája a szocia­lista tudat fejlődésének a köz­ügyek iránt megnövekedett ér­deklődés. A város fejlesztésére sok jó javaslat, észrevétel hang­zik él, különösen a beruházá­sokkal, kivitelezéssel kapcsolat­ban; A város lakossága igényli a politikai tájékoztatást. Növek­szik a politikai lapok példány­száma, olvasottsága. A párttagok és a pártonkívüliek szervezett politikai oktatáson vesznek részt. Az ősszel induló különböző po­litikai tanfolyamokra 1800 párt­tag, illetve pártomkívüli jelent­kezett, a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemen több mint kétszázan tanulnak. A gazdasági és ideológiai munka értékelésénél kife­jezésre jutott a város sajátos helyzete, s az ebből adódó prob­léma. Szekszárd iparosodik, de az üzemek többsége fiatal. Most van kialakulóban az üzemi törzsgárda. A munkások jelen­tős része nemrég még a mező- gazdaságban dolgozott. Számos üzemben laza a munkafegyelem, alacsony a munkatermelékeny­ség, él és hat az emberek tuda­tában a kapitalizmus eszmei öröksége, a nacionalizmus és a kispolgári szemlélet. A másik sa­játossága a városnak, hogy még jelentős a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak száma. A termelő- szövetkezetek a gazdasági meg­szilárdulás különböző fázisában vannak. Közepesen jó a Béri Ba­logh Termelőszövetkezet, de gyenge a Jóreménység Tsz. A tsz-ek helyzetét, — s ez vonat­kozik a város valamennyi ter­melőszövetkezetére — még bo­nyolultabbá teszi a szőlőművelés jelenlegi formája. A Béri Balogh Tsz-ben a gazdasági feltételek jók, de ezt nem használják fel az ideológiai, politikai nevelő mun­kára. Az ipari üzemek közül a Gépjavító Vállalatnál felismer­ték a gazdasági és ideológiai munka összefüggését. Munkáju­kat a követelményeknek megfe­lelően igyekeznek végezni. Meg­értik az eszme, a tudat jelen­tőségét, s felhasználják úgy, hogy anyagi erővé váljék. Lehet találkozni a városban téves fel­tevésekkel, mely szerint a gaz­dasági jellegű hibák kijavítása csak a felsőbb szervek feladata. A hiba fentről ered, ott kell ki­javítani — hangoztatják. E fel­fogást vallók nem veszik észre, ■vagy nem akarják észrevenni azokat a tennivalókat, amiket az fogásoljáik, hogy a műszáki és adminisztratív dolgozók prémi­umrészesedése túlzott. Nyilván­való, hogy amennyiben nem meg­felelőek a prémium-feltételek; nem hatnak sem a tervfeladatok teljesítésére, de nem hatnak a dolgozók tudatának fejlődésére sem. Egyeseknél a túlzott anya­giasságot, másoknál az önzést erősíti. A beszámoló többek között a szocialista demokrácia elemzésé­re is kitért. A szocialista demok­rácia érvényesítése, a tömegek aktív részvétele, a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden mun­kás, tsz-tag sajátjának érezze, szívén viselje üzeme, vállalata, termelőszövetkezete, s az ország érdekeit. Ez viszont megköveteli a centralizmus elvének érvénye­sítését, tiszteletben tartását, ami azt jelenti, minden vonatkozás­ban teljesíteni kell a népgazda­sági terveket. A beszámoló élénken tükröz­te a megállapítást, mely szerint az ideológia terén nincs és nem is lehet békés egymás mellett élés. Osztályharcnak kell tekinteni azt ami a munkásosz­tály érdekében a célok elérésé­ért folyik. Osztályharc a maradi felfogás elleni küzdelem, a szo­cialista eszme terjesztése, a bur- zsoá nézetek elleni harc. És osz­tályharc a tervek teljesítéséért, a munkafegyelem megszilárdítá­sára, a takarékosság gyakorlati elvének megvalósítására tett erő­feszítés. A határozati javaslat és a be­számoló feletti vitában sok prob­léma került felszínre. Néhányáh szóvá tették, az egyes munkahe­lyeken megnyilvánuló közönyt, a kényelmességet, ami abban jut kifejezésre, hogy a párttagok nem veszik fel a harcot a téves nézetek ellen. Foglalkoztak a kispolgári szemlélettel is, amely a vita során a helyére került. ,,Már ez is kispolgárosodik, au­tón jár” lehet gyakran hallani; Nem helyes az ilyen felfogás azért sem, mert nemcsak a jólét szülője a Mspolgáriasodásnak. A Az I/b. Sziekszárdon, a laktanya mögötti új lakótelepen új bérházba kötöz­tek nemrég a la­kók. Az I/b, 24 lakásos épület el­sősorban a sziné- j vei emelkedik ki a többi közül, halvány zöld vál­takozik a mogyo­rószínnel és a fe­hérrel. Ez az el­ső olyan bérház, amelyiknek a fa­lait nem hagyo­mányos anyagok­kal színezték, ha­nem „Enfix” mű­anyag-festékkel . Nemei iák szép, hanem tartós is és a szakemberek szerint az időjá­rás sem kezdi ki. Persze ez majd csak hosszabb idő múlva igazo­lódik be. azonban a többi ezután épülő új lakóházat is már az új anyaggal festik, mázolják majd. Az T/b. lakóház maisról is neve­zetes: Határidő előtt két hónap­pal készült el a szokásos nyolc- kilemc hónap helyett és a mű­szaki átadásnál sem kellett jegy­zőkönyvezni jelentősebb hiányos­ságokat, a lakók is meg vannak elégedve a lakások minőségével. Az építők márciusban láttak munkához és április elején már elérték a felső falegyent. Ekkor a földszinten már válaszfalaztak, sőt dolgoztaik a szerelők is. Át­lagosan — négy hónapon keresz­tül — harminc építő dolgozott a házon és mindig úgy szervez- ték a munkát, hogy az egyik brigád ne akadályozza a mási­kat A tervezők által megszabott ütemtervet átdolgozták, megrövi­dítették. A jó minőség „titka” többek közt az is, hogy végig ugyanazok dolgoztak az építke­zésen. Az Amrein brigád nem­csak a falazást végezte hanem a vakolást is, márpedig köztudo­mású, hogy a fal minőségén múlik, nehéz, vagy könnyű lesz-e vakolni. Ennél az épületnél beigazoló­dott, hogy lehet gyorsan is, és jól is lakóházat építeni. Remél­jük, az I/b. példája nem lesz egyedülálló. üzemben kell megoldani. A Központi Bizottság 1964. de­cember 10-i határozata után a várt« kommunistái és a párton­kívüliek egységes türelmetlenség­gel sürgetik a hibák kijavítását, sőt, a helyileg megoldható prob­lémáikat saját erejükből hozzá^ fogtak megoldani. Több üzemben felismerték, hogy az eddig al­kalmazott anyagi ösztönzés nem érte el a kívánt hatást. Az üze­mek, vállalatok, párt- és gazda­ságvezetői szerint a prémium- rendszer is negatívan hat a dol­gozókra. A fizikai dolgozók ki­kispolgár elsősorban a saját anyagi érdekeit tolja előtérbe, és a közösség rovására is biztosítja a maga hasznát. A szocializmus építésében nagy szerepe van az anyagi érdekeltségnek. A gazda­sági kérdések szorosan összefügg­nek az ideológiai kérdésekkel. Óhajjal, szentenciákkal nem lehet a kitűzött célokat elérni. Tettek­re, harcos munkára van szük­ség ahhoz, hogy a VIII. párt­kongresszus, az 1964. december 10-i határozat és az ideológiai irányelvek valóra váljanak. P. M, Négy Tolna megyei kisiparos készül a pécsi KETI-kiállításra Cktóber 11-től 16-ig másodíz­ben rendezik meg Pécsett a Kis­ipari Exportra Termeltető Iroda (KETI) kiállítását. Először a múlt évben mutatták be négy dunán­túli megye — Baranya, Tolna Somogy és Zala — exportra, illet­ve import pótlásra termelő kisipa­rosainak mintatermékeit. A KETI keretében tevékeny­kedő kisiparosok igen fontos mun­kát végeznek, gyorsan elégítik ki a jelentkező igényeket és sok esetben múlik az ő tevékenysé­gükön, hogy egy-egy jelentősebb gép, berendezés időben elkészül ; jön. A két hét múlva megnyílói kiállításon négy Tolna megyei kisiparos vesz részt. Etessy Gábor paksi géplakatos főleg különféle importpótló; kö­tőelemeket állít elő a Dünai .Vas­mű részére, ezeket mutatja be a kiállításon. Leber József paksi kádármester — aki most szerepel első ízben a pécsi kiállításon — kádáripari dísztermékeket készít, amelyeknél a szakemberek ex­port-lehetőségeket látnak. Só- mogyvári Ferenc dombóvári gal­vanizáló különféle krómozott kályha-alkatrészeket visz a kiállí­tásra, Somogyvári István dombó­vári lakatos pedig többek között egy újfajta állófogast mutat be.

Next

/
Thumbnails
Contents