Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-23 / 224. szám

1965. szeptember 23. TOLNA MEGYEI NEPCJSA6 3 A pártoktatás előkészületei a szekszárdi járásban Még néhány hét és megkezdő­dik szerte a megyében, így a szekszárdi járásban is a pártok- tatási év. De hogy elkezdődjék és tavasszal sikeresen befejeződhes­sék, sok szervező munkára, gon­dos előkészítésre volt szükség. Er­ről beszélgettünk Lengyel József- né elvtársnővel, a jánási pártbi­zottság propaganda- és művelő­désügyi osztályának vezetőjével, aki kérdéseinkre a következőket válaszolta. — Az ideológiai munka egyik alapvető feltétele a politikai műveltség emelése. Hogyan ké­szül a szekszárdi járási párt- bizottság az ősszel kezdődő pártoktatásra? — A szekszárdi járási pártbi­zottság propaganda- és művelő­désügyi osztálya a Központi Bi­zottság 1965 márciusában megje­lent ideológiai irányelvekre és az elmúlt év pártoktatásának tapasz­talataira alapozva készítette el az 1965/66-cs oktatási tervét, örven­detes, hogy már az elmúlt évben is növekedett az érdeklődés a pártoktatás iránt, úgy tapasztal­juk, hogy idénre még növekedett az érdeklődés. Tavaly 73 tanfo­lyamunk fejeződött be sikeresen. A tanfolyamokon több mint más­fél ezer párttag, pártonkívüli is­merkedett a marxizmussal. A tanfolyamokon közvetlen és vitat­kozó szellem alakult ki. Ehhez hozzájárult a propagandisták fel- készültsége, az, hogy teljesen el­vetettük a régi visszakérdező is­kolásmódszert, ami zavarta a hallgatókat. — Az idén milyen oktatási formákat terveznek a szekszár­di járásban? — Az elmúlt évhez hasonlóan az ősszel kezdődő pártoktatás ke­retében tömegtanfolyamokat, ezen belül előadásos propaganda, idő­szerű kérdések tanfolyamát és téli tanfolyamokat szervezünk. A tan­folyamok célja, hogy politikai felvilágosítást adjanak a szocia­lizmus építésének problémáiról, az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről. A tanfolyamokat köz­ponti tematika alapján vezetjük le, de új az, hogy a gazdasági és ideológiai kérdések kiegészülnek, helyi és járási vonatkozású anyag­gal, ismeretekkel. Azokban a köz­ségekben, ahol üzemek vannak, gazdaságpolitikai tanfolyamokat, és a szocializmus építésének kér­déseivel foglalkozó tanfolyamot tartanak. Tolnán és Bátaszéken az idén is beindul a marxizmus— leninizmus középfokú iskola, amely az esti egyetemre készíti elő a hallgatókat. A mezőgazdasá­gi területeken gazdaságpolitikai, mezőgazdasági és időszerű kér­dések tanfolyamát szervezzük. A szakosított tanfolyamokra a mar­xizmus—leninizmus középfokú is­kolai oktatásban elsősorban a párttitkárokat, pártvezetőségi ta­gokat, állami és gazdasági veze­tőket vonjuk be. — Milyen a tanulás iránti igény és hány tanfolyam bein­dítására van lehetőség? — A szekszárdi járásban az 1965/66-cs oktatási évben 85 tan­folyam beindítására készítettük el a tervet, amit a végrehajtó bizottság is reálisnak tartott és elfogadott. Az alapszervezetekkel történt személyes beszélgetések alapján közel kétezer hallgató részvételére számítunk, tehát ez is bizonyitja, hogy megnőtt az érdeklődés a pártpolitikai kérdé­sek iránt. Kéthetes téli tanfolyam Sárpilisen és Kistormáson, vala­mint azokon a külterületeiken lesz. ahol a szervezett oktatás feltéte­lei még nincsenek biztosítva. — Milyen segítséget ad az osztály munkájához az oktatá­si bizottság? — A járási propaganda- és mű­velődésügyi osztály az oktatás előkészítésében nagy segítséget kapott az elmúlt évben, idén is az oktatási bizottság tagjaitól, de magától a járási pártbizottsági kollektívától is. Segítették az elv­társak az oktatás ellenőrzését és segítettek az oktatás során fel­merült hibás nézetek tisztázásá­ban. Alkalomadtán segítséget ad­tak az alapszervezeteknek, az ok­tatás előkészítésében az osztály­nak pedig a propagandisták ki­választásában. Járásunkban a po­litikai tanfolyamok vezetésére jól felkészült propagandistákat kér­tünk fel. Közöttük szép számmal vannak esti egyetemet végzett pártmunkások, pedagógusok, tö­megszervezeti és gazdasági veze­tők. Bár a politikai oktatás ok­tóber—novemberben kezdődik, az előkészítés járásunkban nagyjából befejeződött. Az alapszervezetek- kel történt megállapodás szerinl tudjuk, hol melyik községben mi­lyen oktatás lesz és a tanfolya­mon hányán vesznek részt. Az idén jóval nagyobb számban von­tuk be a párttagokat és a tag­jelölteket. Az elmúlt év tapaszta­latai szerint eredményesebb volt a pártoktatás ott, ahol a propa­gandisták személyszerint is fog­lalkoztak a hallgatókkal. Ezeken a helyeken alig volt létszám- csökkenés. Az előkészítéshez tar­tozik az a munka is, amit ezek­ben a napokban végzünk. A párt­vezetőségi tagok és a propagan­disták valamennyien vállalkoz­tak arra, hogy időközönként be­szélgetnek az oktatásra jelentke­zetekkel, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat, s ezen keresztül biz­tosítsák az oktatáson való rész­vételt. A járási pártbizottság oktatási és művelődésügyi osztálya az ok­tatási bizottság segítségét igénybe- véve hasonló módszerrel foglal­kozik a propagandistákkal. Ezen túlmenően az idén is rendszeresít­jük az elmúlt évben jól bevált havi egy propagandista-tanács­kozást. A tanácskozáson a KB. ideológiai irányelveit dolgozzuk fel. Különös gondot fordítunk a párt politikájával és az építő­munkával összefüggő ideológiai és nemzetközi kérdések magyarázá­sára. A színvonalasabb oktatás el­érése céljából továbbfejlesztjük a propagandisták közötti munka­módszer-átadást. Ennek lényege, hogv a havonta megtartásra ke Kilő propagandista tanácskozáson egy-egy jól dolgozó propagaodis tánk ismerteti oktatásban szerzett tapasztalatait, módszereit. Ezeket — amennviben jók és a lehető­ség engedi — elterjesztjük a já­rásban. — Az elmúlt években a fa­lusi tömcgpolitikai munka vég­zése közben előfordult, hogy egymást keresztezték a külön­féle rendezvények. Hogyan ve­szik elejét az úgynevezett ..rá­szervez éseknek”? — Járásunkban is tapasztaltuk az elmúlt években, hogy a nagy igyekezet következtében egy-egy estére két rendezvényt is szer­veztek. Úgy látjuk, hogy két esti rendezvényt nem bír el még az olyan nagyobb községünk sem, mint Fadd, hát még olyan kis község, mint mondjuk Sárpilis Az egymást keresztező rendezvé­nyek elkerülésére az alapszerveze­tekkel megállapodtunk, hol és melyik napokon tartják rendsze­resen az oktatást. A tömemoliti- kai munkát végző szervekkel is hasonló megállapodás történik, hogy a „rászervezéseknek” eleiét vegyük. — mondta I.eneyel Tó- 7sefné, a szekszárdi járás1 párt- bizottság propaganda- és műve­lődésügyi osztályának vezetője. P. M. A decsi ifibrigád A tsz-elnök a fiatal traktorosokról jrt jjel esett az eső, de a traktorosok kimentek reggel a Jjj Pórázra árpát vetni. Kellett ez a kis eső a földnek, mondták, dolgozni lehet tőle, a vetéssel meg igyekez­ni kell. Inkább most, mint novemberben. A decsi Alkotmány Tsz traktorosait kétszeresen hajtja az igyekezet. Hogy miért, arról így beszél az elnök. Valen- tinyi János. — Beievaló, jó munkás valamennyi traktorosunk, rá­adásul fiatalok. A tavasszal azért beszélgettünk velük arról, hogy még jobb, összehangoltabb lenne a munkájuk, ha lét­rejönne egy olyan ifjúsági brigád, amelyik egyúttal pályáz­na a szocialista brigád címre. Jó részük amúgy is KISZ-tag. A beszélgetések vége az lett, hogy nyolc traktoros — Filipsz Imre, Berekai János, Szekeres János, Verebi János, íAbasi József, Szívós József, Gonda János és B. Kovács Fe­renc — hivatalosan is megalakította az ifjúsági brigádot. Filipsz Imre kivételével valamennyien huszonöt-huszonhat év körüliek. A mesterséget is ki hosszabb, ki rövidebb idő óta űzi, így tapasztalatok dolgában is kiegészítik egymást. — Itt, a szövetkezetben verődött össze ez a gárda né­hány év alatt — mondja az elnök. Lábasi József például állami gazdaságból jött. Gonda és B. Kovács pedig tsz-tag- ból lett traktorossá. A többiek gépállomásról jöttek át. — Tavasszal, a vetések megkezdése előtt dolgoztuk ki a versenyfeltételeket. A fő pontok: a normálhold-tervhez viszonyítva a túlteljesítés, a minőségi munka, és a megfelelő karbantartás. A terv természetesen más és más. hiszen a traktorok típusa, teljesítménye is különböző. A vetéseknél különösen fontos a jó munka, például a csatlakozó sorok pontossága. Mert ha a kukoricánál nem pontosak a csatlako­zó sorok, a növényápoláskor nem csak a traktoros munká­ja nehezebb, hanem amellett a kivágott tövekkel már kár éri a szövetkezetei. Esetleg éppen annak a traktorosnak kell kapálni azt a táblát, amelyet ő vetett el. Ezért a veté­sekért minőségi jutalmat tűztünk ki, holdanként három fo­rintot. A pénzt éppen ma reggel vették fel. A brigád tagjai közül Berekai 378 forintot, Szívós József 333-at. Verebi Já­nos pedig 484 forintot kapott a vetésért. — A karbantartás ismét közös érdek — mondja az el­nök — mindegyikre drága gép van bízva. A szövetkezetnek az az érdeke, hogy a gép minél tovább „éljen”, a traktoros­nak pedig az, hogy dolgozni, keresni tudjon. Régebben az volt a gyakorlat, hogy egyik-másik hajtotta a traktort, amíg az csak bírta. Amióta a brigád megalakult, a legnagyobb mun­káknál is megállnak, elvégezni a szükséges Icarbantartást. Mosst már szinte törvény, hogy a szombat délután a szer­vizé, a karbantartásé. — Igaz, ehhez megteremtettük a személyi és a tárgyi feltételeket is, mert olyan szerelőműhelyünk van, amelyben a hegesztéstől az esztergályozásig minden munkát el lehet végezni. Es olyan főszerelőnk — Hegyi Géza —, aki érti a szakmáját, de meg is követeli a rendszeres gépápolást. A traktoros /csak akkor kapja meg a karbantartásért járó fi­zetést, ha a szerelő annak elvégzését igazolja. Ez a gyakor­lat jó, mert alig van műhelyben álló gépiink. — De a traktorosokra sincs panasz. Mindegyik szereti a gépét, sokszor túlságosan is szereti. Bár, meg lehet érteni, hisz ő Icapta úján, ő járatta be, ismeri minden porcikáját. ■— És a közösségi szellem is jó közöttük. Egyivású em­berek. együtt dolgoznak, amikor a napi munka után leszáll- nak a gépről, együtt mennek meginni egy-egy pohár sört. Még a névnapot is közösen tarthatják, hiszen a brigád fele János. Még abban is számítunk rájuk, hogy a segítségükkel ismét fellendítjük a KISZ-szervezet tevékenységét. A lehe­tőségek megunnak, televíziónk, klubszobánk van, amely a fiatalok rendelkezésére áll. A tél ideje jó alkalom lesz a szórakozásra. időtöltésre, művelődésre, mert sajnos, igaz, hogy tavasztól késő őszig alig van más, csak a munka. már több kilométeres szakaszon áll az új betonjárda, jövőre pe­dig befejezik a hátralévő sza­kaszt is. Amikor az állami gazdaság ki­költözött a kastélyból, elhatá­rozták, hogy művelődési házat létesítenek az épületből. A fiata­loknak kell a szórakozás, a mű­velődés Szeressék meg az új fa­lujukat, ne kívánkozzanak más­hová. A tanács és a termelőszö­vetkezet 280 ezer forinttal járult hozzá a kastély átépítéséhez, de a fürgedlek sem maradtak adó­sak. Nyolcvanezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, és 1962. decemberében felavatták az új kultúrházat. Fürgéd „műve­lődési központjában” 1800 kötetes könyvtárat, tv-termet, KlSZ-helyi- séget, korszerű mozitermet, beépí­tett színpadot, gondnoki irodát és presszót adtak át a falusi dolgo­zóknak. Azóta mindennap élénk az élet a művelődési házban. A színjátszók, a népi táncosok a szavalok, a fotókör tagjai, a ki- szesek és a falu idősebb dolgozói is nagy előszeretettel töltik sza­bad idejüket a kastélyban. Szom­batonként előadásokat tartanak, amely sokszor telt ház előtt zaj­lik le. A kultúrgárdának nem egyszer meg kell ismételni elő­adásait, hogy a falu apraja, nagy­ja láthassa. Nagyot változott Fürgéd pár év alatt. A változást csak azok látják, akii; ismerték a községet születésétől kezdve. Ha vasárnap végig megy valaki a falun, ala­posan elcsodálkozik az emberek öltözködése láttán. Az 1948-ban letelepedő, volt cselédembereknek a jóléttel együtt ízlésük is kifej­lődött. A lakásokban két évvel ezelőtt még a régi bútorok szo­rongtak. Ma már többségében új lakberendezés díszük minden csa­ládi házban. Nem különleges do­log ez, a fejlődés hozta magával. A fürgediek mindig dolgos em­berek voltak, a múltban is és most is azok. A különbség csu­pán annyi, hogy most maguknak dolgoznak. A fürgedi Dózsa Ter­melőszövetkezet a jól menő gaz­daságok közé tartozik, tagjai megbecsülik a munkát, jó kol­lektívát alkotnak és ilyenkor az eredmény sem marad el. A ta­valyi zárszámadáskor átlagban 18 200 forintot kapott egy-egy tag. If| ÍV, |,i új emberekkel. A UJ lulll, tegnapból a mába nehéz volt az út. Közben kissé megrekedtek ugyan, de az 58-as évtől fejlődésük töretlen volt. 1959-ben kigyúlt a villany a fa­luban és ettől kezdve a fürge­diek fejében is „világosabb” lett. Az emberek szeretik falujukat, sok áldozatot hoznak érte. A tár­sadalmi munkán kívül 70—80 ezer forintot adnak évente a község fejlesztésére. Ma már minden házban szól a rádió, min­den második családnak mosógépe van, a tv-készülék sem ritkaság. Az 1100 lakos az elmúlt évben — Ennek az ifibrigádnak minden lehetősége megvan, hogy elnyerje a szocialista brigád címet. Jövőre még egy brigádot akarunk kialakítani — két fiatal ismét iskolán van —, így arra is lehetőséget teremtünk, hogy a két bri­gád versenyezzen egymással, A két brigád versenye majd arra is módot ad, hogy csiszoljuk, tökéletesítsük ezt, az idén elindított mozgalmat, hogy tényleg megfeleljen az élet tá­masztotta követelményeknek, hogy valóban, szocialista bri­gádok legyenek a mi szövetkezetünkben is. BI. Tfz ktsz-ben már megválasztották az új vezetőséget 3000 kötet könyvet olvasott. A fiatalok megtalálják számításu­kat, nem kívánkoznak máshova dolgozni. Saját maguk teremtet­ték meg a megfelelő körülménye­ket, de segített nekik az egész község. Fürgéd nehezen indult a múlt­ból a jelenbe. Lassan ugyan, de megszűnt a sötétség és az új fa­luban új emberek születtek. FERTŰI MIKLÖS Ezekben a hetekben tartják a megye kisipari szövetkezeteinél a vezetőségválasztó közgyűlése­ket. A közgyűlésen értékelik a szövetkezeti vezetőszervek eddigi munkáját és megválasztják az új vezetőséget. Ahol a szövetkezeti üzemek, műhelyek, az egész me­gye területén működnek — mint például a Tolna megyei Szolgál­tató Ktsz-nél — ott küldöttgyű­lés választja meg az új veze­tőséget. A vezetőségválasztó közgyűlé­sek egyhamaaida már lezajlott, most a hónap második felében csaknem minden napra esik egy közgyűlés. Hétfőn a Dombóvári Vegyesipari Ktsz-nél, kedden a Dombóvári Vasipari Ktsz-nél, teg­nap pedig a Dombóvári Faipari Ktsz-nél került sor a vezetőség ujjáválasztására, ma a Dunaföld- vári Faipari Ktsz-nél tartják meg a közgyűlést. Az utolsóra Pak­son, október 25-én kerül sor, a Paksi Járási Építőipari Ktsz-nél választják meg ezen a napon az új vezetőséget.

Next

/
Thumbnails
Contents