Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-23 / 224. szám
7 YOLNA MEGYE! NÉPtJSAO 1965. szeptember 23. Háborús büntettek elkövetői a fővárosi bíróság előtt Háborús bűntettek ügyében kezdődött szerdán tárgyalás a fővárosi bíróságon. A vádlottak: Beme János Ferenc 51 éves he gesztő csoportvezető, budapesti lakos. Kiss Árpád, 38 éves darukezelő, miskolci lakos és dr Stirling Károly 62 éves nyugdíjas, volt vállalati főkönyvelő, pécsi lakos. A bűncselekményeket 1944 —1945 telén Kassa környékén követték el. Br. Stirling Károly a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségtől fegyveres terroralakulat szervezésére kapott megbízást. Az alakulatot azzal a céllal hozták létre, hogy partizánokra vadásszon, megfélemlítse a polgári lakosságot, s az előnyomuló szovjet csapatok mögötti területeken különféle diverziós cselekményeket kövessen el. Stirling a megbízást teljesítette, s ajánlására Bene János Ferencet bízták meg a magyar és a német katonai szervek a terroralakulat vezetésével. A fanagykereskedő foglalkozású Be- nét a múltja alapján is alkalmasnak vélték a vezetésre: ugyanis korábban tagja volt a Rongyos Gárdának, s tevékeny szerepet játszott a Nyilaskeresztes Pártban. Az alakulatot leventékből és csapatuktól elszakadt katonákból szervezték meg, magja egy mintegy 30 főnyi csoport volt, amely a kassai fiúnevelő intézetből került ki Stirling szervező tevékenysége nyomán. Az alakulat létszáma később mintegy 200 főre emelkedett, s három csoportban í.műkcdött”. Kassa környékén, székhelve a Tornai grófi kastélyban volt. Mivel a környéken tevékenykedett a Petőfi partizánegység, a Bene parancsnoksága alatti terroralakulatnak megtévesztő célzattal az I. Magyar Petőfi Rohamdandár nevet adták. Bene szoros kapcsolatban volt a helybeli német és magyar katonai egységek parancsnokságával. A terroralakulat — létrehozása céljának megfelelően — több akciót hajtott végre a partizánok felkutatására és megsemmisítésére. Ezek során a legkíméletlenebbül járt el. még a polgári személyekkel szemben is. Az elfogott partizángyanús személyeket átadták g magyar és kisebb számban a német katonai egységeknek, egyeseket pedig a Be- ne-csoport is fogva tartott, megkínzott, 'sőt ki is végzett. Nem voltak kíméletesek a nőkkel szemben sem. Egy terhes asszonyt aki elfogott férje után akart érdeklődni, a csoportnál alkalmazott módszerek szerint körüilö- völdöztek. Az asszonyt haslövés érte, s mert utána nem nyújtottak neki segítséget, sérülése következtében rövidesen meghalt, A vádirat tíz ember meggyil- j kihallgatása. A kodásával vádolja a terroralaku- napig tart. latot. Ezeknek az embereknek a meggyilkolásában Bene János Ferenc részben személyesen vett részt, részben utasítására hajtotta végre az alakulat. A terrorakciókban jelentős szerepet játszott az alakulat egyik részlegének vezetője, Balogh Dezső, aki még 1946-ban külföldre szökött, s jelenleg Svédországban él. Az ügyben másodrendű vádlottként felelősségre vont Kiss Árpád többek között tagja volt egy osztagnak, amely három embert végzett ki. A vádirat ismertetése után megkezdődött Bene János Ferenc tárgyalás több Megtérülési idő: 5 év Mezőgazdasági beruházások gazdaságossági vizsgálata A mezőgazdasági beruházások gazdaságosságát eddig többnyire csak közgazdasági modelleken számították. A Földművelésügyi Minisztériumban a közelmúltban elkészült az első nagyobb arányú beruházás-gazdaságossági vizsgálat, amelyhez 28 létesítmény beruházási programját, megvalósítását és egy évi üzemelési adatait értékelték. Megállapították, hogy a vizsgált 28 létesítmény beruházási költsége nagyjából a népgazdasági átlaggal azonos; vagyis öt év alatt térül meg. Ez az ötéves átlag azonban igen nagy szóródásokat takar. Ennek az az oka, hogy a beruházási programok egy része kellő körültekintés vagy hozzáértés nélkül készült el. A tényleges beruházási költségek sok esetben magasabbak a tervezettnél, s a programok sokszor irreálisan, a várhatónál kisebb üzemelési költségekkel és nagyobb jövedelemmel számolnak. Ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Szerdán a Parlament Gobelintermében dr. Pesta László elnökletével összeült az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága, hogy megtárgyalja a felnőtt lakosság és a gyerekek fogászati ellátottságának helyzetét. Dr. Aczél György, az Egészség- ügyi Minisztérium főosztályvezetője egyebek között beszámolt a képviselőknek arról, hogy hazánkban jelenleg átlagosan 6000 lakosra jut egy-egy fogorvos, s ez az arány a többi európai országéhoz viszonyítva meglehetősen kedvezőtlen. A fogorvosi ellátás szélesítését sürgeti az is. hogy a megyék között a gondozásban jelentékeny különbségek vannak. Míg például Pest megyében és Budapesten a 10 000 lakosra jutó fogorvosok aránytszáma 2.53, addig Zalában 0,83, Szabolcsban pedig 0,57. Hegedek Marcell kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Benedek Marcell Kossuth- díjas írónak, irodalomtörténész-1 nők, élete munkássága el ismére- [ séül 80. születésnapja alkalmából ( a Munka Vörös Zászló érdem-1 rendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. A távlati cél az, hogy az egy- egy fogorvosra jutó ellátandók számát gyermekeknél 2000—2500- ra, felnőtteknél pedig 3000—3500- ra csökkentsék. A beszámolót élónik vita követte. Igen tanulságos például az egyes sertéshizlaldák gazdaságossága közötti nagy különbség. A megvizsgált 9 azonos méretű és technológiájú — sertéshizlalda közül hat 3 éven belül, kettő 7—9 év között, egy pedig csak 25 év alatt térül meg. Az elemzések megmutatták, hogy — az épület megfelelő kihasználása és a hozzáértő állattartás mellett — itt különösen nagy szerepe van a területi elhelyezésnek — csak az a sertéshizlalda működhet gazdaságosan, amelyet nagy abrakta- karmány-termő területek közelébe építenek. Hasznos tapasztalatokat hozott a baromfikeltetők vizsgálata is. Az adatok alátámasztják azt az elgondolást, hogy ezentúl csakis nagy. általában 50 gépes keltetőüzemeket létesítenek. A gazdaságossági vizsgálatok az említetteken kívül is senk hasznosítható tapasztalatot adtak a mezőgazdasági beruházásokat irányító szerveknek. Ennek megfelelően ezentúl nagyobb gondot fordítanak az előzetes gazdaságossági számításokra, beleértve azokat is, amelyekkel a termelő- szövetkezetek a maguk számára is felmérhetik a beruházás várható üzemi jövedelmezőségét. A vizsgálatok tényszerűen bebizonyították azt is, hogy a létesítmények gazdaságosságát igen nagy mértékben befolyásolja az ott dolgozók hozzáértése, szak- képzettsége és a technológiai fegyelem betartása. Tegnapból a A C7P(ipnvp« tanyaközpontra már egy tehénistálló emlékeztet. Nem is olyan rég még állt a majorközpont valamennyi épülete, amely a szegénységet, a nyomort jelentette a mai fürgedi embereknek. Júlia, Pataj, Külfürged majorjaiban az uraság cselédei élték mindennapi életüket, ha azt egyáltalán életnek lehetett nevezni. A hosszú épületekben, amelyek inkább a lágerekre emlékeztettek, úgynevezett „négyes konyhákban” tengődtek a családok. A négyes konyha azt jelentette, hogy a főzőhelyiségekből négy ajtó nyílott, mely egy- egy földes szobába vezetett. Négy család lakott itt összezsúfolva, embertelen körülmények között. Az egyik fürgedi ember mesélte. hogy annak idején, amikor megnősült, készített egy ágyat és a négyes konyhából nyíló egyik szoba sarkába tolta. Mint fiatal házasok, egy helyiségben laktak szüleivel, a nagyszülőkkel, hét testvérével és két sógorával. Hajnalban már a földeken dolgoztak, de még a napnyugta is ott érte őket. Elzárva a világtól, csak a sötétség jutott a tanyák lakóinak. Aki négy elemit végzett, az tanult embernek számított. A betegség mindennapos vendég volt, a halál is gyakran ellátogatott a nyomorba. A felszabadulás után kezdtek fellélegezni az emberek. A földosztásnál valamennyien öt-hat holdat kaptak, a nagycsaládoknak pedig 8—10 hold is jutott. A múlt emlékeit azonban nem lehetett oly könnyen kitörölni az emlékezetből. A volt cselédek szorgalmasan gazdálkodtak juttatott földjeiken, de a régi cselédlakások, a négyes konyhák egyelőre továbbra is megmaradtak. 1948-ban kezdődött az igazi változás. A régi tanyaközpont helyén megkezdődött az új falu, Fürgéd kialakítása. A családok lassan bontani kezdték az épületeket, folyamatosan építették fel belőle a mai Fürgédét. Az áttelepülés Peru a csillogó kulisszák mögött Június közepe óta Peruban ismét fellángolt a partizánmozgalom és különösen Huancavélica, valamint Cusco környékén öltött határpzott jelleget. E megmozdulások hátterében a latin- amerikai országokra jellemző megoldatlan földkérdés húzódik. Az 1,3 millió négyzetkilométer kiterjedésű ország földrajzilag és gazdaságilag lényegében három részre osztható. Az igen keskeny (80—150 km széles) partvidék nagyvárosaiban, különösen Limában, az ország fővárosában és közvetlen környékén fényűző paloták sora húzódik. Míg a 11,4 milliós lélekszámú lakosság elenyésző része a kedvező világpiaci árak következtében a gazdasági fellendülés előnyét élvezi, az országot átszelő Pu- notól Ayabacaig húzódó Andok 2000 m. feletti fennsíkjain a 6 millió főt számláló indián őslakosság a XVI. sz. viszonyai között nyomorog. Az ország keleti, illetve északkeleti területeit őserdő borítja, gyakorlatilag lakatlan. Peru megművelhető földterületének háromnegyede a lakosság alig 8 százalékának kezében van. Az ország lakosságának a fele földművelésből él, de e gazdasági ág a nemzeti jövede- I lem alig negyede csupán. Ha figye- j lembe vesszük azt a körülményt is* hogy a partvidéken termelt cukornád és gyapot a mezőgazdasági jövedelem nyolctizedét teszi ki, megállapítható, hogy a fennsíkok óriási paraszttömegeinek nem jut több, mint Peru nemzeti jövedelmének 6 százaléka, azaz családonként mintegy havi 8 dollár. E reménytelen gazdasági-társadalmi viszonyok érthető módon forradalmasítják az indián .. őslakosság hagy részét. A partizánmozgalmak célja a perui földkérdés megoldása, és a felkelő partizánok a földfoglaló parasztokkal együtt zászlójukra a ,,Föld, vagy halál! Győzünk!” jelszót, írták. A perui földfoglalásokra első ízben 1958-ban, majd 1961-ben, 1963. őszén, 1964. márciusában és legutoljára az elmúlt hónapokban került sor. A földfoglalók megmozdulásait az évek során brutálisán leverték és ma . is mindent megtesznek erőszakos eleifojtásukra. A megoldatlan társadaTmi problémák azonban Latin-Amerika többi országaihoz hasonlóan, Peruban is egy állandóan izzó forradalmi gócot tartanak életben. Jelmagyarázat: l. Partizánok által elfoglalt terület. 2. Paraszti földfog- j lalások. 3. Partizántámadás veszélye. mába fokozatosan ment végbe, úgy, ahogy egyes családok pénzhez, időhöz jutottak. Előbb a konyhát húzták fel a régi cselédlakás tégláiból, utána beköltöztek. Itt is szorosan voltak, de a konyha elkészülte után nekiláttak a szoba felépítésének, majd később, ahogy erejük engedte, a másik szoba felhúzását is megkezdték. Így alakult ki Fürgéd, a mai formájában. Aí emberek ?“ "‘SS; bán nem olyan könnyű pótolni. A házak felépítésével, a falu kialakításával még nem múlt el a „sötétség”. A családok csak magukkal törődtek, a falu nem volt szívügyük. Inkább nyakig érő sárban közlekedtek, petróleum- lámpával világítottak, de összefogni és megjavítani a község körülményeit, arra még csak nem is gondoltak. Mindössze két község volt a megyében, ahol nem égett még a villany, amelyet sokáig a fürgediek sem nézhettek tétlenül. 1958-ban felvetődött, hogy jó volna ezt a problémát megoldani. A lelkesedést tett követte. Megszavazták a községfejlesztést, a lakosság összeadta a pénzt a villamosításra. Akadtak olyan emberek is a faluban, akik több, mint ezer forintot ajánlottak fel a nemes célra. Társadalmi munkában villanyoszlopot ástak, segítettek a szállítási előkészületekben. 1959. karácsonyán pedig kigyúlt a „világosság” Fürgédén. Mindenki örült az összefogás által született sikernek. Ezen a napon jöttek rá a község lakói, hogy a közös munka, az összefogás megköny- nyíti mindannyiuk életét. Azóta is minden évben megszavazzák a községfejlesztést. Tulajdonképpen ez volt az az időszak, amikor Fürgéd megindult a tegnapból vezető úton a mába. A villamosítás után következett a járdásítás. A szántóföldre épült faluban szinte lehetetlen volt a közlekedés, esős időben. 1960- ban megkezdték a munkát. Tizenöt kilométer hosszú, útszakaszt kellett lebetonozni, vagy betonkockákkal lefedni. A községfejlesztési alapból, valamint társadalmi összefogás segítségével ma
