Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

Í9S5. szeptember Í9.

1 TÖLNA MEGYEI NEPtJJSAG

3

A Központi Bizottság decemberi határozata végrehajtásának tapasztalatai a paksi járásban

írta: Rév András, a Paksi Járási Pártbizottság első titkára

A Központi Bizottság decemberi határozatát és az abból adódó feladatokat kibővített pártbizottsági ülésen, majd ezt követően az alapszervezetek párttaggyűlésein, ipari és mezőgazdasági üzemekben, termelési tanácskozásokon, pártnapokon, községi tanácsüléseken és termelőszövetkezeti közgyűléseken tárgyaltuk meg.

Viszonylag rövid idő alatt járásunk párttagsága és a dolgozók széles tömegei előtt ismertté vált a decemberi párthatározat, és megszabták e határozat alapján a tennivalókat. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, a decemberi határozatot a párttagság, a dolgozók, a gazdasági vezetők többsége messzemenő egyetértéssel fogadta. Igen élénk vita alakult ki a határozat egyes pontjairól. Általános volt a vélemény, hogy

e határozatra szükség volt, nagyon időszerű volt, és bátorítást nyújt a további munkához.

A párttaggyűléseken és a termelési tanácskozásokon bonckés alá vették az üzemek gazdasági vezetését, a termelés minőségi mutatóit és igen sok hasznos javaslatot tettek a munka megjavítására. A határozattal való egyetértés hangoztatása mellett azonban egyes gazdaságvezetőknél tapasztaltuk, hogy a határozatból adódó feladatokat elsősorban a felsőbb szervekre értelmezik és nem tettek intézkedéseket saját üzemükre vonatkozóan. Ezt látva a járási pártbizottság figyelmeztette az elvtársakat, hogy ne várjanak a sült galambra, hanem mindenki a •saját területén „a felsőbb szer- ,vek utasítására nem várva”, tegyen intézkedéseket a decemberi határozatból adódó feladatok végrehajtására.

A nyolchónapos munka értékelésénél feltétlenül hangsúlyozni

kell, hogy

a korábbinál lényegesen több és jobb munkát végeztek az üzemi pártszervezetek.

Megérttették a gazdaságvezetők- kel és a dolgozók többségével, hogy a magasabb színvonalú munka megteremtése minden területen nagyon fontos feladat, és ez mélységesen összefügg az életszínvonal további növekedésének megalapozásával. Sókat tettek a pártszervezetek a decemberi határozat helyes értelmezéséért és ennek alapján a helyi feladatok megvalósításáért.

Ipari és mezőgazdasági üzemeink párt- és gazdaságvezetése együttes végrehajtási intézkedési tervet dolgozott ki, melynek végrehajtását rendszeresen, céltudatosan szervezik és ellenőrzik. Javult az intézkedési tervek színvonala is. A megvizsgált 16 üzemben azt tapasztaltuk, hogy az intézkedési tervekben mind kevesebb az általános megfogalmazás, és arról van szó, hogy mit tesznek a határozat végrehajtása érdekében. Egy üzemi pártszervezet kivételével rendszeresen visszatértek és megvizsgálták a tett intézkedések teljesítését

Sajnos a Dunaföldvári Kendergyár párt- és gazdaságvezetése nem fordított megfelelő gondot a nagyon fontos határozat megszervezésére, a tennivalók végrehajtására, meg is látszott a féléves eredményeken;

A decemberi párthatározat szellemében járási párt vb-ülésen

megvizsgáltuk az ipari és mezőgazdasági üzemek első féléves eredményeit.

Megállapítottuk, hogy a Dunaföldvári Cipész Ktsz, a Paksi Téglagyár és a DÉDÁSZ kivételével az ipari üzemek nem teljesítették a féléves tervüket. Igaz, hogy a Dunaföldvári Kendergyár, a Paksi Konzervgyár és a betontelep területét, közel két hónapon keresztül talajvíz borította, melynek átemelése a Dunába sok költségbe került, valamint akadályozta a zavartalan termelést. Azonban nem tudjuk elfogadni az olyan nézeteket, melyek a tervelmaradást kizárólag az árvíz nyakába akarják varrni. Nem lehet elfogadni, hogy a Dunaföldvári Kendergyár áztatási tervét 72,5 százalékra teljesítette, és az első félévben igen rossz minőségű kendert gyártottak, az első osztályú szálhozam- tervüket csak 7,7 százalékra teljesítették.

A Paksi Járási Építőipari Ktsz- től nem fogadhatjuk el, hogy a féléves építőipari tervüket 75 százalékra teljesítették; A lemaradás

Napirenden:

Az új prémiumrendszer

Sok szó esik mostanában a gazdasági mechanizmus tökéletesítéséről. Olyanná kell átalakítani a népgazdaság irányítási és anyagi ösztönzési rendszerét, hogy az minél jobban szolgálja a szocializmus építésének feladatait, a munkával — élő és holt munkával — való átfogó takarékosságot.

Az anyagi ösztönzés szerepét, fontosságát ma már nemigen vitatja senki sem. Még jó sokáig — egészen a kommunizmus teljes felépítéséig — nélkülözhetetlen lesz az elosztásnak az a módszere, amelyben ki-ki olyan mértékben részesül a termelt javakból, amilyen mértékben hozzájárult azok előállításához. A munka szerinti elosztásnak többek közt jelentős eszköze a prémiumrendszer is. Bár ezt az utóbbi években tökéletesítették, azonban még mindig előfordul, hogy a prémium éppen arra ösztönöz, amire nem kellene, nemhogy a népgazdaság, hanem néha még a vállalati érdekekkel sem esik egybe. A prémiumot még mindig sokhelyütt fizetéskiegészítésnek tekintik, ami minden különösebb teljesítmény nélkül jár. Olyankor is, amikor a vállalat még a tervezett nyereséget sem érte el. ,

A Minisztertanács határozata az új prémiumrendszerrőljelentős lépés előre, az anyagi ösztönzés tökéletesítése fele. A prémiumot az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolatba hözza a vállalati gazdálkodás legkomplexebb mutatójához, a nyereséghez. Lehetőséget nyújt arra, hogy a kiemelkedő teljesitmenyeket az eddiginél sokkal jobban díjazzák,megszünteti a „plafont", az egyéni prémiumok felső határát. A prémiumkeret az eddigiek hetven százaléka, de csak az esetben, ha a vállalat nem éri el a felügyeleti szerv által megszabott nyereségrészesedési szintet. Ha eleri, akkor már az eddiginek megfelelő összegű a prémiumkeret, sót túlteljesítése esetén arányosan növekszik. ^

Az új prémiumrendszer csak a jövő év elejen lep eletbe. Azonban már most meg kell tenni a vállalatoknál az előkészületeket arra, hogy a premizálás minél jobban szolgálja a vállalati és a népgazdasági érdekeket. Kimunkálni az egyes részlegek, dolgozók prémiumfeladatait, megállapítani, hogy milyen célokat tűzzenek ki a dolgozók, kollektívák elé. Azok kapjanak többet, akik a legtöbbet tesznek a munka jobb megszervezése, a vállalati gazdálkodás eredményessége érdekében,

behozására a pártszervezetek és a gazdasági vezetés hatékony intézkedéseket tesz, amelynek eredményei napjainkban már megmutatkoznak. Például a Paksi Konzervgyár 60 vagonnal túlteljesítette a borsótermelési tervét, a kiesett raeggy-, málna- és földieper-ké- szítményeket őszibarack- és szilvabefőttel pótolják. A Dunaföldvári Kendergyárban a rostkikészítésnél a szálhozam 7,9 százalékról már közel tíz százalékra növekedett, a bútorlapüzem a tervét na- pc ita rendszeresen teljesíti, illetve túlteljesíti.

A paksi járást az elmúlt időszakban komoly természeti csapósok érték. A száj- és körömfájás, az árvíz és belvíz, valamint a kétszeri nagy jégverés, melyek a mezőgazdasági üzemeknek mintegy 20 millió forint kárt okoztak. Mindennek ellenére a mezőgazdasági üzemeink a tej kivételével teljesítették féléves áru- értékesítési tervüket. A három állami gazdaság éves áruértékesítési tervét hízott sertésből 61 százalék, hízómarhából 52 százalék, tejből 36 százalékra teljesítette. A tanácsi szektor (tsz, háztáji, kisegítő- és egyéni gazdaságok) féléves áruértékesítési tervét globálisan túlteljesítette, a 38 688 000 forint tervezettel szemben 40 180 000 forintra, 103,8 százalékra. Nagyon örvendetes az a tény, hogy bár közel ezer katasztrális hold kalászos pusztult el a természeti csapások következtében, mégis

kenyérgabonából a tervezettnél 50 vagonnal adtak többet az államnak

és még kilátás van ugyanennyi felvásárlására. Termelőszövetkezeteink is tovább szilárdultak gazdasági és politikai téren egyaránt. A gyenge termelőszövetkezetekben is biztatóak a gazdasági eredmények. Igyekeztek a Központi Bizottság decemberi határozata szellemében a terveiket elkészíteni és végrehajtani.

Népgazdaságunkban az exportnak különlegesen fontos szerepe van. A decemberi párthatározat értelmében a tervtúlteljesítéseknek a népgazdaság minden ágában az exportot kell szolgálniok. Ez azt jelenti, hogy a termelés fokozása együtt kell, hogy járjon az export növekedésével. Járásunk két jelentősebb ipari üzeme: a Dunaföldvári Kendergyár 100 százalékra, a Paksi Konzervgyár 107,5 százalékra teljesítette az első féléves exporttervét. A zöldség- és gyümölcsexporttervünket 95 százalékra teljesítettük. Százhatvannyolc vagon az éves tervünk, ezzel szemben már eddig 160 vagont exportáltunk. A hízómarhaexport is eredményes volt. Augusztus 31- ig 2206 felvásárolt hízómarhából 1003 ment exportra, a 360-as tervvel szemben.

A továbbiakban nagyobb gondot kell fordítani az exporttervek túlteljesítése mellett az exporttermelés gazdaságosságára is, mert e téren nincs minden rendben. A Központi Bizottság decemberi határozata nagyon fontos feladatul tűzte ki a munka termelékenységének növelését. Ez szorosan összefügg a munkafegyelem megjavításával, a munkaszervezés színvonalának emelésével és a létszámgazdálkodással.

Járásunk területén a normarendezést elvégezték. A normák kiigazítása során a járás üzemeiben a pártnak, a szakszervezetnek és a gazdaságvezetésnek

komoly politikai felvilágosító munkát kellett végeznie,

mert a normák nem voltak rendszeresen karbantartva, kiigazítva,

A Dunaföldvári Kendergyárban jelenleg kísérletek folynak a statisztikai normák helyett a műszaki normák bevezetésére.

A normarendezés komoly hatással van a munkatermelékenység emelésére.

Á Paksi Téglagyárban az első félévben a létszám négy fővel csökkent, ugyanakkor a nyersanyaggyártás 1 148 000 darabbal, a téglaégetés pedig kétmillió darabbal volt több, mint az előző év hasonló időszakában.

A decemberi párthatározat jó hatással volt a munkafegyelem megjavítására is. A határozat nyomán a gazdaságvezetők bátrabban fellépnek a munkafegyelem- lazítókkal, a lógósokkal szemben, a dolgozók pedig jobban meggondolják a fegyelmezetlenségeket. Következetes harc folyik az üzemen belüli munkanélküliség, a lógás ellen, a nyolc óra munkaidő maximális kihasználásáért. A Paksi Konzervgyárban az első félév során 27 fegyelmi eljárást folytattak le, ebből hét esetben kártérítési határozatot is hoztak. Kezdetben a Munka Törvénykönyv módosítása nagyon meglepte a közvéleményt. Különösen az a rész, mely lerögzíti, hogy a fegyelmezetlen dolgozókat el is lehet bocsátani, és nemcsak a munkás hagyhatja ott a munkahelyét, hanem az igazgató is elbocsáthat. A pártszervezetek eredményes munkájának köszönhető, hogy ma már a közvélemény előtt tisztázódott, hogy a dolgozóknak nemcsak jogaik, de kötelezettségeik is vannak, és tapasztalják, hogy nem a rendes, szorgalmas, becsületes munkásokat bocsátották el, hanem általában a hanyagokat, lustákat és fegyelmezetlenkedőket.

A munkaidő jobb kihasználására, a termelékenység növelésére üzemeinkben adminisztratív intézkedéseket is foganatosítottak. Jó hatással volt, hogy a béralapot üzemrészekre bontották le és jogot kaptak arra, hogy ha létszámot takarítanak meg, a megtakarított béralap 50 százalékát felhasználhatják bérfejlesztésre. Ennek eredménye a Paksi Konzervgyárban az lett, hogy míg az előbbi években az üzemvezetők állandó létszámigénnyel jelentkeztek, most ilyen igénnyel nem lépnek fel, sőt ha üzemen belüli létszám-átcsoportosítást hajtanak végre, tiltakoznak ellene, és bizonyítják, hogy saját létszámukkal is meg tudják oldani a feladatokat.

Járásunk ipari és mezőgazdasági üzemei, a rendelkezésre álló adatok alapján, mintegy 180—190 fővel csökkentették a létszámukat. A létszám alakulása a tervnek megfelelő, azonban rá kell mutatni arra, hogy döntő többségben a fizikai dolgozók létszáma csökkent. Az adminisztratív dolgozók létszámának alakulásával nem vagyunk megelégedve. Az eddigi létszámcsökkentések azt bizonyítják, hogy az improduktív alkalmazotti területekhez nemigen jutottunk el. E téren lényeges javulás nem következett be. Gyakori még a felesleges adatszolgáltatásból és jelentésből adódó túlzott adminisztráció. Szeretném hangsúlyozni, hogy

nem az adminisztrációs dolgozók, hanem a felesleges papírmunka, a bürokrácia ellen kell fellépni.

Nem tudunk egyetérteni a Konzervipari Tröszt azon alkalmazotti létszámterve jóváhagyásával, melyet a Paksi Konzervgyárnak előírt. Ugyanis a helyzet az, hogy az alkalmazotti létszámot a tavalyi 148 főről 167 főre emelte. Tehát a bázishoz képest az alkalmazotti létszám 9,4 százalékkal nőtt. A létszámcsökkentést ezen a területen is el kell kezdeni. A vállalati ügyrendet, a munka menetét szigorúan revízió alá kell venni, azokat a reszortokat

kell megszüntetni, amelyeknek nincs érdemi hatásuk, amelyek nem viszik előbbre az ügyintézést, sőt nehezítik, elbürokratizálják azt.

A decemberi párthatározatban jelentős helyet és szerepet kap a takarékos gazdálkodás. Üzemelnie e téren is megtették a szükséges intézkedéseket.

A pártszervezetek és szakszervezetek politikai felvilágosító munkájuk központjában fontos helyen szerepel a pénzzel, az anyaggal és az idővei való takarékosság.

Intézkedések történtek a felesleges reprezentálások, kiszállások, telefonálgatások és postaköltségek csökkentése érdekében.

Felülvizsgálták az üzemanyagok felhasználását,

és intézkedéseket tettek az üzemanyag- és alkatrészek csökkentése, valamint az üresjáratok megszüntetése, a szállítótér maximális kihasználása érdekében. E feladatok megoldására még a termelőszövetkezetekben is célprémiumokat és különböző jutalmazásokat tűztek ki.

Egyes helyeken azonban nem értették meg a párthatározat szellemét. Több helyen tapasztaltuk, hogy a takarékosságot leszűkítik apró, kicsinyes dolgokra, vagy néha a feladat végrehajtását gátolják a takarékosságra való hivatkozással. A paksi halászcsárda építkezésénél tapasztaltuk, hogy a tervbén rögzített különböző intézkedéseket menet közben többször megváltoztatták, amit már felépítettek, lebontották, ami súlyos tízezrekbe került a termelőszövetkezetnek. A györkönyi új iskola építésénél a befejezés előtt néhány héttel vették észre, hogy nem terveztek padlásfeljárót. Az a véleményünk, hogy az illetékesek nem nagyon értették meg a takarékosság elvét. Kezdetben nagyon elterjedt az a nézet, hogy az idén takarékossági év van, és általában úgy értékelték a Központi Bizottság decemberi határozatát, mintha csak az 1965-ös évre szólna. Komoly felvilágosító munkát kellett végezni pártalap- szervezeteinknek annak érdekében, hogy megértessék a veze*- tőkkel és a dolgozókkal, hogy ez a határozat nem egy kampány-időszakra szól, hanem a következő évekre állandó és következetes feladatot jelent.

A határozat bátorítólag hat pártalapszervezeteink tevékenységére. Ennek következtében egyre jobban segítik és ellenőrzik a gazdasági vezetés szervező munkáját és

nagyobb igénnyel lépnek fel a vezetéssel szemben.

Járásunk kommunistáinak többsége a határozat végrehajtásában, a mindennapi munkában példamutatóan dolgozik, kezdeménye- zően vesz, részt a szocialista brigádok alakításában és munkájában, nevelő, felvilágosító munkát végeznek a dolgozók körében. A második félévben minden párt- szervezet visszatér és munkatervében szerepelteti a Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtását, annak ellenőrzését.

Járásunkban több száz ember heteken keresztül küzdött az árvízzel. Szerte az országban mozgalom indult az árvízkárok, a tervelmaradások pótlására. Járásunk ipari üzemeiben a termelési tanácskozásokon, párttaggyűléseken Ígéretet tettek, hogy év végére pótolják az elmaradást. A több mint féléves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy képesek vagyunk a nagyobb, nehezebb feladatok megoldására, a lemaradások behozására.