Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-19 / 221. szám
ÍÖLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1965, szeptember 19. Földreform 1945 Tanulmány- és dokumentumgyűjtemény A felszabadulás megteremtette önálló nemzeti fejlődés első, s magasan kiemelkedő csúcsa: a földosztás. Évszázados per zárult le ezzel, s e nagyszerű tett hű és alapos krónikája ez a vaskos kötet, amelyet a Levéltárak Országos Központja és az MTA Történettudományi Intézete e célra létrehozott munkaközössége alkotott: tudományos alapossággal összegezni a földreform megszületésének, végrehajtásának harcokkal teli történetét. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány ünnepélyes ígéretet tett a földreform megvalósítására, de a Függetlenségi Frontban résztvevő pártok nem mindegyike szorgalmazta őszintén az ígéret valóra váltását. A kötet bevezető tanulmánya — M. Somlyai Magda munkája — nagyszámú dokumentum felhasználásával elemzi ezt a bonyolult időszakot, világosan felrajzolva a pártok taktikai harcának bonyolult vonalát, megmutatva, hogyan tette lehetetlenné az egyes pártok lényegében időnyérést szolgáló manővereit a kommunisták, s a velük szövetségesek vaskövetkezetessége. M. Somlyai Magda bevezető tanulmánya nemcsak azért jelentős, mert az első a szintézist teremtő munkák közül e témakörben, hanem azért iis, mert új, nemrég előkerült dokumentumokat is feldolgoz — például a Kisgazdapárt. 1945. februárjában készített de közzé soha nem tett, s csak 1962-ben előkerült reformj avaslatát. A kötet zömét nagyrészt még nem publikált dokumentumok — számszerint 171 — alkotják. Az időrend és a gondolati összefüggések, illetve ellentmondások figyelembevételével, jó érzékkel csoportosított iratok segítségével nemcsak nyomon követhetjük a pártok közötti harcokat, hanem a néptömegek akaratának mind erőteljesebb és határozottabb megnyilvánulásait is. A Szegedi Népakarat 1944. október 23-i vezércikke, a kommunisták akaratáról szólva, megállapítja: „A föld ilyenformán azok kezébe kerül, akik ősi jogon érdemlik, akiknek becsületes munkája bére csak így lesz megfizetve, és akik biztosítani fogják az ország kiegyensúlyozott gazdasági jövőjét.” Az inatok között: jegyzőkönyvek a pártok közötti tárgyalásokról, kormánybiztosok és pártmegbízottak jelentései, a népkövotelés fogalmazta memorandumok és kiáltványok, valamennyi izgalmas múltat idéző olvasmány. de túl ezen — történelmi jelentőségű okirat is. A sikeres gyűjtő- és feldolgozó munka a népi demokrácia húszéves történelmének első időszakát felölelő, legfontosabb cselekedetét bemutató kézikönyvvel úttörő jelentőségű feladatot hajtott végre* nemcsak a szakembernek, hanem a téma iránt érdeklődőnek is nélkülözhetet - len ' művet alkotva. (Kossuth Könyvkiadó). (m. o.) „Agglegények és vénkisasszonyoku világkongresszusa Nyugart-Németországból, Hol- ladiából, Belgiumból és Francia- országból 150 delegátus gyűlt össze a hollandiai Valkenburg- ban az „agglegények és vénkis- asszonyok” 12. nemzetközi kongresszusára. Az összejövetel célja : harcolni a nem házas emberek eilen tapasztalt hátrányos megkülönböztetés ellen. Konkrétan: követelni az úgynevezett „agigjegényadák” csökkentését. A háromnapos kongresszuson csak olyan delegátusaik vehetnek részt, akik 25 éven felüliek és még sohasem léptek házasságra. nntmTmTmnmmTnwmn ittt?tffftyfiffffffftftttfTifty?y ■ Az ibafai papnak — pipapvííjteménye van Mj sem lett volna természetesebb, ha az ibafai pappal Ibafán találkozom. De a sors különös szeszélye úgy hozta, hogy a nótában említett községbeli lelkészt Értényben fedeztem fel. Úgy lett volna stílusos, ha az ibafai pap, ha már nótát is költöttek az elődjéről, a hagyományokhoz híven bodor füstkarikákat ereget, magától értetődően fapipából. És ez a második „furcsaság”. Pohly János egyáltalán nem pipázik, sőt semmilyen formában nem hódol a nikotinnak. No. persze a tévedések elkerülése végett meg kell mondani, hogy Pohly János nem az a pap akiről a nóta szól, hiszen ez a nyelvtörő rigmus már talán egy évszázada járja az országot. De több mint öt évig ő is a híres pipa „tulajdonosa” volt, mint ibafai lelkész. A megénekelt körtefagyökér pipa továbbra is a plébánia tulajdona maradt, ő pedig Érténybe került lelkésznek. A papi pipáról nevezetes helyen természetesen ő sem maradhatott pipa nélkül. De mivel nem kedvelője a dohánynak, inkább más megoldást választott: gyűjteni kezdte a pipákat. A pipatórium most ott áll értényi lakásában, azon díszlenek a legszebb darabok. Gyűjteménye nem nagy, inkább érdekes. — Ez a tajtékpipa egyik legkedvesebb darabom. — mutat egy szépen faragott 1860-ból származó ..csibukot”. Amikor hozzám került, nem volt még szára. Ezt amit most lát rajta. egv értényi tsz-tag Somogy- vári Vince bácsi faragta. Mesteri faragéi? művészi munka, igazán méltó „folytatása” a régi pipának. Egymás után kerülnek elő a szebbnél szebb darabok. Akad a gyűjteményben 1800-ból való. sőt négyszáz évvel ezelőtti asvagpipa is. Egyik — valószínűleg a török korból maradt — rvioa szénen megformált basa- fejet ábrázol, másik érdekes ..kiszívott” színével kelt figyelmet. kedveli, azért nem veti meg a dohányt Előkerül egy kisebb szivargyűjtemény is. Néhány darab csupán. — kuriózumképpen. Akad a kazettában Hindenburg szivar, régi német, francia, kubai, sőt még eredeti Virginia is. — Ezeket nem gyűjtöm komolyan. Csak éppen, ha pipa van, hát legyen szivar is, — mondja és amikor látja, hogy cigaretta után kotorászom, elővesz egy másik dobozt, és szívesen invitál. — No ne a magáéból, van itt nekem cigarettám. Gyújtson rá nyugodtan, ez nem gyűjtemény. De kell ilyen is, a vendégeket kínálni. Érdekes ember. A gyűjtésen kívül még egy szenvedélye van: a fényképezés. Ha valaki megkéri, szívesen csinál neki felvételeket. „természetesen” csak úgy ajándékképpen. — Pár fillérbe kerül a papír, én meg nem akarok nyerészkedni. Egyiknek a dohányzás a szenvedélye, másnak az ital, vagy egyéb, ök arra költik a pénzüket, én meg erre. A plébánián két „műhely’* is van. Egyik asztalos, azt a konyhában rendezte be. Van ott mindenféle szerszám, ami a házikörüli munkákhoz kell. Üvegez, ajtót, ablakot javít, egyszóval mindent megcsinál, nem kell mestert hívni. A másik műhelyt külön helyiségben rendezte be. Ott a villanyszereléshez esetleges mechanikai javításokhoz szükséges szerszámokat, alkatrészeket tartja. — Magam takarítok, a másik szobába a villanyt is én vezettem be. Még a rádiót és a televíziót is megjavítom, persze csak a magiamén merek kísérletezni. Másban segítek bárkinek, de a rádiót és a televíziót nem merem vállalni. Pohly Jánosról az elmúlt években riport jelent meg a Képes Újságban. A riporter kiemelte, hogy gyerekeket tanít, harmóniumozni, dsak úgy kedvtelésből. Most is vannak tanítványai. A legfiatalabb ötéves, de tudásban lefölözi a többi t... Kónya József Nyugati gyerekek helytelen nezetei más A tudományok előmozdításán fáradozó angol szervezet 127. évi ülésén két angol pszichológus, Gustav Jahoda és Henri Taifel érdekes előadást tartott arról, hogy a legtöbb nyugat-európai gyerek más országok népéről eleve ellenszenvet keltő ismereteket szerez. A gyerekeket tehát úgy befolyásolják, hogy ne barátságosan gondoljanak idegen országok lakóira. A Glasgow-i, illetve Oxíord-i angol tudóisok 6—8 éves gyerekek véleményét kérdezték ki Ausztriában, Belgiumiban, Görögországban, Hollandiában és Angliában. Azt találták, hogy legtöbben indókolatországokról lanul előnybe helyeznek bizonyos országokat mások felett, noha a kérdéses országok helyét még a térképen sem képesek megmutatni. A két kutató szerint a fiatalabb gyerekek általában hajlanak olyan nézetekre, hogy az országok közötti kapcsolatok főleg ellenségesek és hamis nacionalizmussal a saját népük tagjait tartják „legkülön beknek”. „Elmondhatjuk”, hogy Angliában például a kisgyerekek szóhasználatában az „angol” szó azonos jelentőségű a „kedvessel”, míg „nem kedvesnek” minősül minden ami külföldi — állapította meg a két pszichológus. Sárközi Gyula: cA szingapúri tcute&iitfr — Első szerzeményem esV rózsa fanóoa volt. Most már az értényiek is tudják, hogy gyűjtőm, itt a faluban is kaptam egyet. Én csak értényi ló- fejpipának nevezem a faragása miatt. HIRDESSEN a TOLNA MEGYEI Beszélgetés közben kiderül, hogy Pohly János ha nem is yrrTT»»T'r»T»-» — 43 — Mert ha nagy fogyasztást igazol, szombaton dupla zsebpénz üti a markát. És Sári lehajtotta az aszút Feje már szédült. De szerencsére délben jól beebédelt, úgy, hogy még mindig bírta az italt. — Hallgatom, misterkém! A japán közelebb hajolt hozzá és éppen szólásra akarta nyitni a száját, amikor Sári hirtelen megelőzte: — Hát az a sok kézcsók, simogatás, tapogatás, az mind csak „fal” volt? Egyszóval nem tetszem magának? Misterkém, ez nem szép magától!... Hukk! — csuklott egyet — Ugyan, kedves Sarah, ne legyen gyerek — szólalt meg Kuomoro úr mosolyogva. — Nem akartam feltűnést. Azt a látszatot igyekeztem kelteni, hogy ugyanolyan vendég vagyok, mint a többi, csak éppen gazdagabb... Komoly beszédem van magácskához. Maga olyan értelmes. Okosabb, mint a többi. Ezért esett magára a választásom ... — Újra rátette hideg, sárga ujjait Sári karjára. — Nos, hát figyeljen ide... — Figyelek, misterkém! Csupa fül vagyok! De előbb kínáljon meg egy cigivel... Kuomoro láthatóan minden idegeskedés nélkül megkínálta. Tüzet is adott. Aztán folytatta: — Úgy tudom, magácska nem szívesen „űzi” ezt a mesterséget. Igaz? — nézett rá még mindig mosolyogva. — Igaz... de magával, misterkém, kivételt teszek ... — 44 — — Jó, jó, hagyjuk a tréfát. Próbáljon kissé józanabbul gondolkodni, rámfigyelni. Én vagyok a hibás, amiért ennyi sokféle italt Itattam magával. Dehát ez kellett a látszat miatt... — Megpróbálok, misterkém, józanul figyelni.., Hukk!... — Az is igaz, hogy szívesen itthagyná ezt a házat? — Akár máris! Elvisz, misterkém? •— Nos.., hát én ebben a segítségére tudnék lermi... — Tényleg? Maga aranyos, ezért most kap tőlem egy puszit! — Sári előrehajolt, de elszédült és az asztal után kapott, hogy megfogóddzék, eközben leverte a tokaj is üveget. A finom aszú kiömlött a padlóra és még Kuomoro úr nadrágjára is jutott belőle. — Bocsásson meg ... Nem akartam ... — Semmi, semmi — tisztogatta nadrágját a japán. — Nincs itthon egy kis kávéja? — De van. Ilyen kimagasló vendég számára mindig van kávém, mint maga, aranyos Kuomoró- kám ... — No, nem nekem kell, kedves Sarah, hanem magácskának. Főzzön egy jó erőset és igya meg. Jót fog tenni! — Nekem mondja, Kuomorókám? — S felkelt, hogy megkeresse a kávét. — Maga pedig nyugodtan folytassa. Figyelek! — Szóval segíthetnék magának abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül elkerüljön innen. — 45 — Elvinném messzire. Hajóval. Egy nagyon szép országba. Keletre. Tengeren utazna..: No, nem bordélyházba, nem, hanem igazi mulatóba. Ott lépne fel. Úgy tudom, jól táncol, szép hangja van, igaz? No látja, éppen ez kell nekem. — Honnan tudja? — nézett vissza a sarokból Sári. — Engedje meg, kedves Sarah, hogy e2zel a válasszal egyelőre adósa maradjak. — Ahogy parancsolja, miisiterlkiém!.. Máris indulhatok? — No nem olyan egyszerű a dolog, kedves Sarah. Tudja, signorina Adeline meg a rendőrség, meg hát hogy is mondjam csak. *. ki is kell próbálnom... — Kipróbálni? Mit táncoljak el? Vagy előbb énekeljek? — Nem táncra, nem éneklésre gondoltam... Mondja csak, az az égimeszelő amerikai matróz még jár magához? — Bob? — Igen. — Jár. Miért kérdi? Azt akarja, hogy ne járjon? — Nem, nem. Sőt inkább azt szeretném, ha sűrűbben találkoznának. — Muris dolgokat beszél, misterkém ... Nem tudom, menni fog-e. Bob hadihajón szolgál. Ha jól emlékszem Arizona a neve és repülőgép-anyahajó ... vagy talán torpedóromboló, igazán nem jut most eszembe, pedig Bob egypárszor elmondta, de nekem soha sem járt ott a fejem-..
