Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-15 / 217. szám
1965. szeptember 15. Töt!« WEGTfií VEPÜJSÄ0 " s Még egyszer a szekszárdi csatornáról fl megyei pártbizottság és a megyei tanács állásfoglalása A Tolna megyei Népújság 1964. május 15-én Hatmillió forint sorsa cérnaszálon címmel, június 14-én A „szeny- nyes” csafcornaügy, és 1965. február 10-én Nem lehetne egy kicsit gyorsabban? címmel azt kritizálta, hogy milliók folynak el, és az újonnan épült szekszárdi csatornahálózat használhatatlan. Ez év szeptember 11-i számában a Népszabadság is szóvá tette. „Folynak a milliók, a csatorna eldugult” című cikkében ezt az aldatlan állapotcfc. A cikkel és az egész asatornaépítéssel kapc solatban a megyei pártbizottság és a megyei tanács állást foglalt. Az építkezéssel számos esetben foglalkozott már korábban a Tolna megyei Pártbizottság és a megyei tanács is. Nem csupán azért fordítottak különös gondot e beruházásra, mert sokmilliós értékek ésszerű, gazdaságos, közérdekű hasznosítás árnál volt szó, hanem mert ebben az ügyben a megyeszékhely, Szekszárd egész lakosságának érdekeit is képviselték kommunista felelősséggel. Ez a szennyvízgyűjtő főcsatorna ugyanis az egész város közös gondja. Uj lakótelepek, üzemek, iskolák, bölcsődék épülnek a jövőben Szekszárdon, e fontos tervek valóra váltása azonban lehetetlen az új csatorna nélkül. Súlyos a kár már eddig is, hiszen, minit a Népújság és a Népszabadság is írta, milliók vesztek már kárba. Még jelentősebb veszteségeket okozhat azonban anyagilag és politikailag is az egész városnak, ha tovább késik a jó, üzemképes csatorna megépítése. Ezért sürgeti a megyei pártbizpttság és a megyei tanács az eddig elkövetett mulasztások, hibák kijavítását, kivizsgálását, a törvényes felelősségre vonást. Mindenekelőtt azonban a munkák megkezdését, a hibás csatornaszakaszok kijavítását sürgetik, mert ez a legfontosabb. A megyei pártbizcétság és a megyei tanács felhívta az Építésügyi Minisztérium, a VIZIBER — de főként a kivitelező figyelmét —, tegyen megfelelő, a csatorna teljes megépítésére, üzemképessé tételére meggyorsító intézkedéseket. Miniszteri dicséretet kapott a moziüzemi vállalat Tolna megye községeiben hosz- naföldvári, a sióagárdi mozikat, szú ideig alig fordítottak vala- s mind többet alakítottak át mit a filmszínházak korszerűsí- olyanná amelyik alkalmas széles- tébére. A mozik részint rossz vásznú filmek vetítésére is. KCi- épületekben, régi lakóházakban lönösen megnyerte a közönség nyertek elhelyezést, s többségük tetszését a közelmúltban felava- keskeny vetítővel működött. A tett tolnai filmszínház, korszerűsítést Bács-Kiskun me- ^ Tolna megyei Moziüzemi gyei tapasztalatok alapján 1963- ... törekvéseire felfigyeltek bán kezdte el a vállalat együtt- Vállalat törekvéseire leiugyeiteK működve a községi tanácsokkal. a Művelődésügyi Mimszténum- Először Németkéren és Madocsán bán is. Néhány napja érkezett építettek és rendeztek be az meg a művelődésügyi miniszter igényeknek megfelelő filmszín- levele, amelyben eredményes kórházat. A korszerűsítési program szerűsítési munkájukért dicséretsorán később új külsővel és gé- ben részesítették a vállalat dol- pi berendezéssel látták el a du- gozóit. határozott időben, meghatározott áron. ÉLET A SÁTORTÁBORBAN Az Egyesült Államokban több ezer olyan sátortábor van, amelyben idénymunkások élnek. Némelyik ilyen sátortábor, a városok közelében, némelyik a szabad ég alatt, a mezőn áll, azután van elhagyatott, de szögesdróttal körülvett tábor is. Az utas New York-tól Kaliforniáig egyet sem lát belőlük, pedig jelen vannak, csak meg kell keresni őkét. Ter- papírfüggönyök választják el az idénymunkásokat az amerikai lakosság déli részétől. Tipikus ilyen sátortábor a Sha- town — egy szövetkezeti farm tulajdona. „Legtöbbször az emberekre bízzuk, hogy rendezzék be maguknak” — mondja az előmun- kás, akinek az a feladata, hogy a sátortáborra felügyeljen. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy senki sem gyűjti össze a szemetet, és még a legcsekélyebb egészségügyi előírásokat sem tartja be. Az elmúlt másfél évtized alatt, amióta ez a sátortábor fennáll, egy dollárt sem költöttek javításra: a barakkok padlója szuette, teteje roskadozó, falai piszkosak, omladoznak, és nem tudnak ellenállni sem az esőnek, sem a szélnek, nem állják útját a rovaroknak. \ kamp lakói ki vannak téve a vérhas és a nemi betegségek veszélyének... Egy kampban a HAVI LAKBÉR 10 DOLLÁRTÓL ÖTVEN DOLLÁRIG terjed, attól függően, hegv munkaképes ember lakik egy barakkban. Természetesen vannak még ennél is rosszabb táborok. Az idénymunkások némely vidékeken istállókban élnek, vagy pedig minden tető nélkül, a szabad ég alatt. A lapokban időnként megjelenő cikkek néha arra késztetik a helyi hatósági szerveket, hogy foglalkozzanak egy kicsit az idénymunkások problémáival. Ha a hatósági szervek parancsára bevezetik az egészségügyi berendezéseket, a legszükségesebb orvosi szolgálatot, és az emberek rendszeres egészségügyi ellenőrzését — ez pedig nem kerül túl sok pénzbe — akkor az élet a kampban ha nem kellemessé, de elviselhetővé válik. Néha maguk a farmerek is kezükbe veszik a kezdeményezést. Ok pénzelték például egy mozgó illemhely és fürdőfülke prototípusának elkészítését. A nyugati államokban a farmerek kezdeményezésére negyven korszerű kampót emeltek. Sajnos, ez nagyon kevés. De vannak olyan problémák is, amelyeknek megoldása nem tűr halasztást. Mi legyen az idénymunkások gyermekeivel? (Külön kérdés, milyen körülmények között jönnek világra.) Nehéz lenne iskoláztatásukról beszélni. A legtöbb ilyen gyermeknek fogalma sincs arról, mi a családi otthon. Az utóbbi időben a jótékonysági egyesületek szociális munkásokat küldenek ezekbe a sátortáborokba, hogy a helyszínen próbálják kiküszöbölni a gyermekek abnormális pszichikai fejlődésének kö- ■-'tkezményeit. Egy idénymunkás átlag 32 dőlpártszervezetek szerepe munkákban a nagy őszi Beszélgetés Berecz László elvtárssal, a tamási járási pártbizottság titkárával Az őszi munkákra való felkészülésről, a termelőszövetkezeti pártszervezetek tennivalóiról beszélgetett munkatársunk Berecz László elvtárssal, a tamási járási pátbizottság titkárával. — Milyen segítséget adott a járási pártbizottság a termelőszövetkezeti pártszervezeteknek az őszi munkára való felkészüléshez? — Pártbizottságunk augusztus 25-i ülésén tárgyalta az őszi mező- gazdasági munkákra való felkészülést. Ezt követően a termelőszövetkezeti pártszervezetek tartottak együttes párt- és tsz-vezetőségi ülést, párttaggyűlést a gabonabetakarítás tapasztalatairól, az őszi munkákra való felkészülésről. Járásunk 34 termelőszövetkezetében a pártszervezetek politikai munkája, a tsz-tagok igyekezete, csz- szefogása az elért eredményekben jut kifejezésre. Járásunkban — bár egy héttel kitolódott a gabonaérés — a betakarítással időben végeztünk. Pártszervezeteink az aratás kezdetétől a cséplés befejezéséig meggyőző érvekkel, eredményesen mozgósították a tagságot. A betakarítás folyamatosan ment, de talán arról is érdemes szót ejteni, hogy egyetlen termelő- szövetkezetünkben sem volt félreértés, a kenyérgabona személyi szükségletét illetően. Elfogadták a pártszervezet javaslatát, mely szerint kenyérgabonából elegendő a 220—230 kiló személyi szükséglet Regei1 yben és Szakályban még azt is kiszámították, hogy a több év átlagát figyelembe véve, 180 kiló kenyérgabonát használtak fel a személyi szükséglet kielégítésére. Járásunkban az átlagtermés növelése — a tervezett 11 mázsás hol- dankénti búzaátlaggal szemben 13 mázsát takarítottunk be — és a tsz-tagok fent említett megértése következtében jóval több kenyér- gabona került felvásárlásra, mint az előző években. lárt kap hetente, ha dolgozik. Ha feleségét és gyermekeit is munkába állítja — családtagjai ugyanazt a munkát végzik, sőt nehezebbet is — akkor összesen 48 dollárt kap. AZ IPAROSÍTOTT mezögazdasAg — A nyári betakarítási munkákhoz kapcsolódik az őszi vetésre való felkészülés. Ez azt jelenti, hogy a kombájnnal learatott területeken a szalmalehúzást és a szántást szorgalmaztuk. Erre azért is szükség volt, mert észrevettük, hogy július közepén a 6000 hold kombájnnal learatott területnek alig tíz százalékán húzták le a szalmát, talajmunkát pedig alig végeztek. A helyszínen, adtunk segítséget a tsz-eknek, ami eredménnyel járt. Két héttel később már a kombájnnal learatott területek 90 százalékán lehúzták és kazalozták a szalmát, utána megkezdték a talajmunkát. A korábbi lemaradás okát vizsgálva megállapítottuk, hogy a lemaradás a rosz- szul értelmezett takarékossági intézkedésekből következett. Termelőszövetkezeteink nem vették igénybe a gépállomások gépeit, idegenkedtek a két műszaktól, s nem foglalkoztak a traktorosok közötti versenyszervezéssel. A járási pártbizottság részéről az ilyen munkát gátló körülmények megszüntetésére hívtuk fel a párt-, a tsz-vezetők és a tagság figyelmét. — Hogyan hasznosították a pártszervezetek a kapott jó tanácsot, a javaslatot politikai szervező munkájukban? — Tapasztalataink szerint néhány termelőszövetkezetünk jól oldotta meg feladatát. Fürgédén, Felsőnyéken, a gyönki Vörös Csillag Tsz-ben, Ozorán, Kisszékely- ben. Varsádon kampánytervet készítettek, amelyet lebontottak traktoros-, fogatosbrigádokra, személyekre. Ezekben a községekben szeptember 8-ára a vetésre kerülő területek 50—60 százalékán elvégezték a vetőszántást. Ezek eredmények, de sajnos néhány helyen, mint Értény ben, az iregszemesei Ujbarázda Tsz-ben, Nagyszokoly- ban és a tamási Széchenyi Tsz-ben, még jelentős lemaradást kell behozni. Ezekben a községekben két hete kezdték el a vetőszántást. — A járás közös gazdaságai jó őszi termést várhatnak. Időben történő betakarításuk nagy erőfeszítést követel. Milyenek a kilátások? — Számításaink szerint a járásban egy traktoregységre 95 tonna szállítási munka jut a tavalyi 85 tonnával szemben. Pótkocsiparkunk az idén jelentősen növekedett ugyan, de a kétkezi munkaerő nem több, mint tavaly volt. A termények; a cukorrépa, a burgomoltak. A tamási Vörös Szikra Tsz-ben a bedolgozó családtagok részére, ha az illető nő és az évben ledolgozza a 100 munkanapot, az a férfi pedig, aki a 150-et, fél hold kukoricatermés értékének megfelelő prémiumot kap. Tehát termelőszövetkezeteink élnek az anyagi ösztönzés lehetőségeivel. — Az őszi munkák jó elvégzését sok körülmény befolyásolja. A pártszervezeteknek nyilván hatásosabb ellenőrzést kell végezniök, hogy a jövő évi termés biztosítva legyen. Ezek gyakorlati megvalósításával hogyan élnek? — Termelőszövetkezeti pártszervezeteinket felkészítettük az őszi munkák ellenőrzésére. A gazdasági vezetőket — függetlenül attól, hogy az illető párttag, vagy pár- tonkívüli, meghívták a vezetőségi és taggyűlésre. A taggyűlésen a magágy jó előkészítéséről, az agrotechnikai szabályok pontos betartásáról, a munkaszervezésről tartottak tájékoztatót, azzal, hogy a tsz-vezetők, a traktorosok, a vetőgépfarosok, s minden tsz-tag érezze a felelősséget munkájáért. Sokat várunk attól is, hogy pártszervezeteink segítenek a két műszak megszervezésében. Tavaly ilyenkor 94, az idén csak 53 gépünk dolgozik két műszakban, tehát van mit tenni. — A több irányú tennivalók között a júliusi titkárértekezieten a járás gabonatermés-átlagának kedvező alakulásáról volt szó. A tsz- párttitkárok közül többen elmondták, hogy a Bezosztája 1 milyen jól fizetett. Holdanként megadta a 15 mázsás átlagot. Akkor arra kértük a párttitkárokat, teremtsenek olyan légkört a tsz-vezetőségben, hogy a jövő évi kenyérgabona biztosítására az ősszel nagyobb területeket vessenek be Bezosztája 1 szovjet búzafajtával. A tapasztalatok szerint a kilátások biztatóak, — Egybevetve az eddig tett politikai és szervezési intézkedéseket, a tamási járásban előreláthatóan mikorra végeznek az ősziek vetésével? — Termelőszövetkezeti pártszervezeteink egy-két kivételtől eltekintve eredményesen segítik a gazdaságvezetőket. Amennyiben a tsz-vezetők, a tsz-ben dolgozó kommunisták, a tagságra támaszkodva, ]ól szervezik meg az ősziek A családi farm valamikor az amerikai mezőgazdaság fellegvára volt. Évszázadunk kezdetén a lakosság 40 százaléka élt farmokon, most pedig már mindössze 8 százaléka, de ez a szám is évről évre csökken. Minden évben körülbelül 800 000 ember hagyja el a földet. A kis farmerek tönkremenését a piac is elősegíti, mert a farmer teljes mértékben a nagykereskedőktől függ. Az idénymunkások vándorlása Amerikában egybeesik a nagy farmok fejlődésével. A nagy farmok mindig az olcsóbb munkaerőre támaszkodnak. Amikor nem volt elegendő ilyen olcsó munkaerő — mint például a második világháborúban — akkor az el ítélteket és hadifoglyokat állították munkába. Ma már elegendő idénymunkás van, mégpedig any- nyi, hogy az órabér sohasem haladhatja meg az egy-két dollárt (a külföldi, főleg mexikói munkások ennek a feléért dolgoznak.) Kennedy elnökön kívül, aki megkísérelte a helyzet javítását, senki sem érdeklődik az iránt, mekkora bérért dolgoznak a vándorló idénymunkások. (The Atlantic) nya, a kukorica betakarítása elsősorban a szervezettségen alapul. Csak azt a terményt lehet elszállítani, amit felszedtek. Szerencsére gazdasági vezetőink ezzel is szábetakarítását, az árpa legkésőbb október 1-ig, a rozs október 3-ig, az őszi búza október 31-ig a földbe kerül. P. M.
