Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-14 / 191. szám
1965. augusztus 14 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 3 Elmúlt tíz év Felsőnána 1955—1965 Milyen hosszú, vid idő is egy évtized. Tíz év előtti eseményekre úgy emlékszünk, mintha csak ma történtek volna, a szereplők arcvonásai olyan élesen rajzolódnak elénk, mintha most látnánk őket először. Mégis, mennyivel mások most... Az arcok ugyanazok, legfeljebb a barázdákat véste mélyebbre az Idő, de teljesen mások az emberek ... A tíz évvel ezelőtt megjelent újságot lapozgatom ... Szemembe ötlik egy riport, amely egy termelőszövetkezet alakuló gyűléséről szól. Az alapító tagok: Bíró Márton, Péter András, Homoki Fábián, Homoki János, Illés Antal, és a többiek... A megválasztott háromtagú vezetőség: Homoki János, Erős Mátyás. Keresztes Lőrinc. Az első közös vagyon: Péter András egyetlen bikaborjúja, Bíró Márton lova, Miklós Lőrinc ekéje... És száztíz hold bevitt föld. Az első tervek... — A télen legalább egy húsz férőhelyes sertésfiaztatót kell építeni. — Meg halastavat... — Szerződéses borsót kell termelni, hogy a tavasszal legyen miből előleget fizetni. Erős Mátyás ma a szövetkezet elnöke. Keresztes Lőrinc az egyetlen brigádvezető. Mindketten a megalakulás óta tagjai a szövetkezet vezetőségének. A szövetkezet alakulását, az alakulás előzményeit idézzük fel velük. — Azon a nyáron cséplőgépnél dolgoztunk. Este. amikor leállt a gép. elfeküdtünk a szalmában, és arról beszélgettünk, szövetkezetei kéne alakítani. Négyen voltunk kezdeményezők Homoki Jánossal, meg Nagy Alberttel, aki aztán végül is meggondolta magát, nem lépett be. Később elköltözött a faluból. — Szóval, egy ideig csak beszélgettünk róla, de amikor egy másik csoport megalakította a Rákóczit, elhatároztuk; nem húzzuk, halasztjuk tovább. Bementünk a tanácshoz, kértünk tíz belépési nyilatkozatot, mert legalább tíz tag kellett az alakuláshoz. Amikor az alakuló gyűlés véget ért, tizenhatan voltunk. Úgy kezdték akkor, mán semmivel, a közösbe vitt hat-nyolc-tíz hold földekkel, néhány jószággal, kocsival, ekével. Még azon a télen hozzáfogtak az első terv. a halastó építéséhez. Munka közben — még inkább csak tréfából, mert egyik sem gondolta komolyan, amit mondott — azzal biztatták egymást: — Meglássátok, még megérjük, olyan életünk lesz, hogy motorral járunk valamennyien. — Még ennivaló sem lesz — válaszolt néhány pesszimista a tréfára. — Akkor még a motor volt az igények teteje — mondja most Keresztes elvtárs ■—. de nem is mertünk arra gondolni, hogy eljutunk idáig, amikor a faluban a motort már nem is nagyon sokra nézik. Időközben nőtt, felcseperedett a „közös gyermek”, a tíz év alatt éppen tízszeresére, a tagok számában is, a földterületben is. A fordulat 1959-ben volt, amikor a kisebb szövetkezetek összeolvadtak. úgy, hogy most a falu határán két szövetkezet osztozik, a Zöld Mező és az Uj Élet. — Az emberek szorgalmával kezdettől fogva nem volt baj, de különösen az 1961-es év jelentett fordulót, amikor az egy tagra jutó évi jövedelem meghaladta a tizenhétezer forintot — mondja Erős Mátyás. — Hatvankettőben 21 ezer, hatvanháromban 18 ezer, hatvannégyben 17 000 forint felett volt az átlagos évi jövedelem. Az idén ismét húszezer körül lesz, hiszen terven felül termett 17 vagon búzánk, hét vagon árpánk, és csak ez a többlettermés több. mint tíz forinttal növeli a munkaegység értékét A zöldborsó a tervezett tizenkétezer forint helyett negyvenegyezret hozott, a zöldbabból 120 helyett 241 mázsát értékesítettünk. Három hold uborkánkból a mai nap elértük a tervezett kilencven mázsa termést, de még lesz legalább ugyanennyi. Egyetlen szóra hetven asszony szedte kora reggel a borsót a babot, az uborkát, utána mentek más munkára. A munkaegységnek értéke és becsülete van a Zöld Mezőben. Ha például a tanácsnak kell valamilyen munkát végezni, az abban részt vevő tagok azt mondják; a tanács ne nekik adja a pénzt, hanem fizesse be a szövetkezet pénztárába, és majd elszámolnak munkaegységben. A közös jövedelmet nagyon jól kiegészíti a háztáji. Mindenki tud jószágot tartani, még a maga szükségletén felül is. — A tagság nyolcvan hízóra kötött szerződést az állatforgalmival — mondja Keresztes elvtárs —, az Uj Élet tagjai is körülbelül ugyanennyire. így Felsőná- náról a háztáji állományból több hízót értékesítenek, mint a jóval nagyobb Tevelen, vagy Hő- gyészen. Az elmúlt tíz év az emberek gondolkodásmódjában sem múlt el nyomtalanul. Nem csak anyagiakban, hanem tudásban, műveltségben is gazdagabb lett a szövetkezet tagsága. — Az idősebb korosztályból eddig tizennyolcán végezték el a nyolc általánost — mondja Erős Mátyás —, köztük mi is, Kérész tes elvtárssal. Aztán elvégeztük a mohácsi kétéves mezőgazdasági szakiskolát. Jókai Mihály sertésgondozó Kajmádon. Toronyi József növényvédő Fácánkertben szerzett szakmunkás-képesítést. Keresztes Anna most tanul Lengyelben ... Azonkívül a tsz-tagok közül kinevelődött egy olyan traktorosgárda. amelyről azt mondja az elnök, hogy bármilyen munkában megállják a helyüket. Tizenegy traktoros szerzett középfokú jogosítványt Pápán, Jánoshalmán. Az aratásban mindössze három kézikaszásra volt szükség. — Néhány évvel ezelőtt még él sem tudtuk képzelni, hogy utazgatásra is jusson időnk, pénzünk. Igaz, az első, budapesti kirándulásra még úgy kellett verbuválni a jelentkezőket. A patronáló Postaigazgatóság elvitt bennünket a rádió, a televízió stúdiójába, a távíróközpontba, a Népstadionba, a Ferihegyi repülőtérre. Tavaly az Eger—Miskolc —Lillafüred-i útra már nem kellett unszolni az embereket. Most az aratás előtt már százhúszon utaztak Harkányba. Aratás után ismét országjárásra megyünk. Ezúttal az aggteleki cseppkőbarlang az úticél. Az emberekkel együtt a falu arculata is változott. Uj mozi, iskola, pártszó’-- ház, kövesét. járda... A lakásokban új bútorok, a házak elején új, széles ablakok a tenyérnyi ablakszemek helyén. Az alapító tagok... Erős Mátyás, Keresztes Lőrinc — ők adták tíz évvel ezelőtt a szövetkezetnek a Zöld Mező nevet — tíz év óta a szövetkezet vezetői. Homoki János, az első elnök hibákat követett el, leváltották, de ő Is ugyanolyan szorgalmasan dolgozik, mint bármelyik másik tag. Péter András birodalma immár tizedik éve az időközben negyvenhét holdra növekedett, három halastó. A már akkor is idős Illés Antal bácsi — akkor, a belépés előtt elment Bonyhádra, Bogos Domokoshoz, a Dózsa akkori elnökéhez, tanácsot kérni, és körülnézni, milyen is tulajdonképpen a szövetkezet — ma már a szövetkezet nyugdíjasa. Tíz év hosszú, fdeő isrö^ évvel ezelőtt ott, az alakuló gyűlés részevői kis. rózsaszín fedelű füzeteket lapozgattak, amelynek az volt a címe; „Közös úton”. Ebből a füzetből próbálták kiböngészni, milyen is az a termelőszövetkezet. Most tíz év után látják; ilyen, amelyben dolgoznak, élnek. Most már tisztán látnak, olyan tisztán, hogy a jelent nem cserélnék fel a múlttal. Él még a faluban egy-két ember, aki még most is csak a múltban tud élni s ha összehasonlítják magukkal, csak sajnálni tudják őket. BI. Agabonasétáltatáshoz Senki nem vonhatja kétségbe, hogy a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat dolgozóinak többsége jól, lelkiismeretesen végzi el munkáját. Általánosításról tehát szó sincs, és erről szó sem lehet. Hellyel-közzel azonban bosszantó hibák fordulnak elő, s éppen ezért szóvá kell tenni azt is, ami a szervezetlenség, iskolapéldájának minősül, eddig az idei felvásárlási szezonban. A faddi Lenin Termelőszövetkezetben a. következő történt. Gabonaátvétel alkalmával közölték a termelőszövekezet megbízottjával, hogy tekintettel a gabona nedvességtartalmára, a szállítmányt útnak kell indítani Decsre, a szárítóba. Mit lehet tenni? Bár nagy a dologidő, valamennyi erőgépre égetően szükség van, a szállítmányt mégis útnak kell indítani, mert a szabály az szabály. A víztartalom, az víztartalom. A faddi Lenin Termelőszövetkezetben már egyébként is megtanulták, hogy a vállalatokkal nem tanácsos osztozkodni, mert legtöbbször a tsz húzza a rövidebbet, s legfeljebb csak hosszas magyarázkodás után és árán derül ki a tényleges igazság. (Ilyesmi volt akkor is, amikor az uszályon történő szállítás elmaradt). A faddi búza megérkezett tehát Decsre. Nem tudni, hol, miként, milyen meggondolás alapján vizsgálják a gabona víztartalmát, mert a decsi szárítóüzemben közölték; a gabona jó, átvételre alkalmas, a szállítmány forduljon vissza. Annak rendje és módja szerint ez is megtörtént. De, hogy miért kell a gabonát sétáltatni, azt a faddi Lenin Termelő- szövetkezetben még máig sem érti senki. Cél Emelni az oktatás színvonalát és korszerűségét Pénteken délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, melyen az 1964—65-ös tanév oktatási tapasztalatai, valamint az 1965—66-os iskolai év beindításának feladatai kerültek napirendre. Az ülésen részt vett és felszólalt Virág István, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Mándi Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője terjesztette elő beszámolóját a tárgyi és személyi feltételek alakulásáról. A tárgyi feltételek a múlt tanévben megfelelően alakultak, két új óvodát létesítettek a megye területén, az egyiket Grá- bócon, a másikat Dalmandon, ezzel az óvodák száma a megyében 156-ra nőtt. Az előrehaladást mutatja az a tény, hogy már csak 11 község nem rendelkezik óvodával. Az óvodai férőhelyek száma — az óvodai elhelyezés a szülőknek mindig nagy gondot okozott — 7064-ről 7299-re emelkedett. így az óvodás korú gyermekeknek mintegy 54 százaléka óvodai ellátásban részesül a megyében, ez az arány országosan is jónak mondható. Általános iskola az elmúlt tanévben 198 működött a megyében, ebből osztott 74, részben osztott 41, kis létszámú 83 iskola, 1050 tanterembe 38 534 általános iskolai tanuló járt. A tantermek száma az elmúlt tanévben 22-vel növekedett, ezzel szemben 49 tanterem kiesett a használatból, elnéptelenedés, körzetesítés és avulás következtében. Napköziotthonos ellátásban a tanulók 13 százaléka részesült az elmúlt tanévben, ez az előző évekhez képest fejlődést jelent. A napközis csoportok száma 115-ről 123-ra nőtt. Gazdasági lehetőségeink évi 7—8 csoportos fejlődést tesznek lehetővé. Az igény nagyobb lenne, mégsem tudják nagyobb ütemben fejleszteni a napközis csoportokat, mert a megfelelő férőhelyeket, napközis termeket és konyha-kapacitást nem tudnának biztosítani. Szakrendszerű oktatás A szakrendszerű oktatás kiterjesztésének érdekében az elmúlt tanévi 63 kis iskola felső tagoza— Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága tának körzetesítése fejeződött be. 1965-ben előreláthatólag még ha iskolát tudnak körzetesíteni; Csehi-szőlőhegy, Gyöngyösoldal, Duzs Leperd és Medina iskoláit. A körzetesítés a korábbi évekhez viszonyítva csökkent, ez azonban egészséges jelenség, mert ma már a járások csak abban az esetben kérnek körzetesítés! engedélyt, ha a feltételek biztosítottak. így a körzeti anyaiskolák tartalmi munkájának erősítésére nagyobb gondot tudnak fordítani. Jól beváltak és népszerűek lettek az általános iskolai diákotthonok, melyek főleg a kis településen lakó gyerekeknek nyújtanak segítséget a tanulásba««Az elmúlt évben két diákotthon -létesült a megyében, Decsen és Faddon. A következő tanévben már működik a gyönki általános iskolai diákotthon is. Középiskoláinkban a tanterem- hiány és a zsúfoltság továbbra is fennáll. Az elmúlt tanévben megnyílt az új paksi gimnázium, azonban ez a középiskolai tantermek számát nem növelte. Hogy a középiskolában tovább tanulni kívánókat fel tudják venni, a nélkülözhető szertárakat és előadótermeket tanterem céljára igénybe kellett venni. A nevelői létszám az elmúlt tanévben kedvezően alakult, 1229 általános iskolai tanulócsoportot 1581 nevelő oktatott. Ebben az évben csökken a képesítés nélküli nevelők száma, a tanév végén ugyanis mintegy ötvenen sikeres államvizsgát tettek. Jelentős azonban még a tanárok megterhelése, ugyanis zömük a kötelező heti húsz óra helyett sokszor harmincöt-harminchat órában tanít. Az oktatómunka színvonalát ezenkívül még veszélyezteti a nevelők gyakori hiányzása. Nem egy esetben a tanítók és a tanárok hiányzási átlaga magasabb mint a tanulóké. Az ideológiai továbbképzés mértékét általában megfelelőnek mondhatjuk, a marxizmus—leninizmus esti egyetemre az elmúlt tanévben 139, a szakosító tagozatra pedig öt pedagógus járt. A pedagógiai, szakmai továbbképzés ez évi eredményeit tekintve megállapítható, hogy a régi, kitaposott úton egy újabb lépést tettek előre iskola- rendszerünk továbbfejlesztése érdekében. Új fanterv és új tankönyvek Az elmúlt évben került sor az új tanterv bevezetésére, amely tovább szilárdította a tantervi fegyelmet. Az elmúlt tanévben csak néhány esetben fordult elő, hogy a tanterv előírásának meg nem felelő maximalista tananyagot tanítottak. A tanterv ismeretével az elmúlt tanévben nem voltak komolyabb problémák, inkább a tanmenetben történő felbontásával akadtak gondok, az előírásokat a nevelők megtartották. Az új tankönyvek bevezetése zökkenőmentes volt, felhasználásuk egyre ésszerűbb, okosabb és színvonalasabb. Az új kísérleti . orosz tankönyv bevezetése ugrásszerű fejlődést eredményezett azzal, hogy először az élő nyelvvel ismerkednek meg a tanulók és csak azután a betűk olvasásával és írásával. A korszerű oktatási módszerek alkalmazása, megkezdődött, de elterjedésük nem elég gyors. Az ifjúsági mozgalomnak lemérhető szerepe van az iskolai oktató-nevelő munka alakulásában. különösen áll ez az úttörőcsapatok munkájára. A kulturális szemlékre való felkészülés minden esetben a tanulók nagy tömegeit mozgatja meg. Az új tanév beindításának feladatai Az új tanév beindításához a szükséges szervezeti intézkedéseket a tanulmányi osztály' megtette, a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak. Az oktató és nevelő munka feladata az, hogy a tavaly megfogalmazott, a megye sajátosságait figyelembe vevő program szellemének megfelelően, magasabb szinten és hatékonyabban valósítsuk meg a célkitűzéseket. A beszámolót követő vitában a megyei végrehajtó bizottság tagjai megvitatták a legfontosabb oktatási és nevelési kérdéseket, valamint a megyei iskolaügy helyzetét.
